Több pénzt kaphatnak az olimpiai érmesek

Publikálás dátuma
2018.12.11 20:44

Fotó: AFP/ GREG BAKER
Egy módosító még kedvezőbb helyzetbe hozná a dobogó második, illetve harmadik fokára álló versenyzőket.
November végén került a parlament elé egy törvényjavaslat, amelyben fideszes képviselők arra tette javaslatot, hogy emelkedjen az olimpiai dobogóra lépők járadéka. Most egy olyan bizottsági módosító írná át a még el nem fogadott szabályokat, amely még kedvezőbb helyzetbe hozná az ezüst- és bronzérmeseket – vette észre az mfor.hu. A hatályos törvény alapján az aranyérmesek a bérből és fizetésből élők előző évi, a KSH által számított országos szintű bruttó nominál átlagkeresetnek megfelelő járadékban részesülnek, miután betöltötték 35. életévüket. Ennek az összegnek a 60, illetve 40 százalékára jogosultak az ezüst- illetve a bronzérmesek. A törvény azt is kimondja, hogy amennyiben több aranyérmet szerez a sportoló, akkor a másodiktól kezdődően további 20 százalékkal emelik a járandóságát, öt aranytól pedig megduplázzák. Kocsis Máté, Bánki Erik és Gulyás Gergely javaslata ezen úgy változtatna, hogy a második és az azt követő érem után is teljes összegű juttatás járna a sportolóknak. Akinek tehát egynél több aranyérme van, mindegyik után jogosulttá válik akkora összegre, mint amekkora az első aranyérme után jár neki. A parlament törvényalkotási bizottsága még tovább javítana a feltételeken: a pár napja benyújtott előterjesztés alapján a második helyezett 70, a harmadik 50 százalékra lenne jogosult a jövőben. Az indoklás szerint így kerülne párhuzamba az állami jutalmak megállapítása során lefektetett arányokkal a járandóság megállapítása. Az edzők esetében az egyedi esetek döntik el, hogy több pénzre számíthatnak-e. Eddig úgy állapították meg a járadékukat, hogy egy érmes versenyzőjük után számolták ki nekik az 50 százalékos edzői részt. Ez a képviselői indítvány alapján úgy változott volna, hogy minden érmes versenyzője után jogosultságot szerez az anyagi elismerésre az edző. A bizottsági módosító még jobb helyzetbe hozza az edzőket azzal, hogy nem 50 százalékot, hanem a sportolónak járó teljes járadéknak megfelelő összeget adná oda az edzőnek. Viszont nem minden érmes versenyzője után járna a pénz – ahogy azt a képviselők kezdeményezték –, hanem csak az általa edzett legeredményesebb sportoló legjobb helyezése után. 
Frissítve: 2018.12.11 20:44

Több mint tizenhét tonna élő nyulat rendelt az Állatkert

Publikálás dátuma
2019.03.25 20:37
Képünk illusztráció
Fotó: AFP
Ebből 4,5 tonna egynapos kölyök lesz, „a takarmánynyulakat” az állatkert ragadozó lakóinak szánják.
Kissé morbid felhívás jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben: a Fővárosi Állat- és Növénykert két éves időtartamra rendelne „takarmánynyulat” vagyis a helyi ragadozók ellátására szánt élő állatokat, legfeljebb 34,7 millió forint értékben.
A felhívás meghatározza, hogy 17,5 tonna, állatorvosilag ellenőrzött állományból származó, selejt élő nyulat vennének ebből az összegből, a tételből 4,5 tonna pedig újszülött selejt nyúlfióka lesz. Ajánlatot április 23-áig tehetnek a reménybeli nyúlbeszállítók.

Kásler meglóbálta a főigazgatók feje fölött a szívlapátot

Publikálás dátuma
2019.03.25 19:46

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Kásler Miklós miniszter megint nem várt izgalmat okozott a kórházvezetőknek, amikor egy háttérbeszélgetésen talányosan kijelentette: tíz kórház főigazgatói posztjára írt ki pályázatot. Az egyik kormányközeli portál tudósítása szerint a tárca vezetője arról beszélt, hogy „a kórházak adósságának mintegy kétharmadát 28 intézmény okozza. Ezért is hirdettek meg 10 kórházban is vezetői pályázatokat, hogy olyan szakemberek kerülhessenek az intézmények élére, akik képesek elérni a hatékonyabb gazdálkodást.” A tudósítás szerint beszélt arról, hogy a kiírt kórház-igazgatói pályázatok azt a célt is szolgálják, hogy az állami rendszerben is mindenkor megfelelően kezeljék a rendelkezésre álló forrásokat. A főigazgatók körében az a hír, hogy legalább tízük „lapátra került” meglehetős riadalmat okozott. Volt aki gyorsan számba vette, hogy kik lehetnek a legeladósodottabbak, de például a lista elején állók közül a Honvéd Kórház főigazgatójának leváltására vagy kinevezésére nincs is hatásköre a humán miniszternek. Az ötszázmillió feletti adósok között több fővárosi intézmény is van, köztük a Szent János, amely élére néhány hete cseréltek főigazgatót. Menesztették Kázmér Tibort és az intézmény vezetésével pályázat nélkül bízták meg Takács Pétert a tárca addigi egészségpolitikai főosztályvezetőjét. Ha a főigazgató cseréket az eladósodás nagysága vezérelné akkor veszélyben lehet a Békés megyei Központi kórház, a Jász-Nagy-Kun Szolnok Megyei kórház, a fővárosi Bajcsy, a Dél-Pesti Centrum, és a Péterfy kórház főigazgatójának a széke.  Lapunknak többen azt is megjegyezték, hogy a kórházi eladósodásnak vajmi kevés köze van a menedzseri képességeknek. A finanszírozás alapjául szolgáló pontok költségtartalmát utoljára 1997-ben igazították meg, az ellátásokért utalt díjaknak húsz éve nincs köze a gyógyítás valós költségeihez. A miniszter által említett pályázati kiírást azonban hiába kerestük például az állam kórházfenntartó, a közigazgatási állásportálon illetve az egészségügyi közlönyben – nem találtuk. Igaz az utóbbinak, noha formailag közérdekű adatokat közöl, mégis csak a tartalomjegyzéke érhető el a neten, a tartalma csak 2730 forint ellenében ismerhető meg.
Szerző