"Sztrájk!" - Írta a Kossuth téri zászlórúdra, gyorsított eljárásban állhat bíróság elé

Publikálás dátuma
2018.12.19. 11:03

Fotó: Tóth Gergő
Egy tüntető kedd este felírta a zászlórúdra, hogy sztrájk. Percek múlva őrizetbe vették, és azóta jóformán semmit se tudni róla. Egy biztos: eljárás indult ellene.
A rabszolgatörvény elleni tiltakozássorozat legutóbbi eseménye Budapesten egy szabad mikrofonos fórum volt a Kossuth téren, kedden. A demonstráció nem minden résztvevője tartotta be a törvényeket: a police.hu szerint
egy férfi fekete festéket fújt a Kossuth téren álló, hatalmas zászlórúdra.

A rendőrségi közleményből nem derül ki, hogy vajon csak maszatolt-e egy vandál, vagy politikai üzenetet hagyott maga után valaki. Ám mint kiderült, a "sztrájk!" felirat volt olvasható - nagyon rövid ideig - a zászlórúdon.
A festés másnapra nyom nélkül eltűnt, és mint a Népszava megtudta, hasonlóan járt a tüntető is. Előbb a VIII. kerületi rendőrkapitányságra vitték, ahol már éjjel kihallgatták. Azóta viszont nem tudni hol van, és erről még a jogi képviseletét vállaló TASZ munkatársának sem adtak felvilágosítást a hatóságok.
"Én azt a tájékoztatást kaptam, hogy 72 órára őrizetbe veszik, valószínűleg a II. kerületi fogdába viszik, és ha lesz előadója az ügynek, tőle kérhetek majd engedélyt, hogy bemehessek hozzá" - mondta el lapunknak a gyanúsított párja. Hozzátette, a férfi rendszeresen szed gyógyszert, de hiába mondta ezt a rendőröknek, azok nem engedik, hogy gyógyszerét odaadja neki. Ehhez megint csak az előadó közbenjárása kéne, ám
a zászlórudat előbb sikerült lemosni, minthogy a rendőrök kerítettek volna a tüntetőnek egy előadót. Nélküle viszont semmi információt nem árulnak el.

A "sztrájk" felirat alkotóját a rendőrségi közlemény szerint percekkel a bűncselekményt követően, a helyszíntől nem messze elfogták, előállították és gyanúsítottként hallgatták ki. A 31 éves soproni férfi ellen rongálás vétség megalapozott gyanúja miatt indult büntetőeljárás. A bűncselekmény elkövetését beismerte, a nyomozók őrizetbe vették és kezdeményezik bíróság elé állítását.
Állítólag gyorsított eljárás folyik ellene.
Szerző
Frissítve: 2018.12.19. 14:33

Fegyelmit indítanak a debreceni egyetem igazságügyi orvosszakértői ellen

Publikálás dátuma
2018.12.19. 10:38

Fotó: Google Street View
A hírek szerint a kamara egyik tagja rendőrségi feljelentést tett közokirat-hamisítás és költségvetési csalás gyanújával.
A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara fegyelmi eljárást indít a Debreceni Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézetének vezetője, valamint öt munkatársa ellen, miután kiderült, hogy éveken át saját zsebbe térítették a hatósági kirendelésekre végzett szakértői munkák után járó díjazást, amit az egyetem kasszájába kellett volna utaltatniuk – írja a 24.hu. A portál korábban arról számolt be, hogy ezzel a módszerrel a debreceni szakértők hosszú időn keresztül dupla fizetést biztosítottak maguknak: az egyetem folyósította számukra a teljes munkaidős közalkalmazotti bérüket, ám eközben vállalkozóként is benyújtották a számlát a munkahelyükön, munkaidőben elvégzett munkákért. Az igazságügyi orvosszakértőket a rendőrség és a bíróság rendelheti ki szakértői feladatok elvégzésére, ilyenkor a díjazást teljes egészében az állam fizeti a hatóságoknak. Mint írták, ennek a pénznek az egyetem kasszájába kellett volna befolynia, de csak a díj elenyésző része, a laborok, vizsgálók, eszközök használatáért járó költségátalány jutott el az intézményhez. A cikk szerint a szakértők a magánvállalkozói számláikra kérték a hatóságoktól a kirendelési díjak kifizetését, és kiderült, hogy az évek során szinte valamennyien hamis vállalkozói pecséteket használtak. A 24.hu információi szerint a kamara egyik tagja rendőrségi feljelentést tett közokirat-hamisítás és költségvetési csalás gyanújával. A feljelentő a kamarának is eljuttatta az üggyel kapcsolatos dokumentumokat. A kamara elnöksége a dokumentumok áttekintése után úgy döntött, indokoltnak tartja a fegyelmi eljárás elindítását.
Szerző

Buktatói is vannak az országos sztrájk megszervezésének

Publikálás dátuma
2018.12.19. 10:01
Nyugati pályaudvar a 2007-es vasutassztrájk idején
Fotó: Kállai Márton
A közszolgáltatások területén szinte lehetetlen jogszerűen országos sztrájkot tartani, csak a szociális ágazatnak van kidolgozva a még elégséges szolgáltatások köre.
Miközben a munkáltató túlkapásaival szemben a legerősebb fegyver a dolgozók kezében a sztrájk, s emiatt az utóbbi napokban sokan követeltek a nyilvánosság előtt is országos munkabeszüntetést, több szakszervezeti vezető is megfontoltságra int. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) meghívására szerdán délután gyűlnek össze a konföderációk és tagszervezeteik vezetői, hogy rögzítsék a kormány dolgozókat megnyomorító törvénycsomagja elleni tiltakozás formáit és menetrendjét, 
de egyáltalán nem biztos, hogy többséget kap az egész országra kiterjedő sztrájk megszervezése

egy közeli időpontra. Végső megoldásként a Népszava által megkérdezett érdekvédők többsége elképzelhetőnek tartja ezt, de előtte sok más lehetőséget akarnak bevetni. A 2015-2016-os egészségügyi tiltakozások egyik legharcosabb szervezője, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) akkori vezetője például arra figyelmeztet, hogy a szociális terület kivételével ma egyetlen közszolgáltatási ágazatban sincs olyan kidolgozott feladatlista, ami alapján azonnal meg lehetne állapodni a még elégséges szolgáltatásokról - márpedig e nélkül ezekben a szakmákban jogszerű sztrájk nem indítható. Kiss László, aki jelenleg a Munkástanácsokhoz tartozó 5.12 egészségügyi szakszervezet elnöke, a Népszavának elmondta, az egészségügy minimumszolgáltatásait a korábbi ÁNTSZ-nek kellett volna kidolgozni, de ezt a feladatot nem teljesítette, ha pedig most kezdenének róla tárgyalni, az hónapokig tartó küzdelem és bírósági procedúra lenne. A szociális ágazatban működő szakszervezetek 2013. november 21-én hozták létre a sztrájkbizottságukat, majd egészen 2015 májusáig tárgyaltak az Emberi Erőforrások Minisztériumával a még elégséges szolgáltatásokról. Mivel nem jutottak megegyezésre, a munkavállalók szervezetei bírósághoz fordultak, ahol végigjártak minden lépcsőfokot. Végül a Kúria 2016. március végén végérvényesen jogszerűnek nyilvánította a szociális terület valamennyi munkakörére rendkívül részletesen kidolgozott feladatlistát, és arra kötelezte a kormányt, hogy egy sztrájk esetén azt fogadja el. Az biztos tehát, hogy a szolgáltatások listáit minden területre ki kell dolgozni, nem lehet tovább "beleülni" ebbe a feladatba, és ebben a szakszervezeteknek kell élen járni. Ám a szociális ágazat példája arra is figyelmeztet, hogy ez nem lesz egyszerű. A másik megoldás, ha azt harcolják ki a szervezett vagy eddig szervezetlen dolgozók, hogy szülessen új Munka törvénykönyve, új sztrájktörvény, új ágazati jogállási törvények, amelyeket velük együttműködve, akár fejezetről-fejezetre egyeztetve dolgoz ki a kormány. Ez lenne az igazi eredmény.