Egyre hidegebb lesz, hétvégén pedig megérkezik az igazi tél

Publikálás dátuma
2018.12.12. 15:48
Illusztráció
Fotó: Varga György / MTI
Szombatra már az egész országra elsőfokú figyelmeztetést adtak ki a havazás miatt.
Csütörtökön közepesen és erősebben felhős területek és időszakok egyaránt lesznek, számottevő csapadék nem valószínű, de előfordulhat jelentéktelen hószállingózás. Többnyire mérsékelt marad a légmozgás. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -1 és -6 fok között várható, a legmagasabb nappali hőmérséklet pedig 0 és +5 fok között alakul.
Pénteken délnyugat felől fokozatosan beborul az ég. A Dunántúl déli részén már nem is süt ki a nap, míg máshol kora délutánig még több-kevesebb napsütés várható. Délután délnyugaton havazás kezdődik, amely lassan északkelet felé terjed. Sokfelé élénk lesz az északkeleti, keleti szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -1 és -7, a legmagasabb nappali hőmérséklet -1 és +3 fok között várható. Baranya, Somogy és Zala megyére elsőfokú figyelmeztetést adtak ki a havazás miatt, az érintett területeken 12 óra alatt 5 centimétert meghaladó friss hó is hullhat.
Forrás: OMSZ
Szombaton borult lesz az ég, és országos havazásra számíthatunk. Északnyugaton kisebb mennyiségű hóra van kilátás, máshol viszont vastagabb hótakaró várható. Kis eséllyel a Tiszántúl keleti felén havas eső, eső is eshet. Élénk lesz az északi, északkeleti szél, elsősorban a Dunántúl nyugati részén erős széllökések is lehetnek, amely hordhatja a havat. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 0 és -4, a legmagasabb nappali hőmérséklet +1 és -2 fok között valószínű. Szombatra már az egész országra elsőfokú figyelmeztetést adtak ki a havazás miatt.
Forrás: OMSZ
Forrás: OMSZ
Hófúvás veszélyére Vas és Zala megyében figyelmeztetnek. 
Vasárnap nyugaton szakadozik, csökken, és keleten is vékonyodik a felhőzet. Az ország keleti felén is egyre kevesebb helyen várható havazás. Kezdetben az északi, északkeleti szél helyenként még élénk lehet, majd mindenhol mérséklődik a légmozgás. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában -1 és -4 fok között várható, de a kevésbé felhős nyugati tájakon jóval hidegebb is lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet -2 és +2 fok között alakul.
Szerző

Az uniós átlagnál jóval kevesebbet költött szociális célokra Magyarország

Publikálás dátuma
2018.12.12. 15:45

Fotó: Népszava
Pedig az EU-ban is csökkent a szociális védelmi rendszerre fordított kiadások aránya.
Enyhén csökkent a szociális védelmi rendszerre fordított kiadások aránya az Európai Unióban tavalyelőtt: míg 2015-ben a bruttó hazai termék (GDP) 28,4 százalékát fordították erre a célra a tagállamok, 2016-ban 28,2 százalékát. Az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) szerdán közölt jelentése szerint a szociális kiadások – nyugdíj, egészségügy, munkanélküliség, család és gyermekek, lakhatás és társadalmi kirekesztettség – GDP-hez viszonyított aránya 2016-ban Franciaországban volt a legnagyobb, 34,3 százalék, míg Romániában, Litvániában és Lettországban a legalacsonyabb, egyaránt 15 százalék körül. Tavalyelőtt uniós szinten a szociális védelemre fordított pénzeknek alapvetően két forrása volt, 55 százalék származott társadalombiztosítási járulékokból, 40 százalék pedig a kormányok adóbevételeiből. Az összes kiadásból – 45,6 százalék jutott nyugdíjakra, – 36,9 százalék egészségügyi ellátásra, – 8,7 százalék családtámogatásra, – 4,7 százalék munkanélküli segélyre – és 4,2 százalék lakhatásra, illetve a társadalmi kirekesztettség elleni fellépésre. Franciaország mellett az uniós átlag feletti mértékben költött 2016-ban a szociális védőhálóra Finnország (32,0 százalék), Dánia (31,6 százalék), Ausztria (30,3 százalék), Belgium (29,8 százalék), Olaszország (29,7 százalék), Svédország (29,6 százalék), Hollandia (29,5 százalék), valamint Németország (29,4 százalék). Magyarország 2016-ban a GDP 19,2 százalékát, 2015-ben 19,4 százalékát, 2011-ben pedig 21,6 százalékát költötte szociális célokra. A tavalyelőtti arány a 18. helyre volt elég 27 uniós ország között. (A hiányzó Lengyelországról nincs adat.)
Forrás: Eurostat
Az egy főre jutó szociális kiadások összege – az egyes országok közötti árszintkülönbségeket kiszűrő – vásárlóerő-egységben (PPS) mérve is jelentős különbségeket mutat az egyes tagállamok között 2016-ban. Az uniós átlag 8200 PPS, ezt tíz ország múlja felül. Luxembourg (14,5 ezer PPS) után Ausztria (11,1 ezer PPS), Németország (11,0 ezer PPS), Dánia (10,9 ezer PPS), Hollandia (10,9 ezer PPS) és Franciaország (10,8 ezer PPS) lakosaira jut a legmagasabb összeg, míg a legszegényebb országokban, Romániában, Bulgáriában és Lettországban 3 ezer PPS alatt áll az egy főre jutó szociális kiadások összege. Magyarország 4 ezer PPS-sel a 22. helyre került. Az uniós átlagot meghaladó mértékben költött Magyarország a családok és gyermekek védelmére, az összes szociális kiadások 11,9 százalékát, valamint a nyugdíjakra (50,0 százalék). Arányait tekintve az uniós átlagnál kevesebbet költött hazánk munkanélküli segélyekre (1,7 százalék), az egészségügyre (33,9 százalék), valamint lakhatásra és a társadalmi kirekesztettség elleni fellépésre (2,4 százalék).

Tarlós feljelenti az elektronikus jegyrendszert és az ellenzéket

Publikálás dátuma
2018.12.12. 15:08

Fotó: Vajda József
Feljelentést tesz Tarlós István és Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes az országos rendőrkapitányságon az elektronikus jegyrendszer (RIGO) ügy miatt – jelentette be a városvezetés a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülésén. Ugyanakkor a közgyűlés kormánypárti többsége leszavazta, hogy az ügyben vizsgálóbizottság alakuljon.
Mint megírtuk: a Budapesti Közlekedési Központnak (BKK) nemrégiben szerződést kellett bontania az elektronikus jegyrendszer kiépítésére leszerződött német céggel. Így nemcsak, hogy nem teljesült a városháza korábbi ígéretei az elektronikus jegyrendszer bevezetéséről, ám a főváros úgy költött el legalább 8 milliárd, más számítások szerint 12 milliárd forintot hardverekre - beléptetőkre, szerverekre illetve előkészítő tanácsadásra, ügyvédi feladatokra - hogy most nincs rá garancia, hogy egy új beruházás során fel tudják-e használni ezeket a beszerzett alkatrészeket.
„Nem akut és kijelzőt akartunk venni, hanem egy működőképes telefont”

- foglalta össze a helyzetet Horváth Csaba.

Az MSZP-s képviselő a közgyűlés előtt egy 12 milliárd forintos sárga csekket mutatott fel, mondván: a városvezetés ennyit herdált el az adófizetői pénzekből. A közgyűlés szerint 2020 végére – 2021 elejére jöhet össze az elektromos jegyrendszer, méghozzá immáron úgy, hogy a nemzeti elektronikus jegyrendszer részeként vezetnék be a fővárosi vállalkozást. Horváth Csaba szerint viszont ez porhintés: „nincs állami jegyrendszer, koncepciók vannak”. Tarlós István közölte: a rendőrség nyomozásának a lezárásáig meg teljesen felesleges az üggyel foglalkozni. „Énszerintem így van ez rendben” - mondta Tarlós István, szerinte így okafogyott a vizsgálóbizottság, majd hozzátette: „az ellenzék meg találjon valami más kampánytémát magának.” Az ellenzékből Trippon Norbert (MSZP) és Gy.Németh Erzsébet (DK) is szóvá tette, hogy az Elios-ügy után „nem nagy kockázat ilyen feljelentést tenni.” Válaszul Tarlós István közölte, hogy az ellenzéki képviselők szerinte csalással vádolták meg a rendőrséget, így a szavaikat jegyzőkönyvezteti és azt is átküldi a rendőrségnek.
Frissítve: 2018.12.12. 15:58