Felhívás az európai polgárokhoz!

Publikálás dátuma
2018.12.15 08:30

Fotó: AFP/ Elyxandro Cegarra
Itt az idő, hogy kezünkbe vegyük Európa sorsát!
Az I. világháború befejezésére történő megemlékezések után a CIVICO Európa mozgalom számos partnerével és európai személyiséggel közösen #MiEurópaiak néven civil, pártoktól független mozgalmat indít az Európai Unió 28 tagállamában azzal a céllal, hogy mozgósítsa az állampolgárokat: vegyék birtokukba az Európa projektet! 2019. március 22-én az Európai Parlamentben megszervezzük az európai polgárok kongresszusát. Ez az összeurópai esemény polgároknak, művészeknek, a kulturális és a média világ, a tudomány és az oktatás képviselőinek, vállalkozóknak, szakszervezeti és civil társadalmi képviselőknek lehetőséget ad véleményük kifejtésére. A kongresszust széleskörű európai konzultáció előzi meg. Ennek eredményét politikai döntéshozók jelenlétében fogadja el a konferencia, ami majd egy mozgósító kampány keretében a tagállomokban kerül megismertetésre: eljuttatjuk valamennyi európai parlamenti képviselőjelölthöz, valamint a május 9-re Nagyszebenbe tervezett, az Európa jövőjével foglalkozó állam- és kormányfői tanácskozás résztvevőihez is. Célunk, hogy vegyék figyelembe a polgárokat közvetlenül foglalkoztató kérdéseket és adjanak azokra választ. Meggyőződésünk, hogy csak ez a sokakat megszólító demokratikus út vezethet egyedül el az Európai projekt újraindításához. A válság óta most a legmagasabbak az Európával kapcsolatos várakozások. A polgárok elvárják, hogy az EU adjon választ kérdéseikre és pozitívan befolyásolja életüket. Úgy gondolják, hogy sürgősen szükség van európai megoldásokat találni azokra a kihívásokra, melyeket a nemzetek egyedül nem tudnak megoldani. Európa polgárai olyan Uniót szeretnének, amely megvédi a világban közös értékeinket és érdekeinket, amely küzd a klímaváltozás ellen, mindent megtesz a fenntartható fejlődésért és hozzáférhetővé teszi a valamennyi polgár számára használható digitális innovációt. Az EU-nak meg kell védenie határait, de ugyanakkor ki kell alakítania közös migrációs politikáját. Az EU biztosítéka a békének, a demokráciának, a szociális egyenlőségnek és a gazdasági fejlődésnek. A hatékonyságot és az egységes fellépést kereső polgárok azonban sajnos úgy látják, hogy a nemzeti kormányok sokszor képtelenek megállapodni a közös, pozitív jövő felé vezető útról. Attól tartanak, hogy nincs saját kezükben a döntés, mások írják helyettük történetüket egy változó, zavaros világban. A tagállamok egyre inkább befelé fordulnak. Így próbálnak választ találni problémáikra, másokat hibáztatva a nehézségekért ahelyett, hogy együtt dolgoznának a megoldáson. Mindez az Unió egyik alapelvét, a szolidaritást is gyengíti. Most, amikor közösen kellene cselekednünk, a tagállamok hátat fordítanak egymásnak. Ráadásul folyamatosan nő a bizalmatlanság az európai intézményekkel szemben. Mindezt csak még inkább felerősíti politikai vezetőink tehetetlensége, a közös vízió hiánya. A közösségi médiában terjedő hamis hírek, a sajtóban tapasztalható szélsőséges szóhasználat – melyeket sokszor külföldi hatalmak támogatnak – azt eredményezi, hogy a „polgárok” szembe kerülnek „az emberekkel”. A 2019 májusi európai parlamenti választások mások lesznek, mint a korábbiak. Arra késztetnek, hogy kompromisszumok nélküli álljunk ki az igazságért és a demokráciáért. Sürgősen vissza kell nyernünk önbecsülésünket, lelket kell öntenünk az Unióba, mely túl gyakran jelenik meg egy kormányok közötti technokrata képében. Mi, az Unió polgárai, származásunktól és véleményünktől függetlenül valamennyien európaiak vagyunk. Együtt alkotjuk Európát. Eljött az idő, hogy erre vezetőinket is emlékeztessük. Éppen ezért hívunk és várunk minden európai polgárt, hogy csatlakozzon hozzánk. Írjuk együtt Európa új, pozitív fejezetét közös történelemkönyvünkbe! Gyakoroljunk nyomást politikai vezetőinkre, hogy vállaljanak felelősséget és nézzenek szembe a kihívásokkal. Európai polgárok! Csatlakozzanak hozzánk a WeEuropeans.eu honlapon és használják a #WeEuropeans hashtaget. Kezdeményezésünk túllép a hagyományos pártpolitikai vagy nemzeti kereteken. Mindannyiunkra szükség van! Európa polgárai! Eljött az idő az összefogásra és arra, hogy kezünkbe vegyük Európa sorsát!

A kezdeményezés aláírói:

Guillaume Klossa (FR), a CIVICO Europa kezdeményezője, üzletember, író, az Európai Tanács korábbi tanácsadója; Axel Dauchez (FR) a Make.org alapító igazgatója; Alberto Alemanno (IT), jogi professzor, a Good Lobby alapítója; Andor László (HU), közgazdász, volt uniós biztos; Pilar Antelo (ES) az Európai Parlament személyzeti bizottságának volt elnöke; Jean Arthuis (FR), európai parlamenti képviselő, a Költségvetési Bizottság elnöke; Lionel Baier (CH), filmrendező; Pedro Bacelar de Vasconcelos (PT), európai parlamenti képviselő, az Alkotmányügyi Bizottság elnöke; Barabás Miklós (HU), a budapesti Európa Ház igazgatója; Enrique Baron Crespo (ES), az Európai Parlament korábbi elnöke; Mars di Bartolomeo (LU), a luxemburg-i parlament elnöke; Jérôme Bédier (FR) üzletember; Stavros Benos (EL), korábbi miniszter, a Diazoma egyesület elnöke; Laurent Berger (FR), szakszervezeti vezető (CFDT); Brando Benifei (IT), európai parlamenti képviselő; Anna Bonaiuto (IT) színésznő; Sylvain Bonnet (FR), üzletember; Gislain Boula de Mareuil (FR) jogász; Franziska Brantner (DE) a Bundestag tagja; Mercedes Bresso (IT), európai parlamenti képviselő, a Régiók Bizottságának korábbi elnöke; Elmar Brok (DE), európai parlamenti képviselő, a Külügy Bizottság korábbi elnöke; Philippe de Buck (BE), a Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagja, a Business Europe korábbi igazgatója; Sebastian Burduja (RO), üzletember-vállalkozó, a PACT Romania elnöke; Massimo Cacciari (IT), filozófus, Velence korábbi polgármestere, volt európai parlamenti képviselő; Daniel Cohn-Bendit (FR/DE), volt európai parlamenti képviselő, a Zöldek frakciójának volt vezetője; Costa Gavras (EL), filmrendező, producer; Georgios Dassis (GR), az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság volt elnöke; Tremeur Denigot (FR), a CIVICO Europa kommunikációs igazgatója; Kathrin Deventer (DE), az Európai Fesztiválok Egyesülete főtitkára; Paul Dujardin (BE), a BOZAR főigazgatója; Pascal Durand (FR), európai parlamenti képviselő; Isabelle Durant (BE), volt miniszterelnök-helyettes, az UNCTAD főtitkár-helyettese; Michele Fiorillo (IT), filozófus, a CIVICO Europa koordinátora; Cynthia Fleury (FR), filozófus és pszichológus; Markus Gabriel (DE), filozófus; Christophe Galfard (FR), asztrofizikus, író; Marco Ghetti (IT), az Olaszországért Európával mozgalom elnöke; Roman Goupil (FR), filmrendező; Aart de Geus (DE), a Bertelsmann Alapítvány elnöke; Felipe Gonzalez (ES), volt miniszterelnök, az Európai Tanács Európa jövőjével foglalkozó munkacsoporjának volt elnöke; Sandro Gozi (IT), az Európai Föderalisták elnöke, volt Európa-ügyi miniszter; Olivier Guez (FR), író-újságíró; Cristina Hernandez Montanari (ES), az Alliance4Europe alapítója, az Európai Parlament köztisztviselője; Claus Haugaard Sorensen (DK), emberijogi tanácsadó, CTG; Hichem Hellara, az IHE csoport alapító igazgatója; Danuta Hübner (PL), volt uniós biztos, európai parlamenti képviselő, az Alkotmányügyi Bizottság elnöke; Ulrike Guérot (DE), a European Democracy Lab igazgatója ; Luca Jahier (IT), az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke; Lídia Jorge (PT) író; Alain Juppé (FR), volt miniszterelnök, Bordeaux polgármestere; Axel Kahn (FR), genetikus, a párizsi Descartes Egyetem tiszteletbeli elnöke; Lavinia Landru (RO), újságíró; Eduardo Lourenço (PT), író, filozófus; Christophe Leclercq (FR), média vállalkozó, az EurActiv alapítója; Jo Leinen (DE), európai parlamenti képviselő; André Loesekrug-Pietri (DE), az Acapital alapítója, a J.E.D.I szóvivője; Ian McEwan (UK), író, forgatókönyvíró; Denis MacShane (UK), volt Európa-ügyi miniszter; Riccardo Maraga (IT), munkajogi ügyvéd; Luis Marques Mendes (PT) volt miniszter és a Szociáldemokrata Párt korábbi elnöke; Vitor Martins (PT), volr Európa-ügyi államtitkár; Evagoras Mavrommatis (CY), vállalkozó, a Franciaországban élő ciprusi közösség elnöke; Robert Menasse (AT), író; Inigo Méndez de Vigo (ES), a spanyol parlament tagja, volt miniszter, a College of Europe adminisztratív tanácsának elnöke; Jean-Pierre Mignard (FR), jogász; Radu Mihaileanu (RO), filmrendező; Jöelle Milquet (BE), volt miniszterelnök-helyettes; Alexandra Mitsotaki (GR), az ActionAid Hellas elnöke; Jonathan Moskovic (BE), a CIVICO Europa alapítója, a G1000 projekt koordinátora; Lindsey Nefesh-Clarke (UK), a Nők a Weben (W4) alapító igazgatója; Ferdinando Nelli Feroci (IT), nagykövet, volt uniós biztos; Kalypso Nicolaidis (EL), a nemzetközi kapcsolatok professzora, University of Oxford; Catherine Noone (IE), szenátor, az ír Állampolgárok Gyűlésének elnöke; Annika Nyberg Frankenhaueser (FI), művészet és média oktató; Johanna Nyman (FI), az Európai Ifjúsági Fórum volt elnöke; Sofi Oksanen (FI), író; Guilherme d’Oliveira Martins (PT), The Gulbenkian Foundation, volt miniszter; Erik Orsenna (FR), író; Markku Palipea (EE), vállakozó; Hermann Parzinger (DE), a Porosz Kulturális Alapítvány és az Europa Nostra elnöke; Ottavia Piccolo (IT) színésznő; Rossen Plesneviev (BG), a Bolgár Köztársaság volt elnöke; Francesco Profumo (IT), volt miniszter, a Compagnia di San Paolo Alapítvány elnöke; Sneska Quaedvlieg-Mihailovic (NL/RS), az Europa Nostra főtitkára; Monica Radu, a CIDED elnöke, Francesca Ratti (IT), az Európai Parlament volt főtitkár-helyettese, a CIVICO Europa alapítója és társelnöke; Mart Raudsaar (EE), újságíró, az Észt Lapkiadók Szövetségének igazgatója; Nina Rawal (SE), a Lifescience vezetője; Thomas Reynaud (FR), az Iliad Group vezérigazgatója; Ricardo Rivero Ortega (ES), a Salamanca Egyetem rektora; Maria João Rodrigues (PT), volt miniszter, európai parlamenti képviselő; Robin Rivaton (FR), író; Petre Roman (RO), volt miniszterelnök; Taavi Roivas (EE), volt miniszterelnök; Jochen Sanding (DE), a Sasha Waltz and Guest Dance Company igazgatója; Fernando Savater (ES) filozófus; Roberto Saviano (IT), író; Elly Schlein (IT), európai parlamenti képviselő; Luisa Schmidt (PT), szociológus, a Lisszaboni Egyetem Szociológia Intézetének vezető kutatója; Nicolas Schmit (LU), munka- és bevándorlásügyi miniszter; Gesine Schwan (DE), a Humboldt-Viadrina elnöke; Denis Simonneau (FR), az EuropaNova elnöke; Benjamin Spark (BE), művész; Philippe Starck, tervező; Sonja Stuchtey, az Alliance4Europe alapítója; Farid Tabarki (NL) Studio Zeitigest alapító igazgatója; Wolfgang Tillmans (DE), fényképész, művész; Petros G. Themelis (EL), régész professzor, a Meesene projekt igazgatója; Kirsten Van den Hull (NL), író-újságíró; René van der Linden (NL), az Európai Tanács volt elnöke, a Holland Szenátus volt elnöke; Guy Verhofstadt (BE), volt miniszterelnök, európai parlamenti képviselő; Vaira Vike Freiberga (LV), volt köztársasági elnök; Álvaro Vasconcelos, a Forum Demos alapítója, az Európai Unió Biztonságpolitikai Intézetének volt igazgatója; Nicolas Vignolles (FR) a make.org kommunikációs igazgatója, a francia kulturális miniszter volt politikai tanácsadója; Cédric Villani (FR), matematikus, európai parlamenti képviselő; Pietro Vimont (FR/IT); a CIVICO Európa alapítója; Luca Visentini (IT), az Európai Szakszervezeti Konföderáció főtitkára; Jean-Louis Vullierme (FR), filozófus; Leendert de Voogd (NL), üzletember; Sasha Waltz (DE), táncos, koreográfus; Wim Wenders (DE) filmrendező.   

A felhívás szövegét velünk párhuzamosan megjelenteti:

Adevărul, Románia Delo, Szlovénia El País, Spanyolország Gazeta Wyborcza, Lengyelország Kathimerini, Görögország La Stampa, Olaszország Le Soir, Belgium Libération, Franciaország Népszava, Magyarország Postimees, Észtország Publico, Portugália Tageblatt, Németország The Guardian, Egyesült Királyság
Frissítve: 2018.12.15 08:30

Néppárti felfüggesztés: Gulyás harcolt meg a kompromisszumért

Publikálás dátuma
2019.03.22 08:00
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter
Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
Informátoraink szerint nyilvánvaló, hogy most Orbán Viktor mérsékeltebb hangnemre vált a magyar kormánymédiában.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Elmar Brok, a CDU egyik nagy tekintélyű veterán politikusa tárgyalta le azt a határozati javaslatot az Európai Néppárt (EPP) politikai gyűlésén, aminek eredményeképpen végül az EPP vezetése és a magyar delegáció is komolyabb arcvesztés nélkül távozhatott Brüsszelből – tudtuk meg néppárti forrásból. Informátorunk szerint az ülés elején kifejezetten ellenséges volt a hangulat a magyar kormánypárttal szemben, mivel főleg a pártkizárását indítványozó és az azt támogató tagpártok képviselői szólaltak fel. - Idővel azonban egyre világosabbá vált, hogy a nagy pártok, a franciák, a spanyolok, a németek kizárást semmiképpen nem támogatnának, és kezdett megváltozni a légkör. Ekkor Gulyás Gergely és Elmar Brok megegyezett abban: a Fidesz maga kezdeményezi, hogy ne vegyen részt az EPP munkájában, ezt belefoglalják a határozati javaslatba, ami így már elfogadható lenne mindenkinek – mondta forrásunk. Brok a CDU egyik legtekintélyesebb politikusa, az EP Külügyi-, valamint Alkotmányügyi Bizottságának is tagja, komoly szerepe volt a – végül el nem fogadott – uniós alkotmánytervezet kidolgozásában is. Arról szerda délelőtt lapunk írt először, hogy az utolsó pillanatban a Fidesz még az „önfelfüggesztést” is felajánlotta a Néppárt vezetésének. Forrásunk szerint „nyilvánvaló, hogy most Orbán Viktor mérsékeltebb hangnemre vált”, a magyar kormánymédiában. Informátorunk szavai szerint a pártban már nagyjából arra is kezdenek felkészülni, hogy a jövőben a felfüggesztés miatt nem lesz jelentős tisztséget betöltő fideszes az Európai Parlamentben, és a Néppártban sem. – Valljuk be, az, hogy Járóka Lívia az EP alelnöke lehetett, inkább volt köszönhető annak, hogy nő és roma, így sem a baloldal, sem a liberálisok nem szavazhattak le egy ilyen jelöltet. Ez egyszeri, ha úgy tetszik, kegyelmi pillanat volt – mondta. Abban azért szavai szerint bíznak, hogy később az EP szakbizottságaiban azért helyzetbe kerülhetnek még Fideszesek. A jogállamiságot vizsgáló "bölcsek tanácsával” kapcsolatban a Fideszben abban bíznak, hogy a testület alapvetően azokat az uniós jelentéseket használja majd fel, amikre Orbán Viktor is hivatkozott a szerda esti sajtótájékoztatóján, és amelyek több ügyben valóban nem tudtak konkrét uniós jogsértést megállapítani. – Ettől függetlenül ez nyilvánvalóan egy politikai testület is, így politikai vizsgálatot is folytat majd – fogalmazott forrásunk.
Frissítve: 2019.03.22 08:00

Az ország egyik legjobb séfjének cégei főznek majd az Országgyűlésre

Publikálás dátuma
2019.03.22 07:55
Az Országgyűlés épülő irodaháza a volt METSZ székház helyén, 2019. január.
Fotó: Népszava/ Adam_Molnar
Wolf András vállalatai még a Gundel 2,5 millió forintos bérleti díjánál is többet fognak fizetni a Kossuth téri ingatlan használatáért.
Az Országgyűlés Hivatala 5 évre szóló szerződést kötött 2 céggel, az egyik Magyarország egyik legjobb séfjének rendezvényszervező vállalata - írja az mfor.hu. Még tavaly év végén, december 12-én kötött bérleti előszerződést az Országgyűlés Hivatala a Séf Asztala Étterem Kft.-vel és a CER Kft.-vel az Országgyűlés Kossuth téren épülő új irodaházával összefüggésben.
A szerződő cégek 136,96 millió forintot fizetnek összesen az Országgyűlés Hivatalának, ami havi 2,6 millió forintos havi bérleti díjat eredményez. A kontraktus 2023. december 12-ig szól, viszont mivel előszerződésről van szó, az csak az ingatlan használatba vételét követő 15 napon belül lép hatályba, tervezetten 2019. szeptemberében. Ezt figyelembe véve, a havi bérleti díj még annál a 2,5 milliónál is magasabbra jön ki, mint amit a Gundel fizet a Miniszterelnökségnek a Várban működő menzáért.
A két szerződő cég, a Séf Asztala Étterem és a CER Kft. is egyaránt köthető Wolf Andráshoz, aki az egyik legjobb magyar séfként híresült el; ő a New York Kávéház és a Salon étterem séfje is.
A CER Kft. már nem ismeretlen cég az Országgyűlés Hivatalának: ez volt az egyik cég, mellyel a Látogatóközpont Kávézójára vonatkozó bérleti szerződést megkötötte a hivatal. A cégnek 2017-ben 2,3 milliárdos árbevétele volt, melyből a végén 85 millió forint nyereség maradt. A Séf Asztala Étteremnek az elérhető legutóbbi beszámoló szerint 2017-ben 196 milliós árbevétele volt, ebből a végére azonban 24 milliós veszteség maradt.