Különös aktualitást adott Vlagyimir Putyin csütörtöki évértékelő beszédének Donald Trump elnök bejelentése az amerikai katonák szíriai kivonásáról, valamint a fegyverzetellenőrzés nemzetközi szerződési rendszerének küszöbön álló felbomlása. Az orosz elnök már maratoni show-ja elején közölte, nem szabad alábecsülni a nukleáris háború veszélyét. Ezt a veszélyt szerinte az amerikai fél generálja.
Mint mondta, fegyverkezési versenyhez vezethet a szerződéses rendszer felbomlása, mert Oroszország a szárazföldi állomásoztatású közepes és rövid hatótávolságú rakéták (INF) felszámolásáról és a hadászati nukleáris eszközök csökkentéséről szóló Start-3 szerződés amerikai felmondása esetén a paritás fenntartására fog törekedni, mint tette azt, amikor 2001 végén az ifja George Bush vezette Egyesült Államok kivonult a hadászati rakétavédelmi rendszerek kiépítését korlátozó (ABM) szerződésből. Ha Washington valóban kilép az INF-szerződésből, Moszkva kénytelen lesz ellenintézkedéseket tenni, figyelmeztetett Putyint, aki kitart amellett, hogy Oroszország nem sértette meg az INF szerződést, annak 1987-es aláírása óta csakis légi és tengeri indítású rövid és közepes hatótávolságú rakétákat fejlesztett ki, de felmondása esetén földi indítású rakétákat is telepíthet, mint teszi azt – állítása szerint - Washington is.
Az orosz elnök azonban reméli, felülkerekedik a józan ész. Üdvözölte és helyesnek nevezte Trump bejelentését, miszerint az amerikai csapatokat kivonják Szíriából, állítva, hogy az amerikai erők jelenlétére nincs is szükség a szíriai konfliktus politikai rendezéséhez. Ezúttal sem felejtette el hozzátenni, hogy az Egyesült Államok törvénytelenül – az ENSZ BT jóváhagyása és a szír kormányzat kérése nélkül - állomásoztatott katonákat Szíriában. Ugyanakkor kételyét fejezte ki, hogy az amerikai kormányzat valóra is váltja ezt a bejelentést, hiszen mind mondta, az elmúlt 17 évben többször kilátásba helyezte az afganisztáni csapatkivonást is.
Természetesen nagy teret kapott az orosz-ukrán konfliktus, azon belül is a legutóbbi fejezet, az ukrán hajók megtámadása a Kercsi-szorosban és a legénység foglyul ejtése. E téren azonban Putyin már kevésbé volt szellemeskedő, mint sok más témában, egyenesen kioktatta az ukrán nemzeti hírügynökség, az UNIAN kérdező riporterét. Putyin nem mondott újat, csak ugyanazt ismételte, mint mindig: ukrán katonák lövik a donbásziakat, Oroszország pedig támogatja a megélhetési gondokkal küszködő térség lakóit. Nem Moszkva, hanem Kijev tartja gazdasági blokád alatt a Donbászt, sodorva lehetetlen helyzetbe lakóit. A Kercsi -szorosnál pedig ukrán és nem orosz provokáció történt, mondta Putyin, cinikusan hozzátéve, hogy Kijev azt reméli, megölték a foglyul ejtett ukrán tengerészeket, de ez nem igaz, sorsukról a bíróság dönt majd. Odaszúrt egyet Petro Porosenko ukrán elnöknek is, emlékeztetve támogatottsága rekord alacsony szintjére.
A Nagy-Britanniában megmérgezett volt orosz ügynök, Szergej Szkripál és lánya, illetve az Egyesült Államokban kémkedéssel megvádolt Marija Butyina ügye is csak ürügy a nyugat számára újabb Oroszország elleni szankciók meghozatalára. Általános orosz-ellenességgel vádolta a nyugatot, amely szerinte így próbálja gátolni országa gazdasági növekedését. Ebben azonban nincsen semmi újdonság, mert Oroszország a 19. és a 20. században is korlátozások között élt, mondta Putyin. Az orosz elnök, aki az idén szembesült először komoly össznépi elégedetlenséggel hazájában a nyugdíjtörvény reformja miatt, gazdasági kérdésekben inkább az orosz választóknak üzent. Állította, az orosz gazdaság alkalmazkodott a szankciókhoz, azokat egyes területeken, így az agrárszférában, a saját javára fordította. Azt ígérte, jövőre az eredmények még jobbak lesznek, és természetesen nyugdíjemelést is kilátásba helyezett.
