Politikai patthelyzet Svédországban

Publikálás dátuma
2018.12.17. 09:30
LÖFVEN IS PÓRUL JÁRT Közeleg az előre hozott választás Svédországban
Fotó: Henrik MONTGOMERY / AFP
Mindössze két szavazási lehetősége maradt a parlamentnek arra, hogy az ország elkerülje az előrehozott választást.
Példátlan politikai patthelyzet alakult ki Svédországban, hiszen a parlamenti választás után három hónappal sincs kilátás arra, hogy működőképes kormány alakuljon ki. Pénteken a parlament nemet mondott a szociáldemokrata, s még hivatalban lévő Stefan Löfven kabinetjére. Ő maga nem vett részt az ülésen, hiszen épp az Európai Tanács brüsszeli csúcstalálkozóján vett részt. Löfven célja az volt, hogy a Zöldekkel kisebbségi kormányt hívjon életre. E törekvését azonban nem koronázta siker, mert nem sikerült megnyernie a hagyományosan a jobboldallal szavazó kis pártok támogatását. Stefan Löfven 2014 óta tölti be hazája miniszterelnöki tisztségét. A szeptember 9-én megtartott választáson a Svéd Demokraták nevű szélsőjobboldali párt annyi mandátumot szerzett, hogy meg tudta akadályozni: akár a bal-, akár a jobboldal elegendő mandátumot szerezhessen. Lényegében mind Löfven, mind a polgári szövetség vezetője, Ulf Kristersson folyamatosan falakba ütközött. Utóbbi ugyan arra számított, hogy a Svéd Demokraták kívülről támogatják majd kabinetjét, erről azonban hallani sem akart a mérsékeltek két hagyományos szövetségese, a Centrumpárt és a liberálisok. Kristersson legutóbb a kereszténydemokratákkal próbált meg kisebbségi kabinetet életre hívni a két kis párt és a Svéd Demokraták külső támogatásával, ám az ő kísérlete is kudarcba fulladt. Ezután Löfven kísérletezhetett, de ő sem tudta megnyerni magának a két tömörülést. Annie Lööf, a Centrumpárt karizmatikus személyisége már múlt héten bejelentette, nem fog együttműködni a szociáldemokratákkal. „A kormányfőválasztáson Löfven ellen szavazunk majd” – jelentette ki. Mint mondta, a szociáldemokraták nem tudták teljesíteni követeléseiket, pedig „konstruktívan és kompromisszumra készen tárgyaltunk”, de – mint fogalmazott – a többi párt ragaszkodott a saját elképzeléseihez. E kijelentésével lényegében meg is pecsételte a hivatalban lévő miniszterelnök erőfeszítéseit. Lööf úgy véli, a szociáldemokratáknaknak és a mérsékelteknek közösen kell felelősséget vállalniuk az ország sorsáért, s azért, hogy Svédországnak új kormánya legyen. Az országban azonban szinte elképzelhetetlen a nagykoalíció, amelynek nincsenek olyan hagyományai, mint Németországban vagy Ausztriában. Mindez azt jelenti, hogy nem zárható ki az előrehozott választás lehetősége, már csak azért sem, mert egyelőre semmiféle konkrét tárgyalás sem zajlik az új kabinetről. Csakhogy egy esetleges idő előtti voksolás sem teremtene merőben új viszonyokat. Felmérések szerint alig van elmozdulás a pártpreferenciákban, a szeptemberi választás óta árnyalatnyival nőtt a szociáldemokraták és a Svéd Demokraták népszerűsége, s valamelyest csökkent a Mérsékelteké. Andreas Norlen, a parlament elnöke próbál megoldást találni, kifejtette, tárgyal a pártvezetőkkel. Még két lehetősége maradt a törvényhozásnak arra, hogy szavazzon a miniszterelnök személyéről. Csak négy eredménytelen választási forduló után kell kiírni idő előtti voksolást. Norlen azonban reményét fejezte ki, hogy találnak valamiféle megoldást. Lassan azonban mintha ő is kezdené elveszteni a türelmét, szerinte a pártok semmit sem tesznek meg azért, hogy működőképes kormány alakulhasson.

Véletlenül fejbe lőtte magát az iráni Forradalmi Gárda egyik tábornoka

Publikálás dátuma
2018.12.16. 21:29

Fotó: ATTA KENARE / AFP
A veterán, aki egy katonai bázis parancsnoka is volt, gondatlanul tisztogatta fegyverét az iráni állami hírügynökség szerint.
Csak a fegyverét tisztította éppen Qodratollah Mansouri, az iráni Forradalmi Gárda tábornoka, az Irán és Irak közti, 80-as évekbeli háború veteránja, amikor az a fegyver elsült, és véletlenül eltalálta Mansurit. A tábornokot a fején érte a golyó, és belehalt sérülésébe - legalábbis ezt írja az IRNA iráni állami hírügynökség a Reuters szerint.
Mansuri egy észak-iráni katonai bázis vezetője volt.
Szerző

Ha karácsonyig nem támadnak az oroszok, nem marad az ukrán hadiállapot sem

Publikálás dátuma
2018.12.16. 18:21

Fotó: AFP
Porosenko szerint nem zavarhatja meg a közelgő választásokat a hadiállapot. Ám az orosz katonák alig tíz százalékát vonta vissza Ukrajna határaitól Putyin.
Nem hosszabbítják meg az Ukrajna tíz megyéjében bevezetett hadiállapotot - a rendkívüli állapot egy formáját - december 26-i lejárta után, ha nem történik nagy szabású támadás Ukrajna ellen Oroszország részéről - biztosított újfent Petro Porosenko ukrán elnök vasárnapi kijevi sajtótájékoztatóján.
Az államfő leszögezte: azon az elvi állásponton van, hogy nem zavarhatja meg a jövő márciusban sorra kerülő elnökválasztás kampányát a hadiállapot. Mint fogalmazott:
"amennyiben nem támadnak az orosz csapatok, megkezdődhet a készülődés a választásokra az ország egészében".

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy sajnálatos módon Oroszország a hadiállapot bevezetése óta az ukrán határ közvetlen közelében a területén állomásoztatott csapatoknak mindössze csak a tíz százalékát vonta hátrébb, a java része továbbra is ott tartózkodik.