Nagyobb tisztaságot, megfelelő számú takarítót a hajléktalan szállókon, a csótány-, poloska-, rüh- és tetűhelyzet megszüntetését, élhetőbb lakhatási körülményeket – egyebek mellett ezek elősegítését kérik hajléktalan emberek a kormányzattól és a szociális ellátásban résztvevő szervezetektől. A Magyar Szociális Fórum (MSZF) közreműködésével hajléktalan emberek egy kis csoportja több pontos listát dolgozott ki annak érdekében, hogy a sokszor túlzsúfolt és elhanyagolt szállókon emberhez méltóbb körülmények között élhessenek azok, akik ellátásra szorulnak. Azt is szeretnék elérni, hogy a kormány vonja vissza a hajléktalanok közterületi üldözéséről szóló törvényt.
Hétfőn, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 70. évfordulója alkalmából tartott sajtótájékoztatón Simó Endre MSZF-elnök arról is beszélt: adataik szerint december 8-ig országszerte 23 ember fagyott meg az utcán, vagy saját fűtetlen lakásában. - Ez nemcsak az Emberi Jogok Nyilatkozatában leírtakat, de a magyar Alaptörvényt is sérti – mondta. Érdeklődtek Gulyás Gergelynél, a Miniszterelnökséget vezető miniszternél, foglalkoznak-e például a szociális bérlakásrendszer bővítésével, illetve a kormány felelősséget vállal-e a fagyhalál áldozataiért. A Miniszterelnökség válaszában annyit közölt: ezen kérdések vizsgálata nem a kancelláriaminiszter hatáskörébe tartoznak.
- Főpolgármester úr azt nyilatkozta a múlt héten, a szállók mennyire jók, legalább nem kell kint a hidegben lenni. Azt javaslom Tarlós Istvánnak, csak két napra költözzön be egy ilyen szállóra – nyilatkozta lapunknak Udvardy Gábor, aki már négy éve él hajléktalanként. Vendéglátós diplomája van, dolgozott üzletvezető-helyettesként és üzletvezetőként is, 65 évesen ment nyugdíjba. Otthonát családi okokból veszítette el, nyugdíjából nem tudta fenntartani magát. Szállóról szállóra jár, hamarosan újból költöznie kell, mert lejár a szerződése.
- Átmeneti szállón maximum két évig lehet maradni, aztán menni kell. Egy hónap múlva lehet újból jelentkezni, hogy addig mi lesz, egyelőre nem tudom. Ismerősöknél, barátoknál érdeklődöm. Nagyon nem szeretnék karácsonykor az utcán aludni – fogalmazott. Mint mondta, a piaci albérletárakat nem tudná megfizetni, önkormányzati bérlakásra sincs sok esélye, mert azok felújítására szinte mindig sok pénzt kell költeni, amit nem tud vállalni.
Udvardy Gábor szerint a szabálysértési törvény szigorítása – amivel bíróság elé is vihetik a közterületen élő hajléktalanokat – semmit nem old meg és mindenkinek rossz. - Beszéltem rendőrökkel is, elmondták, nekik is kellemetlen a szerencsétlen embereket zaklatni. Azt pedig, hogy elveszik a szerencsétlenektől a koszos szatyraikat és elégetik, felháborító!
Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) lapunk megkeresésére közölte: a törvény hatályba lépése, október 15-e és december 4-e között összesen 282 esetben alkalmaztak a rendőrök helyszíni figyelmeztetést „az életvitelszerű közterületi tartózkodás” szabályainak megsértése miatt. Összesen tíz előkészítő eljárást indítottak, amelyből kilenc esetben került sor bíróság elé állításra. A személyes tárgyak ideglenes tárolásba vétele érdekében az ORFK szerint eddig csak egy esetben kellett intézkedni.
