Visszafelé sülhet el a rabszolgatörvény: a cégek könnyen dolgozók nélkül maradhatnak

Publikálás dátuma
2018.12.08 10:00

Fotó: Industry Views/
Az érintettek csak találgatják a valódi célt, a kormányoldal viszont az utolsó pillanatban tovább srófolt a már eddig is szoros munkajogi présen.
Egyre nehezebb kihámozni az elmúlt szűk három hét eseményeiből, mi vezérli a Fideszt és a kormányt a túlórakeretek erőteljes tágításakor. A szakszervezetek által csak rabszolgatörvénynek nevezett javaslat kapcsán a kormánypárton kívül  minden érintett próbálja ledobni magáról a felelősséget. A hazai munkaadói szervezetek már az első napokban jelezték: a javaslat őket is meglepte, és nem az ő igényük volt a túlóráztatás lehetőségének növelése. A Magyarországon működő német cégek szintén igyekeztek világossá tenni: ők ezt ebben a formában egyáltalán nem kérték. A szakszervezetek pedig erőteljesen tiltakoznak a dolgozók kizsigerelése ellen, mert hiába is igyekszik az ellenkezőjét elhitetni a kormány és a Fidesz, a változások sok jót nem hoznak a munkavállalók számára.  Az amúgy is bonyolult munkaidő-szabályozás tervezett változtatásainak okait és célját ugyanakkor a tervezetet jegyző Kósa Lajos magyarázatai nem segítik megérteni - pláne, hogy felszólalásaiban sokszor maga is kever időnként fogalmakat. A szakszervezetekkel utólag lefolytatott - és most már egyértelműen látszategyeztetéseknek nevezhető - találkozók után közölt ellentétes információk, a napról napra változó javaslatok szintén nem könnyítik a tisztánlátást. Persze a kormánynak ez feltehetőleg nem is célja, mivel valószínűleg inkább a külföldi befektetőknek kívánt üzenni a túlórakeretek felemelésével: a munkaerőhiány ellenére Magyarország még mindig megfelelő célpont a termelési beruházások számára. Erre utal Szijjártó Péter nyilatkozata is. A külgazdasági miniszter pár nappal a javaslat benyújtása után arról beszélt Düsseldorfban: a Magyarországon beruházó észak-rajna-vesztfáliai cégek már régóta kérték, hogy biztosítsák nekik a szükséges munkaerőt, és most örülnek a kormány erre irányuló javaslatainak. Ezek a beruházások azért fontosak a magyar gazdaságnak, mert a magyar autóipar már a 28 százalékát adja a teljes feldolgozóipari kibocsátásnak, az ágazat jövőbeni versenyképessége pedig nagyban függ attól, hogy a modern beruházások milyen mértékben érkeznek Magyarországra – mondta. Csakhogy ami az íróasztal mellett jó megoldásnak tűnik a munkaerőhiány kezelésére, az a gyakorlatban épp a visszájára sülhet el. Ha a törvényjavaslatban foglalt lehetőségekkel a vállaltok valóban élnek, akkor a dolgozóik könnyen otthagyhatják őket. A cégeknek nem érdeke rabszolgákként tartani dolgozóikat – mutatott rá Dirk Wölfer. A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara kommunikációs vezetője a magyarországi német cégek vezetőivel, HR-szakembereivel folytatott beszélgetései alapján azt is kijelentette: ebben a formában biztosan nem szorgalmazták az itteni német cégek a változtatásokat. A magyar munkaerőpiac már így is jóval rugalmasabb a munkaidő tekintetében, mint a német. A túlóra pedig drágább, mint a rendes munkaóra, a cégeknek nem érdeke tehát, hogy túlóráztatással váltsák ki a hiányzó munkaerőt -magyarázta. Szerinte a törvényjavaslatban foglaltakkal csínján kell majd bánniuk a munkaadóknak, ha nem akarják, hogy dolgozóik elmenjenek. Az ipari cégek helyi vezetőinek ugyanis a szakemberhiány mellett egyre inkább amiatt fő a feje, hogy megállítsák, vagy legalább mérsékeljék a helyenként már 40 százalékra rugó fluktuációt. Ebben pedig nem segítene, ha rabszolgákként akarnák dolgozóikat  túlóráztatni. A létszámhiány miatt a legtöbb cégnél a munkahelyi légkör már amúgy is rendkívül stresszes, a túlórakeretek már márciusra kimerülnek. A törvényileg most megengedettnek akár a dupláját is ledolgoztatják a munkáltatók, több helyen az ezért járó hatósági büntetéseket is belekalkulálják a költségvetésbe. A teljesítőképességük határán táncoló dolgozók egészségügyi állapota ugyanakkor nemzetközi mérések szerint is egyre romlik, és évről évre nő a munkahelyi balesetek száma is. Mindez egy öngerjesztő folyamat, hiszen a rossz munkahelyi légkör és a túlzott terhelés miatt hamar távoznak az újoncok, de akár a régiek is, ami miatt tovább fokozódik a létszámhiány, további rendkívüli terhelést róva az ottmaradókra. Ebben a helyzetben nehezedik hatalmas nyomás a helyi menedzsmentre, amely a tervszámok teljesítése miatt a legjobb szándék mellett sem tud odafigyelni a dolgozók munkakörülményeire, túlterheltségére – panaszolják a szakszervezetek. Az érdekvédők egyébként attól is tartanak, ha nem kezelik a fenti problémákat – márpedig a rabszolgatörvény arra épp nem alkalmas - az egész a visszájára sül el, és a munkaerő-problémák miatt néhány cég hamarosan befejezi a termelést. Vagy ide sem hozza.           

A kormány nem kér az uniós munkaügyi ellenőrzésből

További felesleges bürokráciát, zavaros, a tagállami kompetenciákat hátrányosan érintő állapotot teremtene az Európai Munkaügyi Ügynökség létrehozása, a lépéssel a munkaügyi ellenőrzés ráadásul kikerülne a tagállami hatáskörből. Magyarország ezért nemmel szavazott az elképzelésre - olvasható  a foglalkoztatáspolitikai államtitkár közleményében. Bodó Sándor szerint a magyar munkavállalók és munkáltatók érdekét is sértené, ha egy uniós intézmény a helyi sajátosságok, körülmények ismerete nélkül intézkedne a nemzeti hatásköröket felülbírálva. A javaslat ellen a svédek is tiltakoztak, ennek ellenére  a Foglalkoztatási, Szociális, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács brüsszeli ülésén megszavazta a tervezetet, így megkezdődhetnek a tárgyalások az ügynökség létrehozásáról.    

Nem hagyják abba a tiltakozást

Pedagógusok, hallgatók, bölcsődei dolgozók, értelmiségiek szakszervezetei is részt vesznek a Magyar Szakszervezeti Szövetség által szervezett tüntetésen. A demonstráció résztvevő szombaton 10 órakor gyülekeznek a Jászai Mari téren a Képviselői Irodaháznál, ahonnan a Parlament elé vonulnak. A szakszervezetek ígérik: a tüntetés után sem hagyják abba a tiltakozást, nemtetszésüket a dolgozók országszerte félpályás útlezárásokkal fejezik majd ki a jövő héten, és készek az ipari parkok körbezárására is. 

2018.12.08 10:00
Frissítve: 2018.12.08 10:00

A válság óta megduplázódott a milliárdosok száma, sosem volt még ennyi pénze a gazdagoknak

Publikálás dátuma
2019.01.21 12:42

Fotó: /
Tovább nyílt a vagyonolló tavaly. A világszerte fizetett adóknak csak 4 százaléka származik a gazdagoktól, míg a 26 leggazdagabbnak annyi pénze van, mint másik 5 milliárd embernek együtt.
"A gazdagok és szegények közötti egyre szélesedő szakadék ellehetetleníti a szegénység elleni harcot, károsítja a gazdaságot és szítja az emberek dühét" - mondta Winnie Byanyima, az Oxfam International vezérigazgatója. 2018-ban még tovább nyílt a vagyonolló a leggazdagabbak és a legszegényebbek között, hívta fel rá a figyelmet a nemzetközi civil szervezet a hétfőn közzétett éves egyenlőtlenségi jelentésében, mint azt az Euronews kiszúrta.
Tavaly a 26 leggazdagabb ember vagyona egyenlő volt az emberiség legszegényebb felének összvagyonával
- írják. Világszerte 10 ezer ember hal meg naponta azért, mert pénz híján nem fér hozzá egészségügyi ellátáshoz. Egyes helyeken - például a brazíliai Sao Pauloban - átlag 25 évvel élnek rövidebb ideig a szegény környékek lakói, mint a jómódúak. A férfiaknak világszerte másfélszer annyi tulajdona van, mint a nőknek, és a cégek 86 százalékát vezetik. A nők eközben 10 trillió dollár értékű munkát végeznek fizetetlenül, láthatatlanul, otthonaikban takarítva, mosva és főzve a férfiakra.
A 2008-as pénzügyi válság óta megduplázódott a milliárdosok száma
- mutatott rá az Oxafam. A leggazdagabbak vagyona tavaly összesen 900 milliárd dollárral (252 ezer milliárd forinttal) nőtt, ami napi 2,5 milliárd dolláros (700 milliárd forintos) növekedésnek felel meg, miközben a világ legszegényebb felének összvagyona átlagosan 11 százalékkal csökkent - húzta alá a civil szervezet. Soha a bolygó történetében nem volt ekkora vagyona a leggazdagabbaknak, míg eközben az emberiség fele napi nagyjából 1500 forintból kell megéljen.
Az adók szintje évtizedek óta most a legalacsonyabb
- állapították még meg. "Ha megfordulna a tendencia, a kormányok többségének elég bevétele lenne a közkiadások finanszírozására" - vélekedett a szervezet, hangsúlyozva, hogy a gazdagok aránytalanul kevés adót fizetnek. Az Oxfam szerint a világszerte megfizetett adópénzek mindössze 4 százaléka fakad a gazdagok megadóztatásából - 96 százalékot a szegények fizetnek.
2019.01.21 12:42

Magyar cégeket is érint a Brexit-kockázat

Publikálás dátuma
2019.01.21 10:30

Fotó: Shutterstock/
A három évvel ezelőtti Brexit-népszavazás óta a brit hátterű hazai cégek számának emelkedése megállt, dolgozóik száma pedig csökken.
A 2016-os Brexit-népszavazás óta befagyott a brit hátterű hazai vállalkozások addig töretlenül emelkedő száma - közli a céginformációval foglalkozó Opten. Míg 2004-ben 1525 szigetországi kötődésű hazai társaságot tartottak számon, addig a szám folyamatos emelkedéssel 2016-ra 2309-re nőtt. Az ív azonban itt megtört: a rákövetkező évben 2307, majd tavaly 2304 ilyen társaságot tartottak nyilván, ami tehát némi csökkenéssel lényegében nem mutat változást. A Brexit-hatás az alkalmazotti létszámra is kihatott. Míg 2016 júniusában e cégeknél 73 ezren dolgoztak, addig jelenleg már csak 69 ezren. Eközben ráadásul bővült az általános hazai foglalkoztatás. A brit hátterű vállalkozások között az átlagnál jóval nagyobbak is érintettek, vagyis nemzetgazdasági szerepük kiemelkedő. Az összetett tulajdonosi láncokat és a közvetett kapcsolatokat is hozzászámítva számuk már 2900-ra rúg. Ráadásul a külkereskedelmi és áttételes beszállítói láncokon keresztül beágyazottságuk még mélyebb. Bár az árfolyamváltozás egyes cégekre jótékonyan hathat, addig mások számára akár végzetes következményekkel is járhat. A vámok változása szintén szórhatja a mezőnyt. Minél több szálon kötődik egy hazai gazdálkodó az Egyesült Királysághoz, az elkövetkező időszakban annál nagyobb kockázatot visel. Nem túlzás tehát azt állítani, hogy a Brexit kimenetelének tovagyűrűző hatásai tömegek megélhetését érinthetik Magyarországon - állapítja meg az Opten.
Szerző
2019.01.21 10:30
Frissítve: 2019.01.21 10:30