Felhívás az európai polgárokhoz!

Publikálás dátuma
2018.12.15. 08:30

Fotó: Elyxandro Cegarra / AFP
Itt az idő, hogy kezünkbe vegyük Európa sorsát!
Az I. világháború befejezésére történő megemlékezések után a CIVICO Európa mozgalom számos partnerével és európai személyiséggel közösen #MiEurópaiak néven civil, pártoktól független mozgalmat indít az Európai Unió 28 tagállamában azzal a céllal, hogy mozgósítsa az állampolgárokat: vegyék birtokukba az Európa projektet! 2019. március 22-én az Európai Parlamentben megszervezzük az európai polgárok kongresszusát. Ez az összeurópai esemény polgároknak, művészeknek, a kulturális és a média világ, a tudomány és az oktatás képviselőinek, vállalkozóknak, szakszervezeti és civil társadalmi képviselőknek lehetőséget ad véleményük kifejtésére. A kongresszust széleskörű európai konzultáció előzi meg. Ennek eredményét politikai döntéshozók jelenlétében fogadja el a konferencia, ami majd egy mozgósító kampány keretében a tagállomokban kerül megismertetésre: eljuttatjuk valamennyi európai parlamenti képviselőjelölthöz, valamint a május 9-re Nagyszebenbe tervezett, az Európa jövőjével foglalkozó állam- és kormányfői tanácskozás résztvevőihez is. Célunk, hogy vegyék figyelembe a polgárokat közvetlenül foglalkoztató kérdéseket és adjanak azokra választ. Meggyőződésünk, hogy csak ez a sokakat megszólító demokratikus út vezethet egyedül el az Európai projekt újraindításához. A válság óta most a legmagasabbak az Európával kapcsolatos várakozások. A polgárok elvárják, hogy az EU adjon választ kérdéseikre és pozitívan befolyásolja életüket. Úgy gondolják, hogy sürgősen szükség van európai megoldásokat találni azokra a kihívásokra, melyeket a nemzetek egyedül nem tudnak megoldani. Európa polgárai olyan Uniót szeretnének, amely megvédi a világban közös értékeinket és érdekeinket, amely küzd a klímaváltozás ellen, mindent megtesz a fenntartható fejlődésért és hozzáférhetővé teszi a valamennyi polgár számára használható digitális innovációt. Az EU-nak meg kell védenie határait, de ugyanakkor ki kell alakítania közös migrációs politikáját. Az EU biztosítéka a békének, a demokráciának, a szociális egyenlőségnek és a gazdasági fejlődésnek. A hatékonyságot és az egységes fellépést kereső polgárok azonban sajnos úgy látják, hogy a nemzeti kormányok sokszor képtelenek megállapodni a közös, pozitív jövő felé vezető útról. Attól tartanak, hogy nincs saját kezükben a döntés, mások írják helyettük történetüket egy változó, zavaros világban. A tagállamok egyre inkább befelé fordulnak. Így próbálnak választ találni problémáikra, másokat hibáztatva a nehézségekért ahelyett, hogy együtt dolgoznának a megoldáson. Mindez az Unió egyik alapelvét, a szolidaritást is gyengíti. Most, amikor közösen kellene cselekednünk, a tagállamok hátat fordítanak egymásnak. Ráadásul folyamatosan nő a bizalmatlanság az európai intézményekkel szemben. Mindezt csak még inkább felerősíti politikai vezetőink tehetetlensége, a közös vízió hiánya. A közösségi médiában terjedő hamis hírek, a sajtóban tapasztalható szélsőséges szóhasználat – melyeket sokszor külföldi hatalmak támogatnak – azt eredményezi, hogy a „polgárok” szembe kerülnek „az emberekkel”. A 2019 májusi európai parlamenti választások mások lesznek, mint a korábbiak. Arra késztetnek, hogy kompromisszumok nélküli álljunk ki az igazságért és a demokráciáért. Sürgősen vissza kell nyernünk önbecsülésünket, lelket kell öntenünk az Unióba, mely túl gyakran jelenik meg egy kormányok közötti technokrata képében. Mi, az Unió polgárai, származásunktól és véleményünktől függetlenül valamennyien európaiak vagyunk. Együtt alkotjuk Európát. Eljött az idő, hogy erre vezetőinket is emlékeztessük. Éppen ezért hívunk és várunk minden európai polgárt, hogy csatlakozzon hozzánk. Írjuk együtt Európa új, pozitív fejezetét közös történelemkönyvünkbe! Gyakoroljunk nyomást politikai vezetőinkre, hogy vállaljanak felelősséget és nézzenek szembe a kihívásokkal. Európai polgárok! Csatlakozzanak hozzánk a WeEuropeans.eu honlapon és használják a #WeEuropeans hashtaget. Kezdeményezésünk túllép a hagyományos pártpolitikai vagy nemzeti kereteken. Mindannyiunkra szükség van! Európa polgárai! Eljött az idő az összefogásra és arra, hogy kezünkbe vegyük Európa sorsát!

A kezdeményezés aláírói:

Guillaume Klossa (FR), a CIVICO Europa kezdeményezője, üzletember, író, az Európai Tanács korábbi tanácsadója; Axel Dauchez (FR) a Make.org alapító igazgatója; Alberto Alemanno (IT), jogi professzor, a Good Lobby alapítója; Andor László (HU), közgazdász, volt uniós biztos; Pilar Antelo (ES) az Európai Parlament személyzeti bizottságának volt elnöke; Jean Arthuis (FR), európai parlamenti képviselő, a Költségvetési Bizottság elnöke; Lionel Baier (CH), filmrendező; Pedro Bacelar de Vasconcelos (PT), európai parlamenti képviselő, az Alkotmányügyi Bizottság elnöke; Barabás Miklós (HU), a budapesti Európa Ház igazgatója; Enrique Baron Crespo (ES), az Európai Parlament korábbi elnöke; Mars di Bartolomeo (LU), a luxemburg-i parlament elnöke; Jérôme Bédier (FR) üzletember; Stavros Benos (EL), korábbi miniszter, a Diazoma egyesület elnöke; Laurent Berger (FR), szakszervezeti vezető (CFDT); Brando Benifei (IT), európai parlamenti képviselő; Anna Bonaiuto (IT) színésznő; Sylvain Bonnet (FR), üzletember; Gislain Boula de Mareuil (FR) jogász; Franziska Brantner (DE) a Bundestag tagja; Mercedes Bresso (IT), európai parlamenti képviselő, a Régiók Bizottságának korábbi elnöke; Elmar Brok (DE), európai parlamenti képviselő, a Külügy Bizottság korábbi elnöke; Philippe de Buck (BE), a Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagja, a Business Europe korábbi igazgatója; Sebastian Burduja (RO), üzletember-vállalkozó, a PACT Romania elnöke; Massimo Cacciari (IT), filozófus, Velence korábbi polgármestere, volt európai parlamenti képviselő; Daniel Cohn-Bendit (FR/DE), volt európai parlamenti képviselő, a Zöldek frakciójának volt vezetője; Costa Gavras (EL), filmrendező, producer; Georgios Dassis (GR), az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság volt elnöke; Tremeur Denigot (FR), a CIVICO Europa kommunikációs igazgatója; Kathrin Deventer (DE), az Európai Fesztiválok Egyesülete főtitkára; Paul Dujardin (BE), a BOZAR főigazgatója; Pascal Durand (FR), európai parlamenti képviselő; Isabelle Durant (BE), volt miniszterelnök-helyettes, az UNCTAD főtitkár-helyettese; Michele Fiorillo (IT), filozófus, a CIVICO Europa koordinátora; Cynthia Fleury (FR), filozófus és pszichológus; Markus Gabriel (DE), filozófus; Christophe Galfard (FR), asztrofizikus, író; Marco Ghetti (IT), az Olaszországért Európával mozgalom elnöke; Roman Goupil (FR), filmrendező; Aart de Geus (DE), a Bertelsmann Alapítvány elnöke; Felipe Gonzalez (ES), volt miniszterelnök, az Európai Tanács Európa jövőjével foglalkozó munkacsoporjának volt elnöke; Sandro Gozi (IT), az Európai Föderalisták elnöke, volt Európa-ügyi miniszter; Olivier Guez (FR), író-újságíró; Cristina Hernandez Montanari (ES), az Alliance4Europe alapítója, az Európai Parlament köztisztviselője; Claus Haugaard Sorensen (DK), emberijogi tanácsadó, CTG; Hichem Hellara, az IHE csoport alapító igazgatója; Danuta Hübner (PL), volt uniós biztos, európai parlamenti képviselő, az Alkotmányügyi Bizottság elnöke; Ulrike Guérot (DE), a European Democracy Lab igazgatója ; Luca Jahier (IT), az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke; Lídia Jorge (PT) író; Alain Juppé (FR), volt miniszterelnök, Bordeaux polgármestere; Axel Kahn (FR), genetikus, a párizsi Descartes Egyetem tiszteletbeli elnöke; Lavinia Landru (RO), újságíró; Eduardo Lourenço (PT), író, filozófus; Christophe Leclercq (FR), média vállalkozó, az EurActiv alapítója; Jo Leinen (DE), európai parlamenti képviselő; André Loesekrug-Pietri (DE), az Acapital alapítója, a J.E.D.I szóvivője; Ian McEwan (UK), író, forgatókönyvíró; Denis MacShane (UK), volt Európa-ügyi miniszter; Riccardo Maraga (IT), munkajogi ügyvéd; Luis Marques Mendes (PT) volt miniszter és a Szociáldemokrata Párt korábbi elnöke; Vitor Martins (PT), volr Európa-ügyi államtitkár; Evagoras Mavrommatis (CY), vállalkozó, a Franciaországban élő ciprusi közösség elnöke; Robert Menasse (AT), író; Inigo Méndez de Vigo (ES), a spanyol parlament tagja, volt miniszter, a College of Europe adminisztratív tanácsának elnöke; Jean-Pierre Mignard (FR), jogász; Radu Mihaileanu (RO), filmrendező; Jöelle Milquet (BE), volt miniszterelnök-helyettes; Alexandra Mitsotaki (GR), az ActionAid Hellas elnöke; Jonathan Moskovic (BE), a CIVICO Europa alapítója, a G1000 projekt koordinátora; Lindsey Nefesh-Clarke (UK), a Nők a Weben (W4) alapító igazgatója; Ferdinando Nelli Feroci (IT), nagykövet, volt uniós biztos; Kalypso Nicolaidis (EL), a nemzetközi kapcsolatok professzora, University of Oxford; Catherine Noone (IE), szenátor, az ír Állampolgárok Gyűlésének elnöke; Annika Nyberg Frankenhaueser (FI), művészet és média oktató; Johanna Nyman (FI), az Európai Ifjúsági Fórum volt elnöke; Sofi Oksanen (FI), író; Guilherme d’Oliveira Martins (PT), The Gulbenkian Foundation, volt miniszter; Erik Orsenna (FR), író; Markku Palipea (EE), vállakozó; Hermann Parzinger (DE), a Porosz Kulturális Alapítvány és az Europa Nostra elnöke; Ottavia Piccolo (IT) színésznő; Rossen Plesneviev (BG), a Bolgár Köztársaság volt elnöke; Francesco Profumo (IT), volt miniszter, a Compagnia di San Paolo Alapítvány elnöke; Sneska Quaedvlieg-Mihailovic (NL/RS), az Europa Nostra főtitkára; Monica Radu, a CIDED elnöke, Francesca Ratti (IT), az Európai Parlament volt főtitkár-helyettese, a CIVICO Europa alapítója és társelnöke; Mart Raudsaar (EE), újságíró, az Észt Lapkiadók Szövetségének igazgatója; Nina Rawal (SE), a Lifescience vezetője; Thomas Reynaud (FR), az Iliad Group vezérigazgatója; Ricardo Rivero Ortega (ES), a Salamanca Egyetem rektora; Maria João Rodrigues (PT), volt miniszter, európai parlamenti képviselő; Robin Rivaton (FR), író; Petre Roman (RO), volt miniszterelnök; Taavi Roivas (EE), volt miniszterelnök; Jochen Sanding (DE), a Sasha Waltz and Guest Dance Company igazgatója; Fernando Savater (ES) filozófus; Roberto Saviano (IT), író; Elly Schlein (IT), európai parlamenti képviselő; Luisa Schmidt (PT), szociológus, a Lisszaboni Egyetem Szociológia Intézetének vezető kutatója; Nicolas Schmit (LU), munka- és bevándorlásügyi miniszter; Gesine Schwan (DE), a Humboldt-Viadrina elnöke; Denis Simonneau (FR), az EuropaNova elnöke; Benjamin Spark (BE), művész; Philippe Starck, tervező; Sonja Stuchtey, az Alliance4Europe alapítója; Farid Tabarki (NL) Studio Zeitigest alapító igazgatója; Wolfgang Tillmans (DE), fényképész, művész; Petros G. Themelis (EL), régész professzor, a Meesene projekt igazgatója; Kirsten Van den Hull (NL), író-újságíró; René van der Linden (NL), az Európai Tanács volt elnöke, a Holland Szenátus volt elnöke; Guy Verhofstadt (BE), volt miniszterelnök, európai parlamenti képviselő; Vaira Vike Freiberga (LV), volt köztársasági elnök; Álvaro Vasconcelos, a Forum Demos alapítója, az Európai Unió Biztonságpolitikai Intézetének volt igazgatója; Nicolas Vignolles (FR) a make.org kommunikációs igazgatója, a francia kulturális miniszter volt politikai tanácsadója; Cédric Villani (FR), matematikus, európai parlamenti képviselő; Pietro Vimont (FR/IT); a CIVICO Európa alapítója; Luca Visentini (IT), az Európai Szakszervezeti Konföderáció főtitkára; Jean-Louis Vullierme (FR), filozófus; Leendert de Voogd (NL), üzletember; Sasha Waltz (DE), táncos, koreográfus; Wim Wenders (DE) filmrendező.   

A felhívás szövegét velünk párhuzamosan megjelenteti:

Adevărul, Románia Delo, Szlovénia El País, Spanyolország Gazeta Wyborcza, Lengyelország Kathimerini, Görögország La Stampa, Olaszország Le Soir, Belgium Libération, Franciaország Népszava, Magyarország Postimees, Észtország Publico, Portugália Tageblatt, Németország The Guardian, Egyesült Királyság

Szerző
Témák
Európai Unió

Átalakul és a választások utánra csúszik az uniós költségvetés - az Orbán-kormány csöppet sem boldog

Publikálás dátuma
2018.12.15. 08:21
Illusztráció: Shutterstock
Egyes vélemények szerint a büdzsészigor visszafele sülhet el.
A jövő évi európai parlamenti választások előtt már nem lesz elfogadott hétéves költségvetés, az Európai Tanács 2019 őszét jelölte ki a lehetséges megállapodás legkorábbi időpontjának. Sokan azonban még ennek a dátumnak a tarthatóságában is kételkednek, írja a napi.hu. Az Európai Bizottság pénzosztási javaslatában vannak új elemek, például az, hogy az uniós források kifizetésénél jogállamisági feltételek is megjelennének. Mint ismert, ezt a magyar kormány hevesen ellenzi, és korábban már azt is jelezte, hogy ha magyar érdekekkel ellentétes döntés születne, akkor élne a vétójogával. Utóbbi azért lehet fájdalmas, mert minden egyes tagállam és az Európai Parlament egyhangú döntése szükséges a büdzsé elfogadásához. Ha nincs megállapodás a költségvetésről, akkor az előző évi számokkal fut tovább a büdzsé - ez azonban mind a kohéziós források, mind az agrártámogatások kifizetésénél éreztetné a hatását, hiszen azokon a területeken, amelyen szakpolitikai megállapodásokra van szükség, ilyen esetben nincs kifizetés.  Logikus, hogy ha kétségek merülnek fel egy tagállamban a jogállamisággal kapcsolatban, akkor előfeltételként azokat az aggodalmakat vagy problémákat meg kelljen oldani ahhoz, hogy [pénzt] kapjanak, különösen a kohéziós forrásokból - nyilatkozta Stef Blok holland külügyminiszter a Politicónak. Ez elsősorban az Európai Bizottság és nyugat-európai tagállamok - például Németország, Finnország, Franciaország és Svédország - véleményét tükrözi, mert úgy vélik, hogy más tagállamok - főleg Lengyelország és Magyarország, illetve kevésbé Románia és Málta - nem tartják magukat az EU értékeihez, miközben jelentős összegeket kapnak az EU-tól. A brüsszeli portál szerint a két tábor egyelőre nagyon távol áll egymástól, néhány tagállam pedig a kettő között ragadt. Az, hogy az EU-ban erős igény mutatkozik arra, hogy legyen egy ilyen mechanizmus, az is mutatja, hogy az Európai Parlament illetékes bizottságai csütörtökön megszavazták annak a tervezett mechanizmusnak a létrehozását, amelynek keretében bizonyos, például jogállamisági feltételekhez kötnék az unió tagállamainak megítélt közösségi források kifizetését a 2021-2027 közötti költségvetési ciklusban.  A mechanizmus keretében felfüggeszthetnék, csökkenthetnék a jogállamisági elveket súlyosan megsértő, vagy például az uniós pénzeket érintő csalások és korrupció, valamint az adócsalások ellen nem elég hatékonyan fellépő országoknak szánt EU-s forrásokat, a hiányosságok jellegével és súlyosságával arányos módon. Ilyen határozatra a tervek szerint az Európai Bizottság tehet majd javaslatot, egy független szakértői testülettel való egyeztetést követően. Elfogadásáról pedig az Európai Parlament és a tagállamok kormányait tömörítő tanács döntene. A kérdésről még az Európai Parlament plenáris ülésének is szavaznia kell. Azzal, hogy szükséges lenne egy, a jogállamiság meglétét és betartását számon kérő mechanizmusra, Andor László volt uniós biztos és Jávor Benedek európai parlamenti képviselő is mélyen egyetért, ugyanakkor az Euractivon megjelent véleménycikkükben mégis arra hívják fel a figyelmet, hogy a források felfüggesztése könnyen visszaüthet politikailag, miután az ezzel való fenyegetést Andor és Jávor szerint a forrásokat szabálytalanul felhasználó kormányok a maguk javára tudják fordítani, mondván, az előítéletes intézmény zsarolja és megbünteti a szabályokat be nem tartó tagokat.
Szerző

Szép vastag hóréteget ígér az előrejelzés

Publikálás dátuma
2018.12.15. 08:04

Fotó: Kállai Márton
És akkor tényleg tél lett.
Ma éjfélig országszerte folytatódik a havazás, síkvidéken az ország északnyugati felében 2-7 cm, a délkeleti felében 7-20 cm hó valószínű, a várható hó mennyisége északnyugatról-délkelet felé haladva növekszik. A keleti, délkeleti határvidéken a hó mellett átmeneti jelleggel vegyes halmazállapotú csapadék (havas eső, fagyott eső) szombaton napközben nem zárható ki. A megerősödő északi, északkeleti szél a hóval borított tájakon néhol (főként az Alpokalján és északkeleten) hordhatja a havat.
Szerző
Témák
havazás tél