Megszűnik a földpiac, gyakorlatilag bevezetik a hatósági árat

Publikálás dátuma
2018.12.18 06:45

Fotó: Shutterstock
Száműzik a termőföld értékét mérő aranykoronát, és helyébe a területileg elfogadott átlagár, illetve a várható hozam kivetítése lépne.
Erősen vitatható körülmények között a múlt héten megszavazta az Országgyűlés a földforgalmi törvény módosítását is. Ezzel hatósági ár veszi át a termőföldforgalomban a piac helyét – vélik agrárszakemberek. Szerintük ez a jogszabály, ha az államelnök aláírja és hatályba lép, tökéletesen szakmaiatlan és végrehajthatatlan. Jelenleg még az aranykorona jelezi föld termőképességét és ezáltal az értékét. Az árat többek között befolyásolja a művelési ág, a birtoktest mérete, termőképesség, a tulajdonosok száma, a termőhely földrajzi elhelyezkedése és még lehetne sorolni. Tavaly hektáronként átlagosan 1,4 millió forintért adták a termőföldet, s ezzel számolva mintegy 392 milliárd forint volt a teljes forgalom értéke. Nem kis üzletről van tehát szó. Az elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény úgy rendelkezik, hogy a földérték meghatározásával kapcsolatos forgalmi értékbecslést kiiktatja. Helyette a térségben jellemző hektáronkénti áron kell eladni a birtokot. Ez azonban nem veszi figyelembe, hogy az árakat hogyan befolyásolja a kereslet-kínálat – jegyezte meg lapunknak Vári Attila, agrár szaktanácsadó. Emellett a föld értéke, hozama a bérleti díjakban is megjelenik, míg egy ilyen „hatósági” ár ezt is blokkolhatja. Semmiképpen sem kívülről kell megmondani, mennyit ér egy birtok – közölte Vári Attila. Több olyan közigazgatási per is volt, ahol a bíróság többnyire a vevőnek adott igazat a földbizottsággal szemben, mert úgy ítélte meg a testület, hogy az a terület annyit ér, amennyit a vevő megad érte. A föld értéke pedig adott térségen belül is igen eltérő lehet – jegyezte meg a szakértő. Aki ennél magasabb áron akar megszabadulni a földjétől, kénytelen lesz szakértőt fogadni, nyilván nem kis pénzért, aki kiszámíthatja neki a a törvényben megadott indexálás szerint az elkövetkező 20 évben (!) várható jövedelmet és annak alapján kell meghatározni a vételárat - mondta a Népszavának Harangozó Gábor, az MSZP agrárpolitikai ügyvivője. Abban a lapunk által megkérdezett szakértők egyetértettek, hogy olyan ember nincs, aki nem hogy 20, de akár csak néhány évre előre meg tudná mondani, hogy egy adott birtok mekkora jövedelmet képes hozni. Ez azért is lehetetlen, mert egy nagyobb birtoktesten adott parcellák termőképessége is eltérhet és változhat az évek során. Ma még azt sem látni előre, hogy 2020-tól pontosan mekkora lesz a közvetlen területalapú támogatás összege és hogy 2027 után marad-e ez a támogatási rendszer. Ezt nehéz másként értékelni, mint úgy, hogy ha egy adott helyen van egy fontos ember, akkor megmondják az eladónak, hogy mennyiért kell neki eladni a földjét, mert különben élete végéig a nyakán marad a birtok – tette hozzá. Hogy ez nem csak üres fenyegetőzés, bizonyítja a módosítás egy másik fontos eleme. Ma még az eladó és a vevő is vitás esetben előbb a települési önkormányzati testülethez, majd az agrárkamara területileg illetékes szervezetéhez, e fórum után pedig a bírósághoz fordulhat. Végső esetben a szerződést semmissé nyilváníthatta a testület. Az új szabályok szerint azonban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei vezetői által hozott állásfoglalással szemben jogorvoslatért az agrárkamara helyi szervezetéből alakult földbizottság döntése miatt a jövőben a kormányhivatalhoz, majd a bírósághoz lehet fordulni, de a bíróság a döntést nem változtathatja meg, csak új eljárásra utasíthatja ugyanazokat a szereplőket. Ezt addig lehet folytatni, míg a helyi hatalom számára nem kívánatos adásvétel meg nem hiúsul. Eredetileg a település gazdáiból, illetve az önkormányzati testület tagjaiból alakultak volna meg a földbizottságok, ám a szaktárca a mai napig nem adta ki az ehhez szükséges végrehajtási rendeletet, és úgy tetszik, már nem is fogja. Ráadásul a törvénymódosítása nyomán, a kamara megyei szervezete a korábbiakkal ellentétben nem szakértői véleményt mondhat csupán, hanem ügyfélként vehet részt az adásvételben az eladó és a vevő mellett. Ennek az a jelentősége, hogy eleve beleszólhat, hogy a két másik ügyfél megkötheti a szerződést vagy sem– figyelmeztetett Harangozó Gábor. Így talán érthető, hogy a törvénymódosítást az Országgyűlés illetékes bizottságában kötelező vita elkerülése érdekében Győrffy Balázs fideszes országgyűlési képviselő, a NAK elnöke, valamint a szintén fideszes országgyűlési képviselő, Jakab István, a kormány közelinek mondott Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (MAGOSZ) elnöke és Font Sándor, a mezőgazdasági bizottság fideszes elnöke önálló képviselői indítványként nyújtotta be az Országgyűléshez. A paraszt nem hülye, majd zsebből zsebbe fizeti ki a vevő az eladónak a valós és a hivatalos érték közötti különbséget – állította a Népszavának Raskó György, agrárközgazdász. Éppen ezért nem tart attól, hogy az elmúlt években lendületbe jött föld áremelkedés leállna, vagy csökkenne. Harangozó Gábor szerint viszont a piac kikapcsolása leértékeli a földtulajdont azzal, hogy mesterségesen korlátozza az árakat. Csakhogy a kormány célja éppen az, hogy míg a földárveréseknél följebb tornázza az árakat és így a költségvetési bevételeket, most visszafogja, hogy a Fidesz közeli helyi potentátok még be tudjanak vásárolni a földekből. Ez a törvény elsősorban a 35 ezer versenyképes gazdaság érdekében született - vélte Raskó György. A lajoskomáromi integrált gazdaság elnöke nem tartotta ördögtől valónak a kamara földbizottsági tevékenységét, mert szerinte ezzel csökkenthető a helyi összefonódás veszélye. Harangozó Gábor azonban hangsúlyozta, a kamara a törvénymódosításnak köszönhetően érzékeny személyi gazdasági és egyéb adatokhoz juthat hozzá. A föld adásvételkor ugyanis a vevő közvetlen hozzátartozóinak az esetleges tulajdonának, vállalkozásának, az abból származó jövedelmének az adatait is tárolhatja. Ezért az ellenzéki párt az adatvédelmi biztoshoz fordul, míg a földforgalmi törvény visszásságait az Alkotmánybírósággal vizsgáltatná ki.  

Gondban a bankok

Eddig sem volt egyszerű föld-fedezet mellett hitelt nyújtani, ezután ez még nehézkesebbé válik - mondta Tresó István. A K&H Bank agrárterületéért felelős ügyvezető igazgatója elméletileg ugyan jó gondolatnak tartja, hogy a föld mint termelőeszköz értékét a jövedelemtermelő képességhez kössék, de ezt az aranykorona érték – még ha régi viszonyszám is – megközelítőleg leképezte azt. Amellett, hogy a termőföld jövedelmezőségét számos dolog befolyásolja, mostantól a szerződéses földár is megkérdőjeleződhet, mert nem a piaci viszonyok szabályozzák, így annak fedezeti értékét nehezen tudja meghatározni a bank - tette hozzá. Ha valaki a földvásárláshoz kívánna hitelt felvenni, akkor valószínűleg csak a jóváhagyási procedúrát követően lehet a hitelkérelmét elbírálni, és nagyon alacsony fedezeti értékkel vehető figyelembe a föld. A termelés finanszírozása földfedezet mellett felvett hitelből is bonyolultabbá válik, mert hiába van meg a felkínált terület, ha annak értéke nehezen kalkulálható. 

Frissítve: 2018.12.18 06:45

Mészáros informatikai cége is beszáll a dohányiparba

Publikálás dátuma
2019.03.25 10:27

Fotó: Népszava/ Lakos Gábor
Konzorciumban fejleszti a 4iG a dohánylogisztikai ellenőrző rendszert.
A 4iG Nyrt. és a Sauviter Zrt. közösen fejleszti, és működteti a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit (ND) Zrt. dohánytermék azonosító kibocsátó informatikai rendszerét (DAKIR)., miután megnyerte a nyílt közbeszerzési eljárást – közölte a 4iG hétfőn a tőzsde honlapján. A 4iG tulajdonosai között van a Mészáros Lőrinc vállalkozóhoz köthető Konzum PE Magántőkealap, a Konzum Nyrt.-hez tartozó KZF Vagyonkezelő Kft. és az Opus Global Nyrt. is.        A friss közleményben az áll, hogy a szerződés becsült értéke nettó 4 milliárd forint. Az MTI összefoglalója szerint a nyertes konzorcium a cigaretta és vágott dohány termékek valós idejű nyomon követésére alkalmas rendszer fejlesztését, adatközpontjának megvalósítását, illetve az adatok biztonságos tárolását végzi, emellett az informatikai-, ügyfélszolgálati- és szervizhátteret biztosítja majd az elkövetkező 5 évben az ND Zrt. számára. A DAKIR-t a szerződéskötést követő 31. napon kell üzembe állítania a fejlesztőknek. Közölték, hogy a 4iG Nyrt. és partnere felkészült a DAKIR a jogszabályi határidőnek megfelelő éles indítására, mivel uniós előírásnak megfelelően Magyarországon és az uniós tagállamokban 2019. május 20. után már minden egyes csomag cigarettának és vágott dohány terméknek azonosíthatónak kell lennie. Az informatikai rendszer bevezetésének célja az illegális dohánykereskedelem visszaszorítása az Európai Unió tagországaiban. A cigaretta és vágott dohány nyomkövetése azt jelenti, hogy május végétől minden doboz és tasak, illetve gyűjtőcsomagolás egyedi elektronikus azonosítót kap, aminek alapján a DAKIR rendszerben valós időben lehet majd a termékek útját követni a gyártástól, a raktározáson keresztül a trafikba érkezésig. Emellett a rendszer feladata a gazdasági szereplők – gyártók, importőrök, nagy- és kiskereskedők – továbbá az összes létesítmény azonosítása, ahol dohánytermék gyártása, tárolása, értékesítése zajlik, és a DAKIR nyilvántartja és monitorozza a dohánytermék gyártására szolgáló gépeket is. Az azonosítóért díjat, kiszerelési egységenként várhatóan 2-5 forintot fizetnek a gyártók, és az importőrök az ND Zrt.-nek, a cég a befolyó összegből finanszírozza a rendszer fenntartását és teljes körű üzemeltetését. A dohánykereskedelmi társaság adatai szerint Magyarországon havonta 31 millió doboz cigarettát és szivarkát, valamint nagyjából ezzel a mennyiséggel megegyező, különböző kiszerelésű vágott dohányterméket értékesítenek – közölték.

60 millió forint bírságot szabott ki a jegybank a Magyar Posta biztosítóira

Publikálás dátuma
2019.03.25 10:25

Fotó: Népszava
Bajok vannak a nyilvántartási, adatszolgáltatási, informatikai, ügyféltájékoztatási, panaszkezelési és a biztosítási szerződési feltételekkel.
Összesen 60 millió forint bírságot szabott ki a jegybank a Magyar Posta biztosítóira: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyebek közt nyilvántartási, adatszolgáltatási, informatikai, ügyféltájékoztatási, panaszkezelési és a biztosítási szerződési feltételeket érintő jogsértések miatt hozott intézkedéseket és rótt ki bírságot a Magyar Posta Biztosító Zrt.-re és a Magyar Posta Életbiztosító Zrt.-re.
Az MNB hétfői közleménye szerint az eljárások a 2015 májusától a vizsgálat lezárásáig terjedő időszakot tekintették át. Bár az MNB több hiányosságot feltárt, ezek alapvetően nem érintik a biztosítók megbízható működését.
A jogsértések miatt az MNB a Magyar Posta Biztosítóra 25 millió, a Magyar Posta Életbiztosítóra 35 millió forint bírságot szabott ki, és kötelezte azokat a jogszabályszerű működésre.