Az elnöki palota ostroma elmaradt, de Macron így is a mélybe zuhant, Trump boldog

Publikálás dátuma
2018.12.09 18:55

Fotó: AFP/ Charly Triballeau
Majdnem kétezer embert tartóztatott le a francia rendőrség a sárga mellényesek újabb, hétvégi megmozdulása során - Amerika elnöke és Olaszország miniszterelnöke meglehetősen örül.
Rendkívüli feszültség uralkodott a francia fővárosban a sárga mellényesek szombati megmozdulása előtt. Egyes tüntetők ugyanis a francia elnöki palotát akarták megostromolni. A Párizsba tervezett programok többségét lemondták, a Paris Saint-Germain focicsapatának hétvégi mérkőzése is elmaradt, az üzleteket és múzeumokat bezárták. A rendfenntartók valóságos háborúra készültek a tüntetők ellen. A belbiztonsági erők ezúttal taktikát változtattak, s kisebb csoportokban tűntek fel a megmozdulások résztvevői között. Az újfajta fellépésnek meg is lett az eredménye, sokkal hatékonyabb volt a rendőrség, mint egy héttel korábban. Összesen 1723 személyt vittek be az őrszobára, mintegy kétharmadukat rövid őrizet után elengedték. A belügyminisztérium közlése szerint december 8-án országszerte 136 ezren tüntettek, Párizsban 10 ezren vonultak az utcára, ugyanakkor a viszonylag kisszámú tüntető közé egy mintegy félezer fős agresszív személy vegyült. A rendőrség ezúttal is könnygázt vetett be a Champs-Élysée-n, ám így sem sikerült megakadályozni több üzlet ablakának betörését, gépkocsi felgyújtását. Komoly anyagi károkról számoltak be más francia városokból, Bordeaux-ból, Toulouse-ból, Marseille-ből és Nantes-ból. Összesen 179-em sérültek meg, ami valamivel kisebb szám, mint az előző hetekben. Ez volt a sárga mellényesek első tüntetése azóta, hogy Édouard Philippe miniszterelnök bejelentette, eláll a kormány attól a tervétől, amely szerint felemelik a benzinre kivetett adót. A tüntetők ezért már nem eredeti követeléseiket fogalmazták meg, hanem Emmanuel Macron lemondását skandálták. Sajnálkozását fejezte ki a vandalizmus kapcsán Anne Hidalgo, Párizs polgármestere.  A napokban közzétett felmérések szerint a köztársasági elnök népszerűsége tovább esett, kevesebb mint 20 százalék ért egyet politikájával, ráadásul a potenciális elnökjelöltek közül a szélsőjobboldali Nemzeti Gyűlés elnöke, Marine Le Pen is megelőzte. Macron múlt héten azt közölte, megvárja a szombati megmozdulásokat, s ezen a héten – valószínűleg már ma - televíziós szózatban fordul honfitársaihoz. Kérdés, milyen újabb intézkedéseket tervez. Az államfő közleményében köszönetet mondott a belbiztonsági erőknek. Mint írta, ezúttal is kivételes professzionalizmusról tettek tanúbizonyságot. Édouard Philippe miniszterelnök békülékenyebb hangot ütött meg, mint fogalmazott, elérkezett a párbeszéd ideje, s helyre kell állítani a nemzeti egységet. Az ultrabaloldali Jean-Luc Mélenchon a francia nemzetgyűlés feloszlatását követelte. Hozzátette, a sárga mellényesek követeléseinek háromnegyede programjukban is szerepel. Szintén a parlament feloszlatásáért szállt síkra Marine Le Pen. A világ mind több politikusa próbálja a saját érdekeinek megfelelően értelmezni a francia tüntetéseket. Donald Trump amerikai elnök például a megmozdulásokból saját klímapolitikájának helyességét vonta le némiképp meglepő következtetésként. Szerinte a tüntetések abból indultak ki, hogy az emberek nem akarnak hatalmas összegeket fizetni azért, hogy a környezetet védjék. Állítása szerint a tüntetők azt skandálták: „Trumpot akarjuk”. Úgy vélte, elérkezett az idő arra, hogy leszámoljanak a „nevetséges és szélsőségesen drága” Párizsi Klímamegállapodással. Olaszországban Matteo Salvini, a jobboldali radikális Liga elnöke figyeli kárörömmel a francia tüntetéseket. Ő azt a következtetést vonta le, hogy neki van igaza, amikor a 2019-es költségvetés ügyében az Európai Bizottsággal harcol. Több tízezer híve előtt Rómában azt közölte, tartja magát az ígéretekhez, nem törődve Brüsszel bírálataival. Szerinte a megszorítások olyan erőszakhoz vezetnek, amilyet Franciaországban tapasztalni. Recep Tayyip Erdogan török elnök a francia rendőrség kemény fellépését bírálta, nem foglalkozván azzal, hogy a török rendőrség rendre brutálisan veri le az ellenzéki megmozdulásokat. A török állami média, a TRT helyszíni tudósításban számolt be a párizsi tüntetésről, miközben a törökországi megmozdulásokról sosem szokott élőben tudósítani.

Bevált Macron terve

Publikálás dátuma
2019.03.21 10:00
Hétfőn az Elyseé- palotában 60 meghívott közszereplővel, órákon át élő adásban vitázott Emmanuel Macron
Fotó: AFP/ MICHEL EULER
Április közepén teszi közzé javaslatait Emmanuel Macron. Kérdés, várható-e irányváltás eddigi politikájában. A miniszterelnök kételkedik ebben.
December óta nem volt példa oly mértékű erőszakra a sárgamellényesek párizsi tüntetésén, mint most szombaton. A megmozdulás résztvevői ablakokat törtek be, autókat, s a Champs-Elysées-n üzleteket gyújtottak fel, a rendőrség közbelépése nyomán pedig könnygáz lepte el a fővárost. Emmanuel Macron hétfőn ezért tüntetési tilalmat vezetett be a főváros egyes részein. Ezekkel az erőszakos cselekményekkel a sárgamellényesek óriási szívességet tesznek Emmanuel Macronnak. Illetve csak azt érik el, hogy mozgalmuk lassan, de biztosan kifulladjon, hiszen az ilyen megnyilvánulásokkal a franciák többsége nem tud azonosulni. Hogy Macron mennyire lesz képes politikai tőkét kovácsolni ezekből a túlkapásokból, erről még korai beszélni. Annyit mindenesetre elértek, hogy a francia köztársasági elnök jelentősen változtatott politikáján. Addig az elit, a bankárok, a gazdagok államfőjének számított, ám a mozgalom hatására olyan intézkedéseket hozott, amelyekkel jelentős gesztusokat tett a szegényebb rétegeknek. Elindította konzultációját, országszerte egy sor gyűlést tartottak, amelyen arra kereste a választ, a társadalom milyen változásokat akar politikájában. Nyilván nem véletlen, hogy erre épp az európai parlamenti választások közeledtével került sor, de – eddig legalábbis – ez a húzása sikeresnek bizonyult, hiszen a közvélemény-kutatások szerint túlvan a holtponton, egyes irodák szerint egyetlen hónap alatt 5.8 százalékot javított megítélésén. Amikor Macront 2017-ben elnökké választották, a választással egy időben jelent meg a Forradalom című műve, amiben hű képet adott a társadalom állapotáról, s amelynek kis híján önmaga is áldozatává vált. Leírta, mennyire megosztottak a franciák. Az egyik oldalon a metropoliszok lakossága áll, a másikon pedig a perifériának is nevezett Franciaország. S ez utóbbi lázadozott az elnökkel szemben. A konzultáció két hónapig tartott, múlt pénteken zárult le. Ezt az „odafigyelés”, „meghallgatás” szakaszának nevezhetnénk, most azonban elérkezik a cselekvés ideje, amikor Macronnak megfelelő következtetéseket kell levonnia az elhangzottakból. A franciák túlnyomó többsége nem hiszi azt, hogy a társadalmi párbeszédnek bármi pozitív következménye is lesz. Azt viszont nehéz megmondani, hogy a konzultációnak volt-e szerepe a sárgamellényesek mozgalmának térvesztésében. Az államfő azonban igenis komolyan vette saját kezdeményezését, amit az is jelez, hogy országszerte a két hónap alatt összesen 10 ezer találkozót tartottak. A megkérdezettek elsősorban adóügyi, ökológiai, illetve a demokráciát érintő kérdésekre voltak kíváncsiak. Azok, akik az esténként, illetve hétvégenként megrendezett vitákon részt vettek, úgy érezték: számít a véleményük. A viták során különféle felvetések hangzottak el. A bodeaux-i prefektúrában található Marsa nevű apró település polgármestere például azt kifogásolta, a Bodeaux-ból Párizsba haladó TGV minden tíz percben olyan zajt csinál, hogy attól félnek, nyomban összedőlnek a házak. Ez is a város és a vidék ellentétére mutat rá. A városok jól járnak egyes infrastrukturális beruházásokkal, a vidéki falvak csak a hátrányokat látják. Hogy a felvetéseknek lesz-e bármilyen eredményük, ez a következő hetekben dől el. Macron a tervek szerint április közepén – szűk másfél hónappal az európai parlamenti választást megelőzően – vonja le következtetéseit a több százezer elhangzott javaslatból. A köztársasági elnök minden egyes fellépése során „konkrét konzekvenciákat” ígért. Mi várható? Édouard Philippe miniszterelnök igyekezett lehűteni a kedélyeket. Szerinte azt nem lehet várni, hogy az elnök rengeteg új javaslattal álljon elő. A kormányfő már a konzultáció ötlete iránt sem lelkesedett, úgy vélte, az számos veszélyt rejt magában. A francia parlamentben a minap úgy fogalmazott, az egész kezdeményezés célja, hogy nemzeti konszenzus alakuljon ki a legfőbb kérdéseket illetően. Az Ifop közvélemény-kutató vezetője, Jérome Fourquet úgy véli, Macronnak a kezdeményezéssel az volt a célja, hogy mobilizálja választóit. A felmérések szerint ezt a törekvését siker koronázta, hiszen pártja, a LREM 24, a Marine Le Pen által irányított, jobboldali radikális Nemzeti Gyűlés (RN) pedig 21 százalékon áll, miközben két hónapja utóbbi párt több intézet szerint is megelőzte az elnök által létrehozott tömörülést.

Nem várnak konkrét eredményt

Az Elabe iroda által megkérdezettek 70 százaléka szerint a konzultáció nem segít majd a válság legyűrésében. Kedvezőbb képet fest a helyzetről a konzervatív Le Figaro megbízásából készített közvélemény-kutatás. Eszerint 70 százalék jó kezdeményezésnek tartja a párbeszédet, 83 százalék pedig annak a véleményének adott hangot, hogy a franciák egyfajta esélyt kaptak arra, hogy szabadon, korlátozások nélkül fejezzék ki magukat az ország helyzetéről, illetve arról, milyen lehetőségeket látnak az előrelépésre. Ám ebből a felmérésből is az derül ki, az emberek kételkednek abban, hogy a kezdeményezésnek lesz-e bármiféle eredménye. 

Frissítve: 2019.03.21 10:00

Statisztika nyet: Putyin betiltotta a csökkenést

Publikálás dátuma
2019.03.21 09:26

Fotó: AFP/ MLADEN ANTONOV
Az orosz elnök a kimutatások minőségére panaszkodott, erre új igazgatót kapott az orosz statisztikai hivatal - az eredmény nem maradt el.
Már több éve folyamatosan csak romlottak a számok, mire az orosz statisztikai hivatal úgy döntött: nem közöl többé havi jelentéseket a lakosság reáljövedelméről. Ez az a szám, ami az infláció torzításától függetlenítve mutatja meg, mennyit keresnek az emberek, vagyis általa lehet összehasonlítani, hogy könnyebb volt-e fizetésből élni mondjuk például Vlagyimir Putyin kelet-ukrajnai háborúja, és az annak nyomában járó nyugati szankciók előtt, mint most.
A New York Times azt írja, már egy ideje gyanakvással figyelték a statisztikai hivatalt, a Roszstatot a közgazdászok. Ha nem régebben, akkor azóta, hogy tavaly decemberben új igazgató került annak élére. Mindössze pár nappal azt követően, hogy Putyin a kimutatások rossz minőségére kezdett panaszkodni.
Az új igazgató, Pavel Malkov mindent meg is tett, hogy a korábbi minőségen változtasson: a korábbi adatokat átnézve azonnal kimutatta, hogy például 2016-ban voltaképpen nőtt az ország GDP-je, és nem csökkent, a tavalyi évről pedig azt jelentette a hivatal, hogy az orosz gazdaság 2,3 százalékal gyarapodott. Ez bőven meghaladta a független elemzők által egybehangzóan jelzett 1,7 százalékos növekedést, fogalmaz a Times cikkét kiszúró 444.hu. A statisztikai hivatal az építési szektor decemberi növekedésére hivatkozott, azt pedig csak később ismerték el, hogy tévedésből az előző hónapok adatait is belekeverték a decemberi adatsorba. Ennek ellenére, nem módosítottak a szakértők egybehangzó véleménye szerint teljesen irreális GDP-adatukon.
A Times szerint Oroszországban az állami ellenőrzés alatt álló tömegtájékoztatás amúgy is mindent megtesz, hogy rózsás képet fessen az ország helyzetéről. Mint írják, van olyan rádióadó, ahol az az előírás, hogy a hírblokknak pozitív hírrel kell zárulnia. Például ha süt a nap, akkor azzal. Ugyancsak a Times szerint Oroszországban 2014-17 között folyamatosan csökkent a reáljövedelem, és 2018-ban csak azért emelkedett elenyésző mértékben, mert beleszámolták a nyugdíjasoknak adott egyszeri bónuszt is.
Frissítve: 2019.03.21 10:36