Politikai patthelyzet Svédországban

Publikálás dátuma
2018.12.17 09:30
LÖFVEN IS PÓRUL JÁRT Közeleg az előre hozott választás Svédországban
Fotó: AFP/ Henrik MONTGOMERY
Mindössze két szavazási lehetősége maradt a parlamentnek arra, hogy az ország elkerülje az előrehozott választást.
Példátlan politikai patthelyzet alakult ki Svédországban, hiszen a parlamenti választás után három hónappal sincs kilátás arra, hogy működőképes kormány alakuljon ki. Pénteken a parlament nemet mondott a szociáldemokrata, s még hivatalban lévő Stefan Löfven kabinetjére. Ő maga nem vett részt az ülésen, hiszen épp az Európai Tanács brüsszeli csúcstalálkozóján vett részt. Löfven célja az volt, hogy a Zöldekkel kisebbségi kormányt hívjon életre. E törekvését azonban nem koronázta siker, mert nem sikerült megnyernie a hagyományosan a jobboldallal szavazó kis pártok támogatását. Stefan Löfven 2014 óta tölti be hazája miniszterelnöki tisztségét. A szeptember 9-én megtartott választáson a Svéd Demokraták nevű szélsőjobboldali párt annyi mandátumot szerzett, hogy meg tudta akadályozni: akár a bal-, akár a jobboldal elegendő mandátumot szerezhessen. Lényegében mind Löfven, mind a polgári szövetség vezetője, Ulf Kristersson folyamatosan falakba ütközött. Utóbbi ugyan arra számított, hogy a Svéd Demokraták kívülről támogatják majd kabinetjét, erről azonban hallani sem akart a mérsékeltek két hagyományos szövetségese, a Centrumpárt és a liberálisok. Kristersson legutóbb a kereszténydemokratákkal próbált meg kisebbségi kabinetet életre hívni a két kis párt és a Svéd Demokraták külső támogatásával, ám az ő kísérlete is kudarcba fulladt. Ezután Löfven kísérletezhetett, de ő sem tudta megnyerni magának a két tömörülést. Annie Lööf, a Centrumpárt karizmatikus személyisége már múlt héten bejelentette, nem fog együttműködni a szociáldemokratákkal. „A kormányfőválasztáson Löfven ellen szavazunk majd” – jelentette ki. Mint mondta, a szociáldemokraták nem tudták teljesíteni követeléseiket, pedig „konstruktívan és kompromisszumra készen tárgyaltunk”, de – mint fogalmazott – a többi párt ragaszkodott a saját elképzeléseihez. E kijelentésével lényegében meg is pecsételte a hivatalban lévő miniszterelnök erőfeszítéseit. Lööf úgy véli, a szociáldemokratáknaknak és a mérsékelteknek közösen kell felelősséget vállalniuk az ország sorsáért, s azért, hogy Svédországnak új kormánya legyen. Az országban azonban szinte elképzelhetetlen a nagykoalíció, amelynek nincsenek olyan hagyományai, mint Németországban vagy Ausztriában. Mindez azt jelenti, hogy nem zárható ki az előrehozott választás lehetősége, már csak azért sem, mert egyelőre semmiféle konkrét tárgyalás sem zajlik az új kabinetről. Csakhogy egy esetleges idő előtti voksolás sem teremtene merőben új viszonyokat. Felmérések szerint alig van elmozdulás a pártpreferenciákban, a szeptemberi választás óta árnyalatnyival nőtt a szociáldemokraták és a Svéd Demokraták népszerűsége, s valamelyest csökkent a Mérsékelteké. Andreas Norlen, a parlament elnöke próbál megoldást találni, kifejtette, tárgyal a pártvezetőkkel. Még két lehetősége maradt a törvényhozásnak arra, hogy szavazzon a miniszterelnök személyéről. Csak négy eredménytelen választási forduló után kell kiírni idő előtti voksolást. Norlen azonban reményét fejezte ki, hogy találnak valamiféle megoldást. Lassan azonban mintha ő is kezdené elveszteni a türelmét, szerinte a pártok semmit sem tesznek meg azért, hogy működőképes kormány alakulhasson.
Frissítve: 2018.12.17 09:30

Hatmillió eurónyi készpénzt tartott bőröndökben a szudáni elnök

Publikálás dátuma
2019.04.20 19:38
Omar al-Besír (képünkön) biztosra ment, több millió eurós vésztartalékot halmozott fel
Fotó: AFP/ ASHRAF SHAZLY
A katonai hírszerzés legalábbis ekkora összeget foglalt le Omar el-Besír lakásán.
Összesen nagyjából 6 millió eurónyi készpénzt talált a katonai hírszerzés Szudán volt elnökének lakásán – írja a 24.hu, a Sky News értesülését idézve. Omar el-Besírt áprilisban tartóztatták le és pénzmosás gyanújával nyomoznak ellene; a rengeteg készpénzt tömött bőröndökben tartotta a megbuktatott vezető. Az elnök eltávolítását több hónapig tartó tiltakozáshullám előzte meg. A 30 évig az ország élén álló el-Besír ellen az Hágai Nemzetközi Bíróság is körözést adott ki, többek között emberiesség elleni bűncselekményekkel, gyilkossággal, nemi erőszakkal és kínzásokkal vádolják a Darfúrban 15 éve tartó népirtás miatt, melynek egyes becslések szerint 300-400 ezer áldozata is lehetett.
A megbuktatott államfő letartóztatása után három hónapos rendkívüli állapotot hirdettek Szudánban, és az ország irányítását átvevő katonai tanács kétéves átmenet idejéig áll majd Szudán élén, ennek végén választásokat tartanak majd.
Témák
Szudán
Frissítve: 2019.04.20 20:10

A német belügyminiszter szerint Orbán túlzásba esett, de nincs vele nagy baj

Publikálás dátuma
2019.04.20 18:51
Horst Seehofer
Fotó: AFP/ ODD ANDERSEN
Az EU-ellenes kampány kicsit talán sok volt, de hát ki nem hibázik néha - védte meg Orbán Viktort Horst Seehofer.
A német belügyminiszter szerint ugyan Orbán Viktor túlzásba vitte az EU-ellenes kampányát, ám ennek ellenére nem kérdőjelezhető meg a magyar miniszterelnök demokratasága. A Neue Zürcher Zeitungnak adott nyilatkozatában Horst Seehofer úgy vélekedett, Orbán keresztény meggyőződésből harcolt a kommunizmus ellen – írja a hvg.hu. A svájci lap tudósítója megkérdezte Seehofertől – a CSU egykori elnökétől, és volt bajor miniszterelnöktől – hogy Kelet-Európa védőügyvédjének tartja-e magát. 
A politikus erre elmondta: „Nem kérek bocsánatot azért, mert kapcsolatot tartok Orbánnal. Figyelemre méltó az életrajza, Orbán akkor harcolt a kommunisták ellen, amikor mi a foteljeinkben ültünk, s mindezt keresztényi meggyőződésből tette. 
„Nem vagyok hajlandó megkérdőjelezni Orbán Viktor demokrataságát. Túlzásba esett ugyan, amikor kampányt EU-ellenes kampányba kezdett, de ez velünk, német politikusokkal is megesett néha.”
„Csak mi úgy teszünk, mintha hibátlanul járnánk-kelnénk ebben a világban.” - mondta Orbánról, aki uniós támogatással kitömött kormányzattal harcol Brüsszel ellen. Seehofer egyébként nem titkoltan befogadásellenes álláspontot vall menekültügyben: az interjú során is hangsúlyozta, hogy a migrációs válság Európa Achillesz-inát jelenti, és hogy ő személy szerint arra büszke, ha több bevándorlót tudnak ténylegesen is kiutasítani Németországból, mint ahány kitutasítási eljárás eredménytelenül zárul.  A belügyminiszter - aki egyébként azt is szorgalmazza, hogy a radikális iszlamista kiskorúakat, tehát a 14 év alattiakat is figyelhessék meg a titkosszolgálatok - mégsem az iszlamizmustól, hanem a német szélsőjobb erősödésétől tart igazán.