Az elnöki palota ostroma elmaradt, de Macron így is a mélybe zuhant, Trump boldog

Publikálás dátuma
2018.12.09 18:55

Fotó: AFP/ Charly Triballeau
Majdnem kétezer embert tartóztatott le a francia rendőrség a sárga mellényesek újabb, hétvégi megmozdulása során - Amerika elnöke és Olaszország miniszterelnöke meglehetősen örül.
Rendkívüli feszültség uralkodott a francia fővárosban a sárga mellényesek szombati megmozdulása előtt. Egyes tüntetők ugyanis a francia elnöki palotát akarták megostromolni. A Párizsba tervezett programok többségét lemondták, a Paris Saint-Germain focicsapatának hétvégi mérkőzése is elmaradt, az üzleteket és múzeumokat bezárták. A rendfenntartók valóságos háborúra készültek a tüntetők ellen. A belbiztonsági erők ezúttal taktikát változtattak, s kisebb csoportokban tűntek fel a megmozdulások résztvevői között. Az újfajta fellépésnek meg is lett az eredménye, sokkal hatékonyabb volt a rendőrség, mint egy héttel korábban. Összesen 1723 személyt vittek be az őrszobára, mintegy kétharmadukat rövid őrizet után elengedték. A belügyminisztérium közlése szerint december 8-án országszerte 136 ezren tüntettek, Párizsban 10 ezren vonultak az utcára, ugyanakkor a viszonylag kisszámú tüntető közé egy mintegy félezer fős agresszív személy vegyült. A rendőrség ezúttal is könnygázt vetett be a Champs-Élysée-n, ám így sem sikerült megakadályozni több üzlet ablakának betörését, gépkocsi felgyújtását. Komoly anyagi károkról számoltak be más francia városokból, Bordeaux-ból, Toulouse-ból, Marseille-ből és Nantes-ból. Összesen 179-em sérültek meg, ami valamivel kisebb szám, mint az előző hetekben. Ez volt a sárga mellényesek első tüntetése azóta, hogy Édouard Philippe miniszterelnök bejelentette, eláll a kormány attól a tervétől, amely szerint felemelik a benzinre kivetett adót. A tüntetők ezért már nem eredeti követeléseiket fogalmazták meg, hanem Emmanuel Macron lemondását skandálták. Sajnálkozását fejezte ki a vandalizmus kapcsán Anne Hidalgo, Párizs polgármestere.  A napokban közzétett felmérések szerint a köztársasági elnök népszerűsége tovább esett, kevesebb mint 20 százalék ért egyet politikájával, ráadásul a potenciális elnökjelöltek közül a szélsőjobboldali Nemzeti Gyűlés elnöke, Marine Le Pen is megelőzte. Macron múlt héten azt közölte, megvárja a szombati megmozdulásokat, s ezen a héten – valószínűleg már ma - televíziós szózatban fordul honfitársaihoz. Kérdés, milyen újabb intézkedéseket tervez. Az államfő közleményében köszönetet mondott a belbiztonsági erőknek. Mint írta, ezúttal is kivételes professzionalizmusról tettek tanúbizonyságot. Édouard Philippe miniszterelnök békülékenyebb hangot ütött meg, mint fogalmazott, elérkezett a párbeszéd ideje, s helyre kell állítani a nemzeti egységet. Az ultrabaloldali Jean-Luc Mélenchon a francia nemzetgyűlés feloszlatását követelte. Hozzátette, a sárga mellényesek követeléseinek háromnegyede programjukban is szerepel. Szintén a parlament feloszlatásáért szállt síkra Marine Le Pen. A világ mind több politikusa próbálja a saját érdekeinek megfelelően értelmezni a francia tüntetéseket. Donald Trump amerikai elnök például a megmozdulásokból saját klímapolitikájának helyességét vonta le némiképp meglepő következtetésként. Szerinte a tüntetések abból indultak ki, hogy az emberek nem akarnak hatalmas összegeket fizetni azért, hogy a környezetet védjék. Állítása szerint a tüntetők azt skandálták: „Trumpot akarjuk”. Úgy vélte, elérkezett az idő arra, hogy leszámoljanak a „nevetséges és szélsőségesen drága” Párizsi Klímamegállapodással. Olaszországban Matteo Salvini, a jobboldali radikális Liga elnöke figyeli kárörömmel a francia tüntetéseket. Ő azt a következtetést vonta le, hogy neki van igaza, amikor a 2019-es költségvetés ügyében az Európai Bizottsággal harcol. Több tízezer híve előtt Rómában azt közölte, tartja magát az ígéretekhez, nem törődve Brüsszel bírálataival. Szerinte a megszorítások olyan erőszakhoz vezetnek, amilyet Franciaországban tapasztalni. Recep Tayyip Erdogan török elnök a francia rendőrség kemény fellépését bírálta, nem foglalkozván azzal, hogy a török rendőrség rendre brutálisan veri le az ellenzéki megmozdulásokat. A török állami média, a TRT helyszíni tudósításban számolt be a párizsi tüntetésről, miközben a törökországi megmozdulásokról sosem szokott élőben tudósítani.
2018.12.09 18:55

Káoszt okoz a havazás az USA-ban

Publikálás dátuma
2019.01.20 18:55

Fotó: AFP/ JOSEPH PREZIOSO
Hótakaró borítja az amerikai Középnyugatot és a keleti partvidéket. A közlekedésben fennakadások vannak, repülőjáratokat töröltek és tízezrek áram nélkül maradtak.
A széles téli viharzóna a hétvégére elérte az Egyesült Államok keleti partvidékét, és az országos meteorológiai szolgálat a középnyugati Missouritól az északkeleti Maine államig húzódó térségben 15 tagállamra adott ki viharriadót. A Középnyugaton és az Ohio völgyében, a Nagy Tavak vidékén szombaton este 25-30 centiméteresre nőtt a hótakaró, több államban balesetekről számoltak be. Missouriban például az egyik országúton 15 autó csúszott össze, Kansasben egy hókotró csúszott az útpadkára és gázolt el egy férfit, a chicagói O'Hare nemzetközi repülőtéren pedig a kifutópályáról csúszott ki az arizonai Phoenixből leszálló gép 129 utassal a fedélzetén. Sérülés nem történt. A hóvihartól szenvedő térségben több repülőjáratot töröltek. Bostonban vasárnap 250 járatot függesztettek fel, tucatnyi járat nem indul a New York-i Kennedy repülőtérről és a szomszédos newarki légikikötőből sem. A Washington melletti Reagan repülőtéren az esőzés és a sűrű köd akadályozta a forgalmat. Vasárnap az Amtrak vasúttársaság nem indított vonatokat Chicagóból Bostonba, New Yorkba, Pennsylvaniába és Washingtonba.
Míg New York városában alig havazott, New York állam fővárosában, Albanyban 30 centiméternyi hó hullott vasárnapra virradóra, a Nagy Tavak egyike, az Erie-tó partján fekvő Buffalóban is 30 centiméternyinél vastagabb a hótakaró. Connecticut államban mintegy 14 ezren maradtak áram nélkül, de a szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy ennél jóval többeket fenyeget áramkimaradás. A térségben ugyanis sokfelé nem hó, hanem ónos eső esik, vasárnap éjjelre fagyot jósolnak, ez pedig azzal fenyeget, hogy leszakadnak a vezetékek. A keleti parton árvízriadót is kiadtak. Vasárnapi Twitter-bejegyzéseinek egyikében Donald Trump elnök óvatosságra intette az amerikaiakat.
Szerző
2019.01.20 18:55

Könnygázt vetettek be a rendőrök a tüntetők ellen Athénban

Publikálás dátuma
2019.01.20 18:17

Fotó: AFP/ LOUISA GOULIAMAKI
Macedónia névváltoztatásának tervezett ratifikációja miatt tiltakoztak a görög fővárosban.
Könnygázzal oszlatta fel a tüntetőket a rendőrség Athén központjában vasárnap, a több tízezer tiltakozó Macedónia névváltoztatásának tervezett ratifikációja miatt vonultak utcára – írja a Reuters. A helyiek szerint évtizedek óta ez volt a legnagyobb tüntetés a görög fővárosban. A New York Times arról számol be, hogy a tiltakozók be akartak jutni a Parlament épületébe, és többen kövekkel dobálták a rendőröket. A hatóságok közlése szerint tíz rendőr és egy fotós megsérült.
A macedón törvényhozásban már összejött a kétharmados többség az ország nevének megváltoztatásához szükséges alkotmánymódosításhoz, a megegyezést ezután a görög parlamentnek kell jóváhagynia. Görögországban a társadalom több mint hatvan százaléka ellenzi a görög–macedón megállapodást. Ennek elsősorban történelmi okai vannak. A vita még 1991-ben kezdődött, amikor Macedónia kivált Jugoszláviából. Akkoriban az egyedüli tagköztársaság volt, melynek az elszakadását nem kívánta megakadályozni a Jugoszláv Néphadsereg. Görögország haragját azonban kivívta az új államalakulat, mert „Macedón Köztársaságnak” nevezték el. Athén ezt súlyos támadásként fogta fel, a görögök ugyanis úgy vélték, Szkopje a hellén kulturális bölcsőnek tartott észak-görög tartományra, Makedóniára tart igényt. Sokáig esély sem volt a névvita lezárására, mígnem Macedóniában 2017 májusában, a szociáldemokrata Zoran Zaev került kormányra, akinek egyik eltökélt szándéka volt az ügy megoldása. Enélkül ugyanis országának nem lenne esélye az uniós, illetve a NATO-integrációra. Az áttörés tavaly júniusban történt meg. Akkor a görög–macedón–albán határon található Preszpa-tó görög oldalán a két ország miniszterelnöke jelenlétében a két külügyminiszter látta el kézjegyével a dokumentumot, melynek értelmében Macedóniát Észak-Macedón Köztársaságra nevezik át. Cserébe Görögország vállalta, hogy nem gördít több akadályt Macedónia uniós, illetve NATO-integrációja elé. Ezután következett a ratifikáció folyamata, amely macedón részről péntek este zárult le. Összesen 81 képviselő voksolt az alkotmánymódosításra, biztosítva ezzel a kétharmados többséget. A tavaly Magyarországra menekült volt miniszterelnök, a Nikola Gruevszki által fémjelzett jobboldali VMRO-DPMNE párt képviselői bojkottálták a szavazást.
A nemzetközi közösségek fellélegeztek a szkopjei parlament szavazása után. Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Johannes Hahn szomszédságpolitikai és bővítési biztos gratulált a szkopjei parlamentnek a döntéshez. Közös közleményükben kifejtették, Macedónia jelentős lépést tett az európai integráció felé vezető úton. Szintén gratulált Jens Stoltenberg NATO-főtitkár. A megegyezés révén stabilabbá válik a régió – hangoztatta.  
2019.01.20 18:17