Visszafelé sülhet el a rabszolgatörvény: a cégek könnyen dolgozók nélkül maradhatnak

Publikálás dátuma
2018.12.08 10:00

Fotó: Industry Views
Az érintettek csak találgatják a valódi célt, a kormányoldal viszont az utolsó pillanatban tovább srófolt a már eddig is szoros munkajogi présen.
Egyre nehezebb kihámozni az elmúlt szűk három hét eseményeiből, mi vezérli a Fideszt és a kormányt a túlórakeretek erőteljes tágításakor. A szakszervezetek által csak rabszolgatörvénynek nevezett javaslat kapcsán a kormánypárton kívül  minden érintett próbálja ledobni magáról a felelősséget. A hazai munkaadói szervezetek már az első napokban jelezték: a javaslat őket is meglepte, és nem az ő igényük volt a túlóráztatás lehetőségének növelése. A Magyarországon működő német cégek szintén igyekeztek világossá tenni: ők ezt ebben a formában egyáltalán nem kérték. A szakszervezetek pedig erőteljesen tiltakoznak a dolgozók kizsigerelése ellen, mert hiába is igyekszik az ellenkezőjét elhitetni a kormány és a Fidesz, a változások sok jót nem hoznak a munkavállalók számára.  Az amúgy is bonyolult munkaidő-szabályozás tervezett változtatásainak okait és célját ugyanakkor a tervezetet jegyző Kósa Lajos magyarázatai nem segítik megérteni - pláne, hogy felszólalásaiban sokszor maga is kever időnként fogalmakat. A szakszervezetekkel utólag lefolytatott - és most már egyértelműen látszategyeztetéseknek nevezhető - találkozók után közölt ellentétes információk, a napról napra változó javaslatok szintén nem könnyítik a tisztánlátást. Persze a kormánynak ez feltehetőleg nem is célja, mivel valószínűleg inkább a külföldi befektetőknek kívánt üzenni a túlórakeretek felemelésével: a munkaerőhiány ellenére Magyarország még mindig megfelelő célpont a termelési beruházások számára. Erre utal Szijjártó Péter nyilatkozata is. A külgazdasági miniszter pár nappal a javaslat benyújtása után arról beszélt Düsseldorfban: a Magyarországon beruházó észak-rajna-vesztfáliai cégek már régóta kérték, hogy biztosítsák nekik a szükséges munkaerőt, és most örülnek a kormány erre irányuló javaslatainak. Ezek a beruházások azért fontosak a magyar gazdaságnak, mert a magyar autóipar már a 28 százalékát adja a teljes feldolgozóipari kibocsátásnak, az ágazat jövőbeni versenyképessége pedig nagyban függ attól, hogy a modern beruházások milyen mértékben érkeznek Magyarországra – mondta. Csakhogy ami az íróasztal mellett jó megoldásnak tűnik a munkaerőhiány kezelésére, az a gyakorlatban épp a visszájára sülhet el. Ha a törvényjavaslatban foglalt lehetőségekkel a vállaltok valóban élnek, akkor a dolgozóik könnyen otthagyhatják őket. A cégeknek nem érdeke rabszolgákként tartani dolgozóikat – mutatott rá Dirk Wölfer. A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara kommunikációs vezetője a magyarországi német cégek vezetőivel, HR-szakembereivel folytatott beszélgetései alapján azt is kijelentette: ebben a formában biztosan nem szorgalmazták az itteni német cégek a változtatásokat. A magyar munkaerőpiac már így is jóval rugalmasabb a munkaidő tekintetében, mint a német. A túlóra pedig drágább, mint a rendes munkaóra, a cégeknek nem érdeke tehát, hogy túlóráztatással váltsák ki a hiányzó munkaerőt -magyarázta. Szerinte a törvényjavaslatban foglaltakkal csínján kell majd bánniuk a munkaadóknak, ha nem akarják, hogy dolgozóik elmenjenek. Az ipari cégek helyi vezetőinek ugyanis a szakemberhiány mellett egyre inkább amiatt fő a feje, hogy megállítsák, vagy legalább mérsékeljék a helyenként már 40 százalékra rugó fluktuációt. Ebben pedig nem segítene, ha rabszolgákként akarnák dolgozóikat  túlóráztatni. A létszámhiány miatt a legtöbb cégnél a munkahelyi légkör már amúgy is rendkívül stresszes, a túlórakeretek már márciusra kimerülnek. A törvényileg most megengedettnek akár a dupláját is ledolgoztatják a munkáltatók, több helyen az ezért járó hatósági büntetéseket is belekalkulálják a költségvetésbe. A teljesítőképességük határán táncoló dolgozók egészségügyi állapota ugyanakkor nemzetközi mérések szerint is egyre romlik, és évről évre nő a munkahelyi balesetek száma is. Mindez egy öngerjesztő folyamat, hiszen a rossz munkahelyi légkör és a túlzott terhelés miatt hamar távoznak az újoncok, de akár a régiek is, ami miatt tovább fokozódik a létszámhiány, további rendkívüli terhelést róva az ottmaradókra. Ebben a helyzetben nehezedik hatalmas nyomás a helyi menedzsmentre, amely a tervszámok teljesítése miatt a legjobb szándék mellett sem tud odafigyelni a dolgozók munkakörülményeire, túlterheltségére – panaszolják a szakszervezetek. Az érdekvédők egyébként attól is tartanak, ha nem kezelik a fenti problémákat – márpedig a rabszolgatörvény arra épp nem alkalmas - az egész a visszájára sül el, és a munkaerő-problémák miatt néhány cég hamarosan befejezi a termelést. Vagy ide sem hozza.           

A kormány nem kér az uniós munkaügyi ellenőrzésből

További felesleges bürokráciát, zavaros, a tagállami kompetenciákat hátrányosan érintő állapotot teremtene az Európai Munkaügyi Ügynökség létrehozása, a lépéssel a munkaügyi ellenőrzés ráadásul kikerülne a tagállami hatáskörből. Magyarország ezért nemmel szavazott az elképzelésre - olvasható  a foglalkoztatáspolitikai államtitkár közleményében. Bodó Sándor szerint a magyar munkavállalók és munkáltatók érdekét is sértené, ha egy uniós intézmény a helyi sajátosságok, körülmények ismerete nélkül intézkedne a nemzeti hatásköröket felülbírálva. A javaslat ellen a svédek is tiltakoztak, ennek ellenére  a Foglalkoztatási, Szociális, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács brüsszeli ülésén megszavazta a tervezetet, így megkezdődhetnek a tárgyalások az ügynökség létrehozásáról.    

Nem hagyják abba a tiltakozást

Pedagógusok, hallgatók, bölcsődei dolgozók, értelmiségiek szakszervezetei is részt vesznek a Magyar Szakszervezeti Szövetség által szervezett tüntetésen. A demonstráció résztvevő szombaton 10 órakor gyülekeznek a Jászai Mari téren a Képviselői Irodaháznál, ahonnan a Parlament elé vonulnak. A szakszervezetek ígérik: a tüntetés után sem hagyják abba a tiltakozást, nemtetszésüket a dolgozók országszerte félpályás útlezárásokkal fejezik majd ki a jövő héten, és készek az ipari parkok körbezárására is. 

Frissítve: 2018.12.08 10:00

Mészáros informatikai cége is beszáll a dohányiparba

Publikálás dátuma
2019.03.25 10:27

Fotó: Népszava/ Lakos Gábor
Konzorciumban fejleszti a 4iG a dohánylogisztikai ellenőrző rendszert.
A 4iG Nyrt. és a Sauviter Zrt. közösen fejleszti, és működteti a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit (ND) Zrt. dohánytermék azonosító kibocsátó informatikai rendszerét (DAKIR)., miután megnyerte a nyílt közbeszerzési eljárást – közölte a 4iG hétfőn a tőzsde honlapján. A 4iG tulajdonosai között van a Mészáros Lőrinc vállalkozóhoz köthető Konzum PE Magántőkealap, a Konzum Nyrt.-hez tartozó KZF Vagyonkezelő Kft. és az Opus Global Nyrt. is.        A friss közleményben az áll, hogy a szerződés becsült értéke nettó 4 milliárd forint. Az MTI összefoglalója szerint a nyertes konzorcium a cigaretta és vágott dohány termékek valós idejű nyomon követésére alkalmas rendszer fejlesztését, adatközpontjának megvalósítását, illetve az adatok biztonságos tárolását végzi, emellett az informatikai-, ügyfélszolgálati- és szervizhátteret biztosítja majd az elkövetkező 5 évben az ND Zrt. számára. A DAKIR-t a szerződéskötést követő 31. napon kell üzembe állítania a fejlesztőknek. Közölték, hogy a 4iG Nyrt. és partnere felkészült a DAKIR a jogszabályi határidőnek megfelelő éles indítására, mivel uniós előírásnak megfelelően Magyarországon és az uniós tagállamokban 2019. május 20. után már minden egyes csomag cigarettának és vágott dohány terméknek azonosíthatónak kell lennie. Az informatikai rendszer bevezetésének célja az illegális dohánykereskedelem visszaszorítása az Európai Unió tagországaiban. A cigaretta és vágott dohány nyomkövetése azt jelenti, hogy május végétől minden doboz és tasak, illetve gyűjtőcsomagolás egyedi elektronikus azonosítót kap, aminek alapján a DAKIR rendszerben valós időben lehet majd a termékek útját követni a gyártástól, a raktározáson keresztül a trafikba érkezésig. Emellett a rendszer feladata a gazdasági szereplők – gyártók, importőrök, nagy- és kiskereskedők – továbbá az összes létesítmény azonosítása, ahol dohánytermék gyártása, tárolása, értékesítése zajlik, és a DAKIR nyilvántartja és monitorozza a dohánytermék gyártására szolgáló gépeket is. Az azonosítóért díjat, kiszerelési egységenként várhatóan 2-5 forintot fizetnek a gyártók, és az importőrök az ND Zrt.-nek, a cég a befolyó összegből finanszírozza a rendszer fenntartását és teljes körű üzemeltetését. A dohánykereskedelmi társaság adatai szerint Magyarországon havonta 31 millió doboz cigarettát és szivarkát, valamint nagyjából ezzel a mennyiséggel megegyező, különböző kiszerelésű vágott dohányterméket értékesítenek – közölték.

60 millió forint bírságot szabott ki a jegybank a Magyar Posta biztosítóira

Publikálás dátuma
2019.03.25 10:25

Fotó: Népszava
Bajok vannak a nyilvántartási, adatszolgáltatási, informatikai, ügyféltájékoztatási, panaszkezelési és a biztosítási szerződési feltételekkel.
Összesen 60 millió forint bírságot szabott ki a jegybank a Magyar Posta biztosítóira: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyebek közt nyilvántartási, adatszolgáltatási, informatikai, ügyféltájékoztatási, panaszkezelési és a biztosítási szerződési feltételeket érintő jogsértések miatt hozott intézkedéseket és rótt ki bírságot a Magyar Posta Biztosító Zrt.-re és a Magyar Posta Életbiztosító Zrt.-re.
Az MNB hétfői közleménye szerint az eljárások a 2015 májusától a vizsgálat lezárásáig terjedő időszakot tekintették át. Bár az MNB több hiányosságot feltárt, ezek alapvetően nem érintik a biztosítók megbízható működését.
A jogsértések miatt az MNB a Magyar Posta Biztosítóra 25 millió, a Magyar Posta Életbiztosítóra 35 millió forint bírságot szabott ki, és kötelezte azokat a jogszabályszerű működésre.