Újabb 30 nap vár Czeglédyre előzetes letartóztatásban

Publikálás dátuma
2018.12.04. 16:00
Czeglédy Csaba várakozik az előzetes letartóztatásáról döntő nyomozási bírói ülésre március 5-én
Fotó: Kelemen Zoltán Gergely / MTI
Ismét meghosszabbította az előzetes letartóztatást a Szegedi Járásbíróság. Úgy látják, fennáll a bűnismétlés veszélye.
Harminc nappal meghosszabbított Czeglédy Csaba letartóztatását a bíróság - közölte a Csongrád Megyei Főügyészség. A Szegedi Járásbíróság nyomozási bírája az ügyészi indítvánnyal egyezően úgy látta, hogy a gyanúsított esetében fennáll a bűnismétlés veszélye, valamint megállapította, hogy Czeglédy Csaba többször is megpróbálta meghiúsítani az eljárást.
Legutóbb augusztus végén tett indítványt a Csongrád Megyei Főügyészség Czeglédy előzetes letartóztatásának meghosszabbítására - tette mindezt olyan körülmények közepette, hogy ezért Czeglédy hivatali visszaélés bűntette miatt pótmagánvádat terjesztett elő Szanka Ferenc ügyész ellen.
Az ügyészség milliárdos adócsalással gyanúsítja a korábban iskolaszövetkezeteket üzemeltető cégháló élén álló Czeglédy Csabát. A nyomozók tavaly nyáron ütöttek rajta a politikus vezette Humán-Operator Zrt.-n, befagyasztották a cég számláit, így az nem tudta kifizetni számos diákmunkását. Czeglédyt pedig azóta is újra és újra meghosszabbított előzetes letartóztatásban tartják.
Frissítve: 2018.12.04. 16:12

A német államtitkár csekkolja, hogy igazat mond-e a kormány

Publikálás dátuma
2018.12.04. 15:22

Fotó: Népszava
A magyar munkavállalóknak dupla annyi túlórát rendelhetnek el, mint a németeknek. Tóth Bertalan szerint „előzetes szívességről” lehet szó.
Anette Kramme, a német kormány szociális- és munkaügyi államtitkára kizártnak tartja, hogy német cégek kérték volna a magyar kormánytól a munka törvénykönyvének ilyen jellegű módosítását – hangzott el Tóth Bertalan keddi, Gurmai Zitával közös sajtótájékoztatóján. A „rabszolgatörvénnyel” (mely szerint januártól elrendelhető lesz akár évi 400 órányi túlóra is, és erről elég lesz az üzemi tanácsnak megállapodást kötnie) kapcsolatban közölte: a német államtitkárnak kedden elmondta, hogy egy bizottsági ülésen a Fidesz képviselője beszélt erről. Kramme viszont kiemelte, hogy Németországban a szakszervezetekkel kötött kollektív szerződésben lehet túlórát vállaltatni, ez a szám pedig a megállapodások alapján nem több, mint 200 óra.
„Ehhez képest a magyar munkavállalóknak dupla annyi túlórát rendelhetnek el”

– hangsúlyozta Tóth Bertalan.

Hozzátette, hogy Kramme tájékoztatja majd arról, valóban német autóipari cégek kérték-e mindezt a magyar kormánytól, de
„élnünk kell a gyanúperrel, hogy nem erről van szó, előzetes szívességet tesz a kormány különböző cégeknek.”

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egyébként korábban Düsseldorfban arról beszélt: a Magyarországon beruházó észak-rajna-vesztfáliai cégek már régóta kérték, hogy biztosítsák nekik a szükséges munkaerőt, most örülnek a kormány erre irányuló javaslatainak. Erről itt írtunk bővebben.
Szerző
Frissítve: 2018.12.04. 15:52

Strasbourg: szólásszabadságot sértett egy, cikket büntető magyar bírósági döntés

Publikálás dátuma
2018.12.04. 15:00
Képünk illusztráció
Fotó: Németh András Péter
Egy link miatt indított per vezetett odáig, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága is kimondta: a magyar bíróságok indokolatlanul keményen szankcionálják a sajtócikkekben szereplő hivatkozásokat.
Sérti a szólásszabadságot az a magyar bírósági döntés, amely kimondta: a 444.hu egy 2013-as cikkével, pontosabban a cikkben elhelyezett linkkel - hiperlink - megsértette a Jobbik jó hírnevét. Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB előtt a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és londoni székhelyű Media Legal Defence Initiative (MLDI) képviselte a 444.hu kiadóját, a Magyar Jeti Zrt.-t, az ügyről a TASZ adott ki közleményt. Eszerint a 444.hu 2013 szeptemberében arról számolt be, hogy Romániába tartó futballszurkolók egy csoportjának busza megállt a határhoz közeli Konyár nevű település, főleg roma gyerekek látogatta iskolája előtt. Hogy a helyszínen pontosan mi történt - a szurkolók fenyegették-e a gyerekeket -, a cikk írásakor nem volt világos. A cikk szerzője ezért igyekezett megszólaltatni minden érintettet. Megjelent az iskolaigazgató, a rendőrség és a helyi kisebbségi cigány önkormányzat vezetőjének álláspontja is a szövegben. Utóbbi, Gyöngyösi Jenő egy rövid, a Youtube-ra feltöltött videóban foglalta össze a történteket, erre pedig egy link mutatott a cikkben. A videóban a kisebbségi vezető arról beszélt, hogy „jobbikosok” érkeztek a faluba, ez a kijelentés azonban a 444.hu cikkébe már nem került be, az írásban nem szerepelt a Jobbik neve. Ennek ellenére a Jobbik pert indított a portál ellen, mert szerintük a Gyöngyösi Jenő nyilatkozatára mutató linkkel a lap megsértette a párt jó hírnévhez való jogát, és azt híresztelte, hogy a konyári iskolánál történteket a Jobbik szervezte. Sérelmezték, hogy ezáltal egy rasszista, cigányellenes kép alakulhat ki a választókban a pártról.
A 444.hu képviseletét ellátó TASZ szerint a gondosan eljáró, az újságírás etikai szabályait tiszteletben tartó sajtó nem vonható felelősségre azért, ha anélkül linkel egy külső tartalomra, hogy azzal azonosulna. Különösen igaz ez akkor, ha egymásnak ellentmondó álláspontokról tudósítanak egy esemény kapcsán, ahogyan ez a konyári esetben is történt. Ám a magyar bíróságok nem osztották a TASZ véleményét, az ügyet mindhárom fokon elvesztették, és az Alkotmánybíróság sem vizsgálta felül a bírói döntéseket. Magyarországon a bírói gyakorlat az, hogy a médiumok - a sajtótájékoztatókról, bírósági perekről szóló beszámolók kivételével - minden idézetért a körülménytől függetlenül úgy felelnek, mintha az a saját tartalmuk lenne. Ezt nevezik objektív felelősségnek, amely jelentősen megnehezíti, hogy a sajtó szabadon tudósíthasson a közélet eseményeiről. A jogvédő szervezetek azért fordultak a strasbourgi bíróságához, hogy kimondassák: a magyar gyakorlat sérti a szólásszabadságot. Az EJEB döntésében kimondta, hogy a magyar bíróságok tudatosan nem vizsgálták, hogy az újságíró és a lap jóhiszeműen, az újságírás etikai szabályait betartva járt-e el, ami ellentétes az EJEB gyakorlatával.
Az ítélet szerint a magyar objektív felelősségi gyakorlat negatívan befolyásolhatja az információ szabad áramlását az interneten, és teljes egészében eltántoríthatja a szerzőket a hiperlinkek használatától.

A strasbourgi bíróság egy tesztet is kidolgozott annak megítélésére, hogy a hiperlink beágyazásért felelősségre lehet-e vonni a szerzőt, és hangsúlyozta azt is: a felelősség nem ítélhető meg objektív alapon, minden ügyet egyedien kell elbírálni.
Dojcsák Dalma, a TASZ jogásza üdvözölte a döntést, ami szerinte arra kötelezi a magyar bíróságokat, ideértve az Alkotmánybíróságot is, hogy a mostaninál árnyaltabb gyakorlatot alakítsanak ki az internetes linkeléssel kapcsolatban. "Ezek után azok az újságírók, blogerrek és internethasználók, akik linkeket ágyaznak be a tartalmaikba és ezt felelősen teszik, nem kell, hogy jogi retorzióktól tartsanak” - tette hozzá.
Szerző
Frissítve: 2018.12.04. 15:19