Az Imitation fura popzenéje

Publikálás dátuma
2018.12.14 11:30

Fotó: / Dudás Ágnes
Pápai Zsanett énekes-dalszerző és Gödri Bulcsu zeneszerző közös projektje, az Imitation minden tekintetben átlépi a műfaji határokat. Ők egyszerűen csak „fura popnak” (weird pop) nevezik The Original című lemezüket.
„Mindig fontos volt, hogy a lehető legszélesebb skálán keressek zenei inspirációkat. Mára a rigid műfaji határok szinte teljesen elveszítették a jelentőségüket, főleg az underground/indie világban. Bármilyen stílust meghallgatok, ha szélesíthetem a művészi eszköztáramat. Amikor az albumot írtuk, nem kerestünk műfaji viszonyulási pontokat, csak a húsbavágóan őszinte, koncentrált kifejezéssel törődtünk. Az így létrejött egységes, de eklektikus anyagot – art electrót, trip-hopot, indietronicát, jazzt is kihallani a The Originalből – neveztük el weird popnak, azaz fura popnak. Popzene, mert fontos a mindenki számára hozzáférhető kifejezésmód – és weird, mert eszközeiben és stiláris szabadságában kompromisszummentes” – vélekedik Bulcsu, aki zeneszerzője és sound designere, azaz „hangkép-alkotója” az új lemeznek. Szokatlan az angol nyelvű album szövegvilága is: a lírai, személyes hang éppúgy megjelenik benne, mint a társadalmi kérdésekkel való kritikus szembenézés. „Zenészként a nonverbális kifejezés érdekel jobban, a dalszövegek másodrendűek számomra. De pár éve még sokadrendűt vagy lényegtelent mondtam volna; ehhez képest, úgy látszik, több lett azóta a verbálisan is megfogalmazható mondanivalóm” – mondja Zsanett. „Nincs előre meghatározott tematika, bármiről írunk dalokat, ami épp az eszünkbe jut – politikától fiktív történeteken át magánéleti válságokig”. Bulcsu most csak egy szöveget írt (Before Work), ami az életközepi krízisről szól. „Egyrészt azért, mert ismerem, másrészt mert nem illik. A popzenében és úgy általában a minket körülvevő vizuális világban szinte mindig kizárólag fiatalnak illik lenni. Ellentétben például az ortodox countryval, ami nagyon pontosakat tud mondani a középkorú emberek magányáról. Benne van az összes dühöm és hitehagyottságom, amit oly bőkezűen osztogat 2018 Magyarországa az olyan formáknak, mint én” – teszi hozzá Bulcsu.
Az Imitation tagjai a magánéletben régóta egy párt alkotnak, de a közös zenei projekt csak két éve született meg. „Féltem, amikor először kipróbáltuk, mert az nagyon mély seb lenne, ha nem működne. A zene túl érzékeny szövet, és nagyon is benne volt, hogy nem rezonálunk úgy, ahogy azt a művészet megkívánja. De az első próbákon nekem revelatív volt, hogy a mélyáramokban egyfelé megyünk. Persze kemény konfrontációink voltak felszínes kifejezésbeli apróságok kapcsán, de ez nem meglepő, ha igazán fontos neked, amit csinálsz” – véli Bulcsu. Zsanett szerint „nagyon ritka szerencsés helyzet az, amikor olyasvalakivel találkozunk, akivel művészileg eléggé egy hullámhosszon tudunk lenni ahhoz, hogy minden tekintetben a saját elképzeléseinket valósítsuk meg. Esetünkben úgy adódott, hogy ez a valaki pont az életünk párja, ami már nem feltétlenül szerencsés, többszörösen nehezített pálya, de egyúttal kihagyhatatlan lehetőség, hogy együtt dolgozzunk.” Az Imitation első lemezbemutatóját októberben tartották – kortárs tánccal (Maurer Milán), vizuális performansszal (outstand) és jó néhány vendégzenésszel. Remélik, hogy a jövőben is tudnak hasonló összművészeti esteket rendezni – bár Magyarországon nem mindig könnyű ehhez megfelelő helyszínt, körülményeket találni. A nemzetközi piacon is szeretnék megismertetni a lemezt; „először az online világban, aztán, ha eléggé érdekesek vagyunk, akkor személyesen is. Már kaptunk külföldi megkereséseket, hamarosan véglegesednek az első turnéállomások”. Infó: Imitation: The Original – December 15. 20:00, Klinika (Budapest, XIII. Tátra utca 22.)  

Névjegy

Pápai Zsanett, a többek között filozófia szakot végzett, festészettel is foglalkozó énekesnő 2007-ben adta első önálló koncertjét Párizsban, ahol Marco Beacco és Anne Lys Galen tanítványa volt. Ugyanebben az időszakban (a Sorbonne-on végzett tanulmányai mellett) festményeit a Village Suisse-ben állították ki. Itthon rádióműsorokat vezetett és szerkesztett, majd 2011-től saját jazz-formációival (Jazzin’ the Box, Pápai Zsanett Quartet, Jazz Poetry) lépett fel. 2016-ban alapították meg az Imitationt. Gödri Bulcsu verseskötete, A vágy geometriája 2004-ben jelent meg. Versei szerepeltek a Jazz Poetry produkcióban; médiaművészként Puzsér Róberttel dolgozott (Szélsőközép, Reklámtörvényszék, Szigorúan Ellenőrzött Mondatok). A Stand-up Tragedy, azaz „egyéni világlátásra, szokatlan összefüggésekre és analógiákra épülő személyes, szenvedélyes monológ” magyarországi meghonosítója.

Témák
zene
2018.12.14 11:30
Frissítve: 2018.12.16 17:22

Trianon-operettre írt ki pályázatot az Operettszínház

Publikálás dátuma
2019.02.18 20:56
Kiss B. Attila bemutatkozik, mint a Budapesti Operettszínház új főigazgatója. 2019. február 1.
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Új, nemzeti operettet ígért a főigazgatói széket február elsejével elfoglaló Kiss B. Attila, és láthatóan komolyan gondolta.
"A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására" hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház - olvasható a felhívásban. Az évszázados sebeket tépkedő mű lehet opera, operett, musical, daljáték vagy más zenés nyelvezetű, énekes, és a színházi formáknak megfelelő színpadi alkotás, amely még nem került nyilvános színpadi bemutatásra. A nyertes nem kap pénzbeli jutalmat, de bemutatják Trianon-operettjét a 2020/2021-es színházi évadban.
Február elsejével nevezte ki Kásler Miklós emberminiszter az Operettszínház új vezetőjét, Kiss B. Attila Kossuth-díjas operaénekest. Hogy Kiss B. foglalhatta el a Nagymező utcai teátrum főigazgatói székét, az sok kérdést vet fel. Csak a döntés után hozta nyilvánosságra a több mint száz oldalas dokumentumban leírt elképzeléseit, melyben erőteljes értékrendbeli és művészeti irányváltást, lényegében nemzeti operettet ígért.
2019.02.18 20:56
Frissítve: 2019.02.18 21:00

Messengeren "kérdezi" Kosztolányi februárban: Akarsz-e játszani?

Publikálás dátuma
2019.02.18 13:00

Fotó: MyAd/MyPoetry/
Modern, azaz párbeszédes formában, hangulatjelekkel tűzdelve bukkannak fel Budapest plakátjain a magyar költészet nagyjainak versei.
Online térben megosztott, párbeszédes formájú, emojikkal, azaz hangulatjelekkel tarkított Radnóti Miklós-, Petőfi Sándor-, Weöres Sándor- és Kosztolányi Dezső-versek jelennek meg február második felében a főváros több pontján lévő citylight plakátokon - írta Színház.org
Az ötletgazda, MyAd Marketing ügynökség szerint a versek mai köntösbe öltöztetett megjelenítése semmit nem változtat azok értékén, de izgalmas, újfajta nézőpontot ad. Azt szeretnék elérni, hogy a költészet minden generáció számára valóban maradandó legyen. Céljuk, hogy az iskolások is szívesen olvassanak verseket, és büntetés legyen a kötelező irodalmak olvasása. 
Februárban a plakátokon kívül a közösségi felületeken is olvashatók nagy költőink mai korra formázott versei.
2019.02.18 13:00