4 milliárdért ültetné páncélozott iskolabuszra a gyerekeket Palkovics minisztériuma

Publikálás dátuma
2018.12.05 15:43
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Színük biztos, és hogy 2021-ben már az utakon is lehetnek a buszok - a kérdésekre egy januárban induló tesztüzem keresi a választ. Az innovációs minisztérium még a gyerekszülés ösztönzését is várja a projekttől.
Már Palkovics László innovációs miniszter már oktatási államtitkársága alatt felmerült a magyar iskolabuszok ötlete: akkor a hátrányos helyzetű térségek diákjait vitték volna velük felszerelt iskolaközpontokba. A terv most - több mint három évvel később - országos hálózatként éledt újjá, írja a hvg.hu. Kifelé nyílik majd az ajtajuk, biztonsági üvegből lesz az ablakuk, lesz bennük tolatókamera, és sárga színűek lesznek – a portál birtokába jutott előterjesztés szerint egyelőre ennyit lehet biztosan kijelenteni azokról az iskolabuszokról, amelyekkel az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) tervei szerint több százezer magyar gyerek járhat majd iskolába.
A hálózat kiépítésének gyakorlatilag minden egyes pontja nyitott attól kezdve, hogy kik, mikor és milyen formában járjanak majd a buszokkal, egészen odáig, hogy ki és miből finanszírozza azt.
Nem tisztázott még például, hogy területi alapon vagy életkor alapján, esetleg rászorultság szerint vehetik-e majd igénybe a gyerekek a szolgáltatást. Se az, kire hárul a buszok üzemeltetése, vagy hogy egységes modell lesz-e érvényben az egész ország területén. A kérdésekre emberkísérlettel keres válaszokat a minisztérium:
januártól egy debreceni tankerületben, illetve a kecskeméti tankerület 13 ezer diákjának részvételével próbálják modellezni a rendszer működését.
A tesztidőszak 16 hónapig tart majd, az abban tapasztaltak alapján pedig 2020 december végére születhet egy olyan, végleges megvalósítási terv, amely alapján országossá lehet bővíteni a rendszert. Vagyis a sárga buszokkal leghamarabb 2021-től találkozhatunk majd az utakon. A költségekről egyelőre csak annyi derül ki, az egy tanulóra jutó szolgáltatási egységköltség 918 forint, illetve hogy a kecskeméti és debreceni pilotprojekt eszköz- és szolgáltatás-beszerzéseit a minisztérium alá tartozó, egyben a programot irányító Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. (KTI) állja,
a hálózat országos elindításának előkészítésére pedig 2018 végétől 2020-végéig összesen 3,95 milliárd forintot költ majd az ITM.
Nem merült teljesen feledésbe a rászorultság szempontja: az iskolabusz-hálózatot a jó minőségű közoktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítékának nevezi az anyag. És nem került le a napirendről az iskolafenntartás optimalizálása sem, a szolgáltatással ugyanis az iskolák "hatósugarát" is növelni kívánja a minisztérium. Végül pedig, az előterjesztés szövege szerint még a gyerekszülés ösztönzését is várja a kormány az iskolabuszoktól.

Orbán: Magyarország erősíteni akarja kapcsolatait a keleti országokkal

Publikálás dátuma
2019.04.24 12:28

Fotó: Orbán Viktor Facebook oldala
A miniszterelnök Kazahsztánban beszélt arról, hogy Magyarország a jelenlegi, megváltozott helyzetben nem veszélyt lát, hanem lehetőségeket.
Megváltozott Kelet és Nyugat egyensúlyának helyzete, de Magyarország ebben az új helyzetben nem veszélyt lát, hanem lehetőségeket, amelyeket a keleti országokhoz fűződő egyre erősebb kapcsolatok építésével akar kihasználni – mondta Orbán Viktor szerdán Kazahsztánban. A kormányfő hivatalos látogatást tett Kazahsztánban, ahol Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnökkel folytatott megbeszélést, majd közösen tettek sajtónyilatkozatot. Orbán kiemelte: 
a kapcsolatok erősítése a keleti, közép-ázsiai országokkal „nekünk könnyen megy”,
mert történelmi gyökereink a közép-ázsiai térségben élő népekhez kötnek minket, ezért a diplomáciai és gazdasági kapcsolatok intenzívebbé tételének megvan a kulturális talapzata. Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök hangsúlyozta: Magyarország fontos partner Kazahsztán számára az EU-ban és a közép-európai térségben, a két országot politikai, gazdasági érdekek és történelmi gyökerek is összekötik.

Kormányrendelet biztosítja műemlék épületek engedély nélküli bontását, hogy elférjen a készülő Trianon-árok

Publikálás dátuma
2019.04.24 12:24

Fotó: Steindl Imre Program
Emellett csökkentik a zöldterületet és visszavágják a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság hatókörét a V. kerületben, és csúsztatják a Néprajzi Múzeum kiköltöztetését is.
Szinte minden szabályt elsöpört a kormány, hogy a két hete bejelentett budapesti Trianon-árok elkészülhessen, és közben nem csak hogy a Vértanúk teréről szinte teljesen eltűnnek a fák, de még az Agrárminisztérium műemlék épületét is meg kell bontani - írja a hvg.hu.
A Kossuth térre nyíló Alkotmány utcába szánt, és várhatóan a tüntetések szervezőinek igen komoly fejtörést okozó, emellett 5 milliárd forint közpénzt elégető Nemzeti Összetartozás Emlékhelyének kiásását egy új kormányrendelet egyengeti. Azt már korábban kimondták, hogy
  • nem kell építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt beszerezni,
  • nem kell településképi véleményezési eljárást lefolytatni,
  • nincs helye országkép- és településképvédelmi szempontú előzetes véleményezésnek,
  • nem kérhető ki a Műemléki Tanácsadó Testület szakértői véleménye,
  • közterület-alakítási terv készítésének és alkalmazásának sincs helye,
  • és építészeti-műszaki tervpályázati eljárást sem kell lefolytatni.
Ehhez most hozzátették, hogy ugyancsak nem kell alkalmazni az építtetői fedezetkezeléssel kapcsolatos rendelkezéseket. Továbbá,
a szomszédos Agrárminisztérium műemlék épületének "részleges bontása – a műemléki értékek figyelembevételével, továbbá a településképi arculat helyreállításának kötelezettsége mellett – engedély nélkül végezhető".
Eltörölték azt a szabályt is, amely szerint az V. kerületi kormányhivatal által folytatott építéshatósági eljárásokról, üzletportálokról, plakátokról, kereskedelmi és vendéglátó tevékenységről kötelező volt konzultálni a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottsággal.
Az új rendelettel emellett a Vértanúk terén, az eltávolított Nagy Imre emlékmű helyére szánt, eredetileg Horthy Miklós jelenlétében avatott, erősen vitatott régi-új szobor körül a kötelező minimális zöldfelület arányát 15 százalékról 4,5 százalékra csökkentették. Meghosszabbították a Néprajzi Múzeum kiköltöztetésének határidejét is, 2020. június 30-ra.
Frissítve: 2019.04.24 12:32