Ezer sárgamellényest letartóztattak, de megtört a kormány, és jön az össztársadalmi adóbeszélgetés

Publikálás dátuma
2018.12.09 08:35

Fotó: AFP/ Celestino Arce
Egyelőre a miniszterelnök csitítja az embereket, de Macron elnök is kénytelen lesz megszólalni a jövő héten.
Édouard Philippe francia miniszterelnök szerint eljött a párbeszéd ideje a kormány szociális és adópolitikája ellen tüntető sárgamellényesekkel a szombati negyedik országos tiltakozónap után. Emmanuel Macron államfő a jövő hét elején megszólal, és konkrét intézkedéseket fog javasolni - ígérte meg a kormányfő. Egy héttel azután, hogy a múlt szombati párizsi zavargások képei bejárták az egész világot, a sárgamellényesek ismét tömegesen vonultak utcára a francia fővárosban és a vidéki nagyvárosokban a kormány gazdaságpolitikája ellen tiltakozva, országszerte mintegy 125 ezren tiltakoztak a múlt heti 136 ezer után. Párizsban és a nagyobb városokban a be nem jelentett megmozdulásokon a radikális tüntetők és a rendőrök között számos helyen történtek összecsapások, és a kizárólag az összetűzést kereső rendbontók is megjelentek a tömegben, gépkocsikat borogattak és gyújtottak fel, üzleteket fosztogattak. A múlt szombatinál azonban jóval kevesebb erőszakos cselekmény történt, ami a miniszterelnök szerint a rendőri erők jó felkészülésének köszönhető, taktikájukkal sikerült a rendbontók dinamikáját megtörni. Országszerte csaknem 1400 előállítás történt, 974-en kerültek őrizetbe, többségük nem az összecsapásokat követően, hanem azokat megelőzendő. Christophe Castaner belügyminiszter szerint 118-an sérültek meg a tüntetők közül, ez feleannyi, mint múlt héten, és 17 rendőr is könnyebb sérülést szenvedett. Múlt szombaton 284 volt a sérültek száma a rendőri erők körében. Jóllehet már megjelentek a sárgamellényes felhívások az újabb tüntetésekre jövő szombatra, és a franciák kétharmada továbbra is támogatja a szociális mozgalmat, a francia sajtókommentárok szerint a lázadás veszélye elmúlt, a kormány időt és teret nyert a politikai válság megoldására, és ahhoz, hogy megnyugváshoz vezető gesztusokat tegyen a tüntetőknek. A párizsi válságstábnál tett látogatásán a miniszterelnök úgy vélte, hogy eljött az idő a párbeszédre. Édouard Philippe egy széleskörű vitát kíván megindítani december 15-től március 1-ig az adópolitikáról és az állami kiadásokról, amelyhez a szakszervezeteket, a helyi választott képviselőket és a sárgamellényesek képviselőit várja a tárgyalóasztalhoz. "A párbeszéd megkezdődött, helyre kell állítani a nemzeti egységet" - jelentette ki a kormányfő. Hozzátette, hogy a köztársasági elnök meg fog szólalni, és intézkedéseket fog javasolni a párbeszéd erősítésére. A Le Figaro című napilap úgy tudja, hogy a "hét elején", a Le Monde szerint hétfő este várható Emmanuel Macron televíziós beszéde. A kormányzó Köztársaság Lendületben megbízásából december 5-én és 6-án, az Ipsos közvélemény-kutatóintézet által készített felmérés szerint ha a sárgamellényesek listát állítanának az európai parlamenti választásokra, és azokat most tartanák meg, akkor 12 százalékos támogatottságot érnének el. Ha a sárgamellényesek párttá alakulnának, a választást a kormánypárt nyerné meg 21 százalékkal, a Marine Le Pen vezetette Nemzeti Tömörülés (volt Nemzeti Front) pedig 14 százalékot érne el, a 13 százalékra mért Zöldek, a 11 százalékos támogatottságú jobbközép Köztársaságiak és a 9 százalékos radikális baloldali Lázadó Franciaország előtt. A sárgamellényesek többsége a vidéki alsó középosztály bérből és fizetésből élő rétegéhez tartozik, és igazságtalannak tartja a kormány szociális és adópolitikáját, amely ellen három hete kezdődtek országszerte tüntetések a közutakon épített úttorlaszok mentén. A francia kormány - eleget téve a sárgamellényes mozgalom legfőbb követelésének - a héten bejelentette, hogy eltörli az üzemanyagadó jövőre tervezett emelését, és életszínvonal-megőrző intézkedésekkel helyettesíti azt, de a tüntetők ezt már kevésnek tartják, és egyre több szociális jellegű követelést támasztanak, valamint Emmanuel Macron távozását is követelik. A mozgalomnak ugyanakkor nincs vezetője, se szervezett formája, tagjai kizárólag magukat képviselik, "a jobb megélhetésért és életszínvonalért" harcolnak, a politikai pártok és szakszervezetek segítségét és képviseletét elutasítják. 
Szerző

Brexit: az EP-választás lett a kulcskérdés

Publikálás dátuma
2019.03.22 07:37
May március 22-én, Brüsszelben
Fotó: AFP/ EMMANUEL DUNAND
Az EU-csúcson kétlépcsős megközelítésről állapodtak meg. A hosszú halasztáshoz a szigetországnak részt kellene vennie a májusi európai parlamenti választásokon.
Kétlépcsős megközelítésről született megállapodás az európai uniós vezetők csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozóján az Egyesült Királyság unióból való kilépési dátumának elhalasztása ügyében, attól függően, hogy jóváhagyja-e a brit parlament jövő héten a kiválási szerződést.
A találkozón elfogadott zárónyilatkozat értelmében a jelenlegi 2019. március 29. helyett 2019. május 22. lenne az új határidő, amennyiben a londoni alsóház jövő héten rábólint a távozás feltételeit rögzítő, kétszer már leszavazott megállapodást. Újabb elutasítás esetén a szigetország április 12-ig továbbra is az Európai Unió tagja maradna, de eddig jeleznie kellene, hogy mik a szándékai a továbbiakban.
Ez lényegében azt jelenti, hogy ha az ország hajlandó részt venni a májusi EP-választáson, akkor jöhetne egy hosszabb kiterjesztés, amelynek időtartamáról később egyeznének meg, ha viszont nem, akkor megállapodás híján rendezetlenül válna ki az Egyesült Királyság.
A csúcson jóváhagyták emellett azokat a jogilag kötelező erejű biztosítékokat, amelyeket a brit belpolitikai konfliktus alapját képező, úgynevezett ír-északír pótmegoldás ügyében fogadott el márciusban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Theresa May.
A huszonhetek leszögezték, hogy nem tárgyalható újra a kiválás feltételrendszerét rögzítő egyezség. Kiemelték, minden egyoldalú vállalásnak, nyilatkozatnak vagy egyébnek összhangban kell lennie ezen dokumentum szövegével és szellemével egyaránt. Végezetül felszólítottak a felkészülési munka folytatására minden forgatókönyv, köztük a kemény, vagyis a megállapodás nélküli Brexit esetére is. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke arról számolt be, hogy a javaslatról egyhangúlag egyeztek meg szűk körű, éjszakába nyúló ülésükön a huszonhetek vezetői, és ezt később Theresa May is elfogadta. A Lisszaboni Szerződés 50. cikke értelmében a tagországok - beleértve Nagy-Britanniát - egyhangú döntéssel állapodhatnak meg a hosszabbításról.
"Április 12-ig minden lehetőség nyitva marad: a rendezett és a rendezetlen kiválás, a hosszú halasztás, illetve a kilépési szándék visszavonása"
- mondta Tusk. Hozzátette, a hosszú halasztáshoz a szigetországnak részt kellene vennie a májusi európai parlamenti választásokon.

May: London mindent megtesz a megállapodásért

Theresa May brit miniszterelnök az Európai Tanács csütörtöki ülését követően kijelentette, péntek reggel visszatér Londonba és azonnal nekikezd a munkának, hogy rábírja a brit parlament képviselőit a rendezett Brexithez szükséges megállapodás elfogadására. May sajtótájékoztatóján üdvözölte az Európai Tanács döntését a brit uniós kilépés dátumának meghosszabbításáról, és reményét fejezte ki, hogy minden akadály elhárulhat a megállapodás parlamenti elfogadása elől. Aláhúzta,
szerinte helytelen lépés lenne a kiválás határidejének április 12-ét meghaladó meghosszabbítása, éppen az EP-választás miatt.
Ez esetben a szigetország kénytelen lenne részt venni a választáson, pedig nem akar: az Egyesült Királyság ki fog lépni az Európai Unióból - tette hozzá May.

A szavazókra hivatkoznak, pedig ők nem akarják a Brexitet

Több mint kétmillióan írták alá péntek hajnalig azt a minap megjelent hivatalos petíciót, amely a brit EU-tagság megszűnéséhez (Brexit) vezető folyamat leállítását követeli. Az aláírások száma egyetlen nap alatt csaknem másfél millióval gyarapodott, mivel csütörtök délelőtt még 700 ezer környékén járt. Egy olyan hivatalos petícióról van szó, ami a brit kormány és a parlament erre fenntartott honlapján szerepel - és ez a honlap az óriási forgalom hatására sokszor elérhetetlenné is vált idő közben.
A petíció megfogalmazói szerint a brit kormány rendre azt állítja, hogy a kilépés az Európai Unióból "a nép akarata". Ezt az állítást azonban meg kell cáfolni, annak bizonyításával, hogy milyen erőteljes a támogatottsága Nagy-Britannia további EU-tagságának, és mivel nem biztos az újabb népszavazás kiírása a brit EU-tagságról, a bennmaradást pártolók szavazzanak a petíció aláírásával.

A brit kormány mindazonáltal nem zavartatja magát: már a rendezetlen Brexithez szükséges készületeket is elkezdte.  A brit törvények alapján a parlamentben tárgyalási időt kell biztosítani minden olyan közérdekű petíciónak, amelyet legalább 100 ezer brit állampolgár hitelesen aláír, de a képviselőknek elegendő csak véleményt nyilvánítaniuk a kérdésben, az 50. cikkely aktiválásának visszavonására a petíció önmagában nem kötelezi sem a parlamentet, sem a kormányt. London ugyanakkor saját jogán visszavonhatja a cikkely aktiválásáról szóló értesítést. Ez a lépés a Brexit-folyamat végét jelentené.

Világos döntés született - villáminterjú Manfred Weberrel

Publikálás dátuma
2019.03.22 06:00

Fotó: AFP/ FREDERICK FLORIN
Az Európai Néppárt frakcióvezetőjét az uniós vezetők csúcstalálkozójának színhelyén kérdeztük arról az ellentmondásról, ami az EPP szerdai döntését övezi.
Orbán Viktor azt mondta, a Fideszt nem lehet sem felfüggeszteni, sem kizárni, a Fidesz önmagát függesztette fel. Ön viszont azt nyilatkozza, hogy a néppárt felfüggesztette a Fideszt. Mi az igazság?  A felfüggesztés azt jelenti, hogy minden jogodat elveszíted a párt testületeiben. Ez volt a politikai gyűlés világos döntése. 13 tagpártunk kérte, hogy tegyük világossá a külvilág számára: az EPP az értékek pártja. Nem tudom befolyásolni azt, hogy ezt ki hogyan kommunikálja. Mindenki úgy magyarázza, ahogy akarja. Az én üzenetem világos és egyértelmű. Azt várom Frans Timmermanstól (a szocialisták vezető jelöltjétől — a szerk.) hogy Romániával vagy Máltával szemben hasonlóan járjon el. Aggasztó fejlemények vannak Európában, ezért is van szükségünk egy kötelező erejű jogállamisági mechanizmusra. Orbán Viktor kinevezett egy háromtagú bizottságot, amely szerinte az EPP-s “bölcsek tanácsával” tárgyalna a párt jövőjéről. Ön szerint van a két csapatnak tárgyalnivalója egymással? Ezt a kijelentést nem szeretném kommentálni. A párt állásfoglalása világosan fogalmaz. 
Frissítve: 2019.03.22 06:22