Magára talált az ipar

Publikálás dátuma
2018.12.07. 09:30
illusztráció
Fotó: Shutterstock
Amint az várható is volt, a kiugróan magas, 5,2 százalékos harmadik negyedévi  GDP emelkedés után az ipar is szép számokkal rukkolt elő. A KSH első becslése szerint októberben 5,9 százalékkal nőtt az ipari termelés az egy évvel korábbihoz képest, a munkanaphatástól megtisztított adatok alapján 3,3 százalékos volt a bővülés mértéke. Az idei év első 10 hónapjának teljesítménye is közel áll ehhez, 3,4 százalékkal növekedtünk az előző év azonos időszakához képest. Az ipar mintegy 1,8 millió embernek ad munkát, létszámuk évről évre nagyobb lesz. Bár a kormány továbbra is  az iparosítástól reméli a gazdaság teljesítőképességének növelését, a statisztikai adatok az ipar súlyának fokozatos csökkenését bizonyítják, míg a szolgáltatások - a világ más országaiban tapasztalt tendenciáknak megfelelően egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert. Ma a GDP-n belül mintegy 25,6 százalékos az ipar részesedése, az elmúlt évtizedben 2016-ban 26.6 százalékkal értük el a csúcsot, a mélypontot pedig a 2009-es esztendő jelentette, amikor a világgazdasági válság hatására 23,5 százalékra csökkent a részesedése.  A részletes adatokra ugyan december 7-ig még várni kell, de az bizonyos, hogy az elektronikai ipar teljesítménye egyre izmosabb, és a nyár óta önmaga korábbi teljesítményéhez képest gyengélkedő autóipar is növelte kibocsátásait. Iparági hírek szerint a Volkswagen-csoport üzemeiben bizonytalanságot okozó új emissziós feltételek megteremtése megoldódni látszik, de ahhoz, hogy a hazai autógyárak ismét magukra találjanak és növelni tudják a kibocsátásukat, új modellek ide hozatalára is szükség volt. Az ING elemzői továbbra is azzal kalkulálnak, hogy az idei év csúcsát a harmadik negyedév jelentette és az utolsó negyedévben némileg fékeződhet a gazdaság növekedése - közölte Virovácz Péter a pénzintézet vezető elemzője. Emlékeztetett arra, hogy tavaly az év egészében az ipar 4,6 százalékkal volt képes növelni a teljesítményét, amit feltehetően idén nem ér el, a szakember 3,5-4 százalék körüli bővülésre számít.        
Szerző
Témák
ipar GDP

323,06 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.12.07. 08:08
Illusztráció: Shutterstock
Az euróval szemben alig változott, a dollárral és a svájci frankkal szemben gyengült a forint árfolyama péntekre virradóra a nemzetközi devizakereskedelemben - írta az MTI.
Az eurót a csütörtök esti 323,09 forint után péntek reggel nyolc órakor 323,06 forinton jegyezték. A dollár jegyzése 283,80-ról 284,07 forintra, a svájci franké pedig 285,98-ról 286,15 forintra emelkedett. 

A városok urai vitték a falusi földeket

Publikálás dátuma
2018.12.07. 07:30
KIZÁRTÁK A KICSIKET - A földek több mint felét nagy, akár 260 hektárig terjedő birtoktestek formájában hirdették meg
Fotó: BALÁZS ATTILA / MTI
Kevesen nyertek sokat, sokan pedig keveset - állapítja meg Ángyán József nyolcadik, ezúttal a hajdú-bihari földárveréseket összefoglaló jelentésében.
Noha eddig már hét megyében - Fejérben, Győr-Moson-Sopronban, Somogyban, Jász-Nagykun-Szolnokban, Borsod-Abaúj-Zemplénben, Pestben és Csongrádban - elemezte az állami földárverések tapasztalatait, Ángyán József szerint a most górcső alá vett Hajdú-Bihar eredményei önmagában is jó mintául szolgálhatnak a földvagyon kiárusításának megítéléséhez. A professzor Népszavához is eljuttatott jelentéséből kiderül: az itt elárverezett több, mint 12 ezer hektár mintegy 70 százalékát - több mint 8 ezer hektárt - nem a kormánypropagandában szereplő „kis és közepes családi gazdaságok”, hanem mindössze huszonnégy nagy érdekeltség szerezte meg, a hozzájuk köthető hatvanöt nyertes árverező révén. E ranglista élén a megye egyik legerősebb gazdasági érdekcsoportja, a jogelőd Hajdúnánás Állami Gazdaságból a kilencvenes évek elején átalakult Tedej Zrt. tizenöt nyertes vezetője, tulajdonosa és üzlettársaik, rokonaik alkotta érdekkör áll. Ők együttesen 2683 hektárt szereztek meg összességében 6,19 milliárd forintos ajánlattal, s a területek háromnegyedénél a kikiáltási áron vitték el a földeket. Ennek ellenpontjaként a „statisztikákat javító”, húsz hektár alatti 123 kis nyertes zöme a területek alig több mint 8 százalékához, kevesebb mint ezer hektárhoz jutott. Hajdú-Bihar megye adatai Ángyán szerint igazolják azt a tendenciát is, hogy a helybeli gazdálkodó családok elől a földek többségét – e megyében több, mint felét - külső, tőkeerős árverezők szerzik meg. Ráadásul utóbbiak között találni olyan cégtulajdonosokat, akik mindössze cégük székhelye jogán válhattak „szerzőképes helyi földművessé”, úgy, hogy helyben akár sohasem jártak. Az árverési nyertesek egy része pedig nemcsak, hogy nem helybeli, hanem a kormányhatározatban rögzített húsz kilométernél átlagosan kétszer nagyobb távolságra lakik. Az elárverezett területek nagy többsége bérlők által művelt volt. Ángyán szerint itt is „kilóg a lóláb”, mert eszerint nem igazak azok a kijelentések, amelyekkel megpróbálták indokolni a földvagyon eladását, vagyis, hogy az állam rossz gazdája a földeknek, s az állami cégeket a menedzsment „szétlopja”. Ráadásul a földárverésekkel sikerülhetett kiszorítani a „nem baráti bérlőket”, akik elől agrárholdingok tulajdonosai vagy föld-spekuláns tőkeérdekeltségek vitték el a területet. A jelentés szerint e megyében is találni számos „baráti” nagy nyertest, de Hajú-Biharban jutott terület a baloldalhoz köthető két agrárcsoportnak is. Ángyán József ezt azzal indokolta, hogy az ebben rejlő politikai kommunikációs tőkét a kormányzati propaganda kiválóan felhasználhatja annak bizonyítására, hogy lám-lám, nemcsak FIDESZ-közeli érdekeltségek, hanem bárki vásárolhat az állami földekből. Ezt igazolja szerinte az is, hogy a kormányközeli sajtó rögvest be is számolt „MSZP-s oligarchák állami földvásárlásairól”. Valódi árverseny – amikor a nyertes árajánlat több, mint 50 százalékkal meghaladta a kikiáltási árat – a területek mindössze 11 százalékánál alakult ki. Ennek részben oka lehet, hogy a földek több mint felét olyan nagy, akár 260 hektárig terjedő birtoktestek formájában hirdették meg, amelyek több százmillió forintos kikiáltási árával a valóban helyben élő, ténylegesen gazdálkodó családok bizonyosan nem rendelkeznek – vélekedett a volt parlamenti államtitkár. Meglepő módon a nyertesek zöme nem falvakban él: a sikeresen elárverezett terület több mint háromnegyedére mindössze tíz település, köztük nyolc város lakói tettek nyertes árajánlatot. E rangsor élén Debrecen, Hajdúnánás, Hajdúböszörmény és Püspökladány áll, őket követi Hajdúdorog, Hortobágy, Tiszacsege, Báránd, Komádi és Hajdúszoboszló. Ángyán szerint ez is jelzi, hogy nem a falvak és tanyák népe, hanem zömében politika-közeli, tőkeerős városlakók a program fő megyei nyertesei. Találni köztük multi-milliárdos vagyonú nagyvállalkozókat, ingatlanforgalmazókat, kereskedőket, vendéglátósokat, ügyvédet, háziorvost, nyomdaipari mérnököt, banktisztviselőt, takarékszövetkezeti fiókvezetőt, könyvelőt, nemzetközi üzletkötőt, közúti árufuvarozót, nemzetközi szállítmányozó nagyvállalkozót, gépjármű forgalmazót, informatikust, reklámügynököt, péket vagy éppen egészségügyi gázmestert is. De felbukkant köztük egy idősek otthona címéről árverező hölgy, vagy épp az egyik nagy árverési nyertes 90 év feletti édesanyja is. Ángyán József a Népszavának azt mondta: továbbra sem „áll le” a megyei földárverések összefoglalásával: a következő „nagyobb falat” Békés megye lesz, amelynek elemzésével várhatóan tavaszra készül el.   
Szerző