Óriási küzdelemben verte a németeket a magyar női kézi válogatott

Publikálás dátuma
2018.12.09 17:14
Mérkőzés utáni eufória, a női kézilabda válogatott december 9-én legyőzte német ellenfelét, így tovább juthat a Franciaországban
Fotó: MTI/ Kovács Tamás
Egy ponton múlt, hogy a magyar csapat feszes versenyben, több kihagyott helyzet után, de legyőzze német ellenfelét a franciaországi Nancyban.
 Eredmény, középdöntő, 2. forduló, II. csoport: Magyarország-Németország 26-25 (12-10) ------------------------------------- Nancy, 2700 néző, v.: Pandzic, Mosorinski (szerbek) lövések/gólok: 39/26, illetve 45/25 gólok hétméteresből: 3/3, illetve 3/2 kiállítások: 4, illetve 2 perc Magyarország: ------------ Bíró - Lukács 7, Háfra 5, Mészáros, Kovacsics 3, Planéta 3, Schatzl 3, cserék: Kovács A. 2, Pálos-Bognár, Tóth G., Szabó L. 3, Kazai, Lakatos, Kiss É. Szövetségi kapitány: Kim Rasmussen A magyar csapat öt-egyes felállással kezdett védekezésben, amivel rögtön megzavarta az ellenfelet, és a pontos ellentámadásoknak köszönhetően három perc alatt háromgólos különbség alakult ki. A németek rendezték védekezésüket, de támadásban továbbra is bizonytalankodtak, ezért Henk Groener szövetségi kapitány a kilencedik percben időt kért. Csapata a 12. percben csupán a második gólját dobta, de ezt a magyarok a remek kezdés ellenére nem tudták kihasználni, majd a védekezésüket hatos falra váltották, és ezúttal korán jöttek az első cserék is. Kim Rasmussen szövetségi kapitány időt kért, mivel együttese tíz perc alatt csak egyszer talált be.  A kapus Bíró Blanka több bravúros védéssel segítette a csapatot, de Alicia Stolle vezérletével a német válogatott egy 4-0-s sorozat végén - a meccs során először - átvette a vezetést (7-8). A folytatásban is remekül küzdöttek a magyarok, némileg rendezték a védekezésüket, így a szünetben megint ők vezettek (12-10), de az első félidőben még ennél is több lehetőség volt számukra. A második felvonásban bő tíz percen keresztül felváltva estek a gólok. A magyarok nem tudták növelni a különbséget az elkövetett hibák miatt, illetve a németek magas átlövőivel szemben nem volt ellenszerük. Kiss Éva a lehető legjobbkor védett büntetőt, 17-14 után hat perccel mégis egyenlővé vált az állás (19-19), majd Julia Behnke vezérletével újra átvette a vezetést az ellenfél. Egyre inkább fáradni látszottak a magyarok, egyre többet rontottak, ekkor Kovacsics Anikó és a két szélső, Lukács Viktória és Schatzl Nadine vette vállaira a csapatot. A vége előtt 110 másodperccel Henk Groener időt kért (24-24), a hajrában Xenia Smits góljára Schatzl válaszolt, Emily Bölk a kapufát találta el, majd Kim Rasmussen időt kért 21 másodperccel a vége előtt. Az utolsó támadásból Háfra Noémi - megannyi hiba után - betalált, így a magyarok óriási küzdelemben, bravúrral győztek.  A mezőny legeredményesebb játékosa Stolle volt, aki 14 lövésből kilenc gólt dobott.A kapusok közül Bíró Blanka 27-ből kilenc, Kiss Éva nyolcból egy, Dinah Eckerle 29-ből hét lövést hárított.     további eredmény:    I. csoport (Nantes): Franciaország-Svédország 21-21 (11-14)          később: Oroszország-Szerbia 18.00     II. csoport (Nancy):    később: Románia-Hollandia 18.00 

Nem kellene csütörtököt mondani Nagyszombaton

Publikálás dátuma
2019.03.19 13:39

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Csányi Sándor MLSZ-elnök biztos magyar Eb-részvételről beszélt a 2020-as labdarúgó Európa-bajnokságon, amikor kiderült, hogy Budapest is rendezhet meccset. A selejtezőkhöz közeledve már óvatosabb az elöljáró, a papírforma nem sok jót ígér a válogatottnak.
„A 2020-as Eb-re biztosan kijut a magyar válogatott” – mondta Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöke közvetlenül az után, hogy az UEFA a tizenhárom vendéglátó város közé választotta Budapestet a tizenkilenc pályázó közül. (Azóta a helyszínek száma tizenkettőre csökkent: az első Európa-bajnokság megrendezésének hatvanadik évfordulóján – hazánk fővárosán kívül – Amszterdam, Baku, Bilbao, Bukarest, Dublin, Glasgow, Koppenhága, London, München, Róma és Szentpétervár lesz a „mindenütt jó” szlogennel zajló kontinenstorna színhelye.) 
Az elöljáró nemrégiben azt is kijelentette: „Jó évet zártunk.” Ezt arról a 2018-ról állapította meg, amelynek kilencedik hónapjában nyert először a válogatott. (Nehéz szülés volt.) A nemzeti együttes összességében az előző esztendei „teljesítményt” szállította: a mérleg 2017-ben 3 győzelmet és 6 vereséget, míg 2018-ban 3 győzelmet, 2 döntetlent, 5 vereséget mutatott, azaz szignifikáns különbség nem keletkezett. Már csak azért sem, mert két éve „sikerült” kikapni Andorra és Luxemburg, tavaly pedig Kazahsztán és Finnország legjobbjaitól. (Az észtországi 3-3 pedig arra, az ausztráloktól elszenvedett 2017-es vereségre emlékeztetett, amelyen burleszkfilmbe illő jelenetek játszódtak le mindkét kapunál.) Nem csoda, ha a FIFA – amúgy korántsem mértékadó – világranglistáján a holtversenyes 52-53. helyen jegyzik a magyar csapatot, a Kongói DK válogatottja mögött és Jamaicáé előtt. 
A riválisok mezőnyéből Horvátország a 4., Wales a 19., Szlovákia a 29. helyen áll. A csoporttársak közül egyedül a baráti Azerbajdzsán együttese van – jóval – hátrébb honfitársainknál: a baltás gyilkos hazájának futballistái szerény 108.-ok. Így az eurázsiai országban talán még a szekértolók sem pendítik meg, hogy kötelező részt venni az Eb-n, noha Baku, mint tudjuk, ugyanúgy házigazda lesz, mint Budapest. 
Nálunk a hurráoptimisták egy ideig nyomták a kötelezőt, de az utóbbi hetekben hiper pozitív köreikben is tartózkodóvá vált a hangulat, és a szövetségi vezérkar is leginkább „a sportági megújulás kereteinek megteremtéséről” beszélt. Amúgy az sem egyértelmű (sőt), hiszen a foglalatba korántsem csupán a pályaépítés tartozik, és egyéb fejlődés viszonylag nehezen érhető tetten ott, ahonnan az újpesti center a dél-koreai másodosztályba szerződik, és Felcsútra, a hazai utánpótlás-nevelés Disneylandjébe huszonkilenc éves panamai csatárcsillagot szerződtetnek. (Hogy az egzotikus légióst mi ösztönözte az átigazolásra, az rejtély. De van, ami biztos. Panamáról a magyar futball kapcsán mit sem hallhatott.)
Az óvatosságot indokolja, hogy nincs olyan objektív tényező, amely a magyarok továbbjutása mellett szólna. Az eddigi statisztika a horvát (1 győzelem, 6 döntetlen, 3 vereség), a walesi (3, 2, 5) és a szlovák válogatottal szemben (0, 2, 2) egyaránt negatív, kizárólag az azeriek ellenében pozitív, sőt hibátlan (5, 0, 0). A brit fogadóirodák jellemzően 20-szoros pénzt adnak a horvátok, 66-szorosat a walesiek, 150-szereset a szlovákok és 250-szereset a magyarok Európa-bajnoki címére. A földhöz közelebb maradva: a horvátok csoportelsősége 1,45-szörös, a walesieké 6-szoros, a szlovákoké 10-szeres, a magyaroké 26-szoros összeggel járna. Ami pedig a továbbjutást, vagyis az első két pozíció egyikének megszerzését illeti, a horvátok szorzója az egészen minimális 1,10, a walesieké 1,90, a szlovákoké 2,10, a magyaroké 7. S a trnavai (nagyszombati) szlovák–magyar nyitómérkőzésre a házigazdák győzelmére 1,75-szörös, míg honfitársainkéra a legjobb esetben 4,75-szörös, de főként 5-szörös summát kínálnak a bukmékerek.
Joggal említette a korábban még biztos kijutást emlegető MLSZ-elöljáró: „A szövetségi kapitány lehetőségei erősen behatároltak.” Ezt nyilván azért is jegyezte meg, mert áttörést a leggyengébb ponton, a Nemzetek Ligájában sem sikerült véghez vinni. Ennek megfelelően egy romániai magyar hírportál azt írta az Eb-selejtezős esélyekről: „Vagy az európai futball túl erős, vagy mi vagyunk túl gyengék.”
Akad azért pozitívum.
Mindezek tudatában kizárólag kellemes meglepetés érhet bennünket.
Frissítve: 2019.03.19 13:39

Globális focibirodalmat épít a Manchester City tulajdonosa

Publikálás dátuma
2019.03.19 11:00
A bajnokságban vezet, a BLben is sikeres a Manchester City csapata
Fotó: AFP/NurPhoto/ MI News
A Manchester City labdarúgócsapatát is tulajdonló City Football Group ezúttal az ázsiai piacra tette be a lábát.
Abu-Dzabi miniszterelnök-helyettese, a milliárdos Manszúr bin Zajed al-Nahjan a futballvilág első multinacionális vállalkozását építi fel. A kiapadhatatlannak tűnő vagyonnal rendelkező üzletember – aki becsült vagyona alapján a világ 100 leggazdagabb embere közé tartozik – 2008-ban vásárolta meg az akkor az angol labdarúgó-bajnokságban középcsapatnak számító Manchester Cityt. Azóta klubja háromszor nyerte meg a Premier League-t, s Manszúr sejk nem titkolt célja, hogy diadalmaskodjon a Bajnokok Ligájában is.
Az üzletember nem elégedett meg egy klubbal, világszerte terjeszkedik, a piramis csúcsán pedig a Manchester Cityt birtokló City Football Group (CFG) áll. A végrehajtó Khaldún al-Mubarak, a sejk bizalmasa és a klub elnöke, valamint a világméretű projekt megálmodója, Ferran Soriano, aki 2003 és 2008 között a Barcelona alelnöke volt. Soriano 2006-ban azt mondta, a Barcelonának megvan az esélye arra, hogy egy olyan szórakoztató céggé váljon, mint a Walt Disney, terve azonban meghiúsult, koncepciója túlságosan radikális volt a katalán klub számára. Ezért 2008-ban elhagyta az egyesületet, majd 2012-ben a Manchester City vezérigazgatója lett, ahol az elképzelése támogatásra talált.
Az 51 éves szakember azon kezdett el dolgozni, hogyan hozhatna létre egy testvércsapatot az Amerikai Egyesült Államokban. 2013 májusában meg is valósult az álom, megalapította a New York City FC-t, amely 2015 óta tagja az észak-amerikai profi labdarúgó-bajnokságnak (MLS). Az üzlet részeként a New York Yankees baseballklub 20 százalékos tulajdonjogot szerzett a futballcsapatból, cserébe az a Yankees-stadionban játszik – a pálya focira átalakításához 72 órára van szükség –, mert New Yorkban rendkívül drága a telek.
A CFG az évek múltával számos kontinensen terjeszkedésbe kezdett: a csoport Ausztráliában 2014-ben a Melbourne Heart nevű klubot vette meg, amit Cityre keresztelt át. Japánban 20 százalékos részesedést vásárolt a Nissan gyári csapataként indult Yokohama F. Marinos klubban, a japán autógyár pedig a Manchester City szponzora lett.
A CFG 2017-ben az uruguayi másodosztályban játszó montevideói Atlético Torque klubot vette meg, és 44,3 százalékot vásárolt a spanyol első osztályban szereplő Gironából is.
A következő célpont Kína volt, ahol februárban megvásárolta a 2006-ban alapított Szicsuán Hszuniu együttesét, amely a legutóbbi idényben huszonnegyedik lett a kínai harmadosztályban. A vásárlásban a szintén futballbolond Hszi Csin-ping pártfőtitkár-államfő segédkezett, aki 2015-ben ellátogatott az Etihad Stadionba. Nem sokra rá pedig a China Media Capital vezette konzorcium 265 millió fontot fizetett a CFG 13,8 százalékáért.
A terjeszkedés célja, – meg akarják szerezni a legtehetségesebb hely játékosokat – hogy a Manchester City további szponzorokra leljen a kínai piacon. Továbbá pénzügyi szakemberek úgy vélik, néhány központi költség – HR, a marketing és játékosmegfigyelés – Kínába átcsoportosítható, segítve ezzel a Manchester Cityt az európai szövetség (UEFA) pénzügyi szabályainak (FFP) betartásában. Egyes pletykák pedig már arról szólnak, India lehet a következő meghódítandó piac.

Egységes alapok

A klubok szakmai és pénzügyi irányítása egységes alapokon nyugszik, az összetartozást pedig a hasonló címerek és az égszínkék mezek hangsúlyozzák. A rendszer célja, hogy a manchesteri akadémián nevelkedő, illetve fiatalon leigazolt focisták a világ különböző részein az élvonalban csiszolják tudásukat. Ezen játékosok pedig csinos hasznot is hozhatnak, ékes példája ennek az ausztrál fiókcsapatban nevelkedő Aaron Mooy, akit a Manchester City 10 millió fontért adott el a Huddersfieldnek, a vételár pedig csaknem másfélszerese annak, amennyiért 2014-ben a CFG megvette a komplett klubot.

Más is próbál hasonló utat bejárni

Kicsiben hasonlóval próbálkozik a Red Bull-milliárdos osztrák tulajdonosa, Dietrich Mateschitz, akinek Ausztriában (Red Bull Salzburg), Németországban (RB Leipzig) és az USA-ban (New York Red Bulls) van első osztályú labdarúgócsapata.

Frissítve: 2019.03.19 11:00