Marrákesben ma és holnap tartandó találkozón sorakozhatnak fel a világszervezet tagállamai a 34 oldalas dokumentum támogatására, amely a migráció biztonságossá, szabályozottá és rendezetté tétele érdekében fogalmaz meg 23 célkitűzést. Ahogy közeledett azonban a marokkói rendezvény időpontja, úgy szaporodott egyre jobban azoknak az országoknak a száma – közéjük tartozik hazánk is –, amelyek elutasítják, veszélyesnek tartják ezt a migrációs csomagot.
A tervezet megszövegezésének kezdetén még mind a 193 ENSZ-tagállam együtt volt, élükön az Egyesült Államokkal. Barack Obama elnök kijelentette, hogy egyetlen ország sem képes egymagában kezelni a migráció problémáját, és globális megközelítésre van szükség. A 2016-ban megválasztott Donald Trump azonban megvonta a csomagtól a támogatást, mondván, annak számos előírása ellentmond az amerikai bevándorlási és menekültpolitikának.
A diplomaták által migrációs kompaktnak elnevezett dokumentum nem minősül nemzetközi jogi kötelező erővel bíró szerződésnek. Politikai jellegű kötelezettségvállalásokat tartalmaz, amelyek iránya kétségkívül a migráció mederbe terelése, és nem a visszaszorítása. Ezért nevezik „migránspártinak” azok, akik szerint a migráció nem kezelendő jelenség, hanem küzdeni kell ellene.
Azt persze ők is tudják, hogy a migráció problémáját nem lehet egyszerűen lesöpörni az asztalról: az ENSZ adatai szerint tavaly 258 millió migránst tartottak számon a világban. Ahol azonban a hazai közvéleményben visszhangra talál a bevándorlókkal szembeni hangulatkeltés, ott az ENSZ-csomag elutasítása könnyen begyűjthető jó pontot jelent a kormánynak.
Az ellenzők egy része jogi értelemben is gyanúsnak nevezi a csomagot, arra hivatkozva, hogy az európai emberi jogi igazságszolgáltató fórumok – elsősorban a strasbourgi bíróság – olyan kérdésekben, ahol a bírónak mérlegelési lehetősége van, hajlamosak tágan értelmezni a védelemre szorulók jogait, és elképzelhető, hogy az ítélkezési gyakorlatban hivatkozási alappá válnak ennek a vitatott ENSZ-kompaktnak a kitételei – vagyis bár a csomag önmagában jogilag nem kötelező, mégis „belopakodhat” a jogszolgáltatásba.
A viták különösen Európában lángoltak fel az utóbbi időben, és az Európai Unió több tagországa fordított hátat a migrációs csomagnak. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a legnagyobb tagállam, Németország kiállt az ENSZ-dokumentum elfogadása mellett. Így szavazott még november végén a Bundestag, majd a minap a CDU kongresszusa. Angela Merkel kancellár külön súlyt ad a marrákesi találkozónak azzal, hogy úgy döntött, ő maga utazik a rendezvényre, tehát Németország csúcsszinten képviselteti magát.
Merkel külügyminisztere, Heiko Maas a Der Spiegel című magazinnak adott nyilatkozatában élesen bírálta a migrációs kompakt ellenzőit. Szerinte minden egyes távolmaradási állásfoglalás a rosszindulatú dezinformációs kampányt folytatók malmára hajtja a vizet.
A sok ellenkezés dacára biztosra veszik, hogy a csomagot el fogják fogadni Marrákesben.
A megállapodást elutasító európai országok legfontosabbika Itália. Az EU soros elnökségét éppen ellátó Ausztria is a nem mellett döntött. Az ellenzők közé tartoznak a visegrádi csoport országai: Magyarország mellett Lengyelország, Csehország és Szlovákia. Szlovákiában furcsa közjáték zajlott le az ügyben: az elfogadás mellett érvelő Miroslav Lajcák külügyminiszter előbb kijelentette, hogy ha országa elutasítja a csomagot, akkor ő lemond. Pozsonyban ennek ellenére a nem mellett döntöttek – Lajcák pedig közölte, hogy mégis marad.
Az előzetes bejelentések szerint szintén nem hajlandó elfogadni a migrációs csomagot Bulgária, Horvátország, Svájc, Izrael, valamint Ausztrália.
Belgiumban Charles Michel liberális kormányfő az elfogadás mellett döntött ugyan, de kormánya emiatt most – elsősorban a flamand nacionalisták heves ellenkezésének betudhatóan – a szakadék szélére sodródott.
