Büdös a kukaholding beszámolója

Publikálás dátuma
2018.12.13. 07:30

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Az amúgy is komoly bírálatokkal övezett NHKV belső elszámolását finoman szólva is kaotikusnak ábrázolja a kukaholding fél éves csúszással leadott beszámolójában az ehhez képest enyhe minősítést kiadó könyvvizsgáló.
A könyvvizsgálónak az általa közzétettek alapján el kellett volna utasítania az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. 2017-es mérlegét - vélekedett megkeresésünkre egy szakértő annak kapcsán, hogy a hulladékdíjak beszedésével és a helyi szemétszállítóknak való visszaosztásával megbízott társaság fél éves késéssel leadta tavalyi évéről szóló beszámolóját. Ehhez képest a Moore Stephens K-E-S Audit Kft. enyhébb, korlátozó véleménnyel látta el a tavalyi pénzügyi kimutatást. Szakértőnk ezt már csak azért is furcsállja, mert a kedvezőtlenebb minősítésnek nincs különösebb hatása a társaság helyzetére. Ugyanakkor partnereik - így különösképpen a bankok - a korlátozó vélemény indokai olvastán arra a következtetésre juthatnak, hogy a két éve létrehozott társaság belvilágára leginkább a teljes káosz jellemző. Mindazonáltal nem tudható, a jelentős késedelembe torkolló belső egyeztetések mennyiben billentették a mérleg nyelvét az enyhülés felé, aminek kiadásával a Moore Stephens K-E-S Audit nem sértett egyértelműen előírást - jegyezte meg. Az NHKV tevékenységét meghatározó szabályozási környezet ellentmondásos, így azt a cég megalakulásakor jogi, számlázási, számviteli és adóügyi megítélését viták övezték - állapítja meg az elsőként a Világgazdaság által idézett jelentésében a könyvvizsgáló, amiért törvényi pontosítást sürget. Nem tisztázottak a cég tervezett vagyonkezelési tevékenységének keretei, aminek üzleti modellje szintén felülvizsgálatot kíván. Az NHKV jogi megfelelősége, belső ellenőrzése és elszámolása korlátozott, ami akadályozza a könyvvizsgálat tisztánlátását. Nem egységes többek között az átvett adatok megfelelősége, teljessége, dokumentáltsága, a bérszámlázások ellenőrzése, a főkönyvi feladások módszerei, az adatbázisok felépítése, a számlázások teljeskörűsége és az egyenlegközlések gyakorlata, ami több hibalehetőség forrása. A számlázás elmaradást mutat, így a bevétel egy részét nem támasztják alá számlák. Kiemelt a fővárosi FKF-vel szembeni viszonyuk rendezetlensége és adókockázata. Mindezek nyomán nem győződhettek meg teljes körűen a 86,2 milliárdos árbevétel, a 43,6 milliárdos követelés és a 602 milliós készletállomány megalapozottságáról se. Így helyesbítési javaslatot se adhattak. A haszonanyagok mérése, válogatása, tárolása és értékesítése „igen nagy bizalmi faktor mellett történik”, ami a pontatlanság, az esetleges hibás elszámolás és visszaélés lehetőségét teremtheti meg - fogalmaz a Moore Stephens K-E-S Audit. Figyelmeztetnek a mínusz 3,7 milliárdos saját tőkére, aminek azonnali rendezése szintén törvényi kötelezettség. Mindezek tükrében meglehetős furán hat a kiadott vélemény központi üzenete, miszerint eme megállapításokon „kívül” a beszámoló megbízható és valós képet ad a cégről. A felsorolt gondok ugyanis mélyreható és általános működési zavarokra utalnak. Az állami kukaholding - ezek fényében kellő távolságtartással kezelendő - leadott mérlege szerint tavaly 85,1 milliárdos forgalom mellett 3,6 milliárdos veszteséget ért el. Eredménytartalékuk 8,3 milliárdos mínuszt mutat, 56 milliárdos kötelezettség mellett. A 2016-ra jelentett 1,6 milliárdos veszteség felülvizsgálat nyomán 3,8 milliárdra duzzadt, két évvel ezelőtti 60,1 milliárdos kötelezettségük viszont valójában 4,5 milliárdra rúgott. Bár azóta az NHKV helyzete változhatott, lapunk megkeresései ellenére a társaság zavaros ügyeit sem maga az NHKV, sem a tulajdonosi jogokat gyakorló, nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter nem kívánta tisztázni.

Rend helyett káoszt hozott a Fidesz-KDNP döntése

Az NHKV-t a Fidesz-KDNP elvileg a hulladékszektor visszásságainak rendezésére hozta létre. A kormánypártok a gondoknak azzal vélték elejét venni, hogy először helyhatóságiról kormányzati szintre emelték a tarifamegállapítást - egyszersmind befagyasztva azt -, majd a begyűjtést továbbra is végző önkormányzati cégektől megvonták a díjbeszedési jogot, ezzel az e célra létrehozott NHKV-t megbízva. Ezután lakossági panaszok áradata érkezett az cég által rendszertelenül és pontatlanul kiküldött számlákra, amit milliárdos új számlázási rendszerük beüzemelési nehézségeivel indokolnak - évek óta. (Az NHKV ritka közleményei közül az utolsó is ezek rendezését ígéri.) A cég kiszámíthatatlanul és szűkmarkúan állhatja a kukáscégek kiadásait is. Ennek látványos jeleként a pénzügyi vitákra hivatkozva a Zöld Híd nevű, Észak-Kelet-Pest és Nógrád megyei szolgáltató fel is függesztette tevékenységét: ott most a katasztrófavédelem saját forrásaiból intézi a szemétbegyűjtést. Lapunk kérdéseit az NHKV-t tavaly irányító Weingartner Balázs, aki ma már az innovációs és technológiai tárcának a cég szakmai felügyeletét is ellátó, fenntarthatóságért felelős államtitkára, rendre elüti. (A mostani beszámolót is csak a gazdasági igazgató és a vezérigazgató kabinetvezető jegyezte ellen.) A kormány egy hónapja bizottságot hozott létre a szektor áttekintésére, majd 26,4 milliárdot átutaltak – állítólag az NHKV-nek – az idén „feltétlenül szükséges” hulladékfeladatokra. Ám – miközben a jövő nemzedékek szószólója, Bándi Gyula is hosszasan ecsetelte az ágazat átfogó, az NHKV-ra kiemelten jellemző gondjait, a kabinetnek nincsenek gyökeres változtatási szándékai. A bizottság tagja, a fideszes Balla György lapunknak korábban elárulta: fel se merült bennük az NHKV megszüntetésének gondolata. A legutóbbi, november végi kormányinfón a vonatkozó kérdés elől a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely azzal tért ki, hogy a kormány épp akkor tárgyalt róla. Ám a témában azóta is síri csend honol.

Szerző
Frissítve: 2018.12.13. 07:35

Újabb haladékot adna az online pénztárgép alkalmazására a kormány

Publikálás dátuma
2018.12.12. 16:50

Fotó: Vajda József
Az idén év végi határidőt 2019. december 31-ig hosszabbítaná meg az NGM.
Az elmúlt években rendre felmentést kaptak a közösségi közlekedési szolgáltatók az online pénztárgép rendeletnek megfelelő pénztárgépek alkalmazása alól, és ez nem lesz másként jövőre sem: egy jogszabálytervezet alapján az idén év végi határidőt 2019. december 31-ig hosszabbítaná meg a Nemzetgazdasági Minisztérium – írja az mfor.hu. A tervezetben olvasható indoklás szerint a közösségi közlekedési szolgáltatást nyújtó adóalanyok jogszabályi felhatalmazás alapján jelenleg még az online pénztárgép rendeletnek meg nem felelő pénztárgépeket üzemeltetnek. Annak biztosítása érdekében, hogy ezek az adóalanyok is áttérhessenek az új, korszerű készülékekre,
„szükséges a megfelelő felkészülési időt biztosítani, ezért a régi gépek üzemeltethetőségére vonatkozó határidő egy évvel történő meghosszabbítása indokolt”.

Ugyanezzel a szöveggel halasztják már évek óta az átállást ebben az adóalanyi körben – teszi hozzá a portál.
Szerző

A magyarok már így is 2,7 órával többet dolgoznak, mint az EU-átlag

Publikálás dátuma
2018.12.12. 13:57
Képünk illusztráció
Fotó: Molnár Ádám
Miközben a kormány a rabszolgatörvénnyel egyértelműen a magyar munkavállalók munkaóráit igyekszik növelni, addig Nyugat-Európában évtizedek óta változatlan trend a ledolgozott munkaidő fokozatos csökkenése.
Az Európai Unió átlagában a 2008-as 37,8 óráról 2017-re 37,1 órára csökkent a munkával töltött heti óraszám a teljes munkaidőben foglalkoztatottak körében. Tíz év alatt tehát 42 perccel csökkent a heti átlagos munkaidő – írja elemzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt.  A magyarországi átlag is csökkent 2008-2017 között 18 perccel: 40,1 óráról 39,8 órára. A csökkenés azonban csak 2011-ig volt folyamatos - ekkor 39,4 óra volt az átlagosan ledolgozott heti munkaóraszám -, majd 2012 és 2014 között kissé nőtt - 39,8 órára, azóta lényegében stagnál. Itt érdemes megjegyezni, hogy a kormány 2012-ben alkotta meg az új Munka törvénykönyvét, amellyel az addigi évi 200 órás túlóraszámot 250-re emelte: ez nőne januártól 400 órára. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos magyar munkavállaló már 2017-ben is 2,7 órával többet dolgozott, mint egy átlagos uniós munkavállaló.  Igaz, a magyarok a cseh és lengyel társaiknál még jobb helyzetben vannak: előbbieknél hetente 24, utóbbiaknál 48 perccel kell kevesebbet teljesíteniük. A németországi átlagos heti munkaidő ugyanakkor 35 óra, az unió egészét jellemző átlagérték pedig kereken 37 óra. Vagyis keleten többet dolgoznak, mint nyugaton. A rabszolgatörvény elfogadását követően azonban - a túlóráknak köszönhetően -  a magyar munkavállalók dolgozhatnak majd a legtöbbet a visegrádi térségben. 
Szerző
Frissítve: 2018.12.12. 14:09