Kártérítési pert indíthat a CEU

Publikálás dátuma
2018.12.05. 06:00

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Nem tartja kizártnak a Közép-európai Egyetem (CEU) rektorhelyettese, hogy a jövőben kártérítési pert indítanak a magyar kormány ellen az egyetem budapesti működésének ellehetetlenítése miatt. Enyedi Zsolt lapunknak azt mondta: most, hogy ténylegesen is megkezdik a CEU amerikai akkreditációjú képzéseinek áthelyezését Bécsbe, egyre kézzelfoghatóbbá válnak majd a költözéssel járó anyagi hátrányok is. Az egyetem vezetése hétfőn jelentette be: miután a magyar felsőoktatási törvény tavaly áprilisi módosítása nem teszi lehetővé, hogy januártól új diákokat vegyenek fel, képzéseik négyötödét Bécsben indítják meg jövő szeptembertől. Budapesten csak a magyar akkreditációval rendelkező programjaik maradnak. Mindennek az az oka, hogy a magyar kormány több mint egy éve nem hajlandó aláírni azt az államközi megállapodást, amivel a CEU az utolsó törvényi feltételt is teljesíthetné. Enyedi Zsolt hangsúlyozta: ők minden előírásnak megfeleltek, erről New York állam Oktatási Hivatala is biztosította Magyarországot. Az utolsó lépést, vagyis a megállapodás aláírását mégis megtagadta a magyar kormány. Arra a kérdésünkre, mire számít a magyar Alkotmánybíróságon, valamint az Európai Bíróságon is zajló, CEU-ügyben indított eljárásoktól, úgy válaszolt: szinte biztos benne, hogy a jogvitákban a CEU-nak lesz igaza. 
- Elképzelhetőnek tartom, hogy egyszer indítunk újból amerikai képzéseket is Magyarországon, de ez nem csak a számunkra kedvezően végződő bírósági eljárásoktól függ. Ezektől még nem fogunk mindent visszaállítani. Az egyetem kuratóriuma garanciákat akar majd arra, hogy jogbiztonságban, szabadon működhetünk. Ezek a garanciák a mostani rendszerben nincsenek meg

– fogalmazott a rektorhelyettes.

Hangsúlyozta: jelenleg – a Bécsbe költözés szervezése mellett – a hallgatóikra, az új diákok toborzására, a közeledő felvételi időszakra koncentrálnak. A jobboldali-konzervatív véleményformálók egyébként nem akartak nyilatkozni, amikor arról kérdeztük őket, hogy Magyarország egyik legjobb képzést nyújtó egyetemét elüldözte az Orbán-kormány. A Professzorok Batthyány Köre elnöke, Náray-Szabó Gábor például azt mondta lapunknak: ahogy másfél éve folyamatosan, úgy most sem szeretné kommentálni a CEU-val történteket. Hozzá hasonlóan nem akart nyilatkozni Vidóczy Tamás, a szervezet titkára sem. Lovász László, az MTA elnöke azt mondta megkeresésünkre, hogy a másfél évvel ezelőtt tett nyilatkozatát tartja érvényesnek ma is, mást nem szeretne mondani. Lovász László tavaly nyilatkozott az ügyben, akkor pedig felajánlotta, hogy közvetít az egyetem és a kormány között, mert „biztos benne”, megoldás születik végül. - A CEU nagyon jelentős tudományos centrum, nemzetközi oktatási intézmény. Jó, hogy Budapesten működik. Nagyon fontos a kutatói és oktatói közösség, a szakmai műhelyek, a kutatócsoportok, a tudományos élet egyben tartása. Biztos vagyok benne, hogy a felek megtalálják a zökkenőmentes működést lehetővé tévő megoldást. Az MTA és én magam is szívesen közvetítünk ebben - fogalmazott. Az MTA számos intézete egyébként annak idején a CEU-val szolidaritást vállaló nyilatkozatot adott ki. Azonban nem csak a kormány holdudvarában maradtak csendben a véleményformálók, a Fideszben sem volt senki, aki nyíltan kritikus véleményt hangoztatott volna – még ha privát körülmények között ezt néhányan meg is tették. Egy államtitkár például arról beszélt lapunknak, hogy „a CEU-n több tiszteletreméltó oktató dolgozik, akikkel személyesen is jóban vagyok, sajnálom, ami velük történik”. Hozzátette: a kormánypártból „többen gondolják ugyanígy”. Korábban egy forrásunk arról beszélt, Orbán Viktort Áder János és Kövér László is próbálta lebeszélni a CEU eltávolításáról, igaz, ők elsősorban a diplomáciai következményektől tartottak.

Hoffmann szerint Bécs nincs a világ végén

Nem történt olyan tragédia, amiből botrányt kell csinálni, Bécs pedig nincs a világ végén – mondta Hoffmann Rózsa volt köznevelési államtitkár a CEU-ügyről az ATV Egyenes beszéd című műsorában. Leszögezte, hogy nem a magyar kormány űzte ki a CEU-t, hanem ők döntöttek úgy, hogy az amerikai diplomát adó képzésüket kiviszik. Szerinte „nem történt itt olyan tragédia, amiből új botrányt kell kavarni”, és „még bizonyos szempontból jobb is lett, mert végre ez a fortyogó fazék egy kicsit majd lecsillapodik”. Közben Bécs polgármestere, Michael Ludwig kedden azt mondta: büszkék arra, hogy lesz még egy egyetemük, amely Budapestről jön.

„Mintha aknamezőn menne végig az ember”

Publikálás dátuma
2018.12.04. 18:41

Fotó: Shutterstock
A lakosság mellett a sajtót is felkészületlenül érte a 2015-ös migrációs hullám – hangzott el egy budapesti konferencián.
Hogyan jelentek meg a migrációval és kisebbségekkel kapcsolatos témák az európai médiában? – egyebek mellett erre kereste a választ a Minority Rights Group Europe és a Főszerkesztők Fóruma rendezvénye. A budapesti konferenciáról készült – lapunknak elküldött – beszámoló szerint Neil Clarke, a Minority Rights Group Europe ügyvezető igazgatója kiemelte: azoknak, akiket nem értek el a Fenntartható Fejlődési Célok, a 60 százaléka valamelyik kisebbséghez tartozik. A nemzetközi fejlesztési projektek kudarca ösztönözheti is a migrációt. Tehát: ha ma a migrációról beszélgetünk, akkor az azt kiváltó okokat is meg kell vizsgálnunk. A migrációs témával foglalkozó – az Oxford Migration Observatory által koordinált, tíz ország kutatóinak bevonásával készült – kutatás három összegző jelentése most magyarul is megjelent a Médiakutató című folyóiratban. A tanulmányok eredményeit a kutatás magyarországi résztvevője, Bajomi-Lázár Péter ismertette. Két markánsan különböző narratíva jelent meg – mondta. Az egyik veszélyt látott a migrációban, a másik egyfajta humanitárius problémaként mutatta be a migrációs hullámot és annak következményeit. A kettő között nemigen volt átjárás, viszont mindegyik újságíró azt gondolta, hogy az ő képe a realista. A megosztottság nem volt egyenlő mértékű a különböző országokban. Például Lengyelországban és Magyarországon nagyon erős volt a nacionalistának nevezhető narratíva, míg Romániában és Szlovéniában kevésbé. Ewa Wanat, a lengyel TOK FM rádió volt főszerkesztője a lengyelországi helyzetet a németországival összehasonlítva hangsúlyozta: a németeknél gyakran kezdődik külföldi hírrel egy-egy hírműsor, a lengyeleknél azonban csak elvétve. Szerinte ez politikai és oktatási kérdés. Németországban jobban tisztában vannak azzal, hogy egy globális világ részei. Weyer Balázs, a Főszerkesztők Fórumának elnöke arról beszélt, hogy a 2015-ös migrációs hullám nem csak a lakosságot érte felkészületlenül, hanem a sajtót is. Elmondta, hogy a magyar sajtónak nincs meg az az évtizedes tapasztalata a migrációról, ami a nyugati sajtónak és a nyugati társadalmaknak megvolt. Valószínűleg ezért is érte ekkora sokként a lakosságot, és ezért volt a sajtó is nagyon nehéz helyzetben Magyarországon, hogy hogyan mutassa be ezt a nagyon hirtelen jött dolgot. A szintén előadást tartó Zsíros Sándor, az Euronews brüsszeli szerkesztője saját tapasztalatai alapján azt mondta: „kisebbségi témákban egy nemzetközi hírcsatornának riportokat készíteni kicsit olyan, mintha az ember egy aknamezőn menne végig”. A konferencián bemutatták a Minority Rights Group éves emberi jogi jelentésének magyar fordítását is. Ahogy Németh Róbert, a szervezet magyarországi kommunikációs munkatársa kiemelte, az idei jelentés két szempontból is újdonságot jelent: egyrészt a korábbi évekhez képest megváltozott koncepcióval készült, másrészt most először jelent meg magyar fordításban is.
Szerző
Témák
migráció

"Borzasztó veszteség" - Kanada sem hagyta szó nélkül a CEU elűzését

Publikálás dátuma
2018.12.04. 18:15

Fotó: MARTIN OUELLET-DIOTTE / AFP
Nyugtalanító, hogy egy EU- és NATO-tagországban ilyen megtörténhet a kanadai külügyminiszter szerint.
Borzasztó veszteség, hogy a kormány döntése nyomán a Közép-Európai Egyetem (CEU) kénytelen távozni Magyarországról - nyilatkozta kedden Chrystia Freeland, Kanada külügyminisztere. Kanada remélte, hogy Magyarország megteszi a szükséges lépéseket egy olyan megoldás érdekében, amely biztosítja az egyetem további budapesti működését, különösen annak fényében, hogy a CEU jelentős erőfeszítéseket tett azért, hogy a 2017-es magyar felsőoktatási törvény által támasztott új követelményeknek eleget tegyen.
"Ez a kikényszerített távozás csapás a tanszabadságra nézve, mely alapvető jog. Ez annál inkább nyugtalanító, mivel Magyarország tagja a NATO-nak és az Európai Uniónak"

- olvasható a közleményben. Figyelmeztetnek: a döntés nemcsak a CEU-t - és az ott tanuló kanadai hallgatókat - érinti, hanem kihat az egész magyar felsőoktatási rendszerre.
Szerző
Témák
CEU Kanada
Frissítve: 2018.12.04. 18:22