Megszűnik a földpiac, gyakorlatilag bevezetik a hatósági árat

Publikálás dátuma
2018.12.18 06:45

Fotó: Shutterstock/
Száműzik a termőföld értékét mérő aranykoronát, és helyébe a területileg elfogadott átlagár, illetve a várható hozam kivetítése lépne.
Erősen vitatható körülmények között a múlt héten megszavazta az Országgyűlés a földforgalmi törvény módosítását is. Ezzel hatósági ár veszi át a termőföldforgalomban a piac helyét – vélik agrárszakemberek. Szerintük ez a jogszabály, ha az államelnök aláírja és hatályba lép, tökéletesen szakmaiatlan és végrehajthatatlan. Jelenleg még az aranykorona jelezi föld termőképességét és ezáltal az értékét. Az árat többek között befolyásolja a művelési ág, a birtoktest mérete, termőképesség, a tulajdonosok száma, a termőhely földrajzi elhelyezkedése és még lehetne sorolni. Tavaly hektáronként átlagosan 1,4 millió forintért adták a termőföldet, s ezzel számolva mintegy 392 milliárd forint volt a teljes forgalom értéke. Nem kis üzletről van tehát szó. Az elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény úgy rendelkezik, hogy a földérték meghatározásával kapcsolatos forgalmi értékbecslést kiiktatja. Helyette a térségben jellemző hektáronkénti áron kell eladni a birtokot. Ez azonban nem veszi figyelembe, hogy az árakat hogyan befolyásolja a kereslet-kínálat – jegyezte meg lapunknak Vári Attila, agrár szaktanácsadó. Emellett a föld értéke, hozama a bérleti díjakban is megjelenik, míg egy ilyen „hatósági” ár ezt is blokkolhatja. Semmiképpen sem kívülről kell megmondani, mennyit ér egy birtok – közölte Vári Attila. Több olyan közigazgatási per is volt, ahol a bíróság többnyire a vevőnek adott igazat a földbizottsággal szemben, mert úgy ítélte meg a testület, hogy az a terület annyit ér, amennyit a vevő megad érte. A föld értéke pedig adott térségen belül is igen eltérő lehet – jegyezte meg a szakértő. Aki ennél magasabb áron akar megszabadulni a földjétől, kénytelen lesz szakértőt fogadni, nyilván nem kis pénzért, aki kiszámíthatja neki a a törvényben megadott indexálás szerint az elkövetkező 20 évben (!) várható jövedelmet és annak alapján kell meghatározni a vételárat - mondta a Népszavának Harangozó Gábor, az MSZP agrárpolitikai ügyvivője. Abban a lapunk által megkérdezett szakértők egyetértettek, hogy olyan ember nincs, aki nem hogy 20, de akár csak néhány évre előre meg tudná mondani, hogy egy adott birtok mekkora jövedelmet képes hozni. Ez azért is lehetetlen, mert egy nagyobb birtoktesten adott parcellák termőképessége is eltérhet és változhat az évek során. Ma még azt sem látni előre, hogy 2020-tól pontosan mekkora lesz a közvetlen területalapú támogatás összege és hogy 2027 után marad-e ez a támogatási rendszer. Ezt nehéz másként értékelni, mint úgy, hogy ha egy adott helyen van egy fontos ember, akkor megmondják az eladónak, hogy mennyiért kell neki eladni a földjét, mert különben élete végéig a nyakán marad a birtok – tette hozzá. Hogy ez nem csak üres fenyegetőzés, bizonyítja a módosítás egy másik fontos eleme. Ma még az eladó és a vevő is vitás esetben előbb a települési önkormányzati testülethez, majd az agrárkamara területileg illetékes szervezetéhez, e fórum után pedig a bírósághoz fordulhat. Végső esetben a szerződést semmissé nyilváníthatta a testület. Az új szabályok szerint azonban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei vezetői által hozott állásfoglalással szemben jogorvoslatért az agrárkamara helyi szervezetéből alakult földbizottság döntése miatt a jövőben a kormányhivatalhoz, majd a bírósághoz lehet fordulni, de a bíróság a döntést nem változtathatja meg, csak új eljárásra utasíthatja ugyanazokat a szereplőket. Ezt addig lehet folytatni, míg a helyi hatalom számára nem kívánatos adásvétel meg nem hiúsul. Eredetileg a település gazdáiból, illetve az önkormányzati testület tagjaiból alakultak volna meg a földbizottságok, ám a szaktárca a mai napig nem adta ki az ehhez szükséges végrehajtási rendeletet, és úgy tetszik, már nem is fogja. Ráadásul a törvénymódosítása nyomán, a kamara megyei szervezete a korábbiakkal ellentétben nem szakértői véleményt mondhat csupán, hanem ügyfélként vehet részt az adásvételben az eladó és a vevő mellett. Ennek az a jelentősége, hogy eleve beleszólhat, hogy a két másik ügyfél megkötheti a szerződést vagy sem– figyelmeztetett Harangozó Gábor. Így talán érthető, hogy a törvénymódosítást az Országgyűlés illetékes bizottságában kötelező vita elkerülése érdekében Győrffy Balázs fideszes országgyűlési képviselő, a NAK elnöke, valamint a szintén fideszes országgyűlési képviselő, Jakab István, a kormány közelinek mondott Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (MAGOSZ) elnöke és Font Sándor, a mezőgazdasági bizottság fideszes elnöke önálló képviselői indítványként nyújtotta be az Országgyűléshez. A paraszt nem hülye, majd zsebből zsebbe fizeti ki a vevő az eladónak a valós és a hivatalos érték közötti különbséget – állította a Népszavának Raskó György, agrárközgazdász. Éppen ezért nem tart attól, hogy az elmúlt években lendületbe jött föld áremelkedés leállna, vagy csökkenne. Harangozó Gábor szerint viszont a piac kikapcsolása leértékeli a földtulajdont azzal, hogy mesterségesen korlátozza az árakat. Csakhogy a kormány célja éppen az, hogy míg a földárveréseknél följebb tornázza az árakat és így a költségvetési bevételeket, most visszafogja, hogy a Fidesz közeli helyi potentátok még be tudjanak vásárolni a földekből. Ez a törvény elsősorban a 35 ezer versenyképes gazdaság érdekében született - vélte Raskó György. A lajoskomáromi integrált gazdaság elnöke nem tartotta ördögtől valónak a kamara földbizottsági tevékenységét, mert szerinte ezzel csökkenthető a helyi összefonódás veszélye. Harangozó Gábor azonban hangsúlyozta, a kamara a törvénymódosításnak köszönhetően érzékeny személyi gazdasági és egyéb adatokhoz juthat hozzá. A föld adásvételkor ugyanis a vevő közvetlen hozzátartozóinak az esetleges tulajdonának, vállalkozásának, az abból származó jövedelmének az adatait is tárolhatja. Ezért az ellenzéki párt az adatvédelmi biztoshoz fordul, míg a földforgalmi törvény visszásságait az Alkotmánybírósággal vizsgáltatná ki.  

Gondban a bankok

Eddig sem volt egyszerű föld-fedezet mellett hitelt nyújtani, ezután ez még nehézkesebbé válik - mondta Tresó István. A K&H Bank agrárterületéért felelős ügyvezető igazgatója elméletileg ugyan jó gondolatnak tartja, hogy a föld mint termelőeszköz értékét a jövedelemtermelő képességhez kössék, de ezt az aranykorona érték – még ha régi viszonyszám is – megközelítőleg leképezte azt. Amellett, hogy a termőföld jövedelmezőségét számos dolog befolyásolja, mostantól a szerződéses földár is megkérdőjeleződhet, mert nem a piaci viszonyok szabályozzák, így annak fedezeti értékét nehezen tudja meghatározni a bank - tette hozzá. Ha valaki a földvásárláshoz kívánna hitelt felvenni, akkor valószínűleg csak a jóváhagyási procedúrát követően lehet a hitelkérelmét elbírálni, és nagyon alacsony fedezeti értékkel vehető figyelembe a föld. A termelés finanszírozása földfedezet mellett felvett hitelből is bonyolultabbá válik, mert hiába van meg a felkínált terület, ha annak értéke nehezen kalkulálható. 

2018.12.18 06:45
Frissítve: 2018.12.18 06:45

A válság óta megduplázódott a milliárdosok száma, sosem volt még ennyi pénze a gazdagoknak

Publikálás dátuma
2019.01.21 12:42

Fotó: /
Tovább nyílt a vagyonolló tavaly. A világszerte fizetett adóknak csak 4 százaléka származik a gazdagoktól, míg a 26 leggazdagabbnak annyi pénze van, mint másik 5 milliárd embernek együtt.
"A gazdagok és szegények közötti egyre szélesedő szakadék ellehetetleníti a szegénység elleni harcot, károsítja a gazdaságot és szítja az emberek dühét" - mondta Winnie Byanyima, az Oxfam International vezérigazgatója. 2018-ban még tovább nyílt a vagyonolló a leggazdagabbak és a legszegényebbek között, hívta fel rá a figyelmet a nemzetközi civil szervezet a hétfőn közzétett éves egyenlőtlenségi jelentésében, mint azt az Euronews kiszúrta.
Tavaly a 26 leggazdagabb ember vagyona egyenlő volt az emberiség legszegényebb felének összvagyonával
- írják. Világszerte 10 ezer ember hal meg naponta azért, mert pénz híján nem fér hozzá egészségügyi ellátáshoz. Egyes helyeken - például a brazíliai Sao Pauloban - átlag 25 évvel élnek rövidebb ideig a szegény környékek lakói, mint a jómódúak. A férfiaknak világszerte másfélszer annyi tulajdona van, mint a nőknek, és a cégek 86 százalékát vezetik. A nők eközben 10 trillió dollár értékű munkát végeznek fizetetlenül, láthatatlanul, otthonaikban takarítva, mosva és főzve a férfiakra.
A 2008-as pénzügyi válság óta megduplázódott a milliárdosok száma
- mutatott rá az Oxafam. A leggazdagabbak vagyona tavaly összesen 900 milliárd dollárral (252 ezer milliárd forinttal) nőtt, ami napi 2,5 milliárd dolláros (700 milliárd forintos) növekedésnek felel meg, miközben a világ legszegényebb felének összvagyona átlagosan 11 százalékkal csökkent - húzta alá a civil szervezet. Soha a bolygó történetében nem volt ekkora vagyona a leggazdagabbaknak, míg eközben az emberiség fele napi nagyjából 1500 forintból kell megéljen.
Az adók szintje évtizedek óta most a legalacsonyabb
- állapították még meg. "Ha megfordulna a tendencia, a kormányok többségének elég bevétele lenne a közkiadások finanszírozására" - vélekedett a szervezet, hangsúlyozva, hogy a gazdagok aránytalanul kevés adót fizetnek. Az Oxfam szerint a világszerte megfizetett adópénzek mindössze 4 százaléka fakad a gazdagok megadóztatásából - 96 százalékot a szegények fizetnek.
2019.01.21 12:42

Magyar cégeket is érint a Brexit-kockázat

Publikálás dátuma
2019.01.21 10:30

Fotó: Shutterstock/
A három évvel ezelőtti Brexit-népszavazás óta a brit hátterű hazai cégek számának emelkedése megállt, dolgozóik száma pedig csökken.
A 2016-os Brexit-népszavazás óta befagyott a brit hátterű hazai vállalkozások addig töretlenül emelkedő száma - közli a céginformációval foglalkozó Opten. Míg 2004-ben 1525 szigetországi kötődésű hazai társaságot tartottak számon, addig a szám folyamatos emelkedéssel 2016-ra 2309-re nőtt. Az ív azonban itt megtört: a rákövetkező évben 2307, majd tavaly 2304 ilyen társaságot tartottak nyilván, ami tehát némi csökkenéssel lényegében nem mutat változást. A Brexit-hatás az alkalmazotti létszámra is kihatott. Míg 2016 júniusában e cégeknél 73 ezren dolgoztak, addig jelenleg már csak 69 ezren. Eközben ráadásul bővült az általános hazai foglalkoztatás. A brit hátterű vállalkozások között az átlagnál jóval nagyobbak is érintettek, vagyis nemzetgazdasági szerepük kiemelkedő. Az összetett tulajdonosi láncokat és a közvetett kapcsolatokat is hozzászámítva számuk már 2900-ra rúg. Ráadásul a külkereskedelmi és áttételes beszállítói láncokon keresztül beágyazottságuk még mélyebb. Bár az árfolyamváltozás egyes cégekre jótékonyan hathat, addig mások számára akár végzetes következményekkel is járhat. A vámok változása szintén szórhatja a mezőnyt. Minél több szálon kötődik egy hazai gazdálkodó az Egyesült Királysághoz, az elkövetkező időszakban annál nagyobb kockázatot visel. Nem túlzás tehát azt állítani, hogy a Brexit kimenetelének tovagyűrűző hatásai tömegek megélhetését érinthetik Magyarországon - állapítja meg az Opten.
Szerző
2019.01.21 10:30
Frissítve: 2019.01.21 10:30