Ökológiai katasztrófát okozhat, hogy a kínaiak titokban kiirtják a szibériai tajgát

Publikálás dátuma
2018.12.04. 15:11

Fotó: FREDERIC BROWN / AFP
Egy orosz blogger nyár elején a szibériai tajgára utazott, hogy az orosz vállalkozók túlzott erdőirtásaival kapcsolatos híreknek utánajárjon. Meglepetésére azonban egyetlen orosz favágó vállalkozóval sem találkozott. Kínai cégek vágják és szállítják Kínába onnan a fát – derítette ki Pavel Paškov. A tajga letarolása ökológiai katasztrófát okozhat.
Kína számára Oroszország a legnagyobb faimportőr. Az ENSZ adatai szerint 2017-ben Kína 22 millió tonna fát vásárolt fel Oroszországtól. A szakemberek szerint azonban a kínaiak a fák 70 százalékát illegálisan vágják ki Szibériában, így a mennyiség ennél sokkal több lehet. A fa ára ugyanakkor rendkívül alacsony, a kínaiak a standard árnak csak a felét fizetik – írta a Körkép.sk. A helyzetet súlyosbítja, hogy a kínai vállalatok a tajga legnehezebben hozzáférhető részeiről vágják ki a fákat.
„Szibériában egy hektárt bérbe venni és észrevétlenül kettőt kivágni mindennapos dolog“

- írta a Rusmonitor napilap.

Mivel a tajgákra szinte senki sem felügyel, a térség ideális terepe az illegális favágásnak és csempészetnek. Az orosz és a kínai fél ezt ki is használja. 2013-ban egy környezetvédelmi szervezet a Bajkálontúli térségben egy óriási favágó komplexum építkezési területére bukkant. Kiderült, hogy a vállalat az egész komplexumot szakvélemény kikérése nélkül építette fel, és a helyi lakosokkal sem egyeztetett. Az aktivistáknak idén, még a favágás megkezdése előtt sikerült leállítaniuk a projektet.
A szibériai tajgák megőrzésének felelőssége 2006-tól a regionális kormányra hárul. A szegény térségek azonban sokkal készségesebben fogadják be az ökológiailag kétes projekteket is, hogy több befektetőt csábítsanak a térségbe. Az orosz tajgát leginkább az veszélyezteti, hogy a vállalatok a kiirtott erdőket nem újítják fel.
„Azután, hogy a kínai favágók kivágták a fákat nem ültetnek újakat, holott az orosz törvény ezt előírja“

– írta Paškov.

A csupaszra irtott tajgák azonban ökológiai katasztrófát okozhatnak. Egy kutatás szerint a kivágott tajga a nyári hónapokban a kétszeresére forrósodik fel. Az a föld, amelyik az év nagy részében fagyos, nyáron szokatlan mélységekig olvad, lápok keletkezését eredményezi. Mivel több víz párolog el, az oxigéntermelést a szén-dioxid felszabadulása váltja fel, ebből pedig a fagyos szibériai föld hatalmas mennyiséget képes felfogni. A nagy kiterjedésű erdőirtás visszafordíthatatlanul megváltoztatja a talajt, a térségből kiszorítja az eredeti, helyi növényeket és élőlényeket, emellett felgyorsítja a globális felmelegedést.
Szerző

Modellezték, hogy jutnak el mindenhova a mikroszálak

Publikálás dátuma
2018.12.04. 08:49
Illusztráció
Fotó: DESIREE MARTIN / AFP
Elsőként modellezte a műanyag mikroszálak természetben való mozgását a Washingtoni Állami Egyetem egyik kutatója.
Az Advances in Water Resources című folyóiratban publikált tanulmány eredményei a jövőben segíthetik a közösségeket annak jobb megértésében, hogy miért jelentenek világszerte egyre súlyosbodó problémát a műanyaghulladékok és, hogy miért lenne fontos azok mennyiségének csökkentése - írta az MTI a PhysOrg alapján.
A világ óceánjaiban több millió tonna műanyaghulladék úszkál úgynevezett mikroműanyag-részecskék formájában, amelyek idővel lerakódnak az üledékekben, eljutnak a termőföldekre és az ivóvizekbe.
Az öt milliméternél kisebb műanyagrészecskéket nevezzük mikroműanyagoknak, amelyek legkevésbé tanulmányozott fajtái a mikroszálak. Ezek apró műanyagszálak, amelyek például mosás közben válnak le a műszálas szövetekről. Jelentős részük átjut a vízszűrő rendszereken és a szennyvízzel együtt az óceánba kerül. A szűrőrendszeren fennakadt mikroszálak is a szennyvíziszapban végzik, ezt aztán a mezőgazdaságban hasznosítanak trágyaként, vagy a szeméttelepekre kerül. A mikroszálak emellett számos szennyezőanyag elnyelésére képesek.
A kutatók a legkülönbözőbb környezetekben tanulmányozták már a mikroműanyagokat. A Washingtoni Állami Egyetem építő- és környezetmérnöki karának adjunktusa, Nick Engdahl azonban az első, aki modellezte a mikroszálak mozgását a természetben.
"Azt akartam kideríteni, hogy folyamatos mozgásban, szétterjedésben vannak-e, vagy csak felhalmozódnak egy helyen?"

- mondta Engdahl, aki egy sor különböző szennyezőanyag természetben való mozgását vizsgálja.

A szakember egy fizikára épülő, új megközelítést alkalmazva szimulálta a mikroszálak mozgását és arra jutott, hogy azok hossza, valamint az őket szállító víz sebessége határozza meg, hogy a műanyagok megtelepednek-e a talajban, vagy folytatják-e az útjukat a természetben. Azt is megállapította, hogy a rövidebb mikroszálak mozgása sokkal összetettebb, és jóval gyorsabban mozognak a vízben, mint a feloldódott anyagok.
Engdahl jelenleg azon dolgozik, hogy laboratóriumban végzett közvetlen megfigyelésekkel igazolja és finomítsa eredményeit, amelyeket egy szennyvízkezelőben végzett mérésekkel is ki akar egészíteni. Mint hangsúlyozta, mindez segít pontosabban felmérni a mikroszálak környezeti hatásait, amelyek egyelőre alig ismertek.
Témák
mikroműanyagok

Nagy a baj: kiirthatja az élővilágot a "csendes gyilkos"

Publikálás dátuma
2018.12.03. 19:22

Fotó: CRISTINA QUICLER / AFP
Kihalási válsággal néz szembe a Föld, amelynek növény- és állatvilága a dinoszauruszok alkonya óta nem látott ütemben pusztul - figyelmeztetett Cristiana Pasca Palmer, az ENSZ Biodiverzitási Egyezményének (CBD) teljesítéséért felelős ENSZ-titkárság vezetője.
Palmer az egyiptomi Sarm es-Sejkben csütörtökön véget ért ENSZ Biodiverzitási Konferenciát követően adott interjút a BBC Newsnak, összegezve mindazokat a globális erőfeszítéseket, valamint az egyes emberek szintjén megvalósítható életmódbeli változtatásokat, amelyek segítenek a természet további kiszipolyozásának megakadályozásában. 
Az MTI beszámolója szerint Palmer kiemelte, hogy a bolygó növény- és állatvilágának sokszínűsége - a biodiverzitás - olyan tőke, amelynek elvesztését nem engedheti meg magának az emberiség. Mint fogalmazott, ha elveszítjük a biológiai sokféleséget, azzal tönkretesszük az embert életben tartó hálózatot.
"Csendes gyilkosnak szoktam nevezni a biológiai sokféleség csökkenését, mivel a hatása nem olyan látványos, mint a klímaváltozásé, ám sok tekintetben sokkal veszélyesebb annál"

- jegyezte meg az ügyvezető titkár.

Komoly kihatással van a bolygó egészségre, hogy az emberek mit esznek. 
"Nem azt mondom, hogy mindenkinek vegetáriánussá kell válnia. Ugyanakkor meg kellene értenünk, hogy a húsfogyasztásunk hozzájárul az éghajlat változásához, ami pedig hatással van a természetes élőhelyekre és ökoszisztémákra"

- mutatott rá Palmer.

Ma már egyre jobban visszakövethető a különböző termékek származási helye, legyen szó a bútorkészítéshez használt faanyagról vagy a boltokban kapható élelmiszerekről. 
"A vásárló tájékozódhat. Vegyünk például egy tonhalas szendvicset: honnan érkezik a tonhal, a klímaváltozás más tényezők fenyegette élőhelyről?"

Az ügyvezető titkár szerint az apró növények és állatok épp olyan fontosak, mint látványosabb, népszerűbb társaik. Elmondta: gyakran kérdezik tőle, hogy miért kellene azzal foglalkozni, ha egy lepkefaj kipusztul az Amazonas-medencében, vagy egy apró bogárfaj örökre eltűnik a Földről.
"Amikor elveszítjük ezeket a fajokat, akkor a természet nagyobb rendszerében betöltött szerepüket is elveszítjük"

- magyarázta Palmer.

A biológiai sokféleség csökkenését megakadályozó intézkedésekhez széleskörű konzultációra van szükség az üzleti világ szereplőinek, az őslakos népek és a civil társadalom bevonásával - hangsúlyozta. 
A november 13-án kezdődött Sarm es-Sejk-i Biodiverzitási Konferenciára a világ 196 országából érkeztek résztvevők.