Putyin egyértelművé tette: nem hátrál

Publikálás dátuma
2018.12.20 19:21

Fotó: SPUTNIK/ Evgeny Biyatov
Teher alatt nő a pálma, üzente csütörtöki beszédében az orosz elnök a világnak. A nagy nemzetközi figyelmet láthatóan élvező politikus egyértelművé tette: nem hátrál.
Különös aktualitást adott Vlagyimir Putyin csütörtöki évértékelő beszédének Donald Trump elnök bejelentése az amerikai katonák szíriai kivonásáról, valamint a fegyverzetellenőrzés nemzetközi szerződési rendszerének küszöbön álló felbomlása. Az orosz elnök már maratoni show-ja elején közölte, nem szabad alábecsülni a nukleáris háború veszélyét. Ezt a veszélyt szerinte az amerikai fél generálja. Mint mondta, fegyverkezési versenyhez vezethet a szerződéses rendszer felbomlása, mert Oroszország a szárazföldi állomásoztatású közepes és rövid hatótávolságú rakéták (INF) felszámolásáról és a hadászati nukleáris eszközök csökkentéséről szóló Start-3 szerződés amerikai felmondása esetén a paritás fenntartására fog törekedni, mint tette azt,  amikor 2001 végén az ifja George Bush vezette Egyesült Államok kivonult a hadászati rakétavédelmi rendszerek kiépítését korlátozó (ABM) szerződésből. Ha Washington valóban kilép az INF-szerződésből, Moszkva kénytelen lesz ellenintézkedéseket tenni, figyelmeztetett Putyint, aki kitart amellett, hogy Oroszország nem sértette meg az INF szerződést, annak 1987-es aláírása óta csakis légi és tengeri indítású rövid és közepes hatótávolságú rakétákat fejlesztett ki, de felmondása esetén földi indítású rakétákat is telepíthet, mint teszi azt – állítása szerint - Washington is. Az orosz elnök azonban reméli, felülkerekedik a józan ész. Üdvözölte és helyesnek nevezte Trump bejelentését, miszerint az amerikai csapatokat kivonják Szíriából, állítva, hogy az amerikai erők jelenlétére nincs is szükség a szíriai konfliktus politikai rendezéséhez. Ezúttal sem felejtette el hozzátenni, hogy az Egyesült Államok törvénytelenül – az ENSZ BT jóváhagyása és a szír kormányzat kérése nélkül - állomásoztatott katonákat Szíriában. Ugyanakkor kételyét fejezte ki, hogy az amerikai kormányzat valóra is váltja ezt a bejelentést, hiszen mind mondta, az elmúlt 17 évben többször kilátásba helyezte az afganisztáni csapatkivonást is. Természetesen nagy teret kapott az orosz-ukrán konfliktus, azon belül is a legutóbbi fejezet, az ukrán hajók megtámadása a Kercsi-szorosban és a legénység foglyul ejtése. E téren azonban Putyin már kevésbé volt szellemeskedő, mint sok más témában, egyenesen kioktatta az ukrán nemzeti hírügynökség, az UNIAN kérdező riporterét. Putyin nem mondott újat, csak ugyanazt ismételte, mint mindig: ukrán katonák lövik a donbásziakat, Oroszország pedig támogatja a megélhetési gondokkal küszködő térség lakóit. Nem Moszkva, hanem Kijev tartja gazdasági blokád alatt a Donbászt, sodorva lehetetlen helyzetbe lakóit. A Kercsi -szorosnál pedig ukrán és nem orosz provokáció történt, mondta Putyin, cinikusan hozzátéve, hogy Kijev azt reméli, megölték a foglyul ejtett ukrán tengerészeket, de ez nem igaz, sorsukról a bíróság dönt majd. Odaszúrt egyet Petro Porosenko ukrán elnöknek is, emlékeztetve támogatottsága rekord alacsony szintjére. A Nagy-Britanniában megmérgezett volt orosz ügynök, Szergej Szkripál és lánya, illetve az Egyesült Államokban kémkedéssel megvádolt Marija Butyina ügye is csak ürügy a nyugat számára újabb Oroszország elleni szankciók meghozatalára. Általános orosz-ellenességgel vádolta a nyugatot, amely szerinte így próbálja gátolni országa gazdasági növekedését. Ebben azonban nincsen semmi újdonság, mert Oroszország a 19. és a 20. században is korlátozások között élt, mondta Putyin. Az orosz elnök, aki az idén szembesült először komoly össznépi elégedetlenséggel hazájában a nyugdíjtörvény reformja miatt, gazdasági kérdésekben inkább az orosz választóknak üzent. Állította, az orosz gazdaság alkalmazkodott a szankciókhoz, azokat egyes területeken, így az agrárszférában, a saját javára fordította. Azt ígérte, jövőre az eredmények még jobbak lesznek, és természetesen nyugdíjemelést is kilátásba helyezett.  

Legek

Az idei, a 14.Putyin évértékelő  4 órán át tartott, az érdeklődés óriási volt, mintegy 1700 orosz és külföldi újságíró vett részt azon. Az eddigi legrövidebb 2001-ben volt, 1 óra 35 perces, leghosszabb pedig 2008-ban 4 óra 40 perces. 2008-2012 között, amikor Putyin kormányfő volt, Dmitrij Medvegyev elnök nem tartott ilyen típusú nemzetközi évértékelőt. 

2018.12.20 19:21

Iráni és szír célpontokat bombázott Izrael, négy katona meghalt

Publikálás dátuma
2019.01.21 09:36

Fotó: AFP/
Négy katona meghalt és hat megsérült hétfő hajnalban, miután az iráni célpontokat bombázó izraeli légierő a rá lövő szír egységeket is tűz alá vette.
Hangos robbanások törték meg a hétfő hajnal csendjét Szíria felett: iráni célpontokat bombázott az ország területén az izraeli légierő, írja a Reuters. Ám a szír légelhárítás védelmébe vette Iránt, és lőni kezdett a támadókra - így annak egységei is célponttá lettek.
Az izraeli közlés szerint eredetileg az iráni forradalmi gárdához köthető célpontok, lőszerraktárak, hírszerzési, illetve kiképző központok ellen indult a támadás. Figyelmeztették Szíriát, hogy ne lőjenek, ám mégis így tettek, ezért föld-levegő rakétáik indító állásait is célba vette az izraeli légierő. Az elmúlt évben Benjamin Netanyahu miniszterelnök közlése szerint kabinetje több száz hasonló támadást hagyott jóvá. Az ok, hogy Irán támogatja az Izrael-ellenes libanoni Hezbollahot.
A szír közlés szerint több mint 30 izraeli cirkálórakétát és irányított bombát semmisítettek meg. Az Asszad-rezsim négy katonája meghalt és hat megsérült.
Szeptemberben a szír légvédelem rálőtt egy izraeli vadászrepülőre, ám helyette egy orosz repülőt találtak el, ami - 15 fős legénységével együtt - megsemmisült. Moszkva akkor szövetségese, Damaszkusz légvédelmének fejlesztéséről döntött.
2019.01.21 09:36

Lépéskényszerben Theresa May

Publikálás dátuma
2019.01.21 09:30

Fotó: AFP/ Ben STANSALL
Hétfőn újabb javaslattal kell a parlament elé állnia Theresa Maynek, hogy megmentse Brexit-megállapodását, sőt saját politikai jövőjét.
Ki tudja, meddig élvezheti egyik legvonzóbb miniszterelnöki privilégiumát, a chequersi vidéki kúriát a támadások össztűzébe került Theresa May, aki a hétvégét a buckinghamshire-i rezidencián megrendezett „ötletbörzével” töltötte. Alig több mint két hónappal a kilépés határidejének lejárta előtt a kormányfő lépéskényszerben van, hogy parlamenti jóváhagyást szerezzen az Európai Unióból való távozás lebonyolításának módjához. A konzervatívok vezetője két bizalmatlansági indítvány megnyerése után sem érezheti magát biztonságban, hiszen a Brüsszellel kétéves munkával előkészített Brexit-megállapodás nagy vereséget szenvedett a parlamentben. May ma új javaslatokkal tér vissza az alsóház elé, melyek sorsa január 29-én dől el. Csütörtöki és pénteki Downing Street-i konzultációit folytatva, a kormányfő Chequers-ben különböző álláspontokat képviselő miniszterekkel és európai vezetőkkel értekezett telefonon. A kormányfő végre meghallgatta a saját „kőbe vésett” Brexit-tervével ellenkező elképzeléseket. A háttérben titokban újabb soron kívüli parlamenti választás előkészületei is folynak, a törvényhozási terv lefaragásával. A hétvégi brit lapok összeesküvés-elméletek és alternatív forgatókönyvek híreinek sokaságát tárták olvasóik elé, például azt írták, Mayt tavasszal lemondásra kényszeríthetik. A nemrégiben a függetlenek közé átült volt munkáspárti képviselő, Frank Field olyan indítvánnyal készül előrukkolni, melynek során a ház tagjai hét különböző Brexit-változatról nyilváníthatnának véleményt, a no-dealtől kezdve a március 29-i határidő meghosszabbításán át egészen a népszavazás megismétléséig. Ez az üzenet világosan jelezné a képviselők hozzáállását Brüsszel felé. A The Sunday Times információi szerint a hagyományokkal szakítva alsóházi tisztviselők aktívan segítenek rebellis képviselőknek, hogy a parlament a tehetetlennek bizonyuló kormánytól átvegye a kilépési folyamat irányítását. A lázadók egyik csoportja ki akarja zárni annak lehetőségét, hogy a szigetország megegyezés nélkül fordítson hátat Európának. Egy másik az 50. cikkely, azaz a kilépési határidő felfüggesztését szeretné elérni. Theresa May maga eltávolítaná az egyezményből a gyűlölt “backstop” tervet és helyette az Ír Köztársasággal kötne kétoldalú szerződést. Arlene Foster, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) vezetője is meghívást kapott a patinás rezidenciára. A gesztus bizonyíték arra, mennyire fontos a kormány számára az északír koronahű erők tíz westminsteri szavazata. Nehéz nem összefüggésbe hozni a jelenleg az asztalon lévő Brexit-megegyezés ellentmondásos északír vonatkozásaival, hogy szombat este autóba rejtett bomba robbant Londonderry városközpontjában a bíróság Bishop Street-i épülete előtt. Nem csak a toryk, a Munkáspárt is alaposan megosztott a kilépési procedúrával kapcsolatban. A miniszterelnök tárgyalási meghívását visszautasító Jeremy Corbynnal saját helyettese, Tom Watson fordult szembe. A legrégebbi brit agytröszt, a baloldali érzelmű Fabian Society évnyitó konferenciáján tartott beszédében kiállt amellett, hogy a pártnak fel kell vennie a kapcsolatot Theresa May-jel, noha a kormányfő „rugalmatlansága és fantáziátlansága megakadályozza a megfelelő tárgyalási feltételek kialakítását”. A frakcióvezetésre komoly nyomás nehezedik a “mezei” képviselők részéről, hogy támogassa egy második népszavazás lehetőségét. A Brexit-láz jegyében két volt brit kormányfő is megfontolandó nyilatkozattal hallatott magáról. Az 1990-1997 között kormányon lévő John Major a “nemzeti érdekre” hivatkozva “visszavonhatatlan alapelvei” feladására szólította fel utódját, kérve, szondázza ő maga, mit is akar igazából a parlament. A The Times-ban Tony Blair-rel, az 1997 és 2007 között három fölényes választást nyert munkáspárti kormányfővel megjelent terjedelmes interjú abból a szempontból is érdekes, milyen nagyra tartja a konzervatív napilap a pártjában kegyvesztett karizmatikus vezetőt. Blair arra bátorítja Corbynt, tárgyaljon May-jel és érzékeltesse a közvéleménnyel, hogy ellentétben a kormányfővel, neki van koncepciója a patthelyzet megoldására. Tony Blair lehetségesnek tartja mindkét nagy párt szétválását és a “hajléktalanná vált tagság” új pártba tömörülését. Az ex-kormányfő nem tart attól, hogy a népszavazás megismétlése végzetesen megosztja a társadalmat. Mint mondta, “30 hónapos teljes káosz után semmi felháborító nem lenne abban, ha ismét megkérdeznék az embereket, mit gondolnak. Ettől még nem törnének ki utcai tüntetések”. Blair több mint 50 százalékos esélyt ad egy második referendumnak és úgy látja, majdnem 50 százalék a valószínűsége, hogy a Brexit nem válik valóra.
2019.01.21 09:30
Frissítve: 2019.01.21 09:30