Orbán erős fogsorról beszélt, és arról, mikor lázadnának fel ellene a fideszes képviselők

Publikálás dátuma
2018.12.07. 09:50

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
A jövő évi európai parlamenti választás után lesznek új képviselők, és javulni fog a demokrácia minősége - véli a miniszterelnök.
Vérfrissítésre van szükség az Európai Parlamentben - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. "Látom rajtuk a ciklus végi fáradtság jeleit" - mondta a kormányfő. 
Az úgynevezett migránsvízum kérdésében Orbán Viktor azt mondta: "elég vicces", hogy egy ügyben addig kell újra és újra szavazni, amíg a bürokraták szerint helyes eredmény meg nem születik. Feltette ugyanakkor a kérdést, hogy miért tűrik el ezt az európai parlamenti képviselők, akiktől az emberek azt várják, hogy álljanak ki az őket odaküldők érdekei mellett.  
"Próbálnék én itt, a magyar parlamentben ilyeneket csinálni, nem csak az ellenzék, de még a saját frakciótagjaim is fellázadnának"

- tette hozzá. Semmilyen demokrácia sem tökéletes, a magyar sem, de a brüsszeli még messzebb van ettől - fogalmazott.  
A Guy Verhofstadttal, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége EP-frakciójának vezetőjével fennálló vitára úgy reagált: ez jól rátapint a nyugat-európai és közép-európai országok demokráciája közötti különbségre. "Nekik egy ilyen elfáradt intézményes demokráciájuk van (...), és ha az elit úgy látja, hogy megtámadják, akkor megsértődik. Nekünk ez a luxus nem adatott meg, hogy ne támadjanak bennünket: 1990 óta vagyok parlamenti képviselő, 13. éve vagyok miniszterelnök, minden reggel azzal kelek, hogy derékon vágnak" - fejtette ki. 
Hozzátette: "itt életben kell maradni minden támadással szemben", "itt az ember nem királykodhat, itt utcai harcosként az evidensen jó döntésekért is meg kell harcolni". Kijelentette: a Sargentini-jelentéssel megtámadták Magyarországot, és "mi legalább akkora erővel támadtunk vissza - de ha lehet, inkább nagyobbal -, mint ahogy megtámadtak bennünket". A kormány nem tűri el, hogy rombolják az ország tekintélyét, becsületét - közölte, megjegyezve:
"aki belénk harap, annak erős fogsorral kell rendelkeznie, mert nem fogjuk ezt tűrni".

Azzal kapcsolatban, hogy a kormány megbízásából Brüsszel utcáit járó, a figyelmet a bevándorlási politika következményeire felhívó plakátos kisteherautót rendőrök állították meg, és leszereltették róla a Guy Verhofstadtot ábrázoló feliratot, a kormányfő úgy reagált: "a demokráciában az életerő ma Kelet-Közép-Európában erőteljesebb, mint Nyugat-Európában".
Frissítve: 2018.12.07. 10:00

Tarlós: Nem szeretnék vendég lenni a saját esküvőmön

Publikálás dátuma
2018.12.07. 09:01

Fotó: Szecsődi Balázs / MTI
Minden szempontból én akarom vezetni Budapestet - mondta a főpolgármester azzal kapcsolatban, hogy képzeli el újraválasztása esetén a főváros irányítását.
Tarlós István a hvg.hu-nak adott interjújában arról beszélt, tucatnyi olyan feltételről van szó, amelyek hiányában nem tudja vállalni Budapest vezetését, és amelyeket a miniszterelnök elfogadott, igent mondott rá. Személyével kapcsolatban úgy fogalmazott, nem lehet véletlen, hogy Orbán Viktor és a Fidesz ragaszkodott az indulásához. A miniszterelnök ugyanis nem szokott ok nélkül ilyet csinálni, fűzte hozzá.
A főpolgármester megjegyezte, nemcsak a fideszes, de valamennyi szóba jöhető ellenzéki jelöltnél is népszerűbb. Azt ugyanakkor, hogy azért eshetett rá a választás, mert neki nincsenek ambíciói, egy másik jelöltnek viszont lehetnének, így ellenpólust képezne a kormányfővel szemben, indirekt spekulációnak nevezte. "Mondjon egy embert a Fideszben, akiről ma azt lehetne gondolni, hogy ilyesmire képes. Ilyet nem találtak. Van néhány fiatal – köztük egy nő is –, akiről feltételezhető szép jövő, de az idő majd dönt" - fogalmazott.
Arra a felvetésre, hogy akár a közfejlesztések tanácsával, akár Fürjes Balázs államtitkárságával nincs-e gyámság alá helyezve Budapest, Tarlós úgy reagált, a közfejlesztési tanácsot korábban pont ő kezdeményezte, a felügyelet kifejezést pedig ellenzéki lózungnak minősítette, amely "most lehelte ki a lelkét". Fürjes Balázzsal kapcsolatban pedig megjegyezte, egy államtitkárt nem szoktak egy, ahogy mondta, miniszteri rendfokozatú, nép által választott főpolgármester fölé helyezni.
Az interjúban arról is beszélt: Márky-Zay Péter személyében Hódmezővásárhelyen nem egy szimpla ellenzéki jelölt nyert, hanem egy alapvetően jobboldali beállítottságú, katolikus politikus.   
"Azt a választást egy fideszes nagyágyú rontotta el"

- mondta Tarlós, de amikor rákérdeztek, hogy Lázár Jánosról van-e szó, csak annyit mondott, "hadd fogalmazzak a saját szavaimmal". A főpolgármester szerint a kormányban bekövetkezett személyi változások jó hatással voltak a fővárosra.
Szerző
Frissítve: 2018.12.07. 09:53

Tovább trükköznek a médiagólemmel

Publikálás dátuma
2018.12.07. 09:00
Mészáros Lőrinc is sietett felajánlani cégét, a Mediaworksöt az új alapítványnak
Fotó: Vajda József / Népszava
Noha az alapítványi forma miatt nem lehetne nyereséges az új sajtógólem, a fúzió tervezői készültek erre: vannak trükkök a rendszer „meghekkelésére”.
Össztűz zúdult a kabinetre azután, hogy közérdekből nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette a több száz sajtóterméket megjelentető kormányközeli kiadók fúzióját, és ezzel megkerülte a versenyhivatali vizsgálatot. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) az Alkotmánybírósághoz fordul. Azt kéri a testülettől, hogy – érvényt szerezve Magyarország alaptörvényének és sarkalatos törvényeinek – mondja ki, a pártmédia-holding létrehozása nem közérdek, és nem írhatja felül a szabad tájékozódás alkotmányos garanciáit. „A hatósági ellenőrzés kikerülését célzó kormányzati trükk nyílt beismerése annak, hogy – a megyei lapok és az országos rádiók piacán bizonyosan – monopolhelyzetű médiamamut a vonatkozó törvények betartása esetén semmiképpen sem mehetne át a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szűrőjén.” – írta a testület. Az MSZP bejelentette, hogy a vizsgálat elmulasztása miatt beperli a médiatanácsot. Ujhelyi István, a párt EP-képviselője pedig az uniós versenyjogi biztoshoz, az Európai Parlament gazdasági és monetáris bizottságához, valamint az Európai Parlament belső piaci és fogyasztóvédelmi bizottságához fordult. Emlékeztetőül: az Opus Press Zrt., az Echo Hungária TV Televíziózási, Kommunikációs és Szolgáltató Zrt., a New Wave Media Group Kommunikációs és Szolgáltató Kft. továbbá a Magyar Idők Kiadó Kft. tulajdonosai felajánlották cégüket a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak. A GVH vizsgálta, szükséges-e eljárást indítani az ügyben, de mire döntött volna, a kormány nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette a cégek egybeolvasztását. A GVH be is jelentette tegnap: a döntés nyomán a hatóság már nem vizsgálhatja a fúziót. A Kormányzati Tájékoztatási Központ szerint eddig 21 esetben minősített a kabinet egy fúziót közérdekűből nemzetstratégiaivá. Érdekes azonban, hogy eddig majdnem minden esetben akkor éltek ezzel a módszerrel, amikor az állam közvetlenül érintett volt. Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója úgy vélte: a kormány lépése nem más, mint politikai felülírása a versenyjognak, ugyanakkor a törvény nem támaszt olyan követelményt, hogy a GVH-vizsgálat alól mentesített vállalati összefonódás állami tulajdonszerzést kell eredményezzen. Ligeti Miklós az új a kormányzati médiagólem kapcsán azt mondta, sok technikai részlet tisztázatlan még. – Nem tudjuk, hogy a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány a megszerzett cégeket mekkora hányadban nyelte be. Csak azt tudjuk, hogy az érintett cégek tulajdonosai részesedésük valamekkora hányadát adományozták az alapítványnak – fogalmazott Ligeti. Elképzelhető a szakértő szerint, hogy csak akkora hányadot adományoztak, amellyel az alapítvány, mint a cégek új résztulajdonosa, meghatározó befolyásra tesz szert a médiavállalatok működésében. Kérdések sokaságát veti fel az esetleges nyereség is – márpedig az állami hirdetésekkel bőven ellátott sajtótermékeknél könnyen keletkezhet profit. – Nyereség nem csapódhat le az alapítványnál. A törvény értelmében ugyanis alapítvány nem hozható létre azért, hogy nyereséget termeljen – mondta Ligeti. Szerinte ezért előfordulhat, a cégek nulla körüli eredményt, vagy kismértékű veszteséget produkálnak és mindegyik megállapodást köt egy vagy több külső céggel a reklámfelületeik értékesítésére. A reklámfelületek értékesítéséből származó haszon így másnál jelentkezik. Ligeti szerint ezzel a két módszerrel simán meg lehet hekkelni a médiafelületek üzemeltetését és biztosítható, hogy az alapítvány megőrizze az alapvetően nonprofit jelleget. Itt érdemes megemlíteni a HVG információját, ugyanis a hetilap úgy tudja, a Fidesz már előkészített egy törvényt, amely szerint a jövőben csak nonprofit alapon működő sajtótermékek fogadhatnak be állami hirdetéseket. Ez megmagyarázhatja, hogy a tulajdonosok miért ajánlották fel cégeiket a kormányközeli nonprofit alapítványoknak.

Még nem vizsgálódik az EU

A magyar kormánypárti médiumok összeolvadását egyelőre nem vizsgálja és nem is kommentálja az Európai Bizottság – közölték lapunkkal brüsszeli források. Mint rámutattak, mindig az érintett cég dolga eldönteni, hogy a fúzióról hivatalos bejelentést tesz-e az uniós jog betartásáért felelős ellenőrző testület versenyjogi szolgálatánál. Az EU általában olyan jelentős cégösszeolvadásokat vizsgál, amelyeknek az éves üzleti forgalma meghalad egy bizonyos küszöbértéket. Az európai uniós versenyjogi vizsgálat szükségesének a megállapítására többféle számítási módszer létezik. Ezeket egy EU rendelet rögzíti. Európai vizsgálatot követel például, ha az egyesült vállalat éves globális üzleti forgalma meghaladja az 5 milliárd eurót, vagy ha az összefonódásban részes legalább két cég éves európai üzleti forgalma egyenként magasabb 250-250 millió eurónál. Egy másik számítási módszer szerint európai uniós versenyjogi elemzést kíván meg, ha a fúzióval létrejött társaság éves globális üzleti forgalma meghaladja a 2,5 milliárd eurót és ezzel együtt a 100-100 millió eurót legalább három EU országban. Ugyancsak vizsgálhatja az Unió az összeolvadást, ha az említett három tagállamban az egyesülésben részes legalább két cég üzleti forgalma magasabb mint 25-25 millió euró, és emellett teljes európai forgalma több mint 100 millió. Nem avatkozik be az uniós versenyhivatal a cégösszefonódásba, ha az abban részes vállalatok EU-n belüli üzleti forgalmuk több mint kétharmadát egy és ugyanazon tagállamon belül bonyolítják le. Halmai Katalin (Brüsszel)

Nemzetstratégiai fúzió

Az elmúlt években már 21 esetben tett közérdekből nemzetstratégiaivá fúziókat. Ilyen volt például 2014-ben a takarékszövetkezeti integráció, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. és a Magyar Takarék Befektetési és Vagyonkezelő Zrt. összeolvadása. Ide tartozik a Fővárosi Gázművek budapesti önkormányzati részesedésének megszerzése, vagy amikor az állam megvásárolta a Bayerische Landesbank tulajdonában lévő MKB-részvényeket. A kizárólagos állami koncesszióvá nyilvánított dohány-nagykereskedelem folytatására a kormányközeli Tabán Trafik és a Bristish American Tobacco (BAT) közös cége kapta meg a „közérdekre” való hivatkozással a nemzetstratégiai minősítést.

Témák
sajtó médiumok