Az elnöki palota ostroma elmaradt, de Macron így is a mélybe zuhant, Trump boldog

Publikálás dátuma
2018.12.09. 18:55

Fotó: Charly Triballeau / AFP
Majdnem kétezer embert tartóztatott le a francia rendőrség a sárga mellényesek újabb, hétvégi megmozdulása során - Amerika elnöke és Olaszország miniszterelnöke meglehetősen örül.
Rendkívüli feszültség uralkodott a francia fővárosban a sárga mellényesek szombati megmozdulása előtt. Egyes tüntetők ugyanis a francia elnöki palotát akarták megostromolni. A Párizsba tervezett programok többségét lemondták, a Paris Saint-Germain focicsapatának hétvégi mérkőzése is elmaradt, az üzleteket és múzeumokat bezárták. A rendfenntartók valóságos háborúra készültek a tüntetők ellen. A belbiztonsági erők ezúttal taktikát változtattak, s kisebb csoportokban tűntek fel a megmozdulások résztvevői között. Az újfajta fellépésnek meg is lett az eredménye, sokkal hatékonyabb volt a rendőrség, mint egy héttel korábban. Összesen 1723 személyt vittek be az őrszobára, mintegy kétharmadukat rövid őrizet után elengedték. A belügyminisztérium közlése szerint december 8-án országszerte 136 ezren tüntettek, Párizsban 10 ezren vonultak az utcára, ugyanakkor a viszonylag kisszámú tüntető közé egy mintegy félezer fős agresszív személy vegyült. A rendőrség ezúttal is könnygázt vetett be a Champs-Élysée-n, ám így sem sikerült megakadályozni több üzlet ablakának betörését, gépkocsi felgyújtását. Komoly anyagi károkról számoltak be más francia városokból, Bordeaux-ból, Toulouse-ból, Marseille-ből és Nantes-ból. Összesen 179-em sérültek meg, ami valamivel kisebb szám, mint az előző hetekben. Ez volt a sárga mellényesek első tüntetése azóta, hogy Édouard Philippe miniszterelnök bejelentette, eláll a kormány attól a tervétől, amely szerint felemelik a benzinre kivetett adót. A tüntetők ezért már nem eredeti követeléseiket fogalmazták meg, hanem Emmanuel Macron lemondását skandálták. Sajnálkozását fejezte ki a vandalizmus kapcsán Anne Hidalgo, Párizs polgármestere.  A napokban közzétett felmérések szerint a köztársasági elnök népszerűsége tovább esett, kevesebb mint 20 százalék ért egyet politikájával, ráadásul a potenciális elnökjelöltek közül a szélsőjobboldali Nemzeti Gyűlés elnöke, Marine Le Pen is megelőzte. Macron múlt héten azt közölte, megvárja a szombati megmozdulásokat, s ezen a héten – valószínűleg már ma - televíziós szózatban fordul honfitársaihoz. Kérdés, milyen újabb intézkedéseket tervez. Az államfő közleményében köszönetet mondott a belbiztonsági erőknek. Mint írta, ezúttal is kivételes professzionalizmusról tettek tanúbizonyságot. Édouard Philippe miniszterelnök békülékenyebb hangot ütött meg, mint fogalmazott, elérkezett a párbeszéd ideje, s helyre kell állítani a nemzeti egységet. Az ultrabaloldali Jean-Luc Mélenchon a francia nemzetgyűlés feloszlatását követelte. Hozzátette, a sárga mellényesek követeléseinek háromnegyede programjukban is szerepel. Szintén a parlament feloszlatásáért szállt síkra Marine Le Pen. A világ mind több politikusa próbálja a saját érdekeinek megfelelően értelmezni a francia tüntetéseket. Donald Trump amerikai elnök például a megmozdulásokból saját klímapolitikájának helyességét vonta le némiképp meglepő következtetésként. Szerinte a tüntetések abból indultak ki, hogy az emberek nem akarnak hatalmas összegeket fizetni azért, hogy a környezetet védjék. Állítása szerint a tüntetők azt skandálták: „Trumpot akarjuk”. Úgy vélte, elérkezett az idő arra, hogy leszámoljanak a „nevetséges és szélsőségesen drága” Párizsi Klímamegállapodással. Olaszországban Matteo Salvini, a jobboldali radikális Liga elnöke figyeli kárörömmel a francia tüntetéseket. Ő azt a következtetést vonta le, hogy neki van igaza, amikor a 2019-es költségvetés ügyében az Európai Bizottsággal harcol. Több tízezer híve előtt Rómában azt közölte, tartja magát az ígéretekhez, nem törődve Brüsszel bírálataival. Szerinte a megszorítások olyan erőszakhoz vezetnek, amilyet Franciaországban tapasztalni. Recep Tayyip Erdogan török elnök a francia rendőrség kemény fellépését bírálta, nem foglalkozván azzal, hogy a török rendőrség rendre brutálisan veri le az ellenzéki megmozdulásokat. A török állami média, a TRT helyszíni tudósításban számolt be a párizsi tüntetésről, miközben a törökországi megmozdulásokról sosem szokott élőben tudósítani.

Porosenko már az oroszbarát metropolitát kéri, segítsen a tengerészek kiszabadításában

Publikálás dátuma
2018.12.09. 14:33
Petro Porosenko ukrán elnök
Fotó: Mikhail Palinchak / AFP
Putyin nem akar vele szóba állni, az ukrán elnök viszont minden lehetőséget megragadna, hogy kiszabadítsa a Kercsi-incidens során elfogott tengerészeket.
Petro Porosenko ukrán elnök Onufrijhoz, az ukrán ortodox egyház Moszkvához hű „szárnyának”vezetőjéhez fordult azzal a kéréssel, hogy járjon közben az orosz félnél a Kercsi-szoros közelében történt támadásban elfogott és letartóztatott ukrán haditengerészek kiszabadítása érdekében - hozta nyilvánosságra vasárnap az elnök sajtószolgálata. Porosenko a közlemény szerint egy tévéinterjúban indokolva lépését kijelentette, hogy nem hagy ki semmilyen lehetőséget, ami a katonákat hazajuttathatja. "Imádkozunk, és reménykedünk, hogy ez mihamarabb megtörténik" - idézi nyilatkozatát az MTI.

Putyin szerint ez csak kampány

 Emlékeztetett arra, hogy rögtön, amint értesült az ukrán hadihajókat ért támadásról, telefonon kapcsolatba akart lépni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és "magyarázatot kérni tőle az orosz fegyveres erők tettére". "Putyin kerüli a beszélgetést (velem)" - jegyezte meg.   A Kreml magyarázata szerint azért nem hajlandó Putyin ukrán partnerével telefonon tárgyalni a Kercsi-szorosnál történtekről, mert "nem kíván részt venni Porosenko választási kampányában", Ukrajnában ugyanis jövő márciusban lesz a soron következő elnökválasztás.  

Szakadárok, egyesítés előtt

Az Onufrij metropolita és az általa vezetett patriarchátus, valamint Petro Porosenko elnök között nem felhőtlen a viszony, hiszen előbbi ellenzi az államfő által szorgalmazott önálló nemzeti ukrán ortodox egyház létrejöttét. Jelenleg Ukrajnában három részre szakadt ortodox egyház működik. A moszkvai patriarchátus az orosz ortodox egyház joghatóságát ismeri el. A kijevi patriarchátus 1992-ben szakadt ki Filaret pátriárka vezetésével, már akkor azzal az igénnyel, hogy Ukrajnának Oroszországtól független, saját nemzeti ortodox egyháza legyen. Moszkva viszont nem ismeri el a kijevi patriarchátus függetlenségét, szakadárnak tekinti. A harmadik és legkisebb az úgynevezett autokefál ortodox egyház, amelyet Moszkva szintén szakadárnak tekint.  
A tervek szerint december 15-én a kijevi Zsófia székesegyházban készülnek megtartani az egyházegyesítő gyűlést, amelyen meg kell választaniuk az egyesített egyház új vezetőjét, akinek a konstantinápolyi egyetemes pátriárka majd átnyújtja a tomoszt, vagyis az egyház autokefáliáját (önállóságát) kimondó okiratot, amivel hivatalosan létrejön a független, egységes nemzeti egyház. A moszkvai patriarchátus azonban továbbra is ellenzi, hogy püspökei részt vegyenek a gyűlésen.  A múlt héten az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) a moszkvai patriarchátushoz tartozó több papnál - köztük a kijevi Pecserszka Lavra kolostor- és templomkomplexum vezetőjénél - házkutatást tartott, sajtóhírek szerint találtak is egyeseknél vallási gyűlöletkeltésre alkalmas brosúrákat. 

Három ukrán hajót foglaltak el az oroszok

November 25-én a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében, a Krím partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, a 24 főnyi legénységük ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított. Kijev szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, ezért az orosz fél indokolatlanul nyitott rájuk tüzet - ráadásul nemzetközi vizeken a már Odessza felé visszafordult hajóikra - megsértve ezzel az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros közös használatáról szóló kétoldalú megállapodást is. Moszkva viszont azt állítja, hogy az ukrán járművek megsértették Oroszország területi vizeit, és a figyelmeztető lövéseket is semmibe véve a Kercsi-szoros felé haladtak, amelyen az áthajózást Moszkva engedélyhez köti. Orosz állítás szerint az ukrán hajók vették elsőként célba az orosz parti őrség járműveit.
Szerző

A migrációs politika bírálóival ül le először Merkel utóda

Publikálás dátuma
2018.12.09. 12:55

Fotó: Rainer Jensen / AFP
Annegret Kramp-Karrenbauer azt ígéri, a kancellárral is szembe megy a CDU új elnökeként, ha a párt érdeke ezt kívánja.
A migráció és a biztonság témáját veszi elsőként napirendre a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) új elnöke, Annegret Kramp-Karrenbauer. A politikus a Bild am Sonntag című vasárnapi német lapban megjelent interjúban arra a kérdésre, hogy mi lesz az első nagy "projektje", elmondta, hogy januárban úgynevezett műhelytanácskozást szerveznek a migrációról és a biztonságról szakértők és a jelenlegi "migrációs és menekültügyi politika bírálói" részvételével. A tanácskozás célja "konkrét javítások kidolgozása" - mondta Annegret Kramp-Karrenbauer. Hozzátette, hogy az eredményeket beépítik majd a májusi európai parlamenti választásra készítendő programba. Hangsúlyozta, hogy az alulmaradt elnökjelölteknek - Friedrich Merz volt parlamenti (Bundestag) frakcióvezető, Jens Spahn egészségügyi miniszter - is tenniük kell a CDU egységének megőrzéséért. Mint mondta, az elnökválasztási küzdelem során mindig egyetértettek abban, hogy mindhárman felelősek a párt összetartásáért, azért, hogy a választásból egységesen kerüljön ki a CDU. Annegret Kramp-Karrenbauer egy másik interjúban, az ARD országos köztelevízióban arról is beszélt, hogy miként képzeli el a párt és a szövetségi kormány viszonyát az új felállásban. Jelezte, hogy ezen a területen is átalakításokra készül. Hangsúlyozta, hogy hajlandó "szembeszállni" Angela Merkel kancellárral, a CDU volt elnökével, ha a párt érdeke ezt diktálja. "Ami jó, azt továbbvisszük, és változtatunk, ahol változtatni kell" - fogalmazott. Kifejtette, hogy erősíteni kell a párt szerepét a kormányzati döntések meghozatalában. A CDU-nak, a CDU és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) közös Bundestag-frakciójának, valamint a kormánynak egy "háromszöget" kell alkotnia - mondta Annegret Kramp-Karrenbauer. A párt keresztényszociális irányzatához és Angela Merkel középre húzó politikájának támogatóihoz sorolt Annegret Kramp-Karrenbauert szűk többséggel, a küldöttek 51,7 százalékának támogatásával választották meg elnöknek a CDU hét végi hamburgi tisztújító kongresszusán. A választás döntő, második fordulójában a konzervatív irányzathoz és Angela Merkel politikájának bírálóihoz tartozó Friedrich Merz volt az ellenfele.
Szerző