Ezer sárgamellényest letartóztattak, de megtört a kormány, és jön az össztársadalmi adóbeszélgetés

Publikálás dátuma
2018.12.09 08:35

Fotó: AFP/ Celestino Arce
Egyelőre a miniszterelnök csitítja az embereket, de Macron elnök is kénytelen lesz megszólalni a jövő héten.
Édouard Philippe francia miniszterelnök szerint eljött a párbeszéd ideje a kormány szociális és adópolitikája ellen tüntető sárgamellényesekkel a szombati negyedik országos tiltakozónap után. Emmanuel Macron államfő a jövő hét elején megszólal, és konkrét intézkedéseket fog javasolni - ígérte meg a kormányfő. Egy héttel azután, hogy a múlt szombati párizsi zavargások képei bejárták az egész világot, a sárgamellényesek ismét tömegesen vonultak utcára a francia fővárosban és a vidéki nagyvárosokban a kormány gazdaságpolitikája ellen tiltakozva, országszerte mintegy 125 ezren tiltakoztak a múlt heti 136 ezer után. Párizsban és a nagyobb városokban a be nem jelentett megmozdulásokon a radikális tüntetők és a rendőrök között számos helyen történtek összecsapások, és a kizárólag az összetűzést kereső rendbontók is megjelentek a tömegben, gépkocsikat borogattak és gyújtottak fel, üzleteket fosztogattak. A múlt szombatinál azonban jóval kevesebb erőszakos cselekmény történt, ami a miniszterelnök szerint a rendőri erők jó felkészülésének köszönhető, taktikájukkal sikerült a rendbontók dinamikáját megtörni. Országszerte csaknem 1400 előállítás történt, 974-en kerültek őrizetbe, többségük nem az összecsapásokat követően, hanem azokat megelőzendő. Christophe Castaner belügyminiszter szerint 118-an sérültek meg a tüntetők közül, ez feleannyi, mint múlt héten, és 17 rendőr is könnyebb sérülést szenvedett. Múlt szombaton 284 volt a sérültek száma a rendőri erők körében. Jóllehet már megjelentek a sárgamellényes felhívások az újabb tüntetésekre jövő szombatra, és a franciák kétharmada továbbra is támogatja a szociális mozgalmat, a francia sajtókommentárok szerint a lázadás veszélye elmúlt, a kormány időt és teret nyert a politikai válság megoldására, és ahhoz, hogy megnyugváshoz vezető gesztusokat tegyen a tüntetőknek. A párizsi válságstábnál tett látogatásán a miniszterelnök úgy vélte, hogy eljött az idő a párbeszédre. Édouard Philippe egy széleskörű vitát kíván megindítani december 15-től március 1-ig az adópolitikáról és az állami kiadásokról, amelyhez a szakszervezeteket, a helyi választott képviselőket és a sárgamellényesek képviselőit várja a tárgyalóasztalhoz. "A párbeszéd megkezdődött, helyre kell állítani a nemzeti egységet" - jelentette ki a kormányfő. Hozzátette, hogy a köztársasági elnök meg fog szólalni, és intézkedéseket fog javasolni a párbeszéd erősítésére. A Le Figaro című napilap úgy tudja, hogy a "hét elején", a Le Monde szerint hétfő este várható Emmanuel Macron televíziós beszéde. A kormányzó Köztársaság Lendületben megbízásából december 5-én és 6-án, az Ipsos közvélemény-kutatóintézet által készített felmérés szerint ha a sárgamellényesek listát állítanának az európai parlamenti választásokra, és azokat most tartanák meg, akkor 12 százalékos támogatottságot érnének el. Ha a sárgamellényesek párttá alakulnának, a választást a kormánypárt nyerné meg 21 százalékkal, a Marine Le Pen vezetette Nemzeti Tömörülés (volt Nemzeti Front) pedig 14 százalékot érne el, a 13 százalékra mért Zöldek, a 11 százalékos támogatottságú jobbközép Köztársaságiak és a 9 százalékos radikális baloldali Lázadó Franciaország előtt. A sárgamellényesek többsége a vidéki alsó középosztály bérből és fizetésből élő rétegéhez tartozik, és igazságtalannak tartja a kormány szociális és adópolitikáját, amely ellen három hete kezdődtek országszerte tüntetések a közutakon épített úttorlaszok mentén. A francia kormány - eleget téve a sárgamellényes mozgalom legfőbb követelésének - a héten bejelentette, hogy eltörli az üzemanyagadó jövőre tervezett emelését, és életszínvonal-megőrző intézkedésekkel helyettesíti azt, de a tüntetők ezt már kevésnek tartják, és egyre több szociális jellegű követelést támasztanak, valamint Emmanuel Macron távozását is követelik. A mozgalomnak ugyanakkor nincs vezetője, se szervezett formája, tagjai kizárólag magukat képviselik, "a jobb megélhetésért és életszínvonalért" harcolnak, a politikai pártok és szakszervezetek segítségét és képviseletét elutasítják. 
Szerző
2018.12.09 08:35

Megújítják a CEU amerikai akkreditációját

Publikálás dátuma
2019.01.16 20:32

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A CEU felsőoktatási akkreditációját végző értékelő bizottság elnöke szerint a Magyarországról elüldözött intézmény a "felsőoktatás egyik sikertörténete".
Ron Daniels, a Johns Hopkins Egyetem és a CEU felsőoktatási akkreditációját végző Middle States Commission on Higher Education értékelő bizottságának elnöke azt javasolja, hogy újítsák meg a CEU amerikai felsőoktatási akkreditációját – írja a CEU közleményére hivatkozva az atv.hu.

Daniels gratulált az intézménynek, hogy a bizottság vizsgálata alapján „sikeresen megfelel a Middle States Commission on Higher Education akkreditációs feltételeinek és tagsági követelményeinek”. Daniels szerint „a CEU a felsőoktatás egyik sikertörténete,” és részletezte, hogy melyek azok a területek, amelyekben kiemelkedően teljesít. A bizottság elismerte a CEU elkötelezettségét egy átfogó oktatási program fejlesztése és a tanulásközpontú oktatás iránt, amelyek mind hozzájárultak ahhoz, hogy 2018-ban a CEU a QS ranglistáján a világ 51-100 legjobb egyeteme között szerepel történelem, filozófia, politikatudomány, szociálpolitika és szociológia tantárgyakban, és a 200 legjobb között közgazdaságtan és jogtudomány terén.


„A CEU egyenrangú a világ legjobb egyetemeivel”
-jegyezte meg a Magyarországról Bécsbe költöző egyetemről Ron Daniels.
2019.01.16 20:32

Túlélte a bizalmatlansági szavazást Theresa May

Publikálás dátuma
2019.01.16 20:19

Fotó: AFP/ EMMANUEL DUNAND
A brit parlament 325-306-os szavazati aránnyal nem vonta meg a bizalmat a kormánytól. May az ellenzékkel is egyeztetne, mielőtt folytatná a Brexittel kapcsolatos brüsszeli tárgyalásokat.
A többség arra számított, hogy elbukik a Theresa May elleni bizalmatlansági indítvány, és nem is kellett csalódniuk: az ellenzék által kezdeményezett voksoláson 325-306 arányban May támogatói kerültek többségbe. Kérdés, hogyan folytatódnak a Brexit-tárgyalások, mindenesetre a miniszterelnöknő a szavazás után személyes konzultációt javasolt az összes ellenzéki párt vezetőjének a brit EU-tagság megszűnésének folyamatáról. A kormányfő hozzátette: kész már szerda este elkezdeni ezeket a négyszemközti megbeszéléseket - számol be róla az MTI.

May kijelentette:
olyan megoldásokat kell találni, amelyekhez elégséges támogatást lehet biztosítani az alsóházban.
Hozzátette: hétfőn terjeszti a ház elé javaslatait a Brexit-folyamat további menetére. A legnagyobb ellenzéki párt, a Munkáspárt, amelynek vezére, Jeremy Corbyn szerdán „zombikormánynak” nevezte az ország vezetését, azért szerette volna megvonni a bizalmat a kormánytól, mert nem tudtak olyan megállapodást kötni az Európai Unióval, amelyik megnyugtatóan rendezné az Egyesült Királyság kilépését az EU-ból, ugyanakkor biztosítja az ország függetlenségét is az európai közösségtől. Corbyn a szavazás után azt mondta: a tárgyalások feltétele a Labour részéről az, hogy a kormány zárja ki a megállapodás nélküli Brexit lehetőségét.

Ha Corbyn bizalmatlansági indítványát az alsóház megszavazta volna, akkor a Konzervatív Pártnak, vagy bármely más parlamenti frakciónak, a parlamenti törvény alapján 14 napja lett volna arra, hogy egy általa működőképesnek tartott kormányt vagy kormánykoalíciót összeállítson, és erről újabb bizalmi szavazást kellett volna tartani. Ha a kormányalakítással próbálkozó párt a második bizalmi szavazáson nem tud többséget szerezni az alsóházban, parlamenti választásokat kell kiírni.

Ez a szabály felülírja a brit választási törvényt, amely öt évben rögzíti a parlamenti választások közötti időt. Nagy-Britanniában legutóbb 2017-ben tartottak választásokat, vagyis a következő választás 2022-ben esedékes. Theresa May már decemberben bejelentette, hogy nem ő kívánja a 2022-es parlamenti választások kampányát megvívni a Konzervatív Párt élén, de azt egyelőre nem árulta el, hogy mikorra tervezi távozását.

A Munkáspárt egyébként legnagyobb ellenzéki erőként bármikor ismét beterjeszthet bizalmatlansági indítványt May kormánya ellen.
2019.01.16 20:19
Frissítve: 2019.01.16 21:51