Növekszik a hulladékkeret, azonban az ártalmatlanítására szánt pénz elillan a büdzsében

Publikálás dátuma
2018.12.17. 08:30
VÁLSÁGJELEK - Nincs, aki átvegye a leválogatott hulladékot
Fotó: Air Images
Emelik a termékdíjköteles cikkek begyűjtésének támogatási keretét, ám az ártalmatlanítására fordítandó összegek eltűnnek a költségvetésben.
További hárommilliárddal 17,65 milliárd forintra bővíti a kormány a termékdíj-köteles cikkek gyűjtéséhez és kezeléséhez biztosított jövő évi támogatási keretet – derül ki a szombati Magyar Közlönyből. (A határozat címe szerint a kabinet az összeget a hulladékok fejlesztéséhez is biztosítaná, ám ez bizonyára csak egy nyelvhelyességi baki.) Magyarországon több környezetszennyező árucikk gyártása termékdíj-köteles. Ide tartozik például a gumiabroncs, az akkumulátor, a nejlonzacskó, irodai és reklámhordozó-papírok, illetve kőolajtermékek és elektronikai berendezések. Kétségtelen: a kormány a jövő évi tervek alapján eredendően is jelentősen emelni készült az elhasznált termékek begyűjtési és feldolgozási támogatását. A korábbi évek során ugyanis az erre szolgáló keret hullámzóan bár, de egyre csökkent. A 2012-es több mint 15 milliárd után 2014-re már csak kevesebb mint 10 milliárdot biztosítottak e célra. Némi emelkedést követően a keretet tavaly és idén egyaránt 11,65 milliárd forintban húzták meg. A mostani, ehhez képest nagyarányúnak látszó emelés mégis csak látszólagos siker. Egy szakértő lapunkat arra figyelmeztette: a termékdíjakból az államnak évente közel százmilliárdos bevétele származik. Eme, elvileg e cikkek ártalmatlanítására fordítandó összeg azonban ma eltűnik a költségvetésben. A tényleges bevételnek így még a keretemeléssel együtt is csupán rendkívül szerény hányadát forgatja vissza az eredeti célnak megfelelően a feldolgozásba az Orbán-kormány. Erre utal, hogy a kabinet - Gulyás Gergely kancelláriaminiszter indoklása szerint - azért vetette el saját szaktárcája javaslatát a nejlonzacskók - későbbi betiltásukat megelőző - jelentős termékdíj-emeléséről, mert az EU ezt még nem tette kötelezővé. A hulladékágazat egészéhez hasonlóan e terület is mélyreható válságjeleket mutat. Szakértőnk úgy látja: mára szinte teljesen megszűntek a fejlesztések. Működő piac helyett immár ezt is monopolisztikus helyzetű, kormányközeli vállalkozók uralják. Pedig a használt gumiabroncsnak komoly piacot jelenthet például az őrleményéből készült, a véletlenül ráhajtó autót kevésbé megdobó útpadka, vagy épp az aktívszéngyártás. A magyar hulladékpiac működésképtelenségéről ugyanakkor mindenki meggyőződhet a lerakókban tornyosuló, láthatólag leválogatott gumiabroncs, petpalack-, alumíniumhulladék-, üveg- vagy épp papírhegyek láttán: ezeket nincs, aki átvegye. Mindezek nyomán forrásunk nem számít arra, hogy a most megítélt többletösszeg érdemben javít a feldolgozás hatékonyságán: azzal talán ismét csak egy kormányközeli vállalkozó helyzetén javítanának - véli. Ehhez kapcsolódik, hogy mint szombaton közöltük, az ágazat állami kivéreztetése miatt, biztos bevétel híján egyre több hazai szelektívhulladék-feldolgozó is tevékenysége felfüggesztését fontolgatja. A helyzetet jellemzi, hogy a belföldön keletkező szemét helyett több üzem külföldről hozat be olcsóbbat. Mint arról korábban beszámoltunk, a bevételek központosítása nyomán összeomlás szélén áll a hazai lakosságihulladék-begyűjtés is. Ennek csalhatatlan jeleként Észak-Kelet-Pest és Nógrád megyében a tevékenységet ma már a katasztrófavédelem végzi. Miközben a kormány október végén csak ez évre 26,4 milliárdos póttámogatást ítélt meg e tevékenységre, szavaik tanúsága szerint alapvetően elégedettek a hazai hulladékhelyzettel.

Hulladék-gazdálkodási feladatok támogatása (millió forint)

2012 - 15 180 2013 - 12 747,2 2014 -   9 747,2 2015 - 12 747,2 2016 - 12 750 2017 - 11 650 2018 - 11 650   Forrás: Jogtár, központi költségvetési törvények 

Szerző

323,67 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.12.17. 08:17
Illusztráció: Shutterstock
Erősödött kissé a forint a főbb devizákkal szemben hétfőre virradóra a nemzetközi devizakereskedelemben - írta az MTI.
Az euró jegyzése a péntek esti 323,72 forintról 323,67-re csökkent hétfő reggel nyolc órára.
A dollár és a svájci frank jegyzése szintén csökkent, a dolláré 286,47-ről 286,16 forintra, a svájci franké 287,20 forintról 286,85-re.
Szerző

Hiába ígér fűt-fát a kormány: történelmi csúcson a munkaerőhiány

Publikálás dátuma
2018.12.17. 07:30
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Egyre több az üres álláshely a gazdaságban, az utánpótlásra irányuló eddigi kormányzati próbálkozások nem jöttek be.
Miközben a kormány és a Fidesz azt igyekszik elhitetni a dolgozókkal, hogy nekik lesz jobb, ha évi 400 órát túlórázhatnak, az üres álláshelyek statisztikája jól mutatja, mire megy ki valójában a játék: az egyre növekvő munkaerőhiány pótlására. A betöltetlen álláshelyek száma újabb történelmi csúcsot ért el ugyanis a KSH legfrissebb, 2018 harmadik negyedévére vonatkozó adatai szerint. Ez alapján már 87 655 helyre nem találnak embert a vállalatok, ami tavalyhoz képest 18 százalékos növekedést jelent. Az üres álláshelyek nagyrésze – 63 196 – a versenyszférában található, ugyanakkor figyelemreméltó, hogy miközben zajlik a közszféra karcsúsítása, a költségvetési intézményeknél az üres álláshelyek aránya a tavalyi 2,2 százalékról 2,9 százalékra emelkedett, ami már meghaladja a nemzetgazdasági átlagot is. Az iparban – amely a rabszolgatörvény kiemelt célpontja, az itt dolgozókat érinti majd elsősorban a 3 évesre elnyújtható munkaidőkeret – több mint 25 ezren hiányoznak, ez 12 százalékos munkaerőhiány-növekedést jelent. A kereskedelemben 17 százalékkal nőtt az üres álláshelyek száma: itt több mint 8 ezer munkavállalót tudnának azonnal alkalmazni. Az építőiparban még nagyobb a baj: csaknem 5 ezer üres álláshelyet jelentettek, ami 30 százalékos növekedés tavaly óta. Az oktatásban sem olyan rózsás a helyzet, mint azt a kormányzat állítja: a tavalyi harmadik negyedévben mért 3850-ről 4 408-ra nőtt a szférában a betöltetlen álláshelyek száma.    A munkaerőhiány ugrásszerű növekedése 2016 végén indult, 2017-ben éves átlagban a munkáltatók már 68 ezer betöltésre váró álláshelyet jelentettek, közel kétszer annyit, mint 2014-ben. A 2018 első félévi adatok a kielégítetlen munkaerő-kereslet további növekedését jelzik. Ennek hátterében a gazdaság növekvő élőmunka igénye áll - állapítja meg a KSH a Munkaerőpiaci helyzetkép 2014-2018 című tanulmányában. Ezen a ponton érdemes felidézni: a kormány már 2017 tavaszán megpróbálkozott azzal, hogy a túlóraszámok emelésével elégítse ki az „élőmunka igényt”, ám akkor még a 2018-as parlamenti választások előtt állt az ország, így akkor végül visszavonulót fújtak. A munkaerőpiaci tartalékok ugyanakkor kifulladóban vannak: az ide sorolt munkanélküliek, inaktívak és alulfoglalkoztatottak létszáma a 2012-es 792 ezer főről 2018 második negyedévére 315 ezer főre zsugorodott. Ez az eddig mért legalacsonyabb létszám. Palkovics László innovációs miniszter a HírTv-nek lényegében el is ismerte, hogy a munkaerőhiány kezelésére találták ki az "önkéntes túlórát". "Nem kell nagy bölcsesség, sem sok tárgyalás ahhoz, hogy lássuk: a magyar gazdaság fölfele futó ágban van, aminek egy limitje van, a munkaerő" - mondta. A megoldások szerinte "szépen alakulnak", ezek egyike a közmunkások átirányítása a piacra. "Nyilvánvalóan kellenek olyan megoldások is, mint az önkéntesen vállalt túlmunka" - tette hozzá, mondván: a vállalatok számára jobb megoldás, ha a dolgozók önként vállalják, hogy adott esetben többet dolgoznak, mint ha ezt a többletet kölcsönzött munkaerővel vagy új emberek felvételével kellene megoldaniuk.   A miniszter azt már nem részletezte, mennyiben alakulnak szépen az egyéb megoldások. Talán azért, mert az eddigi, korábban leírt rétegeket - a nyugdíjasokat, a kisgyerekes nőket és a közmunkásokat - érintő próbálkozások nem mondhatók éppen sikeresnek. Utóbbiakat ugyan a hivatalos statisztika foglalkoztatottnak tekinti, jelentősen megszépítve ezzel a munkanélküli statisztikákat, a kormány mégis jelentős munkaerőpiaci tartalékként beszél róluk az utóbbi időben. A korábban mesterségesen felpumpált közmunkaprogram finanszírozását ezért drasztikusan visszavágták, ezzel "ösztönözve" a közmunkásokat az elsődleges munkaerőpiacra történő belépésre. A közmunkás létszám így harmadával, 133 ezerre csökkent, és egy részüket  valóban fel is szívta a versenyszféra.  Sokuknak azonban képzettségi szintjük és lakóhelyük elszigeteltsége miatt nincs lehetőségük a kitörésre. Mint arra a KSH is rámutat: az ország nyugati felében a képzetlen munkaerő iránt is nagy a kereslet, az ország keleti felében viszont sok esetben a közfoglalkoztatás jelenti az egyetlen munkalehetőséget. A közfoglalkoztatotti létszámcsökkentés azonban mindezt figyelmen kívül hagyva, fűnyíróelve-szerűen ment végbe, így sokakat az árok szélén hagytak. A helyzetet jól jellemzi, hogy a munkanélküliek csaknem fele teljesen ellátatlanul maradt, mivel a munkanélküli ellátás csak 3 hónapig jár.  A kormány a nyugdíjasfoglalkoztatásra is rástartolt, az e célból tavaly létrehozott nyugdíjas szövetkezetek azonban érdeklődés hiányában kudarcba fulladtak. A több mint 2 millió nyugdíjas közül mindössze 7 ezer vállalt ily módon munkát az elmúlt évben. A kudarcot gyakorlatilag beismerve januártól az összes nyugdíjas számára felkínálja a kormány az eddig csak a szövetkezeteken keresztül nyújtott adókedvezményt. A siker kétséges: a GKI Gazdaságkutató Zrt. felmérése szerint a nyugdíjasok 80 százalékának esze ágában sincs ismét dolgozni.    A kormány - a szavak szintjén legalábbis - próbálkozna a kisgyerekes nők munkaerőpiaci aktivizálásával is, hiszen például a 3 évesnél fiatalabb gyermeket nevelő anyák 15 százaléka dolgozott csak tavaly.  A kormány itt is a szövetkezeti munkavállalás csodafegyverét húzta volna elő, ám mintha meggondolták volna magukat. Novák Katalin  még a nyáron harangozta be a januártól tervezett kismamaszövetkezeteket, ám az elképzelést azóta is mély csend övezi.  

Támogatással költöznének csak a dolgozók

A potenciális munkaerő-tartalék létszáma több, mint a háromszorosát teszi ki az üres álláshelyeknek, e tartalék azonban nem feltétlenül ott van, ahol igény lenne rá. Közép-Magyarországon, Közép- és Nyugat-Dunántúlon a legmagasabb az üres álláshelyek aránya a potenciális munkaerő-tartalékhoz viszonyítva, az ország keleti régióiban viszont a magas tartaléklétszám kevés álláshellyel párosul. A munkavállalási célú belföldi vándorlásnak ugyanakkor gátat szab, hogy a fejlettebb régiókban a lakásárak és bérleti díjak is jóval magasabbak. A foglalkoztatottak negyede költözne ugyan a jobb munka reményében, de kétharmaduk csak akkor, ha ehhez valamilyen formában támogatást kapna. A kormány azonban januártól megszünteti a mobilitási célú lakhatási támogatás adókedvezményét.   

A cégek jövőre is bővítenék létszámukat, de erre a munkaerőhiány miatt nem nagyon lesz módjuk

Várhatóan 2019-ben is tovább erősödik majd a munkaerő iránti kereslet: az idén 23 százalékponttal több vállalat bővítette létszámát, mint amennyi csökkentette, 2019-re vonatkozóan pedig 38 százalékpontos többségben vannak a létszámbővítést tervező vállalatok a létszám-leépítőkkel szemben – derül ki a Pénzügyminisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézetének (MKIK GVI) rövid távú munkaerőpiaci prognóziskutatásából, amelynek során 6781 cég vezetőjét kérdezték meg a munkaerő iránti keresletükről. A cégek ugyanakkor várhatóan nem fogják tudni tovább bővíteni létszámukat – hangsúlyozza az elemzés. A vállalatok ugyanis általában túlzóan optimistán tekintenek a jövőbe: jellemzően nagyobb mértékű létszámfelvétellel, vagy kisebb mértékű elbocsátással kalkulálnak, mint ami bekövetkezik. A MKIK GVI ezért a vállalati adatfelvételben megfogalmazott várakozásokat a korábbi évek tapasztalataival korrigálta. Az adatfelvétel nyers adatai alapján 2019-ben 2,4 százalékpontos növekedés várható a foglalkoztatásban, a korrigált becslés szerint azonban kizárólag az ipar területén várható a foglalkoztatás bővülése, másutt nem lesz rá mód. A létszámbővítési korlátok pedig várhatóan az építőipari és a kereskedelmi vállalatoknál mutatkoznak majd meg a leginkább. Az ellentmondásosnak tűnő helyzet hátterében a mélyülő toborzási nehézségek állnak, aminek következtében hiába fogalmaznak meg a cégek bizakodó foglalkoztatási terveket a kedvező üzleti környezet hatására, azokat nem tudják megvalósítani. A toborzási nehézségekkel küzdő vállalatok aránya 2014 óta mutat jelentős mértékű növekedést, 2018-ban már a cégek 43 százaléka számolt be arról, hogy tartósan betöltetlen álláshelyekkel rendelkezik. A cégek harmada a szakképzett fizikai munkaerőt igénylő pozíciók betöltésekor szembesült toborzási problémákkal, negyedük szakképzetlen fizikai munkást sem talál már.
Szerző