Elkészült az M35 autópálya Debrecen és Berettyóújfalu között

Publikálás dátuma
2018.12.21. 11:36
Gyorsforgalmi összeköttetés Debrecen és Berettyóújfalu között
A 24,1 kilométeres szakasz javíthatja a régió versenyképességét.
Nemcsak a kelet-magyarországi térségben élők életét, utazását, s ezáltal mindennapjait könnyíti meg, de közvetlen kapcsolatot teremt a Felvidék és Észak-Erdély között, Debrecent pedig egy határokon átívelő, könnyen és gyorsan megközelíthető hárommilliós régió fővárosává emeli az az infrastrukturális fejlesztés, amelynek egyik fontos eleme az M35-ös autópálya megépülése. A fővárostól a hajdú-bihari székhelyig érő M3-as autópálya építését 2006-ban fejezték be, ennek folytatását jelenti az M35 két ütemben megépülő 24,1 km hosszú szakasza, amely gyorsforgalmi összeköttetést teremt Debrecen és Berettyóújfalu között. A munkákat 2016 nyarán kezdték meg, mindkét szakaszon, majd másfél évvel később, 2017 decemberében átadták a 4-es számú főút és a 481-es számú főút közötti 5,4 kilométeres szakaszt, kétszer két forgalmi sávval, leálló-, és középső elválasztó sávval. E beruházás keretében 5 és fél kilométer hosszan, új nyomvonalon elkészült a 481. számú főút is, ami a 47-es főúttal köti össze az M35 autópályát. Ennek azért is van jelentősége, mert az első ütem befejezése, vagyis tavaly év vége óta mind a 4-es számú főúton, mind az M35 autópályán haladó teher- és tranzitforgalom elkerüli Debrecen városát, ami érezhetően javította az itt élők komfortérzetét. A második ütem építése jelenleg is zajlik: 2018 decemberének közepére a 481. számú főút és Berettyóújfalu között megépül egy 18,7 kilométeres kétszer két forgalmi sávos autópálya, leállósávval, középső elválasztó sávval. A fejlesztés keretében egy külön szintű csomópont is létesül az M35 autópálya és a Hajdúszovát-Derecske összekötő keresztezésében. Mikepércsnél egyszerű, Derecskénél komplex pihenőhelyet alakítanak ki, s a projekt részeként az M4 autópálya egy rövid, másfél kilométeres szakasza is megépül. Az M35 autópálya 4-es számú főút és Berettyóújfalu közötti szakasza az M4 autópálya Berettyóújfalu és Nagykereki közötti szakaszával együtt a Transzeurópai Közlekedési Hálózat részeként a Balti-tengert a Fekete-tengerrel összekötő vonalon belül Kassa, Debrecen és Nagyvárad között a gyorsforgalmi kapcsolatot is biztosítani fogja. A projekt megvalósulásával javul a régió versenyképessége, ami elősegítheti a foglalkoztatás bővülését is. Az elmúlt időszakban több nemzetközi nagyvállalat – köztük a BMW, a Krones AG vagy a Continental – jelentette be, hogy ebben a régióban bővíti kapacitásait, ezáltal új munkahelyeket teremtenek, miközben segítik az itteni kis- és középvállalatok fejlődését is.   
Szerző
Témák
autópálya
Frissítve: 2018.12.21. 11:37

Tiborcz István bevásárolt Mészáros Lőrinc ingatlanportfóliójába

Publikálás dátuma
2018.12.21. 11:22

Fotó: Kovalovszky Dániel- / Népszava illusztráció
A Tiborcz István tulajdonában lévő BDPST Zrt. stratégiai befektetőként megvásárolja a Konzum PE Magántőkealap 20,59 százalékos részvénycsomagját az Appeninn Holdingban.
Már augusztusban lehetett arról olvasni, hogy együttműködésre készül a Konzum-csoport és a BDPST Group az ingatlanbefektetés, az ingatlanfejlesztés és üzemeltetés területén. A BDPST Zrt. Tiborcz István tulajdona, a Konzum PE Magántőkealap kizárólagos befektetői Mészáros Lőrinc és felesége, Mészárosné Kelemen Beatrix. A Budapesti Értéktőzsdén közzétett tranzakció tegnap zárt, a tőzsdei társaság irányítása a 33,2 százalékos tulajdonhányaddal rendelkező Konzum-csoportnál marad, a BDPST két új tagot, Tomcsányi Gábor vezérigazgatót és Somfalvi Péter vezérigazgató-helyettest delegálja az Appeninn Holding igazgatótanácsába - írja a hvg.hu. A felek megállapodása szerint a BDPST Group hosszú távú, stratégiai befektetésként kezeli az Appeninn Nyrt.-ben szerzett tulajdonrészét, és a nagytulajdonosok a jövőben közös befektetéseket terveznek a régiós ingatlanpiacon. Jászai Gellért, a Konzum Nyrt. elnök-vezérigazgatója augusztusban azt nyilatkozta, a cél az, hogy „a társaság rövid időn belül a régió legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező ingatlanbefektetőjévé váljon”. Az Appeninn Holding idén bővítette a prémium kategóriás irodaház-portfóliót, megszerezte a Club Aliga többségi tulajdonjogát, és az Aldival is megállapodást kötött. 2020-ig a terveik között további 69 ezer négyzetméter „A” kategóriás irodaépület vásárlása, 80-100 kiskereskedelmi egység és több mint 35 ezer négyzetméter „A” kategóriás iroda fejlesztése, valamint a Mészáros-csoport tőzsdei érdekeltségeiben rejlő ingatlanfejlesztési- és üzemeltetési lehetőségek további kiaknázása szerepel. Az Appeninn árfolyama idén 39,3 százalékkal került lejjebb, míg az árfolyam az elmúlt egy évben 40 százalékot esett – írta a Portfolio
Szerző

Százezrek minimálbéren

Publikálás dátuma
2018.12.21. 10:00
Azok az ágazatok húzzák leginkább a bérnövekedést, ahol a legnagyobb a munkaerőhiány
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A munkaerőhiány miatt az átlagkeresetek továbbra is nőnek, a gyorsuló infláció miatt a reálkeresetek azonban lassabban emelkednek.
A munkaadói és munkavállalói oldalra hárította a felelősséget Varga Mihály abban, hogy az elmúlt hetekben nem sikerült megállapodni a 2019. évi évi garantált bérminimum és minimálbér összegéről. A pénzügyminiszter az állami televízió csütörtök reggeli adásában kifejtette, hogy a gazdasági növekedéssel párhuzamos bérnövekedést támogatja a 2016-ban megkötött hatéves bérmegállapodás, valamint a munkaerő-piaci helyzet átalakulása. Példaként említette, hogy a közfoglalkoztatásból mintegy 55 ezer ember lépett át a munkaerőpiacra, de néhány szektorban még mindig jelentős a munkaerőhiány. A tárcavezető utalt arra is, hogy Magyarországon mintegy 300 ezer munkavállaló van bejelentve minimálbéren, a garantált bérminimum összege több mint 800 ezer embert érint, ami mutatja, van jelentősége annak, milyen garantált bérminimumra, illetve minimálbérre tesz javaslatot a kormány.  A miniszteri interjúból kimaradt, hogy mikor hirdeti ki a kormány döntését a garantált bérminimum és a minimálbér mértékéről. Az azonban bizonyos, hogy ez idén megtörténik. Óriási meglepetést keltene, ha nem a 200 ezer, illetve 150 ezer forintos összeg válna valóra. A Pénzügyminisztériumban továbbra is azzal számolnak, hogy jövőre 4 százalék körüli növekedés lesz, amely kisebb mértékű bérnövekedéssel, de magas lakossági fogyasztással, magas beruházási rátával fog együtt járni. Ugyanakkor nem tagadta Varga Mihály, hogy egyebek közt figyelembe kell venni, hogy októberben már kisebb mértékű volt a bérnövekedés, mint az év előző kilenc hónapjában.  Az idén január-októberben a bruttó átlagkereset 324 400 forint, a nettó átlagkereset 215 700 forint volt, mindkettő egyaránt 11,6 százalék nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az idén októberben a bruttó átlagkereset 327 100 forintra nőtt, ami 10,8 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban a KSH friss adatai szerint.   Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője azonban a jövő évi keresetekre vonatkozó prognózisában azzal számol, hogy - álláspontja szerint - a munkaerőért folytatott küzdelem magasan tarthatja a bérnövekedést. Ugyanakkor az idei évhez képest 2019-ben némi lassulást feltételez: a minimálbér és a garantált bérminimum 9-12 százalékos emelkedése mellett a jövő évi átlagos keresetbővülést 9 százalékosra várja. Más szakértők ennél kisebb minimálbér és a garantált bérminimum növekedést tartanak valószínűnek.    A októberi béreket tekintve ismét elmondható, hogy a versenyszféra bérnövekedése (11,2 százalék) dinamikusabb volt, mint amit az állami szférában mértek (9,6 százalék).  Ami a versenyszférát illeti, továbbra is azok az ágazatok húzzák leginkább a bérnövekedést, ahol jelentős a munkaerőhiány, így az építőipar, az energiaszektor és a bányászat teljesít messze átlag felett. Bár még tart a magyar bérrobbanás, de az infláció már egyre jobban érezteti a hatását. Az emelkedő infláció miatt ugyanis a reálkeresetek egyre lassabban nőnek.  A munkaerőhiány ellenére a vállalatok még mindig képesek új munkaerőt felvenni. Októberben az elsődleges munkaerőpiacon közel 30 ezer fővel (1 százalékkal) nőtt a foglalkoztatás januárhoz képest. A közfoglalkoztatotti létszám az elmúlt hónapokban stabilizálódni látszik 114-115 ezer fő körül, ami a januári szinthez képest közel 35 ezerrel kevesebb.    

MNB: Mesterségesen csökkentett inflációs adatok

Az infláció szokásosnál nagyobb változékonysága rövid távon fennmarad, a jövő év eleji átmeneti emelkedés után a pénzromlás üteme ismét 3 százalék alá csökken - mondta Balatoni András, az MNB idei utolsó inflációs jelentésének csütörtöki bemutatóján. Ugyanakkor a reálbérek további érdemi növekedésére számít az MNB, jövőre a bruttó átlagkereset 8,5 százalékkal nő, a munkanélküliségi ráta pedig a historikus mélypontja közelében alakul. Az MNB 4,7 százalékra emelte az idei gazdasági növekedési várakozását, a 2019-es inflációs előrejelzését pedig a korábban várt 3,1 százalékkal szemben  2,9 százalékra csökkentette, változatlanul 3,5 százalékos GDP-növekedés mellett. Az idei inflációs prognózis 2,8 százalék maradt. Távolabb tekintve a jegybank 2020-ban és 2021-ben is 3 százalékos inflációt és 3 százalékos gazdasági növekedést jelez előre.  

Szerző
Témák
bér
Frissítve: 2018.12.21. 10:34