Előfizetés

Egy egész várost kiürítettek Lengyelországban egy bomba miatt

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.12.09. 12:47
Képünk illusztráció
Fotó: Vajda József / Népszava
A negyedtonnás, második világháborús monstrum miatt 25 ezer ember kellett elhagyja otthonát.
Huszonötezer embert telepítettek ki ideiglenesen otthonából vasárnap reggel Police északnyugat-lengyelországi városban egy 250 kilogrammos, amásodik világháborús bomba miatt - közölte a lengyel média. A légibombára csütörtökön találtak rá építészeti munkák közben. Vasárnap délelőtt a tűzszerészek kiemelték, a közeli katonai gyakorlóterepre vitték, ahol hatástalanítják.A bomba 1,5 kilométeres hatósugarában fekvő területről evakuálták a lakosságot, valamint kiürítettek egy kórházat is – írja az MTI.
Mivel Police lakossága 2016-os adatok alapján 31 ezer fő volt, elmondható, hogy a város szinte teljes lakosságát evakuálni kellett bomba elszállításáig. A város területén a Harmadik Birodalom 1937-től szintetikus benzingyárat működtetett, több mint 30 ezer, oda hurcolt lágerlakó munkájával - a szövetséges erők ezért gyakran bombázták a város ipari létesítményeit.
A hatóságok szerint a kiemelés és az evakuáció zökkenőmentesen zajlott, a lakosok délután térhetnek vissza otthonukba. Akárcsak nálunk, Lengyelországban is mindmáig találnak második világháborúból megmaradt bombákat. A hatástalanításukhoz szükséges nagyobb kitelepítést legutóbb tavaly nyáron kellett végrehajtani a kelet-lengyelországi Bialystokban, ott 10 ezer embert irányítottak biztonságos helyekre. Ugyanezen okból idén több lengyel községben zajlott már 2-3 ezer lakost érintő evakuáció. 

Brexit-kavarás: a sajtó szerint a brit parlament nem szavaz kedden a kiugrási feltételekről

MTI
Publikálás dátuma
2018.12.09. 11:30

Fotó: AFP
A Downing Street egyelőre állítja, hogy minden a terv szerint halad, és igenis időben lesz a Brexit-voksolás
Vasárnapi brit sajtóértesülés szerint a kormány elhalasztja a kedd estére kitűzött alsóházi szavazást a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodásról, és Theresa May miniszterelnök megpróbál módosításokat elérni az egyezményben a jövő heti évzáró EU-csúcson. A The Sunday Times című konzervatív vasárnapi brit lapnak név nélkül idézett kormánytagok és kormányzati tanácsadók egybehangzóan azt mondták, hogy várakozásuk szerint Theresa May hétfőn bejelenti a parlamenti szavazás elhalasztását, annak érdekében, hogy az Európai Unió jövő csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozóján megpróbálkozhasson még egy utolsó diplomáciai erőfeszítéssel az egyezmény módosítására. A Downing Street egyelőre cáfolja az értesülést. A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője vasárnap csak annyit közölt, hogy az alsóházi szavazást a kijelölt kedd esti időpontban megtartják. A jelenlegi parlamenti erőviszonyok alapján valószínűtlennek tűnik az egyezmény elfogadása. 

Ezer sárgamellényest letartóztattak, de megtört a kormány, és jön az össztársadalmi adóbeszélgetés

MTI
Publikálás dátuma
2018.12.09. 08:35

Fotó: Celestino Arce / AFP
Egyelőre a miniszterelnök csitítja az embereket, de Macron elnök is kénytelen lesz megszólalni a jövő héten.
Édouard Philippe francia miniszterelnök szerint eljött a párbeszéd ideje a kormány szociális és adópolitikája ellen tüntető sárgamellényesekkel a szombati negyedik országos tiltakozónap után. Emmanuel Macron államfő a jövő hét elején megszólal, és konkrét intézkedéseket fog javasolni - ígérte meg a kormányfő. Egy héttel azután, hogy a múlt szombati párizsi zavargások képei bejárták az egész világot, a sárgamellényesek ismét tömegesen vonultak utcára a francia fővárosban és a vidéki nagyvárosokban a kormány gazdaságpolitikája ellen tiltakozva, országszerte mintegy 125 ezren tiltakoztak a múlt heti 136 ezer után. Párizsban és a nagyobb városokban a be nem jelentett megmozdulásokon a radikális tüntetők és a rendőrök között számos helyen történtek összecsapások, és a kizárólag az összetűzést kereső rendbontók is megjelentek a tömegben, gépkocsikat borogattak és gyújtottak fel, üzleteket fosztogattak. A múlt szombatinál azonban jóval kevesebb erőszakos cselekmény történt, ami a miniszterelnök szerint a rendőri erők jó felkészülésének köszönhető, taktikájukkal sikerült a rendbontók dinamikáját megtörni. Országszerte csaknem 1400 előállítás történt, 974-en kerültek őrizetbe, többségük nem az összecsapásokat követően, hanem azokat megelőzendő. Christophe Castaner belügyminiszter szerint 118-an sérültek meg a tüntetők közül, ez feleannyi, mint múlt héten, és 17 rendőr is könnyebb sérülést szenvedett. Múlt szombaton 284 volt a sérültek száma a rendőri erők körében. Jóllehet már megjelentek a sárgamellényes felhívások az újabb tüntetésekre jövő szombatra, és a franciák kétharmada továbbra is támogatja a szociális mozgalmat, a francia sajtókommentárok szerint a lázadás veszélye elmúlt, a kormány időt és teret nyert a politikai válság megoldására, és ahhoz, hogy megnyugváshoz vezető gesztusokat tegyen a tüntetőknek. A párizsi válságstábnál tett látogatásán a miniszterelnök úgy vélte, hogy eljött az idő a párbeszédre. Édouard Philippe egy széleskörű vitát kíván megindítani december 15-től március 1-ig az adópolitikáról és az állami kiadásokról, amelyhez a szakszervezeteket, a helyi választott képviselőket és a sárgamellényesek képviselőit várja a tárgyalóasztalhoz. "A párbeszéd megkezdődött, helyre kell állítani a nemzeti egységet" - jelentette ki a kormányfő. Hozzátette, hogy a köztársasági elnök meg fog szólalni, és intézkedéseket fog javasolni a párbeszéd erősítésére. A Le Figaro című napilap úgy tudja, hogy a "hét elején", a Le Monde szerint hétfő este várható Emmanuel Macron televíziós beszéde. A kormányzó Köztársaság Lendületben megbízásából december 5-én és 6-án, az Ipsos közvélemény-kutatóintézet által készített felmérés szerint ha a sárgamellényesek listát állítanának az európai parlamenti választásokra, és azokat most tartanák meg, akkor 12 százalékos támogatottságot érnének el. Ha a sárgamellényesek párttá alakulnának, a választást a kormánypárt nyerné meg 21 százalékkal, a Marine Le Pen vezetette Nemzeti Tömörülés (volt Nemzeti Front) pedig 14 százalékot érne el, a 13 százalékra mért Zöldek, a 11 százalékos támogatottságú jobbközép Köztársaságiak és a 9 százalékos radikális baloldali Lázadó Franciaország előtt. A sárgamellényesek többsége a vidéki alsó középosztály bérből és fizetésből élő rétegéhez tartozik, és igazságtalannak tartja a kormány szociális és adópolitikáját, amely ellen három hete kezdődtek országszerte tüntetések a közutakon épített úttorlaszok mentén. A francia kormány - eleget téve a sárgamellényes mozgalom legfőbb követelésének - a héten bejelentette, hogy eltörli az üzemanyagadó jövőre tervezett emelését, és életszínvonal-megőrző intézkedésekkel helyettesíti azt, de a tüntetők ezt már kevésnek tartják, és egyre több szociális jellegű követelést támasztanak, valamint Emmanuel Macron távozását is követelik. A mozgalomnak ugyanakkor nincs vezetője, se szervezett formája, tagjai kizárólag magukat képviselik, "a jobb megélhetésért és életszínvonalért" harcolnak, a politikai pártok és szakszervezetek segítségét és képviseletét elutasítják.