A kormány Brüsszelben is kiállt a dolgozók ellen, nemmel szavazott az Európai Munkaügyi Ügynökségre

Publikálás dátuma
2018.12.07. 21:44
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Ám a külföldön dolgozó 20 millió munkást védő uniós szervezet létrehozása így is zöld utat kapott.
Nemmel szavazott a kormány az Európai Munkaügyi Ügynökség létrehozására pénteken az EU Foglalkoztatási, Szociális, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi (EPSCO) Tanácsának brüsszeli ülésén. Pedig a hatóság magyar érdekeket is képviselhet, mivel azoknak az uniós polgárokat hivatott segíteni, akik egy másik országban vállalnak munkát, akár hosszabb távon, akár kiküldöttként, akár ingázóként - írja a hvg.hu. Uniós adatok szerint több mint húszmillió ilyen dolgozó van. 
A hatóság létrehozását 2017 szeptemberében javasolta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. A szervezet tájékoztatást nyújt a lehetőségekről, a munkavállalók jogairól és kötelezettségeiről a munkavégzéssel, letelepedéssel, szociális támogatásokkal kapcsolatban. Ezen túl egyfajta koordinátor szervezetként működik az egyes tagországok hatóságai között is, amely segít betartatni a munkavállalók szabad mozgásával kapcsolatos uniós jogszabályokat is, és összehangolt ellenőrzéseket is kezdeményezhet. Határokon átnyúló viták rendezésében is részt vesz, még abban az esetben is, ha például egy multi több országot érintő átalakításáról van szó.
Épp ez utóbbiak ijeszthették meg a Fideszt: ezzel a munkaügyi ellenőrzés kikerülne a tagállami hatáskörből, mondta Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkár a brüsszeli ülés után. Szerinte az új ügynökség létrehozása további felesleges bürokráciát, zavaros, a tagállami kompetenciákat hátrányosan érintő állapotot teremtene.
Hiába állítja a kormány, hogy a munkások érdekeit sérti, a hazai szakszervezetek örömmel fogadták a hatóság felállításának hírét. Különösen, hogy javaslataik jó része beépült a végső javaslatba.
A magyar mellett még a svéd kormány állt ki Brüsszelben a munkavállalók érdekeinek védelme ellen. Tiltakozásuk ellenére a tanács megszavazta a tervezetet, ami alapján megkezdődhetnek a tárgyalások az ügynökség létrehozásáról. Bodó szerint az Európai Bizottság és a Parlament szeretné a javaslatot még a jövő májusi Európai Parlamenti választások előtt végleges formába önteni.
Frissítve: 2018.12.07. 21:47

Adatokat szívhatnak le a kínai mobilok, vagy valami - figyelmeztet az EU

Publikálás dátuma
2018.12.07. 17:31

Fotó: Bei ma / AFP
És lehet alapja a félelemnek, mert Amerika után Japán sem engedné be többé az állami beszerzésekre a Huaweit.
Az Európai Uniónak aggódnia kell a Huawei kínai távközlési óriásvállalat és más kínai technológiai cégek miatt, mert azok kockázatot hordoznak az unió iparára és biztonságára nézve, közölte Andrus Ansip, az Európai Bizottság digitális egységes piacért felelős biztosa. Állítása szerint aggodalomra ad okot, hogy értesülések szerint Peking arra kötelezi az ország technológiai cégeit, hogy működjenek együtt a hírszerző szolgáltatokkal, vagy arra, hogy kapcsolják velük össze rendszereiket. Eszközeikbe olyan alkatrészek beépítésére kötelezi azokat, amelyek adatokat szolgáltathatnak számukra.    Japán mindenesetre betiltaná az állami beszerzéseket a kínai Huawei Technologies Co Ltd és a ZTE Corp kínai távközlési berendezésgyártó vállalatoktól a hírszerzési tevékenység és a kibertámadások megnehezítése érdekében. Washington már betiltotta a Huawei berendezéseinek állami beszerzését és nemrégiben Ausztrália és Új-Zéland is kizárta a kínai vállalatot az 5G mobil távközlési tenderből. Washington és szövetségesei a kínai technológiai cégek szoros állami kapcsolatait kifogásolják, azzal gyanúsítva a cégeket, hogy Peking kémkedésre tudja felhasználni berendezéseiket. A Huawei ismételten visszautasított minden állami befolyásról ellene felhozott vádat.
Szerző

Kiderült, mikor és miért térnének vissza dolgozni az anyák

Publikálás dátuma
2018.12.07. 13:42
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Több mint 2000 kisgyermekes édesanyát kérdezett meg a Pepita.hu és a Tesco, hogy mi a véleményük a részmunkaidős munkavállalásról. Majd ötven százalékuk "négyórásban" azonnal visszamenne.
Az anyukák a munkába való visszatérést több okból is nehéznek gondolják. A felmérésben részt vett 2211 édesanya negyede azért, mert párja nagyon eltérő munkarendben dolgozik, 22,1 százaléka pedig azért, mert nem számíthat a nagyszülőkre. 19,4 százaléknak a sok utazás és a kevés bölcsődei férőhely okoz gondot, 14,4 százalékuk lelki okok miatt nem tudná a kisbabáját másra hagyni, 12,5 százalék nem tud visszamenni a régi munkahelyére - derül ki az eredményeket összesítő közleményből.

Hány órában?

A válaszadók 42,6 százaléka gondolja úgy, hogy kisbabája mellett csupán 4 óra munka férne bele a napjába, 36,9 százalék 6 órát dolgozna, 13,6 százalék 8 órát is bevállalna, de olyan is van, aki 4 óránál kevesebbre válna el a babájától. A választ adó anyukák majdnem háromnegyede, azaz 72 százaléka délelőtti munkarendben gondolkozna, minden ötödik viszont szívesen járna kötetlen időbeosztásban. Majdnem háromnegyedük szellemi munkát végezne, a többiek pedig nem riadnának vissza a fizikai munkakörtől sem. Az anyukák kicsivel több, mint a fele otthonról végezhető munkára vágyik, 45 százalékuknak viszont nincs ellenvetése a munkahelyen végzendő feladatok ellen.
Arra a kérdésre, hogy mi az, amiért részmunkaidőt vállalna kisgyermeke mellett, szinte minden második anyuka válaszolta, hogy anyagi okok miatt. Csupán 8,4 százaléknak van szüksége napi néhány óra kikapcsolódásra az otthoni teendőkből, és 39,7 százalék vélekedik úgy, hogy mindkét indok miatt jól jönne a részmunkaidős lehetőség.

„Sajnálatos tény, hogy az Európai Unió közül egyedül Bulgáriában alacsonyabb a részmunkaidőben dolgozók száma, mint nálunk. De most a felmérésből is kiderült, mekkora igény van rá hazánkban is”

– mondja a Pepita.hu társtulajdonosa, Dorcsinecz József.

„Ezen szeretne változtatni vállalatunk, azzal, hogy a kisbabával otthon töltött idő után új, családbarát részmunkaidős koncepciót kínálunk a kismamáknak, amely segíthet a fokozatos visszatérésükben”

– mondta Szigeti Barbara, a Tesco HR-vezetője.

Jelenleg azért dolgozik 16 ezer munkavállalójuk ötöde heti kevesebb, mint 30 órában, mert sokak szerint a részmunkaidő kiszámíthatatlan. Ezért 2018 őszétől beindult a heti fix 5-10-15-20-25 órás részmunkaidő, ami nagy segítség - többek között a babázás alatti, vagy utáni munkavállalóknak -, mert kiszámítható maradhat a magánéletük. Egyedülálló, hogy az ezt a konstrukciót választók, - így például a kisgyerekes édesanyák - munkaszerződésébe belekerül, hogy milyen időpontokban fog beosztást kapni, ezáltal garantálják, hogy ettől eltérően nem fogják foglalkoztatni.

„Idén az irodáinkban elindult a flexworking is. Ennek köszönhetően, a vezetővel egyeztetve, már otthonról is lehet dolgozni. A Tesco ezzel is igyekszik hozzájárulni az egészséges munka-magánélet egyensúly kialakításához.”

Szerző