Devizahitelesek - hiába döntött az EB a Kúria gáncsolja a kárenyhítést

Publikálás dátuma
2018.12.11 09:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
A Kúria nem fogadja el az Európai Bíróság devizahiteladósok kárenyhítésére vonatkozó ítéletét, de ezt nem vallja be, inkább bizottságosdit játszik.
Miközben a devizahiteles adósok "mentése" felemásra sikeredett, a további lépéseket, állami szerepvállalást, és pereikkel érdemben foglalkozó bírósági eljárásokat sürgető törekvéseket rendre lesöpörték az asztalról. A Magyar Bankszövetség főtitkára korábban lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a devizahiteles ügy lezárult, egy magára valamicskét is adó ügyvéd egyetlen károsult bírósági képviseletét sem vállalja fel. Az Európai Bíróság szeptemberben mégis úgy foglalt állást - magyar magánszemélyek beadványa kapcsán -, hogy a tisztességtelenségét a nemzeti bíróság értékelheti, ha arra a következtetésre jut, hogy az adott feltételt nem világosan és érthetően fogalmazták meg. Álláspontjuk  szerint a pénzügyi intézmények kötelesek elegendő tájékoztatást nyújtani a kölcsönfelvevők számára ahhoz, hogy ez utóbbiak tájékozott és megalapozott döntéseket hozhassanak. „E követelmény magában foglalja, hogy az árfolyamkockázattal kapcsolatos feltételnek nemcsak alaki és nyelvtani szempontból, hanem a konkrét tartalom vonatkozásában is érthetőnek kell lennie a fogyasztó számára” – olvasható az ítéletben.  Ennek nyomán ideje volt, hogy a Kúria is megszólaljon. A múlt heti évértékelőjén Wellmann György, a polgári kollégium vezetője kijelentette: a legfelsőbb bírói testület keretei között működő konzultatív testület, amely a devizahiteles ügyekben ítélkező bírókból áll, 2019 első felében - a többi között - azt tanulmányozza majd, mit tartalmaztak az egykori hitelek kockázatfeltáró nyilatkozatai és az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatók, bekérik az ország bíróságaitól azoknak a pereknek az aktáit, amelyekben a bíróság kimondta, hogy az árfolyamkockázatról szóló figyelemfelhívás nem volt megfelelő.  Eddig 200 érvénytelenségi devizaper érkezett a Kúriához, emellett 179 devizahitelekkel kapcsolatos, végrehajtás megszüntetési vagy korlátozási per kezdődött el, közülük egyesekben már ítélet is született. A Kúria konzultatív testülete októberben megerősítette: továbbra is vizsgálható az árfolyamkockázat fogyasztóra hárításának és az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatásnak a tisztességtelensége is. A kezelési költségek témakörében maga a Kúria fordult az Európai Bírósághoz: megfelel-e a költségek, díjak, jutalékok olyan meghatározása a tisztességesség feltételeinek, hogy nem derül ki a hitelszerződésből, ezeknek mi az ellenértéke. Erről még nem született döntés. Wellmann György szerint az eddigi európai döntések nem indokolják, hogy a már meghozott jogegységi határozatokon módosítani kellene, vagy új jogegységi határozatra lenne szükség. A konzultációs testület állásfoglalása nem jogforrás, semmiféle támpontot nem ad a devizahiteles ügyekben ítélkezők számára - így értékelte Wellmann György kijelentéseit lapunk számára Erdős Éva. A pénzügyi szakértő szerint kötelező érvényű jogegységi határozatra lenne szükség. Az Európai Bíróság ítélete ugyancsak kötelező érvényű, így további vizsgálódásra már semmi szükség nincs. Az kétségtelen tény, ha másfél millió egykori devizahitelessel számolunk, s feltételezzük, hogy ezeknek a fele még nem évült el, mert öt évnél rövidebb idő telt el a hitel kifizetésétől, illetve annak felmondásától, s ha az érintetteknek csupán tíz százaléka fordul bírósághoz, akkor ez megoldhatatlan feladatot róna az igazságügyi szervekre. Ezért egységes döntés kellene, bár az kétségtelen, hogy minden egyes szerződés vizsgálatra szorul a tekintetben, hogy a hitelt nyújtó bank aláíratott-e kockázatfeltáró nyilatkozatot vagy sem. Wellmann György szavaiból azonban kiderül, hogy fél évig nem történik majd semmi. Hasonló álláspontot képviselt érdeklődésünkre Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség elnöke, aki érthetetlennek tartja, hogy több év sem volt elegendő a Kúria számára, hogy véleményét kialakítsa. Most is csak azért szólaltak meg, hogy az Európai Bíróság ítélete kapcsán bizonyítsák, foglalkoznak az üggyel, mert valójában azt annak ellenére nem fogadják el, hogy végrehajtása kötelező lenne. A Kúria valós szándéka semmi több, mint hogy a nagy számú, embertelen és felháborodásra okot adó tisztességtelen kilakoltatásokról eltereljék a figyelmet - foglalta össze véleményét a szakember.

A számok magukért beszélnek

Még mindig tekintélyes a késve törlesztők száma, bár az öt esztendővel ezelőtti 164 ezerről 114 ezerre fogyatkoztak a problémás jelzáloghitel-szerződések. A Portfolió arról írt, hogy a gazdasági válság kitörése után 10 évvel az adósok kétharmada már nem a bankjának, hanem valamelyik követelésvásárló cégnek tartozik. A törlesztőkkel 90 napon túl is tartozók száma szeptemberre 5,2 százalékra csökkent, ami a bankok számára elfogadható szint, mert csak akkora veszteséget jelent, amellyel eleve számoltak. (A késedelmesen fizetők csúcsa átlagosan 19,4 százalékos volt, de akadt olyan pénzintézet is, ahol a 25 százalékot is elérte.) A tevékenységet lassacskán lezáró Nemzeti Eszközkezelő (NET) Zrt. 33 ezer ingatlant vont be a portfóliójába, 18 ezer lakást pedig elárvereztek az adósok feje fölül. A magáncsőd intézménye megbukott, bár a módosításának szükségességéről időről időre hangzanak el ígéretek, de eddig érdemi lépés nem történt. 

Témák
Kúria
Frissítve: 2018.12.11 10:12

A családok harmadánál vészhelyzetet okozna egy váratlan kiadás

Publikálás dátuma
2019.03.23 11:40

Fotó: Shutterstock
És ha sikerül is áthidalni a pénzhiányt, akkor is adósságcsapdába ragadhatnak a famíliák.
Bármikor előfordulhat, hogy elromlik a mosógép vagy tönkremegy a tévé, netán egy betegség miatt kell újratervezni a mindennapokat – sokat elmond a valós jövedelmi helyzetről, hogy képesek-e fedezni a magyar családok az ezekhez hasonló, nagyobb összegű váratlan kiadásokat, írja a 24.hu Közel egy évvel ezelőtt arra jutottak a kutatók, hogy a háztartások szintjén a váratlan kiadások fedezetére nagyságrendileg átlagosan 300 ezer forintra lenne szükség, azaz ekkora összegnek kellene rendelkezésre állnia ahhoz, hogy ne rendítse meg egy ilyen eset a családi költségvetést. És bár a famíliák kétharmada takarékosnak vallja magát - erre jutott a Pulzus - a családok 33 százaléka az említett 300 ezer forintos összegnek egyetlen forintját sem tudná megtakarításaiból fedezni.  (És 30 százalék csak részben tudná ezt a summát előteremteni.) Ráadásul a Pulzus  kérdései nem tekinthetőek teoretikusnak, ugyanis a válaszadók egyharmada szembesült az utóbbi évben 300 ezer forint körüli váratlan kiadással. És emiatt a válaszadók 26 százaléka verte magát tartozásba - meglehetősen nagy összegűbe. Hetven százalékuk jelenleg is 100 ezer forintnál súlyosabb összeggel tartozik egy korábbi váratlan kiadása miatt, 30 százalékuk 300 ezer forintnál is nagyobb adósságba keveredett.

Kedden kitör tejháború - tüntetnek a Penny Market akciója miatt

Publikálás dátuma
2019.03.23 09:47

Fotó: Shutterstock
Szlovákiában drágább az a tej, mint amennyiért itt árusítja a Penny.
Kedden a Penny Market alsónémedi központja előtt tüntetnek a tejtermelők az áruházban árult, szlovákiai olcsó tej miatt, írja a hvg.hu. (Emlékeztetőül: csütörtökön hirdette meg a Penny Market az akciós tejet, egy hétig a 149 forint helyett 135 forintért kapható a másfél százalékos UHT tej.) „Miért nem a magyar tejjel akciózik?” – magyarázta a felindulás okait a László Róbert, a tejtermelők demonstrációs bizottságának az elnöke, aki egyébként egy makói tejtermelő gazdaság vezetője. A terméktanács demostrációs bizottságának elnöke szerint van bőven magyar tej a piacon.  (A Penniy Market közleményében az állt, hogy nem volt itthon elegendő tej.) "Egyelőre az időpontot tűztük ki a demonstrációra, az engedélyeket megkértük a rendőrségtől, hétfőn döntenek majd, hogy tüntethetünk-e." - mondta László Róbert, a Tej Terméktanács demonstrációs bizottságának elnöke. "Azt szeretnénk elérni, hogy a Penny fújja le az akciót".   Az üzletlánc ráadásul tagja a Tej Terméktanácsnak, hetekig egyeztettek a terméktanács termelői, feldolgozói, és a kereskedők a közös stratégiáról, most úgy tűnik, hogy a Penny kifarolt a megállapodásból. Mindezt úgy, hogy László szerint ezzel az akciót nulla haszonkulccsal bonyolíthatja le a kereskedő, hiszen Szlovákiában a nyerstej ára magasabb, mint itthon. Másfelől a tejtermelők képviselője megnézte a szolvák üzletekben árult, hasonló másfél százalékos UHT tej árát, kiderült, hogy ott drágább, mint a most akciós áron, magyar polcokra tett tej.