A szomszéd mindent megtesz, hogy becsalogasson több mint százezer bevándorlót

Publikálás dátuma
2018.12.05. 08:35
Képünk illusztráció
Fotó: Németh András Péter
Vendégmunkások tízezreire lesz szüksége a szlovák kormánynek, mivel a munkaerő jó része külföldön dolgozik, a hazai utánpótlás pedig kevésnek bizonyul.
Szlovákiának az elkövetkező öt évben nagyjából 150–180 ezer külföldi vendégmunkásra lesz szüksége – idézi az ujszo.com a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara (SOPK) képviselőit, és közvetve a munkaügyi tárca friss felmérését
A szlovák munkaügyi minisztérium szerint a gazdaságnak az elkövetkező öt évben nagyjából 500 ezer új alkalmazottra lesz szüksége, miközben az iskolákból kikerülők száma 320 ezer körül fog mozogni. „Manapság ráadásul a végzősök 60 százaléka nem talál munkát abban a szakmában, amit kitanult, a munkaerőhiány enyhítésére így csak három megoldás létezik. Egyrészt nagyobb figyelmet kell fordítani az átképzésekre, miközben az erre kötődő támogatásokat közvetlenül a cégeknek kellene adni, hiszen ezek jobban tudják, mire van szükségük, mint az átképzéseket végző ügynökségek” – nyilatkozta Július Kostolný, az SOPK alelnöke.
 második megoldás, hogy megpróbáljuk a lehető legtöbb embert visszacsalogatni abból a csaknem félmillióból, akik jelenleg külföldön dolgoznak, a harmadik pedig a külföldi munkaerő behozatala. Kostolný szerint az első két megoldás nem elégítheti ki száz százalékban a szlovákiai igényeket, így elkerülhetetlen lesz a vendégmunkások behozatala. „Számításaink szerint öt év alatt nagyjából 150–180 ezer vendégmunkásra lesz szükség. Ha ez valóra is válik, a szlovákiai alkalmazottaknak még mindig csak a 4 százalékát teszi majd ki a külföldi munkaerő, ami a szomszédos országokhoz képest továbbra sem túl nagy arány” – tette hozzá Kostolný. 
Szerző

NATO: Oroszország megsértette az atomfegyverekről szóló egyezményt

Publikálás dátuma
2018.12.04. 22:19
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára
Fotó: Emmanuel DUNAND / AFP
Tilos lenne közepes és rövid hatótávolságú nukleáris rakétákat telepítenie, mégis ezt teszi Oroszoszág a NATO külügyminiszterei szerint. Így már Amerika is az egyezmény felrúgásával fenyegetőzik.
A NATO külügyminiszterei egyetértenek abban, hogy Oroszország megsérti a közepes és rövid hatótávolságú, szárazföldi indítású nukleáris eszközökről szóló megállapodás (INF) rendelkezéseit - jelentette ki a NATO-főtitkár Brüsszelben. Jens Stoltenberg elmondása szerint arra a következtetésre jutottak, hogy
Oroszország bizonyíthatóan új rakétarendszert fejlesztett és épített ki, amely teljes mértékben megsérti a világ biztonságát 30 éve őrző kulcsfontosságú szerződést.

A külügyminiszterek elfogadott nyilatkozatukban felszólították Oroszországot, hogy teljes körűen és ellenőrizhető módon azonnal térjen vissza a szerződés rendelkezéseihez. A szövetségesek továbbá szilárd elkötelezettségüket fejezték ki egy hatékony nemzetközi fegyverellenőrzési rendszer megőrzése és a leszerelés mellett - tette hozzá a főtitkár.
Mint elmondta, az Egyesült Államok és más szövetségesek hiába próbáltak együttműködni az orosz féllel és hiába kértek válaszokat az új rakétaprogramról. Oroszország válasz helyett egyre csak gyártotta és telepítette a szerződés szerint tiltott rakétákat. Az INF-szerződés megsértése alapjaiban ássa alá a szövetségesek biztonságát.
"Új orosz rakéták vannak Európa közvetlen szomszédságában. A helyzet, amelyben az Egyesült Államok betartja a szerződést és Oroszország nem, egyszerűen nem tartható fenn"

- fogalmazott Stoltenberg. A NATO folytatja átfogó elrettentési és védelmi politikáját, hitelessége és eredményessége érdekében pedig a rendszeres konzultációt Oroszországgal. "Nem akarunk új fegyverkezési versenyt. Nem akarunk új hidegháborút. A szövetségesek továbbra is az Oroszországgal való jobb kapcsolat érdekében fognak dolgozni" - húzta alá a főtitkár.
60 napja van Oroszországnak, hogy visszatérjen az együttműködéshez, különben az Egyesült Államok a maga részéről szintén felrúgja az egyezséget

- nyilatkozta az amerikai külügyminiszter, Mike Pompeo a NATO állásfoglalásának kiadását követően - írja a Guardian. "Reméljük, irányt váltanak, de mostanáig semmi sem utal arra, hogy ez szándékukban állna" - tette hozzá. Donald Trump amerikai elnök először október 20-án jelentette be, hogy az Egyesült Államok fel akar mondani az INF-szerződést.
Oroszország nevében Marija Zaharova külügyi szóvivő nyilatkozott. Annyit mondott: "Oroszország szigorúan tartja magát a szerződés rendelkezéseihez, és az amerikai fél ezzel tisztában van".
A kétnapos külügyminiszteri tanácskozás középpontjában egyebek mellett a közepes és rövid hatótávolságú, szárazföldi indítású nukleáris eszközökről szóló megállapodás (INF) sorsa, az orosz-ukrán konfliktus megvitatása, valamint Bosznia-Hercegovina csatlakozási törekvése áll.

INF-szerződés - Élt 30 évet

Az 1987-ben aláírt INF egyezmény ("Intermediate-Range Nuclear Forces Treaty") egy egész fegyvernem leszereléséről szólt. Az aláíró hidegháborús országok amellett kötelezték el magukat, hogy leszerelik az 500 és 5500 kilométeres hatótáv közötti, szárazföldről indítható nukleáris rakétáikat. 1991-ig 2700 ilyen fegyvert semmisítettek meg.
2007-ben Vlagyimir Putyin bejelentette: az INF nem szolgálja tovább az orosz érdekeket. Az Egyesült Államok 2013 óta állítja, hogy Oroszország a 9M729 Novator típusú manőverező robotrepülőgépek tesztelésével már meg is sérti a szerződést: a nukleáris töltet célba juttatására is képes fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert.

Brexit-vita: olyat tett a brit kormány, amiért egy képviselőt kizárhatna a parlament

Publikálás dátuma
2018.12.04. 20:44
A brit parlament - korábbi felvétel
Fotó: Jessica TAYLOR / UK PARLIAMENT / AFP
Kötelezte a brit parlament kormányt, hogy hozza nyilvánosságra a Brexit-megállapodáshoz adott jogi útmutatót. A kormány példátlan módon, testületileg megsértette a parlamentet, amiért erre eddig nem volt hajlandó.
A londoni alsóház kötelezte kedden a brit kormányt annak a jogi útmutatásnak a maradéktalan nyilvánosságra hozatalára, amelyet a kabinet jogi főtanácsadója állított össze a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről szóló megállapodáshoz.
A kedd esti alsóházi szavazás szimbolikus jelentőségű, érzékeny vereség a konzervatív párti kormány számára, mivel éppen egy héttel előzte meg a Brexit-megállapodás egészéről jövő keddre kitűzött alsóházi voksolást, és éppen a szavazás előtti ötnapos vita kezdőnapjára esett. 

A felfüggesztéstől a végleges kizárásig

A teljes jogi útmutató nyilvánossá tételét követelő ellenzéki indítványt az alsóház kedd este 311-293 arányban szavazta meg.
Az elfogadott indítvány a modernkori brit politikatörténetben példátlan módon megállapította, hogy a kormány testületileg megsértette a parlamentet, amiért az alsóház kérése ellenére eddig nem hozta nyilvánosságra a jogi tanácsot.

A hatpárti ellenzéki beterjesztés szerint emiatt kialakult a "contempt of Parliament" állapota, amely az történelmi, de változatlan angol-brit parlamentáris eljárásjog alapján annak kimondását jelenti, hogy a kifogásolt magatartás elkövetői akadályozták a parlament munkáját, és így megsértették a törvényhozás szuverén jogosultságait. A brit parlamentarizmus modern kori alkotmányos történetében ezt eddig csak egyéni képviselők esetében mondták ki. Esetükben a határozott idejű felfüggesztésétől a végleges kizárásig terjednek a szankciók.

Vámunióban az idők végezetéig

A kormány közvetlenül a kedd esti szavazás után bejelentette, hogy az alsóház döntésének megfelelően közzéteszi a teljes jogi útmutatót.
Geoffrey Cox, a kormány jogi főtanácsosa a héten - szintén meglehetősen szokatlan módon - megjelent az alsóházban, és háromórás vitában érvelt annak a döntésnek a helyessége mellett, hogy a kormány eddig csak szűkített változatot tett közzé a Brexit-megállapodáshoz összeállított jogi tanácsadásból. Cox érvei szerint
a nemzetközi szerződésekhez, illetve a mindenkori kormány nemzetközi diplomáciai lépéseihez adott jogtanácsosi útmutatók teljes nyilvánossága nem szolgálja Nagy-Britannia nemzeti érdekeit.

A Brexit-megállapodás különösen élesen vitatott eleme az a tartalékmegoldás, amelyet a kormány és az EU az ír-északír határon hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzés visszaállításának elkerülésére dolgozott ki. A megállapodás az újbóli határellenőrzést úgy kerülné el, hogy egységes vámügyi szabályozás lépne életbe az Európai Unió és az Egyesült Királyság között abban az esetben, ha a Brexit jövő márciusra várható dátuma után előirányzott, várhatóan 2020 decemberének végéig tartó átmeneti időszak lejártáig nem jönne létre átfogó megállapodás a majdani kétoldalú kereskedelmi kapcsolatrendszerről.
Az ellenzék, de még inkább a keményvonalas tory Brexit-tábor elsősorban azt akarja megtudni Geoffrey Cox jogi útmutatásából, hogy
ha életbe lép egy ilyen közös vámrendszer, az nem köthetné-e végleg az uniós vámszabályozáshoz az Egyesült Királyságot.

Theresa May miniszterelnök azonban a Brexit-megállapodásról kedd este elkezdődött ötnapos vitasorozat bevezető felszólalásában kijelentette: a tartalékmegoldás "nem valamiféle trükk", amelynek célja az lenne, hogy az Egyesült Királyságot "az idők végezetéig" az EU-hoz kösse. Hozzátette: inkább "a végtelenségig húzódó" Brexit-vita gyakorol "maró hatást" a brit politikára, és ezért is kötelessége a parlamentnek a kilépési megállapodás elfogadása a jövő héten. May szerint a képviselőknek is meg kell érteniük, hogy "az élet kompromisszumokból áll".
A kormányfő ismét elvetette az újabb EU-népszavazás kiírását szorgalmazó kezdeményezéseket, mert szerinte az 51,89 százalékkal eldöntött és többek közt a Cambridge Analytica befolyásolási botrányától korrumpált referendum megismétlése az ország megosztottságát mélyítené tovább.