Először hallhatja ember a marsi szél zúgását

Publikálás dátuma
2018.12.09. 18:33

Fotó: NASA
Az Insight űrszonda érzékeny szenzorai mély, vibráló hangot rögzítettek: a lassú, alig 24 kilométer/órás szél morajlását.
Nem várt örömben volt részük az amerikai űrkutatóknak, mivel az Insight űrszondának – amely november 26-án landolt a Marson – először sikerült észlelnie a vörös bolygó felszínén fújó szelek hangját – idézi a hirado.hu az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA bejelentését.
A robotgeológus űrszonda érzékelői december elsején észlelték azt a „kísérteties mély zúgást”, amelyet a másodpercenként 4,5-6,7 méter sebességű, északnyugat-délkeleti irányú szél vibrálása okozott. A szél iránya megegyezik azoknak a portölcséreknek az irányával, amelyeket még az űrből figyeltek meg a leszállóhely térségében. „Ez az első eset, hogy olyan műszerek vannak a Mars felszínén, amelyek az emberi fül számára is hallható frekvenciában képesek észlelni a zajokat” – mondta Thomas Pike, a projekt szenzorokkal foglalkozó tudósa. Az Imperial College London kutatója szerint a felvett zaj kissé hasonlít egy szélben lobogó zászló hangjára. A hangfelvétel rögzítése nem tervezett siker. A misszió egyik fő célja a Marson történő mozgások mérése, és ezek része a hanghullámok okozta rezgés is – mondta Bruce Banerdt, a NASA audioklipeket közzétevő kaliforniai központjának (Jet Propulsion Laboratory, Pasdena) főkutatója.
„Nekem ezek a hangok igazán földönkívülinek hatnak. Mintha az ember a szél vagy egy háttérben morajló óceán hangját hallaná, mindenesetre van egy nem evilági érzete” – fejtette ki Banerdt. Az űrszonda napelemei körül süvítő szél hangját az Insight két nagyon érzékeny szenzora, egy beépített légnyomás-érzékelő és egy fedélzeti szeizmográf észlelte és rögzítette. Az előbbi, amely meteorológiai adatokat gyűjt, közvetlenül érzékeli a légköri vibrálást, a szeizmográf pedig, amelynek 2,2 méter átmérőjű kiterjesztett szárnyai két nagy elálló fülre emlékeztetnek, az űrszonda szél okozta rezgését észlelte. A kaliforniai Vandenberg légi támaszpontról május 5-én útnak indított Insight két éven át fog a Marson kutatásokat végezni, alapvetően a bolygó mélyét vizsgálva. Az egymilliárd dolláros amerikai-európai misszió kutatásának célja, hogy pontosabb képet kapjon a tudomány, miként keletkezett 4,5 milliárd éve a Mars és a Naprendszer többi kőzetbolygója, köztük a Föld is – olvasható a portálon.
Szerző

Szénhidrátok hatástalaníthatják a fertőző baktériumokat

Publikálás dátuma
2018.12.08. 12:12
Képünk illusztráció
Fotó: AFP
Olyan vegyületeket állítottak elő a Debreceni Egyetem szénhidrátkémiai kutatócsoportja, amelyek megakadályozhatják a kórokozók által okozott fertőzés kialakulását. A felfedezés a baktériumok elleni védekezésben jelenthet előrelépést.
A szénhidrátok jelentősége sokkal összetettebb, mint ahogyan azt a tudósok korábban gondolták: a szénhidrátok felelősek a sejtek közötti, valamint a baktériumok és az emberi szervezet közötti kommunikációért, így kulcsszerepük lehet a kórokozók okozta betegségek elleni küzdelemben - olvasható az egyetem közleményében.
Laboratóriumi körülmények között olyan szénhidrát-alapú vegyületeket, úgynevezett ligandumokat állítottak elő, amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy a baktérium fehérjéivel kölcsönhatásba lépjenek, és megakadályozzák azt, hogy a baktérium az emberi szervezetben megtapadjon - számolt be a kutatási eredményekről Csávás Magdolna adjunktus. 
"Végeredményben a baktériumok fertőzőképességét tudják meggátolni"

Több különböző ligandumot is előállítottak, majd az alaposabb kölcsönhatás-vizsgálatok során találtak egy olyan vegyületet, amelyik nem csak speciálisan egy, hanem több baktérium ellen is egyfajta univerzális "védekező szerként" bevethető - tájékoztatott a kutatócsoport vezetője. Csávás Magdolna kiemelte: a szénhidrátkémiai kutatások napjainkban nélkülözhetetlenek, mivel a kórokozókkal szembeni küzdelem egyre nagyobb kihívást jelent. Például az antibiotikum-rezisztencia olyan mértékű, hogy egy-egy baktérium törzs ellen már nehezen tud védekezni az orvostudomány.
A vizsgált speciális fehérjék a baktériumok és vírusok felületén is megtalálhatók, így a kutatási eredmények akár terápiás módszerekhez, diagnosztikai eljárások fejlesztéséhez is hozzájárulhatnak. Az adjunktus szerint eredményeik azért is meghatározóak, mert hazánk évtizedekkel ezelőtt a szénhidrátkémia egyik európai bázisa volt, napjainkban viszont már szinte csak a Debreceni Egyetemen foglalkoznak ezzel a világviszonylatban is jelentős szakterülettel.
A Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszerészi Kémiai Tanszék tudósai a 2015-ben indult alapkutatás során a szénhidrátok szintézisét valósították meg, és fehérjékkel való kölcsönhatását vizsgálták. A kutatások a Természettudományi és Technológiai Kar szakembereivel közösen, valamint egy cseh biológus csoport együttműködésével zajlottak. 
A debreceni kutatócsoport Lipták András akadémikus öröksége. A Széchenyi-díjas szerves kémikus, a szénhidrát és az immunkémia neves kutatója, az egykori Kossuth Lajos Tudományegyetem volt rektora, valamint utódai teremtették meg a most zajló kutatások alapjait. A Debreceni Egyetem szakemberei tudományos eredményükről szóló közleményüket a Chemistry - A European Journal című rangos szaklapban publikálták.

Újra működik a megjavított Hubble

Publikálás dátuma
2018.12.08. 10:10
Illusztráció
Fotó: ESA/Hubble & NASA
Megjavították a Hubble űrteleszkóp elromlott harmadik giroszkópját, így az űrteleszkóp ismét a leghatékonyabb módon működik.
Miután az egyik iránytartó giroszkópja elromlott, a HST október elején biztonsági üzemmódba kapcsolt. Az űrteleszkóp csapata ezt nagyjából három hét alatt megjavította, és nem sokkal később a Hubble rá is állt egy tőlünk körülbelül 11 milliárd fényévre, a Pegazus csillagképben található, számos olyan galaxist felölelő területre, amelyekben csillagkeletkezés zajlik. Ám az újbóli üzembe helyezés sem volt egyszerű feladat - írja a Csillagászat.hu
Az irányítócsoportnak először ugyanis nem sikerült “újraéleszteni” a giroszkópot, így egy tartalékot aktiváltak. Ez azonban hamar elképesztően nagy, óránként forgási sebességet jelzett. A HST-nek összesen hat giroszkópja van, de általában egyszerre csak hármat használ. Mivel a hat közül kettő már korábban elromlott, ez volt az utolsó tartalék giroszkóp. A NASA egy másik szakértőkből álló csoportot is bevont, hogy együtt találják ki, hogyan javítsák meg a pörgettyűt. Többhetes kreatív töprengés, tesztelések és apróbb visszalépések sorozata után arra jutottak, valamilyen “dugulás” lehetett a hiba oka. A javítás után a tartalék giroszkóp már normálisabb forgási ráta értékeket kezdett mutatni.
A NASA más kutatócsoportjai közben kidolgozták az egygiroszkópos működés forgatókönyvét is. Bár most erre nem volt szükség, a kutatók szerint előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz. 
“A giroszkóp megjavítása nemcsak az űrteleszkóp várható élettartama szempontjából volt létfontosságú, hanem azért is, mert a Hubble három giroszkópos működési módban a leghatékonyabb"

– mondta Pat Crouse, a Hubble projekt-menedzsere.

Szerző