Egész Európa Hamburgra figyel: megválasztják Merkel utódát

Publikálás dátuma
2018.12.07. 08:30
Angela Merkel már a helyszínen van, és felkészült arra, hogy sok év után távozzon pártja éléről
Fotó: JOHN MACDOUGALL / AFP
Ma választják meg a német kereszténydemokraták új elnökét, aki nagy valószínűséggel az ország következő kancellárja, az Unió vezető személyisége lesz majd.
Történelmi nap lesz a mai a német belpolitikában. Angela Merkel, a második világháború utáni bő hét évtized egyik legfontosabb személyisége távozik a kereszténydemokraták elnöki székéből. Hogy mekkora felelősség hárul a CDU küldötteire a holnap záruló hamburgi kongresszuson, az is jelzi: feltehetően az lesz 2021 után Németország kancellárja, akit most pártelnöknek választanak. Így nemcsak arról döntenek, milyen irányvonalat kövessen majd a párt, hanem arról is, milyen jövőt képzelnek el az Európai Unió számára. Amíg Merkel kancellár marad, addig persze inkább ő lesz a német belpolitika arca, ő vesz részt a brüsszeli uniós csúcstalálkozókon, határozza meg a bel- és külpolitikát, s tárgyal a külföldi állam- és kormányfőkkel. A szerepe mégis változni fog, s idővel a CDU új elnöke is egyre nagyobb beleszólást kívánhat a kormányzás ügyeibe is. Merkelnek ezért sem mindegy, ki lesz a párt új elnöke. Ha Friedrich Merz egykori frakcióvezetőre, vagy Jens Spahn egészségügyi miniszterre esne a küldöttek választása, akkor állandó feszültség alakulhat ki a kancellár és a pártelnök között. Ha viszont a jelenlévők Annegret Kramp-Karrenbauert választanák meg a CDU élére, akkor várhatóan kiváló lesz az együttműködés a duó között. Angela Merkel igen nehéz döntést hozott azzal, hogy október végén bejelentette, távozik a párt éléről. Ám úgy érezte, nincs más választása azok után, hogy a Bajorországban a CSU, Hessenben pedig a CDU szerepelt történelmien gyengén a tartományi voksoláson. A kancellár eltökéltségét mutatja, hogy már a hesseni fiaskó másnapján bejelentette terveit. Igaz, azt is közölte, hogy ezt már a nyári szabadsága alatt eldöntötte. Azóta többször is hangoztatta, egyetlen jelölt mellett sem kíván kampányolni. Ez teljesen érthető, hiszen kormányzása szempontjából felettébb kellemetlen helyzet állna elő, ha nyíltan támogatná a szívéhez legközelebb álló Annegret Kramp-Karrenbauert, miközben Merzet választanák meg a CDU élére. Merkelt ezúttal sem csalta meg a politikai szimata. A bejelentése óta készített közvélemény-kutatások alapján megállt a CDU népszerűségének csökkenése, sőt a trend kezd megfordulni. Az utóbbi hetekben 2-3 százalékkal erősödött a CDU, igaz a 30 százalékot továbbra sem éri el, csak megközelíti. A Zöldek nyár óta tartó szárnyalásában megtorpanás tapasztalható, jelenleg 20 százalék körül áll a párt, de két felmérés ez alatt látta. A szociáldemokraták azonban ebből sem tudnak profitálni, az INSA például legutóbb már csak 13,5 százalékon mérte az SPD-t. Az AfD 15-16 százalék körül áll, megítélése nem különösebben változott az eltelt bő egy hónap alatt. A német lapok nagyon visszafogottan ítélik meg az esélyeket, úgy vélik, akár célfotó dönthet. Az azonban nem is kérdés, hogy csak Kramp-Karrenbauernek és Merznek van esélye. A rajtuk kívül emlegetett Jens Spahn - Merkel politikájának legnagyobb bírálója - alighanem maga is tudja, csak a futottak még kategóriába sorolható. Talán elsősorban nem is a pártelnöki tisztség megkaparintása a célja, hanem az, hogy jobban megismerjék őt. Amennyiben 15 százalék körüli eredményt érne el, az már komoly eredmény lenne számára, s ebből akár a későbbiekben is politikai tőkét kovácsolhatna. A jelöltek úgynevezett regionális konferenciákon számoltak be elképzeléseikről. Ezeken Kramp-Karrenbauert találták a legrokonszenvesebbnek és leginkább szavahihetőnek. Merz ugyanakkor a gazdasági kérdésekben brillírozott. Jens Spahnnal kapcsolatban az volt az általános vélemény: jobb teljesítményt nyújtott, mint amit a tőle megszokott radikális megnyilvánulásai alapján vártak tőle. Kramp-Karrenbauer a kampány idejére sem adta fel a CDU főtitkári tisztségét, de konkrét megbízatása nem volt ez idő alatt. Nagy előnye, hogy igen jól ismeri a párt teljes hálózatát, ráadásul annak fontos láncszeme. Merzet ugyan sok kereszténydemokrata valóságos Messiásként emlegeti, majdnem tíz éve nem vett részt a politikai életben, aminek azért meg vannak a maga hátrányai.

A szavazás menete

A három jelölt nyolc regionális konferencián beszélt elképzeléseiről. A CDU új elnökéről összesen 1001 küldött dönt, ezer szavazót a 17 tartományi szervezet delegál, egyet az európai parlamenti frakció. (A CDU-nak csak Bajorországban nincs tartományi szervezete.) Az, hogy az egyes tartományok hány képviselőt küldhetnek, a tagszámtól, illetve a legutóbbi választáson elért eredménytől függ, amint ezt a CDU statútumának 27. paragrafusa is kimondja. Messze az észak-rajna-vesztfáliai a legbefolyásosabb 296 képviselővel. Nagy részük alighanem AKK-ra szavaz, de nem voksolnak egységesen. Baden-Württemberg 154 küldöttet delegálhat. 103 főt számlál a hannoveri különítmény, a rajnavidék-pfalzi 89-et, a hesseni pedig 88-at. A többi tartomány ennél jóval kevesebb képviselőt küld Hamburgba. A szavazás első körében aligha tesz szert bármelyik jelölt abszolút többségre, így a második kör dönt majd.

Kramp-Karrenbauer és Merz egyelőre még beszélő viszonyban
Fotó: JAN WOITAS/DPA / AFP

A két favorit, AKK és Merz

Kramp-Karrenbauer legnagyobb előnye az, ami a hátránya is. Nevezetesen, hogy nehéz kilépnie a kancellár árnyékából. Bár Merkel senki mellett sem foglalt állást, nyílt titok, hogy ő a kancellár kedvenc jelöltje, elvégre az ő ötlete volt, hogy Kramp-Karrenbauer legyen a CDU főtitkára. Sokaknak tetszik, hogy Merkelhez hasonlóan a nyugodt erőt képviseli. Az azonban láthatóan őt is zavarta a kampányban, hogy sokszor „Merkel 2.0”-ként emlegették. Óvatosan próbált is elhatárolódni mentorától. „Igen sokat köszönhetek Angela Merkelnek, bizonyos dolgok összekötnek bennünket. Ugyanakkor néhány témában eltérő álláspontot képviselünk”- hangoztatta. Egyebek mellett keményebb menekültpolitikát követelt, bár arra is nagyon ügyelt, hogy kiemelje: nem ezt tartja a legfontosabb kérdésnek. Kifejtette, tranzitközpontokat kell létrehozni a menekültek számára, s szorgalmazta, hogy minél több visszafogadó országgal kössenek bilaterális megállapodást. Saar-vidék korábbi miniszterelnökeként is kissé eltért a berlini kormány menekültpolitikájától. A kereszténydemokraták főtitkára egyúttal úgy vélte, a CDU-t „láthatóbbá” kell tenni. Kifejtette, a párt nem annyira karakteres, mint a nyolcvanas évek elején. Kramp-Karrenbauert több tartományi vezető is támogatja, köztük Armin Laschet, a befolyásos észak-rajna-vesztfáliai miniszterelnök. Nem állíthatnánk, hogy hátsó szándék nélkül. Abból indul ki, minél gyengébb személyiséget kell megválasztani, hogy minél jobban befolyásolhassa őt. A német sajtó által csak AKK-ként emlegetett politikus nagy hátránya, hogy Kelet-Németországban alig van támogatója, mivel az ottani CDU-nál úgy vélik, nem elég erős ahhoz, hogy háttérbe szorítsa a térségben kivételesen erős szélsőjobboldali Alternatívát (AfD). Kramp-Karrenbauer szempontjából különösen nagy a tét. Ha ugyanis veszít, nem csak a főtitkári tisztségről kell lemondania, az is elképzelhető, hogy a politikának is hátat fordíthat. Friedrich Merznek ebből a szempontból nincs annyi veszítenivalója, hiszen jó ideig nem vett részt a napi politikában. Merz számára komoly fegyvertényt jelent, hogy kedden váratlanul kiállt mellette Wolfgang Schäuble, a párt egykori pénzügyminisztere. Ugyanakkor sokan úgy érezhetik, hogy a CDU szürke eminenciása ezzel hátba támadta Merkelt, s így bosszulta meg azt, hogy egykor nem ő lett a kereszténydemokraták elnöke. Merz jóval radikálisabb menekültpolitikát folytatna a kancellárnál. Nagy feltűnést, s nem éppen pozitív visszhangot keltett az a kijelentése, amely szerint az alkotmányból törölni kellene az üldözöttek menedékhez való jogát. Ám Merkel gazdaságpolitikájával sem ért egyet, sőt kormányzásának koncepciójával sem. Úgy véli, erősíteni kell a központi hatalmat, s véget kell vetni a kompromisszumok politikájának. Szerinte a CDU-nak jobban el kell különülnie a szociáldemokratáktól, ami nehezebb együttműködést vetít előre a nagykoalíció pártjai között. Sokakat a CDU-n belül éppen az aggaszt, hogy nehéz elképzelni, Merz pártelnökké választása esetén hatékonyan tudna együttműködni a kancellárral. Visszatetsző lehet, hogy parlamenti mandátum nélkül akar beleszólást az ország ügyeibe. Feltételezések szerint Merz akár arra is kísérletet tehet, hogy a CDU képviselőcsoportjának támogatásával elérje Merkel lemondását és a kancellári tisztség megkaparintását. Szövetségesei biztosan lennének hozzá, ugyanakkor a szociáldemokraták aligha adnák a nevüket egy ilyen megoldáshoz. Merz mellett szólhat, hogy egyesek szerint a CDU-nak ismét férfiasabbá kell válnia, s a kongresszuson a választók 65 százaléka férfi. Nem kérdés, hogy a jelöltek közül ő rendelkezik a legjobb retorikai képességekkel. Feltételezések szerint a választás első fordulójában Kramp-Karrenbauer végez az élen, Merz azonban azt reméli, hogy a második körben megszerzi a Spahnra szavazók támogatását.

Élő adásban twittelte a műsorvezető, hogy bombafenyegetés miatt ürítik ki a világ legismertebb hírtelevízióját

Publikálás dátuma
2018.12.07. 08:13
Rendőrautó várakozik a bombafenyegetés miatt kiürített CNN-irodaház előtt, 2018. december 7-én
Fotó: Atilgan Ozdil / AFP/ Anadolu Agency
Bombariadó volt a CNN központjában, Don Lemon műsorát megszakítva, Twitteren számolt be az eseményekről.
Hamisnak bizonyuló bombafenyegetések miatt péntekre virradóra kiürítették a CNN amerikai hírtelevízió irodáit New Yorkban – írja honlapján az ATV. A szerkesztőségi szobákat élő adás közben kellett kiüríteni. Don Lemon műsorvezető megszakította műsorát, majd kisvártatva Twitteren közölte: "Az én élő műsorom kellős közepén kellett evakuálni. Bombafenyegetés. Előre elkészített műsor megy adásba. A rendőrség nyomoz. Maradjanak velünk".  
A műsorvezető percekkel később az utcáról jelentkezett be, és elmondta: valaki betelefonált, hogy a szerkesztőség épületében öt bomba van elhelyezve.    
Az azonnal helyszínre vonuló rendőrség lezárta a környéket, és a kiürítés nyomban megkezdődött. Egy óra múltán azonban a munkatársak visszamehettek, és folytatódott az élő adás. A rendőrség Twitteren közölte, hogy a fenyegetés hamis volt, de a nyomozás folytatódik
A CNN New Yorkban lévő irodáit októberben egyszer már kiürítették, szintén bombafenyegetés miatt, ami azonban valósnak is bizonyult. Akkor egy férfi robbanószerkezetet küldött az épületbe John Brennan, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) volt igazgatójának, aki a CNN rendszeres elemzője. Az elkövetéssel gyanúsított 56 éves Cesar Sayoc ellen vádat is emeltek, letartóztatásban várja a tárgyalását-
Szerző

Gyilkosság megrendelése miatt emelnének vádat egy volt szlovák miniszter ellen

Publikálás dátuma
2018.12.06. 17:58
Pavol Rusko
Fotó: DUSAN KNAP / AFP
Pavol Ruskót azzal gyanúsítják, hogy ő állhat volt üzlettársa megölésének a hátterében.
Vádemelési javaslatot tett gyilkosság megrendelése miatt Pavol Rusko volt szlovák gazdasági miniszter ellen a múlt század kilencvenes éveiben történt bűncselekményt vizsgáló rendőrtiszt – jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség csütörtökön. A gyilkossági ügy a múlt évszázad kilencvenes éveire, a Pavol Rusko politikai karrierjét megelőző időszakra nyúlik vissza. Rusko – aki később egy liberális párt, az ANO elnökeként a második Dzurinda-kormány gazdasági minisztériumát vezette – a gyilkosság idején az első és máig legnagyobbnak számító szlovák kereskedelmi televízió, a Markíza vezérigazgatója és résztulajdonosa volt. A szlovák nyomozó hatóság azzal gyanúsítja Ruskót, hogy ő rendelhette meg volt üzlettársa, Silvia Volzová meggyilkolását. Az eljárásnak most zárult le a nyomozati szakasza, amelynek megállapításai szerint a volt tévévezér a szlovák alvilág akkori legfőbb főnökének tartott Mikulás Cernákot bízta meg üzlettársa meggyilkolásával. Cernák – akinek a neve szinte az ezredforduló környékén elkövetett minden jelentősebb, szervezett bűnözéssel összefüggő szlovákiai bűncselekménynél felmerült – életfogytiglani börtönbüntetését tölti, amelyet különböző gyilkossági ügyekben szabtak ki rá. Rusko volt üzlettársa meggyilkolásának ügyében a szlovák rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint négy személy ellen tettek vádemelési javaslatot. Ezekről az indítványokról az ügyészség dönt. A vizsgálat megállapításai szerint a gyilkosság ügyében az akkori szlovák alvilág több olyan „oszlopos tagja” is érintett, akit korábban már sokéves szabadságvesztésre ítéltek más ügyekben. Rusko ellen a Markíza televízióban elkövetett gazdasági bűncselekmény ügyében is eljárás folyik, amely már a bírósági szakaszában van. Ez utóbbi ügy másik érintettje egy szintén közismert szlovákiai nagyvállalkozó, Marián Kocner is. A vizsgálati fogságban lévő Kocner neve más nagy horderejű bűnügyek kapcsán is felmerült, a pozsonyi sajtó egy ideig a februárban meggyilkolt fiatal újságíróval, Ján Kuciakkal kapcsolatban is emlegette.
Szerző