Előfizetés

Először hallhatja ember a marsi szél zúgását

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.12.09. 18:33

Fotó: NASA
Az Insight űrszonda érzékeny szenzorai mély, vibráló hangot rögzítettek: a lassú, alig 24 kilométer/órás szél morajlását.
Nem várt örömben volt részük az amerikai űrkutatóknak, mivel az Insight űrszondának – amely november 26-án landolt a Marson – először sikerült észlelnie a vörös bolygó felszínén fújó szelek hangját – idézi a hirado.hu az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA bejelentését.
A robotgeológus űrszonda érzékelői december elsején észlelték azt a „kísérteties mély zúgást”, amelyet a másodpercenként 4,5-6,7 méter sebességű, északnyugat-délkeleti irányú szél vibrálása okozott. A szél iránya megegyezik azoknak a portölcséreknek az irányával, amelyeket még az űrből figyeltek meg a leszállóhely térségében. „Ez az első eset, hogy olyan műszerek vannak a Mars felszínén, amelyek az emberi fül számára is hallható frekvenciában képesek észlelni a zajokat” – mondta Thomas Pike, a projekt szenzorokkal foglalkozó tudósa. Az Imperial College London kutatója szerint a felvett zaj kissé hasonlít egy szélben lobogó zászló hangjára. A hangfelvétel rögzítése nem tervezett siker. A misszió egyik fő célja a Marson történő mozgások mérése, és ezek része a hanghullámok okozta rezgés is – mondta Bruce Banerdt, a NASA audioklipeket közzétevő kaliforniai központjának (Jet Propulsion Laboratory, Pasdena) főkutatója.
„Nekem ezek a hangok igazán földönkívülinek hatnak. Mintha az ember a szél vagy egy háttérben morajló óceán hangját hallaná, mindenesetre van egy nem evilági érzete” – fejtette ki Banerdt. Az űrszonda napelemei körül süvítő szél hangját az Insight két nagyon érzékeny szenzora, egy beépített légnyomás-érzékelő és egy fedélzeti szeizmográf észlelte és rögzítette. Az előbbi, amely meteorológiai adatokat gyűjt, közvetlenül érzékeli a légköri vibrálást, a szeizmográf pedig, amelynek 2,2 méter átmérőjű kiterjesztett szárnyai két nagy elálló fülre emlékeztetnek, az űrszonda szél okozta rezgését észlelte. A kaliforniai Vandenberg légi támaszpontról május 5-én útnak indított Insight két éven át fog a Marson kutatásokat végezni, alapvetően a bolygó mélyét vizsgálva. Az egymilliárd dolláros amerikai-európai misszió kutatásának célja, hogy pontosabb képet kapjon a tudomány, miként keletkezett 4,5 milliárd éve a Mars és a Naprendszer többi kőzetbolygója, köztük a Föld is – olvasható a portálon.

Hidegben több gondoskodást igényel az arcbőr

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.12.08. 14:14
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Az időjárás viszontagságai miatt az arcbőr télen több törődést igényel. Elhanyagolása száraz, kipirosodó, viszkető, égő érzést okozhat, ezért fontos az évszaknak és a bőrnek megfelelő kozmetikumok használata.
A téli hónapokban lelassul a bőr megújuló képessége, ezért fokozott törődést, táplálást és kényeztetést igényel. Ha az arcbőrt nem ápoljuk megfelelően és nincs kellőképpen hidratálva, egyre szárazabbá, fakóbbá és sokkal sérülékenyebbé válik.
Különböző kozmetikai kezelésekkel és kozmetikumokkal fel is lehet készíteni a bőrt és lehet kerülni a téli időjárás okozta kellemetlenségeket. A szakemberek enzimes peeling vagy Aha savas hámlasztást ajánlanak, amely eltávolítja az elhalt hámsejteket a bőr felszínéről, és felpezsdíti arcunk vérkeringését. Hatására a bőr szerkezete sokkal befogadóbbá válik, javul a hatóanyag- és vitaminfelvevő képessége, amit a bőr típusának megfelelő masszázzsal és az azt követő pakolással fokozhatunk - derül ki a M&D közleményéből.
Nem kell feltétlenül drága készítményeket venni, a házi praktikák is hasznosak lehetnek. Nagyon hatásos például, ha egy evőkanál kristálycukrot elkeverünk egy kevés olívaolajjal, majd vékonyan felkenjük az arcunkra és körkörös mozdulatokkal átdörzsöljük az arcunkat, aztán egy kis langyos tejjel leöblítjük. Ha a végén egy kevés olíva- vagy kókuszolajat masszírozzunk az arcbőrbe, feszes is lesz a bőr – mondta Honti Edit kozmetikus, anti aging (a fizikai és szellemi képességek megőrzését célzó medicina) specialista.

Szénhidrátok hatástalaníthatják a fertőző baktériumokat

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2018.12.08. 12:12
Képünk illusztráció
Fotó: AFP
Olyan vegyületeket állítottak elő a Debreceni Egyetem szénhidrátkémiai kutatócsoportja, amelyek megakadályozhatják a kórokozók által okozott fertőzés kialakulását. A felfedezés a baktériumok elleni védekezésben jelenthet előrelépést.
A szénhidrátok jelentősége sokkal összetettebb, mint ahogyan azt a tudósok korábban gondolták: a szénhidrátok felelősek a sejtek közötti, valamint a baktériumok és az emberi szervezet közötti kommunikációért, így kulcsszerepük lehet a kórokozók okozta betegségek elleni küzdelemben - olvasható az egyetem közleményében.
Laboratóriumi körülmények között olyan szénhidrát-alapú vegyületeket, úgynevezett ligandumokat állítottak elő, amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy a baktérium fehérjéivel kölcsönhatásba lépjenek, és megakadályozzák azt, hogy a baktérium az emberi szervezetben megtapadjon - számolt be a kutatási eredményekről Csávás Magdolna adjunktus. 
"Végeredményben a baktériumok fertőzőképességét tudják meggátolni"

Több különböző ligandumot is előállítottak, majd az alaposabb kölcsönhatás-vizsgálatok során találtak egy olyan vegyületet, amelyik nem csak speciálisan egy, hanem több baktérium ellen is egyfajta univerzális "védekező szerként" bevethető - tájékoztatott a kutatócsoport vezetője. Csávás Magdolna kiemelte: a szénhidrátkémiai kutatások napjainkban nélkülözhetetlenek, mivel a kórokozókkal szembeni küzdelem egyre nagyobb kihívást jelent. Például az antibiotikum-rezisztencia olyan mértékű, hogy egy-egy baktérium törzs ellen már nehezen tud védekezni az orvostudomány.
A vizsgált speciális fehérjék a baktériumok és vírusok felületén is megtalálhatók, így a kutatási eredmények akár terápiás módszerekhez, diagnosztikai eljárások fejlesztéséhez is hozzájárulhatnak. Az adjunktus szerint eredményeik azért is meghatározóak, mert hazánk évtizedekkel ezelőtt a szénhidrátkémia egyik európai bázisa volt, napjainkban viszont már szinte csak a Debreceni Egyetemen foglalkoznak ezzel a világviszonylatban is jelentős szakterülettel.
A Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszerészi Kémiai Tanszék tudósai a 2015-ben indult alapkutatás során a szénhidrátok szintézisét valósították meg, és fehérjékkel való kölcsönhatását vizsgálták. A kutatások a Természettudományi és Technológiai Kar szakembereivel közösen, valamint egy cseh biológus csoport együttműködésével zajlottak. 
A debreceni kutatócsoport Lipták András akadémikus öröksége. A Széchenyi-díjas szerves kémikus, a szénhidrát és az immunkémia neves kutatója, az egykori Kossuth Lajos Tudományegyetem volt rektora, valamint utódai teremtették meg a most zajló kutatások alapjait. A Debreceni Egyetem szakemberei tudományos eredményükről szóló közleményüket a Chemistry - A European Journal című rangos szaklapban publikálták.