Az év citromdíja: MLSZ

Publikálás dátuma
2018.12.27 10:00
TÁVOL EURÓPÁTÓL - Nagy a távolság szervezeti szinten is a kontinens és a magyar futball között
Fotó: Népszava
A politikai alapon vezérelt sportági szövetségek egymást múlták alul 2018-ban, de a legnagyobb szakmai mélyrepüléssel a labdarúgó-szövetség „büszkélkedhet”.
A Népszava sportrovatának munkatársai év végén saját magánvéleményük alapján készítik el visszapillantásukat 2018 legjeire. A citromdíjat a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) érdemelte ki, amely a kiemelt állami támogatás ellenére morálisan és szakmailag is megbukott.
Gyakorlatilag nem találni olyan területet, amire büszke lehet az MLSZ 2018-ból. A stadionok épülnek ugyan az országban, de erről a kormány döntött. A beruházások mindenhol drágábbak a tervezettnél, a késések is általánosnak mondhatók, a felépült új arénák konganak az ürességtől, a gazdaságos üzemeltetés csak a Groupama Arénánál és a székesfehérvári MOL Arénánál megoldott. A többi helyszínen állami segítségre (tehát a magyar lakosság pénzére) lesz szükség az üzemeltetési költségek előteremtéséhez.
Nem működik az MLSZ 2011-től 2020-ig érvényes futballstratégiája sem: az ott leírtak szerint ebben a szezonban az élvonalbeli bajnokik átlagnézőszámának el kellene érni a kilencezret, ezzel szemben háromezren sincsenek a találkozókon. Már kellene rendelkeznie a sportágnak állandó jelleggel egy-egy klubcsapattal a Bajnokok Ligája és az Európa-liga csoportkörében. A valóság az, hogy hat év után sikerült a MOL-Vidinek eljutni az El főtáblájára, rendszeres magyar jelenlétről tehát szó sincs. A stratégia elbukott, felelős nincs, de már készült az újabb program 2020-tól 2025-ig, amire ismét föl lehet venni az állami milliárdokat, „természetesen” számon kérés és ellenőrzés nélkül.
Érdekesen (szánalmasan) viszonyul a szövetség a rasszizmus, kirekesztés elleni küzdelemhez is. Amikor lapunk arról érdeklődött, mit kíván tenni az MLSZ a jelenség visszaszorításáért, az a válasz érkezett, hogy a válogatott mérkőzései előtt minden alkalommal kétszer levetítik a stadionban a "Gyűlölet nem pálya" című kisfilmet, és a műsorközlő felhívja a figyelmet a sportszerű szurkolás fontosságára. Az már normális a szövetség szerint, hogy amikor menetrend szerint elkezdik a lelátóról szidni valamelyik környező országot, akkor a műsorközlő hallgat, a szövetség pedig a mérkőzés végén megköszöni a "fantasztikus szurkolást", de sosem határolódik el ettől a jelenségtől. 
Az sem zavarja az MLSZ-t, hogy az élvonalbeli bajnokságban két olyan játékvezető is közreműködik, akik különböző indokokkal rendszeresen kihagyják a mások számára kötelező fizikai tesztek teljesítését. 
Csányi Sándor, az MLSZ elnöke karácsony előtt ünnepi interjút adott a Nemzeti Sportnak: ebben elmondta, hogy a szövetség folyamatosan figyeli és elemzi a videóbíróval kapcsolatos tapasztalatokat. A magyarországi bevezetés azonban egyelőre nem aktuális, mert a rendszer nagyon sokba kerül. A vezető szavait meglepő módon – porszem került a NER egyébként olajozottan működő gépezetébe – a kormány szócsövévé vált MTI cáfolta meg pár nappal később: a hírügynökség cikkéből kiderült, hogy Horvátországban a következő szezontól lesz videóbíró, aminek kiépítési költsége másfél millió dollár (kb. 405 millió forint). Az összeg 80 százalékát a nemzetközi szövetség (FIFA) fizeti, a hazai szövetségnek saját forrásból 80 millió forintot kell a projektre fordítani. Az MLSZ éves költségvetése körülbelül 5 milliárd forint, ha be akarná vezetni az átláthatóságot elősegítő videóbírót, akkor ebből a keretből el tudná különíteni a hiányzó összeget, ami vélhetően nem térne el jelentősen a horvátok költségétől. Az MLSZ vezetője hallgatott erről, pedig ő a FIFA alelnöke. A nemzetközi szervezet – amelyet az amerikai titkosszolgálat szerint maffiamódszerekkel vezetnek és a korrupció a mindennapok szerves része - második embereként elvileg tudnia kellene, milyen támogatást ad a FIFA a videóbírót bevezető tagországoknak. Nehéz eldönteni, mi a nagyobb baj: ha Csányi Sándor tudott erről, de hallgatott, vagy, ha fogalma sem volt erről a támogatási rendszerről?

Szerződés alkalmazott nélküli céggel

A napi.hu írt arról, hogy olyan cég szállít érmeket 122 millió forintért a szövetség Bozsik-programjának keretében 2019-ben, amelynek egyetlen bejelentett alkalmazottja sincs. A Közbeszerzési Értesítőben megjelent hír szerint a Nodexker 2007 Kft. egyedül pályázott – a korábbi években is ez a cég készítette az érmeket –, és százezer darabbal kell ellátnia az MLSZ-t. A cég székhelye egy érdi családi ház. 

Frissítve: 2018.12.27 10:00

Gyors siker után jött a bukás a Monacónak

Publikálás dátuma
2019.02.22 10:30
Mbappé (29-esben) szerződtetése, majd eladása bőségesen megtérült
Fotó: AFP/ PASCAL GUYOT
A hercegségbeli labdarúgó klub a másodosztály megnyerése után nem sokkal már a Bajnokok Ligája elődöntőjében találta magát, napjainkban viszont az élvonalbeli kiesés elől menekül.
Mindössze öt év kellett a két orosz üzletembernek, Dmitrij Ribolovljevnek és Vagyim Vasziljevnek, hogy az egykoron a francia másodosztályban szerénykedő Monacóból bajnok csapatot csináljon az élvonalban. Ribolovljev 2013 januárjában tanácsadónak nevezte ki Vasziljevet, aki később vezérigazgató-helyettes és alelnök lett. Vasziljev próbálta maximalizálni a bevételeket, s kőkemény tárgyalásokat folytatott le. Tudta, hogy a Monaco nem lesz képes a Paris Saint-Germain modelljét lemásolni, ugyanis míg Párizsban több mint kétmillióan élnek, addig a hercegségben csupán negyvenezren.
Kezdetben Vasziljev nagynevű játékosokat igazolt, mint James Rodriguez, Radamel Falcao vagy Joao Moutinho, ám az idő múlásával egyre nehezebben volt képes betartani az európai szövetség (UEFA) pénzügyi szabályait, mivel nem tudott annyi szponzort bevonzani, mint korábban remélte.
A klub ezért változtatott átigazolási stratégiáján, s olyan játékosokat szerződtetett, akikben azt a lehetőséget látta, hogy később többszörös áron túlad rajtuk. Így tett a Monaco Kylian Mbappéval, akit 180 millió euróért értékesített a PSG-nek. Hasonló a története Lemarnak, aki 4 millióért érkezett, majd 70 millióért távozott az Atlético Madridhoz, de Benjamin Mendy, Fabinho, Bernardo Silva, Anthony Martial, Tiémoué Bakayoko, Layvin Kurzawa, Yannick Carrasco, Geoffrey Kondogbia és Guido Carrillo eladása is nem kevés profitot termelt.
A hosszú névsor is jelzi, hogy a Monaco rövid időn belül két sikeres csapatot felépített, a klub pedig az elmúlt öt évben mindig az első három között zárt a bajnokságban, miközben 2015-ben bejutott a BL negyeddöntőjébe, majd 2017-ben az elődöntőbe.
A Monaco egy fenntartható, nyereséges klubbá formálódott, a mostani szezonra azonban valami megváltozott. Ribolovljev nem kertelt, a napokban kijelentette, hogy az elmúlt év során komoly hibákat követtek el, ami a csapat pocsék teljesítményéhez vezetett.
A problémák Michael Emenalo érkezésével kezdődtek, a Chelsea-től szerződtetett sportigazgató ugyanis változtatni kívánt a klub átigazolási politikáján. A Monaco összesen 40-45 millió eurót költött két tizenhat éves játékosra (Pietro Pellegri és Willem Geubbels), akik ugyan tehetségesek, ám inkább a jövő, mintsem a jelen emberei.
Vasziljevet a napokban kirúgta Ribolovljev, s sajtóhírek szerint Emenalónak sem lesz már sokáig maradása. Vasziljev sorsa azzal pecsételődött meg, hogy menesztette Leonardo Jardim vezetőedzőt, aki képes volt gyorsan és folyamatosan jó csapatot kialakítani más-más játékosokból. Mindezt úgy, hogy a fiatal futballisták látványosan fejlődtek a kezei között.
A klub a nyáron több mint 300 millió euróért árusította ki a fél keretét, a 44 éves portugál tréner pedig nem tudta megformálni immár sokadszor megújuló csapatát. Októberben elbocsájtották, a helyére érkező, vezetőedzői tapasztalattal nem rendelkező Thierry Henry irányítása alatt pedig tovább süllyedt a tabellán a klub. A korábbi kiváló támadónak januárban megköszönték a munkáját, Ribolovljev pedig saját maga fordult Jardimhoz, hogy térjen vissza. „Bocsánatot kértem tőle a történtekért és megkértem, hogy térjen vissza” - nyilatkozta a szakember, aki elfogadta Jardim átigazolási javaslatait, s az ő kérésére szerezte meg Youri Tielemanst, Gelson Martinst, Carlos Viníciust és Adrien Silvát.
Jardim irányításával a klub valamelyest kilábalt a gödörből, a csapat legutóbbi három bajnokiján hét pontot gyűjtött, amelynek köszönhetően feljött a 16. helyre, azaz elmozdult a kiesőzónából.
Ribolovljev szerint eljött az idő a változásra, ezért Oleg Petrovot nevezte ki Vasziljev helyére. Petrov erős üzleti háttérrel rendelkezik, ugyanakkor nem beszél franciául. Ribolovljev elismerte, hogy hibákat követtek el, ám nem kizárt, hogy a legnagyobb hiba Vasziljev eltávolítása volt.
Frissítve: 2019.02.22 10:30

A VAR sem segített a Schalkén és a Juventuson

Publikálás dátuma
2019.02.21 18:51

Fotó: AFP/ JAVIER SORIANO
A keddi játéknapnál csak jobb jöhet – gondolhatták a szurkolók, miután előzőleg Liverpoolban és Lyonban sem született gól. Szerdán a Schalke otthonában, Gelsenkirchenben pályára lépő angol bajnokcsapat futballistája, Sergio Agüero (kicsit a papírformának megfelelően) már a 18. percben előnyt szerzett a Manchester City számára, viszont ami ezután következett, az sokkal inkább váratlan volt. 
A játékrész hajrájához közeledvén az angol csapatot erősítő Nicolás Otamendi tizenhatoson belüli kezezése után percekig állt a játék, Carlos del Cerro Grande játékvezető ugyanis a fülhallgatón keresztül érkező információk alapján tudott csak döntést hozni: végül büntetőt ítélt. A BL-ben éppen az első tavaszi nyolcaddöntőn, februárban debütáló videobírós (VAR) segítség korában ez kissé szokatlanul hangzik, de van rá magyarázat: a stadionban található VAR-monitor meghibásodott, éppen ezért a játéktér mellé helyezett képernyőn semmit sem lehetett látni. A spanyol játékvezetőt végül a VAR-személyzet segítette ki, a percekig tartó közélhúzás végén pedig a Schalke futballistája, Nabil Bentaleb értékesítette a tizenegyest.
Alig telt el néhány perc, mire Carlos del Cerro Grande ismét a büntetőpontra mutatott. Megint Nabil Bentaleb állt oda, aki újra betalált, a két tizenegyesnek köszönhetően 2-1-re vezetett a Schalke a szünetben. 
„Mindkét tizenegyes jogos volt, én hiszek a VAR-nak. Előfordul, hogy ellene érvelek, ez azonban most nem az a pillanat”– mondta el később a City vezetőedzője, Pep Guardiola. 
Guardiola egyébként a bekapott gólok ellenére részben elégedett lehet, dominánsabb futballal előrukkoló csapata ugyanis a második 45 perc végéhez közelítve fordított: Leroy Sané a 85., Raheem Sterling pedig a 90. minutumban volt eredményes. Mindez azért nagy szó, mert a 68. percben Otamendi kiállítása után emberhátrányban fejezte be a párharcot az angol bajnok.
„Csalódást keltő az eredmény. Hinnünk kell magunkban, aztán majd meglátjuk, hogy alakul a visszavágó” – magyarázta már a lefújás után a németek kétgólos játékosa.
Az Atlético Madrid és a Juventus összecsapása nem alakult olyan fordulatosan, mint a Schalke–City. Az olasz együttes meglehetősen gyenge játékkal rukkolt elő Madridban, ahol a házigazda kétgólos előnyt szerzett a visszavágóra: a 78.percben José María Giménez a 90-ben pedig Diego Godín talált be. 
Érdekesség, hogy a június 1-ei döntőnek is otthont adó Wanda Metropolitanóban is „szerepelt” a VAR: a 27. percben Felix Zwayer játékvezető először a büntetőpontra mutatott, amikor Diego Costa elesett a tizenhatoson belül, a VAR azonban felülvizsgálta az esetet, így „csak” szabadrúgás következhetett. Később, húsz perccel a vége előtt a korábban a Juventusban is futballozó Álvaro Morata vezetést szerzett az Atléticónak, Zwayer azonban rövid videózás után elvette a találatot, mivel a gólszerző előzőleg lökte Giorgio Chiellinit. 
„Persze, most nagyon csalódottak vagyunk, de ha hiszünk benne, még megfordíthatjuk a párharcot. Nagyszerű második mérkőzés kell hozzá” – elmélkedett Massimiliano Allegri, a Juventus edzője.

Magyarázat az obszcén gólörömre

Madridban óriási volt az öröm, amikor José María Giménez megszerezte a vezetést az Atléticónak, a csapat edzője, Diego Simeone azonban mindenkinél látványosabban ünnepelt: férfiasságát markolászva kiáltotta világgá boldogságát. „Játékosként is csináltam hasonlót, most viszont azért örültem így, hogy megmutassam a drukkereinknek, hogy van tökünk! Nem volt szép gesztus, ezt elismerem, de szívből jött.” 

A nyolcaddöntős program

Első mérkőzések Manchester United–PSG 0-2 Roma–Porto 2-1 Ajax–Real Madrid 1-2 Tottenham–Dortmund 3-0 Liverpool–Bayern München 0-0 Lyon–Barcelona 0-0 Schalke 04–Manchester City 2-3 Atlético Madrid–Juventus 2-0 Visszavágók Március 5., kedd Real Madrid–Ajax 21.00 Dortmund–Tottenham 21.00 Március 6., szerda PSG–Manchester United 21.00 Porto–Roma 21.00 Március 12., kedd Manchester City–Schalke 21.00 Juventus–Atlético Madrid 21.00 Március 13., szerda Bayern München–Liverpool 21.00 Barcelona–Lyon 21.00