Fegyelmit indítanak a debreceni egyetem igazságügyi orvosszakértői ellen

Publikálás dátuma
2018.12.19. 10:38

Fotó: Google Street View
A hírek szerint a kamara egyik tagja rendőrségi feljelentést tett közokirat-hamisítás és költségvetési csalás gyanújával.
A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara fegyelmi eljárást indít a Debreceni Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézetének vezetője, valamint öt munkatársa ellen, miután kiderült, hogy éveken át saját zsebbe térítették a hatósági kirendelésekre végzett szakértői munkák után járó díjazást, amit az egyetem kasszájába kellett volna utaltatniuk – írja a 24.hu. A portál korábban arról számolt be, hogy ezzel a módszerrel a debreceni szakértők hosszú időn keresztül dupla fizetést biztosítottak maguknak: az egyetem folyósította számukra a teljes munkaidős közalkalmazotti bérüket, ám eközben vállalkozóként is benyújtották a számlát a munkahelyükön, munkaidőben elvégzett munkákért. Az igazságügyi orvosszakértőket a rendőrség és a bíróság rendelheti ki szakértői feladatok elvégzésére, ilyenkor a díjazást teljes egészében az állam fizeti a hatóságoknak. Mint írták, ennek a pénznek az egyetem kasszájába kellett volna befolynia, de csak a díj elenyésző része, a laborok, vizsgálók, eszközök használatáért járó költségátalány jutott el az intézményhez. A cikk szerint a szakértők a magánvállalkozói számláikra kérték a hatóságoktól a kirendelési díjak kifizetését, és kiderült, hogy az évek során szinte valamennyien hamis vállalkozói pecséteket használtak. A 24.hu információi szerint a kamara egyik tagja rendőrségi feljelentést tett közokirat-hamisítás és költségvetési csalás gyanújával. A feljelentő a kamarának is eljuttatta az üggyel kapcsolatos dokumentumokat. A kamara elnöksége a dokumentumok áttekintése után úgy döntött, indokoltnak tartja a fegyelmi eljárás elindítását.
Szerző

Buktatói is vannak az országos sztrájk megszervezésének

Publikálás dátuma
2018.12.19. 10:01
Nyugati pályaudvar a 2007-es vasutassztrájk idején
Fotó: Kállai Márton
A közszolgáltatások területén szinte lehetetlen jogszerűen országos sztrájkot tartani, csak a szociális ágazatnak van kidolgozva a még elégséges szolgáltatások köre.
Miközben a munkáltató túlkapásaival szemben a legerősebb fegyver a dolgozók kezében a sztrájk, s emiatt az utóbbi napokban sokan követeltek a nyilvánosság előtt is országos munkabeszüntetést, több szakszervezeti vezető is megfontoltságra int. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) meghívására szerdán délután gyűlnek össze a konföderációk és tagszervezeteik vezetői, hogy rögzítsék a kormány dolgozókat megnyomorító törvénycsomagja elleni tiltakozás formáit és menetrendjét, 
de egyáltalán nem biztos, hogy többséget kap az egész országra kiterjedő sztrájk megszervezése

egy közeli időpontra. Végső megoldásként a Népszava által megkérdezett érdekvédők többsége elképzelhetőnek tartja ezt, de előtte sok más lehetőséget akarnak bevetni. A 2015-2016-os egészségügyi tiltakozások egyik legharcosabb szervezője, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) akkori vezetője például arra figyelmeztet, hogy a szociális terület kivételével ma egyetlen közszolgáltatási ágazatban sincs olyan kidolgozott feladatlista, ami alapján azonnal meg lehetne állapodni a még elégséges szolgáltatásokról - márpedig e nélkül ezekben a szakmákban jogszerű sztrájk nem indítható. Kiss László, aki jelenleg a Munkástanácsokhoz tartozó 5.12 egészségügyi szakszervezet elnöke, a Népszavának elmondta, az egészségügy minimumszolgáltatásait a korábbi ÁNTSZ-nek kellett volna kidolgozni, de ezt a feladatot nem teljesítette, ha pedig most kezdenének róla tárgyalni, az hónapokig tartó küzdelem és bírósági procedúra lenne. A szociális ágazatban működő szakszervezetek 2013. november 21-én hozták létre a sztrájkbizottságukat, majd egészen 2015 májusáig tárgyaltak az Emberi Erőforrások Minisztériumával a még elégséges szolgáltatásokról. Mivel nem jutottak megegyezésre, a munkavállalók szervezetei bírósághoz fordultak, ahol végigjártak minden lépcsőfokot. Végül a Kúria 2016. március végén végérvényesen jogszerűnek nyilvánította a szociális terület valamennyi munkakörére rendkívül részletesen kidolgozott feladatlistát, és arra kötelezte a kormányt, hogy egy sztrájk esetén azt fogadja el. Az biztos tehát, hogy a szolgáltatások listáit minden területre ki kell dolgozni, nem lehet tovább "beleülni" ebbe a feladatba, és ebben a szakszervezeteknek kell élen járni. Ám a szociális ágazat példája arra is figyelmeztet, hogy ez nem lesz egyszerű. A másik megoldás, ha azt harcolják ki a szervezett vagy eddig szervezetlen dolgozók, hogy szülessen új Munka törvénykönyve, új sztrájktörvény, új ágazati jogállási törvények, amelyeket velük együttműködve, akár fejezetről-fejezetre egyeztetve dolgoz ki a kormány. Ez lenne az igazi eredmény.

Megint 115 milliárddal drágult volna a kelebiai vasút - Új eljárást rendelt el a kormány

Publikálás dátuma
2018.12.19. 09:44
Képünk illusztráció
Fotó: Németh András Péter
Legkorábban 2020-ban kezdődhet el a Budapest-Belgrád vasútvonal kínai hitelből történő fejlesztése.
Új eljárást rendel el a kormány a Budapest-Belgrád vasútvonal magyar szakaszának fejlesztésére, miután az építkezés becsült költsége mintegy 10 százalékkal megemelkedett. A Soroksár és Kelebia között vasútvonal fejlesztésének költsége 2018 májusában 578 milliárd forint volt,
a versenyeztetés utáni legjobb ajánlat 693 milliárd forint. Ezt a többletköltséget a kormány nem vállalja, ezért új beszerzési eljárást rendelt el.

Ennek következtében az építkezés nem kezdődik el jövőre, hanem várhatóan 2020-ban.
A kormány arra hivatkozva fejlesztené a vasútvonalat, hogy a Kínából Európába szánt és a görögországi Pireusz kikötőjébe hajón érkező árukat a Belgrád-Budapest vasútvonal érintésével szállítsák. Enyhén szólva is vitás, hogy mennyiben lehet számítani a beruházás megtérülésére, minden esetre nem kis külpolitikai bonyodalmat okozott már, hogy az EU szerint gyarmatosításra törekvő Kína felé elköteleződött az Orbán-kormány. Szakértők szerint azonban ez téves kiindulási pont volt, mert Kína kapujára több európai jelentkező is akad, például olyan nagy kikötők, mint Hamburg, Rotterdam, de akár Rijeka, vagy Koper is. A Népszavának nyilatkozó szakértő azt is megjegyezte, hogy Magyarország legföljebb a közép-európai régió logisztikai elosztó központja lehet, mert a hazai, illetve a nyugat-európai vasútvonalak áteresztő képessége korlátozza a forgalomnövekedést. Márpedig ha a Belgrád-Budapest vonalon érkező szállítmányok várakozásra kényszerülnek az az előny sem valósul meg, amire a magyar kormány szintén hivatkozott, hogy gyorsabban jutnak el Pireuszból a kínai termékek az európai piacokra.  Az sem közömbös, hogy a Paks 2 és a Belgrád-Budapest vonal törlesztése időben egybecsúszik és a magyar adófizetőknek két, a szakemberek szerint fölösleges óriásberuházás terheit kell fizetniük. A Kelebia-Soroksár szakasz személy- és teherszállítási kapacitása csekély például a Szeged-Budapest vonalhoz képest, és ha már fejleszteni akar a kormány, akkor inkább azt a szakaszt kellene. Miközben több százmilliárdot akar költeni a kabinet hitelből egy valószínűleg soha meg nem térülő fejlesztésre, lassan romhalmazzá válnak a budapesti főpályaudvarok, a Keleti, a Nyugati és a Déli is.     
Frissítve: 2018.12.19. 20:40