A magyarok már így is 2,7 órával többet dolgoznak, mint az EU-átlag

Publikálás dátuma
2018.12.12. 13:57
Képünk illusztráció
Fotó: Molnár Ádám
Miközben a kormány a rabszolgatörvénnyel egyértelműen a magyar munkavállalók munkaóráit igyekszik növelni, addig Nyugat-Európában évtizedek óta változatlan trend a ledolgozott munkaidő fokozatos csökkenése.
Az Európai Unió átlagában a 2008-as 37,8 óráról 2017-re 37,1 órára csökkent a munkával töltött heti óraszám a teljes munkaidőben foglalkoztatottak körében. Tíz év alatt tehát 42 perccel csökkent a heti átlagos munkaidő – írja elemzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt.  A magyarországi átlag is csökkent 2008-2017 között 18 perccel: 40,1 óráról 39,8 órára. A csökkenés azonban csak 2011-ig volt folyamatos - ekkor 39,4 óra volt az átlagosan ledolgozott heti munkaóraszám -, majd 2012 és 2014 között kissé nőtt - 39,8 órára, azóta lényegében stagnál. Itt érdemes megjegyezni, hogy a kormány 2012-ben alkotta meg az új Munka törvénykönyvét, amellyel az addigi évi 200 órás túlóraszámot 250-re emelte: ez nőne januártól 400 órára. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos magyar munkavállaló már 2017-ben is 2,7 órával többet dolgozott, mint egy átlagos uniós munkavállaló.  Igaz, a magyarok a cseh és lengyel társaiknál még jobb helyzetben vannak: előbbieknél hetente 24, utóbbiaknál 48 perccel kell kevesebbet teljesíteniük. A németországi átlagos heti munkaidő ugyanakkor 35 óra, az unió egészét jellemző átlagérték pedig kereken 37 óra. Vagyis keleten többet dolgoznak, mint nyugaton. A rabszolgatörvény elfogadását követően azonban - a túlóráknak köszönhetően -  a magyar munkavállalók dolgozhatnak majd a legtöbbet a visegrádi térségben. 
Szerző
Frissítve: 2018.12.12. 14:09

Megugrott tavaly az üzemi balesetek miatti táppénz

Publikálás dátuma
2018.12.12. 11:52

Fotó: Népszava
Ebben a túlterheltségnek is szerepe lehet, a rabszolgatörvény elfogadásával viszont mindenki sokkal többet dolgozhat majd a mostaninál.
Az üzemi balesetek miatt a dolgozók tavaly harmadával több napot töltöttek táppénzen – számolta ki az Azénpénzem.hu a KSH külön megvehető kiadványában talált adatok alapján. Mint írják, ugyanebben az időszakban az üzemi balesetek miatti táppénzkiadás 77 százalékkal emelkedett,  ez pedig arra utal, hogy egyre súlyosabb esetek fordulhatnak elő. Ebben szerepet játszhat a túlterheltség miatti fáradtság is. A rabszolgatörvényként emlegetett új javaslat – melynek elfogadásáról ma szavaz a parlament – értelmében pedig mindenki sokkal többet dolgozhat majd a mostaninál, hiszen ennek értelmében a mostani 250 – kollektív szerződéssel további 50-nel növelhető – túlóra lehetőségét 400-re emelik, az elszámolási ciklus pedig 36 hónapra nő a mostani 12 hónapról.
Szerző

Az infocégek háborúba mentek: az Apple is célpont lett

Publikálás dátuma
2018.12.12. 08:15

Fotó: Kálmándy Ferenc / MTI
A Kína és az USA közötti - július óta tartó - kereskedelmi háború a telekommunikációs területre is átterjedt, sőt már amerikai cégek is érintettek.
Újabb fejezetéhez érkezett az Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság háborúskodása, amely ezúttal a telekommunikációs készülékek és berendezések terepén folyik.  Az amerikai Apple kedden megtámadta azt a kínai bírósági döntést, amely az ugyancsak amerikai Qualcomm chipgyártó szoftverszabadalom bitorlását felemlegető beadványa alapján ideiglenesen megtiltotta több iPhone modell kínai árusítását. Az intézkedés az iPhone 6S-től egészen az iPhone X modellekig terjed. Emlékezetes, hogy a két amerikai cég között évek óta dúl a háború, kölcsönösen üzleti titkok ellopásával vádolják egymást. A Qualcomm úgy tűnik, csak az alkalomra várt, hogy újabb támadást indítson szektortársa ellen, s most elérkezettnek látta az időt, hogy a kínai Huawei által gyártott digitális készülékek és berendezések elleni amerikai intézkedések farvizén maga is akcióba lépjen. A Huawei elleni háborúba bekapcsolódott Andrus Asip, az Európai Bizottság digitális egységes piacért felelős biztosa is, aki elmarasztaló megjegyzéseket tett a kínai telekommunikációs társaság közreműködésével készülő vezető nélküli autókra és a következő generációs, 5G-s mobilhálózatokkal kapcsolatban. A Népszava érdeklődésére Gecse Mariann, a Huawei Technologies Hungary kormányzati kapcsolatokért és kommunikációért felelős igazgatója elmondta, hogy kategorikusan visszautasítják azt a vádat, hogy a vállalat tevékenysége és eszközei bármely országra nézve nemzetbiztonsági kockázatot jelentenének. A kérdésről szívesen folytatnának párbeszédet az uniós biztossal. Se az Amerikai Egyesült Államok kormánya, se a kanadai hatóságok, illetve egyetlen más ország sem tud felmutatni olyan bizonyítékot, amely a vádakat igazolná. Egyébként - tette hozzá Gecse Mariann -, sem eddig nem tettük, sem a jövőben nem fogunk egyetlen kormánynak, bármilyen harmadik félnek információt szolgáltatni az ügyfeleinkről, de ha ilyen megkeresés történne, akkor azt elutasítanánk, az alkalmazott technológiát semmilyen megkérdőjelezhető célra nem használjuk. A Huaweit kizárólag a globális gazdasági versenyben való részvétel érdekli. Álláspontjuk szerint a kiberbiztonságot nem átpolitizálva, hanem tényszerűen kell kezelni. A társaság a kiberbiztonságot – amely a nemzetbiztonság része - mindig is elsődleges prioritású ügyként kezelte. Összes munkavállalóik 1,6 százaléka teljes munkaidőben a biztonság kérdésével foglalkozik, a cég globális K+F kiadásainak pedig mintegy 5 százalékát fordítja erre a célra. Részt vesznek minden ezzel foglalkozó nemzetközi szervezet tevékenységében - közölte a kommunikációs igazgató. Gecse Mariann beszámolt arról is, hogy a társaság életében Magyarország kiemelt szerepet játszik. Hazánkban mintegy 2000 főt foglalkoztatnak Pátyon, Biatorbágyon és Komáromban. Kínán kívül egyedül itt vannak gyártóüzemeik, amelyekben az okostelefonon kívül szinte mindent gyártanak. Összesen 50 országba exportálnak, Európába és Észak-Afrikába egyaránt. A cég ellen indított támadások egyelőre nem befolyásolják forgalmukat - tudtuk meg.

Javuló helyzet

Kedden érdemben enyhült a kereskedelmi háborús feszültség, miután a befektetők kedvezően fogadták azon beszámolókat, amelyek szerint a Hszi Csin-ping kínai alelnök telefonon egyeztetett Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszterrel és Robert Lighthizerrel, az Egyesült Államok kereskedelmi főtárgyalójával, a két ország kereskedelmi tárgyalásainak következő szakaszáról - írta a Portfolió. A hangulatot tovább javította a hír, amely szerint Kína az Egyesült Államokban gyártott autók jelenlegi, 40 százalékos vámját 15 százalékosra mérsékelheti hamarosan. Mint emlékezetes Kína júliusban emelte 40 százalékosra az Egyesült Államokban készülő autók importvámját, válaszul az USA által a kínai termékekre korábban kivetett büntetővámokra. 

Szerző
Témák
Huawei