Növekszik a hulladékkeret, azonban az ártalmatlanítására szánt pénz elillan a büdzsében

Emelik a termékdíjköteles cikkek begyűjtésének támogatási keretét, ám az ártalmatlanítására fordítandó összegek eltűnnek a költségvetésben.

További hárommilliárddal 17,65 milliárd forintra bővíti a kormány a termékdíj-köteles cikkek gyűjtéséhez és kezeléséhez biztosított jövő évi támogatási keretet – derül ki a szombati Magyar Közlönyből. (A határozat címe szerint a kabinet az összeget a hulladékok fejlesztéséhez is biztosítaná, ám ez bizonyára csak egy nyelvhelyességi baki.) Magyarországon több környezetszennyező árucikk gyártása termékdíj-köteles. Ide tartozik például a gumiabroncs, az akkumulátor, a nejlonzacskó, irodai és reklámhordozó-papírok, illetve kőolajtermékek és elektronikai berendezések. Kétségtelen: a kormány a jövő évi tervek alapján eredendően is jelentősen emelni készült az elhasznált termékek begyűjtési és feldolgozási támogatását. A korábbi évek során ugyanis az erre szolgáló keret hullámzóan bár, de egyre csökkent. A 2012-es több mint 15 milliárd után 2014-re már csak kevesebb mint 10 milliárdot biztosítottak e célra.

Némi emelkedést követően a keretet tavaly és idén egyaránt 11,65 milliárd forintban húzták meg. A mostani, ehhez képest nagyarányúnak látszó emelés mégis csak látszólagos siker. Egy szakértő lapunkat arra figyelmeztette: a termékdíjakból az államnak évente közel százmilliárdos bevétele származik. Eme, elvileg e cikkek ártalmatlanítására fordítandó összeg azonban ma eltűnik a költségvetésben. A tényleges bevételnek így még a keretemeléssel együtt is csupán rendkívül szerény hányadát forgatja vissza az eredeti célnak megfelelően a feldolgozásba az Orbán-kormány. Erre utal, hogy a kabinet - Gulyás Gergely kancelláriaminiszter indoklása szerint - azért vetette el saját szaktárcája javaslatát a nejlonzacskók - későbbi betiltásukat megelőző - jelentős termékdíj-emeléséről, mert az EU ezt még nem tette kötelezővé.

A hulladékágazat egészéhez hasonlóan e terület is mélyreható válságjeleket mutat. Szakértőnk úgy látja: mára szinte teljesen megszűntek a fejlesztések. Működő piac helyett immár ezt is monopolisztikus helyzetű, kormányközeli vállalkozók uralják. Pedig a használt gumiabroncsnak komoly piacot jelenthet például az őrleményéből készült, a véletlenül ráhajtó autót kevésbé megdobó útpadka, vagy épp az aktívszéngyártás. A magyar hulladékpiac működésképtelenségéről ugyanakkor mindenki meggyőződhet a lerakókban tornyosuló, láthatólag leválogatott gumiabroncs, petpalack-, alumíniumhulladék-, üveg- vagy épp papírhegyek láttán: ezeket nincs, aki átvegye. Mindezek nyomán forrásunk nem számít arra, hogy a most megítélt többletösszeg érdemben javít a feldolgozás hatékonyságán: azzal talán ismét csak egy kormányközeli vállalkozó helyzetén javítanának - véli.

Ehhez kapcsolódik, hogy mint szombaton közöltük, az ágazat állami kivéreztetése miatt, biztos bevétel híján egyre több hazai szelektívhulladék-feldolgozó is tevékenysége felfüggesztését fontolgatja. A helyzetet jellemzi, hogy a belföldön keletkező szemét helyett több üzem külföldről hozat be olcsóbbat.

Mint arról korábban beszámoltunk, a bevételek központosítása nyomán összeomlás szélén áll a hazai lakosságihulladék-begyűjtés is. Ennek csalhatatlan jeleként Észak-Kelet-Pest és Nógrád megyében a tevékenységet ma már a katasztrófavédelem végzi. Miközben a kormány október végén csak ez évre 26,4 milliárdos póttámogatást ítélt meg e tevékenységre, szavaik tanúsága szerint alapvetően elégedettek a hazai hulladékhelyzettel.