Visszafelé sülhet el a rabszolgatörvény: a cégek könnyen dolgozók nélkül maradhatnak

Publikálás dátuma
2018.12.08. 10:00

Fotó: Industry Views
Az érintettek csak találgatják a valódi célt, a kormányoldal viszont az utolsó pillanatban tovább srófolt a már eddig is szoros munkajogi présen.
Egyre nehezebb kihámozni az elmúlt szűk három hét eseményeiből, mi vezérli a Fideszt és a kormányt a túlórakeretek erőteljes tágításakor. A szakszervezetek által csak rabszolgatörvénynek nevezett javaslat kapcsán a kormánypárton kívül  minden érintett próbálja ledobni magáról a felelősséget. A hazai munkaadói szervezetek már az első napokban jelezték: a javaslat őket is meglepte, és nem az ő igényük volt a túlóráztatás lehetőségének növelése. A Magyarországon működő német cégek szintén igyekeztek világossá tenni: ők ezt ebben a formában egyáltalán nem kérték. A szakszervezetek pedig erőteljesen tiltakoznak a dolgozók kizsigerelése ellen, mert hiába is igyekszik az ellenkezőjét elhitetni a kormány és a Fidesz, a változások sok jót nem hoznak a munkavállalók számára.  Az amúgy is bonyolult munkaidő-szabályozás tervezett változtatásainak okait és célját ugyanakkor a tervezetet jegyző Kósa Lajos magyarázatai nem segítik megérteni - pláne, hogy felszólalásaiban sokszor maga is kever időnként fogalmakat. A szakszervezetekkel utólag lefolytatott - és most már egyértelműen látszategyeztetéseknek nevezhető - találkozók után közölt ellentétes információk, a napról napra változó javaslatok szintén nem könnyítik a tisztánlátást. Persze a kormánynak ez feltehetőleg nem is célja, mivel valószínűleg inkább a külföldi befektetőknek kívánt üzenni a túlórakeretek felemelésével: a munkaerőhiány ellenére Magyarország még mindig megfelelő célpont a termelési beruházások számára. Erre utal Szijjártó Péter nyilatkozata is. A külgazdasági miniszter pár nappal a javaslat benyújtása után arról beszélt Düsseldorfban: a Magyarországon beruházó észak-rajna-vesztfáliai cégek már régóta kérték, hogy biztosítsák nekik a szükséges munkaerőt, és most örülnek a kormány erre irányuló javaslatainak. Ezek a beruházások azért fontosak a magyar gazdaságnak, mert a magyar autóipar már a 28 százalékát adja a teljes feldolgozóipari kibocsátásnak, az ágazat jövőbeni versenyképessége pedig nagyban függ attól, hogy a modern beruházások milyen mértékben érkeznek Magyarországra – mondta. Csakhogy ami az íróasztal mellett jó megoldásnak tűnik a munkaerőhiány kezelésére, az a gyakorlatban épp a visszájára sülhet el. Ha a törvényjavaslatban foglalt lehetőségekkel a vállaltok valóban élnek, akkor a dolgozóik könnyen otthagyhatják őket. A cégeknek nem érdeke rabszolgákként tartani dolgozóikat – mutatott rá Dirk Wölfer. A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara kommunikációs vezetője a magyarországi német cégek vezetőivel, HR-szakembereivel folytatott beszélgetései alapján azt is kijelentette: ebben a formában biztosan nem szorgalmazták az itteni német cégek a változtatásokat. A magyar munkaerőpiac már így is jóval rugalmasabb a munkaidő tekintetében, mint a német. A túlóra pedig drágább, mint a rendes munkaóra, a cégeknek nem érdeke tehát, hogy túlóráztatással váltsák ki a hiányzó munkaerőt -magyarázta. Szerinte a törvényjavaslatban foglaltakkal csínján kell majd bánniuk a munkaadóknak, ha nem akarják, hogy dolgozóik elmenjenek. Az ipari cégek helyi vezetőinek ugyanis a szakemberhiány mellett egyre inkább amiatt fő a feje, hogy megállítsák, vagy legalább mérsékeljék a helyenként már 40 százalékra rugó fluktuációt. Ebben pedig nem segítene, ha rabszolgákként akarnák dolgozóikat  túlóráztatni. A létszámhiány miatt a legtöbb cégnél a munkahelyi légkör már amúgy is rendkívül stresszes, a túlórakeretek már márciusra kimerülnek. A törvényileg most megengedettnek akár a dupláját is ledolgoztatják a munkáltatók, több helyen az ezért járó hatósági büntetéseket is belekalkulálják a költségvetésbe. A teljesítőképességük határán táncoló dolgozók egészségügyi állapota ugyanakkor nemzetközi mérések szerint is egyre romlik, és évről évre nő a munkahelyi balesetek száma is. Mindez egy öngerjesztő folyamat, hiszen a rossz munkahelyi légkör és a túlzott terhelés miatt hamar távoznak az újoncok, de akár a régiek is, ami miatt tovább fokozódik a létszámhiány, további rendkívüli terhelést róva az ottmaradókra. Ebben a helyzetben nehezedik hatalmas nyomás a helyi menedzsmentre, amely a tervszámok teljesítése miatt a legjobb szándék mellett sem tud odafigyelni a dolgozók munkakörülményeire, túlterheltségére – panaszolják a szakszervezetek. Az érdekvédők egyébként attól is tartanak, ha nem kezelik a fenti problémákat – márpedig a rabszolgatörvény arra épp nem alkalmas - az egész a visszájára sül el, és a munkaerő-problémák miatt néhány cég hamarosan befejezi a termelést. Vagy ide sem hozza.           

A kormány nem kér az uniós munkaügyi ellenőrzésből

További felesleges bürokráciát, zavaros, a tagállami kompetenciákat hátrányosan érintő állapotot teremtene az Európai Munkaügyi Ügynökség létrehozása, a lépéssel a munkaügyi ellenőrzés ráadásul kikerülne a tagállami hatáskörből. Magyarország ezért nemmel szavazott az elképzelésre - olvasható  a foglalkoztatáspolitikai államtitkár közleményében. Bodó Sándor szerint a magyar munkavállalók és munkáltatók érdekét is sértené, ha egy uniós intézmény a helyi sajátosságok, körülmények ismerete nélkül intézkedne a nemzeti hatásköröket felülbírálva. A javaslat ellen a svédek is tiltakoztak, ennek ellenére  a Foglalkoztatási, Szociális, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács brüsszeli ülésén megszavazta a tervezetet, így megkezdődhetnek a tárgyalások az ügynökség létrehozásáról.    

Nem hagyják abba a tiltakozást

Pedagógusok, hallgatók, bölcsődei dolgozók, értelmiségiek szakszervezetei is részt vesznek a Magyar Szakszervezeti Szövetség által szervezett tüntetésen. A demonstráció résztvevő szombaton 10 órakor gyülekeznek a Jászai Mari téren a Képviselői Irodaháznál, ahonnan a Parlament elé vonulnak. A szakszervezetek ígérik: a tüntetés után sem hagyják abba a tiltakozást, nemtetszésüket a dolgozók országszerte félpályás útlezárásokkal fejezik majd ki a jövő héten, és készek az ipari parkok körbezárására is. 

Szerző

A kormány Brüsszelben is kiállt a dolgozók ellen, nemmel szavazott az Európai Munkaügyi Ügynökségre

Publikálás dátuma
2018.12.07. 21:44
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Ám a külföldön dolgozó 20 millió munkást védő uniós szervezet létrehozása így is zöld utat kapott.
Nemmel szavazott a kormány az Európai Munkaügyi Ügynökség létrehozására pénteken az EU Foglalkoztatási, Szociális, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi (EPSCO) Tanácsának brüsszeli ülésén. Pedig a hatóság magyar érdekeket is képviselhet, mivel azoknak az uniós polgárokat hivatott segíteni, akik egy másik országban vállalnak munkát, akár hosszabb távon, akár kiküldöttként, akár ingázóként - írja a hvg.hu. Uniós adatok szerint több mint húszmillió ilyen dolgozó van. 
A hatóság létrehozását 2017 szeptemberében javasolta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. A szervezet tájékoztatást nyújt a lehetőségekről, a munkavállalók jogairól és kötelezettségeiről a munkavégzéssel, letelepedéssel, szociális támogatásokkal kapcsolatban. Ezen túl egyfajta koordinátor szervezetként működik az egyes tagországok hatóságai között is, amely segít betartatni a munkavállalók szabad mozgásával kapcsolatos uniós jogszabályokat is, és összehangolt ellenőrzéseket is kezdeményezhet. Határokon átnyúló viták rendezésében is részt vesz, még abban az esetben is, ha például egy multi több országot érintő átalakításáról van szó.
Épp ez utóbbiak ijeszthették meg a Fideszt: ezzel a munkaügyi ellenőrzés kikerülne a tagállami hatáskörből, mondta Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkár a brüsszeli ülés után. Szerinte az új ügynökség létrehozása további felesleges bürokráciát, zavaros, a tagállami kompetenciákat hátrányosan érintő állapotot teremtene.
Hiába állítja a kormány, hogy a munkások érdekeit sérti, a hazai szakszervezetek örömmel fogadták a hatóság felállításának hírét. Különösen, hogy javaslataik jó része beépült a végső javaslatba.
A magyar mellett még a svéd kormány állt ki Brüsszelben a munkavállalók érdekeinek védelme ellen. Tiltakozásuk ellenére a tanács megszavazta a tervezetet, ami alapján megkezdődhetnek a tárgyalások az ügynökség létrehozásáról. Bodó szerint az Európai Bizottság és a Parlament szeretné a javaslatot még a jövő májusi Európai Parlamenti választások előtt végleges formába önteni.
Frissítve: 2018.12.07. 21:47

Adatokat szívhatnak le a kínai mobilok, vagy valami - figyelmeztet az EU

Publikálás dátuma
2018.12.07. 17:31

Fotó: Bei ma / AFP
És lehet alapja a félelemnek, mert Amerika után Japán sem engedné be többé az állami beszerzésekre a Huaweit.
Az Európai Uniónak aggódnia kell a Huawei kínai távközlési óriásvállalat és más kínai technológiai cégek miatt, mert azok kockázatot hordoznak az unió iparára és biztonságára nézve, közölte Andrus Ansip, az Európai Bizottság digitális egységes piacért felelős biztosa. Állítása szerint aggodalomra ad okot, hogy értesülések szerint Peking arra kötelezi az ország technológiai cégeit, hogy működjenek együtt a hírszerző szolgáltatokkal, vagy arra, hogy kapcsolják velük össze rendszereiket. Eszközeikbe olyan alkatrészek beépítésére kötelezi azokat, amelyek adatokat szolgáltathatnak számukra.    Japán mindenesetre betiltaná az állami beszerzéseket a kínai Huawei Technologies Co Ltd és a ZTE Corp kínai távközlési berendezésgyártó vállalatoktól a hírszerzési tevékenység és a kibertámadások megnehezítése érdekében. Washington már betiltotta a Huawei berendezéseinek állami beszerzését és nemrégiben Ausztrália és Új-Zéland is kizárta a kínai vállalatot az 5G mobil távközlési tenderből. Washington és szövetségesei a kínai technológiai cégek szoros állami kapcsolatait kifogásolják, azzal gyanúsítva a cégeket, hogy Peking kémkedésre tudja felhasználni berendezéseiket. A Huawei ismételten visszautasított minden állami befolyásról ellene felhozott vádat.
Szerző