Magánrádió közszolgálati szerepben - interjú Arató Andrással

Publikálás dátuma
2018.12.28 07:45

Fotó: Népszava/
Egy normálisan működő demokráciában nem lenne helye a Klubrádiónak - véli a többségi tulajdonos. Arató András a civilizmus csúcsának tartja, hogy a rádiót jelentős részben a hallgatók adományai tartják el.
Mit jelent a Klubrádiónak, hogy ön immár „csak” az igazgatóság elnöke és a rádió többségi tulajdonosa, de nem vezérigazgató? Stock Richárddal, az újonnan kinevezett vezérigazgatóval több, mint húsz éve dolgozunk együtt, kitűnő kolléga, a Klubrádió elkötelezett híve. A közönségünk is jól ismeri őt, elsősorban a pereink vitelével kapcsolatos higgadt és szakszerű nyilatkozatai alapján. A rádió életében nem lesz semmi változás, nekem talán egy kicsit kevesebb napi üggyel kell majd foglalkoznom. Akárhogyan is, Magyarországon lényegében egyetlen ellenzékinek számító rádió maradt. Jó ez a Klubrádiónak, vagy inkább hátrányt jelent?  Valójában egy ilyen rádiónak, mint a Klubrádió, nem lenne helye egy normális működő demokráciában. Ez a rádió ugyanis közszolgáltatást nyújt. Tájékoztat - szándékai szerint a lehető legobjektívebben - a kisebb és nagyobb környezet történéseiről. Olyan tehát, mint Angliában a BBC, Németországban a ZDF. Ha pedig a pályán lennének más rádiók is, amelyek kritikusak a fennálló rendszerrel, a kormánnyal, az persze konkurenciát jelentene, de ettől nem kellene megijedni. Éttermeket is olyan helyeken nyitnak, ahol már van másik, a közönség pedig választ közülük. Ha lenne még két-három hozzánk hasonló értékrendű rádió, akkor összességében és egyenként is ezeknek nem kevesebb, hanem több hallgatója lenne. Mégsem tekinthető normális állapotnak, hogy itt a közszolgálati rádió szerepét egy magánrádió tölti be. A Klubrádió akkor jött létre 2001-ben, amikor a Magyar Rádió elnökének Kondor Katalint nevezték ki, aminek gyakorlati és szimbolikus jelentése volt: üzenet a közszolgálat végéről. Normális körülmények között ilyen rádiót, mint a miénk, nem szoktak magán vállalkozásként indítani. Én úgy gondoltam akkor, ha meg tudom csinálni, akkor kötelességem is. Mondhatni, a gazdagsággal járnak együtt kötelezettségek is. Ezeknek a teljesítése aztán a gazdagság elvesztéséhez is vezethet... Az állam szervezetei 2010-től - adminisztratív eszközökkel – mindent megtettek azért, hogy a Klubrádió elveszítse műsorszolgáltatási jogosultságát. Számukra bizonyára meglepő volt az az ellenállás, amibe ütköztek. A Klubrádió megküzdött a jogaiért a bírósági eljárások hosszú sorozatában, a támogató közönség pedig több tízezres tüntetéseken fejezte ki ragaszkodását a jogállamiság és a média szabadsága mellett. A nemzetközi felzúdulás erősebb volt akkor, mint mostanában, például a Népszabadsággal, vagy a CEU-val összefüggésben. 2014 után a médiában a rendszerváltás utáni korszak új minősége született meg.  Ezzel pedig a Klubrádió helyzete egészen unikálissá vált. Minket ugyanis nem tart el egyetlen nagyon vagyonos személy sem, ezzel szemben a hallgatók számottevő része pénzt áldoz a megmaradásért. Így a rádió megőrizte a függetlenségét, ami manapság különösen nagy érték. Nem lenne helyes megfeledkezni arról sem, hogy a rendkívül súlyos 2015-ös évben a Brit Média Kft. a befektetett tőkével átsegítette a rádiót egy kritikus időszakon egy olyan összeggel, amivel egyébként 14,4 százalékos részesedést szerzett a társaságban. És nem is lesz nagyobb hányaduk? Ez akkor történhetne, ha ismét a négy évvel ezelőtti gazdasági helyzet alakul ki, aminek a támogatási kedv folyamatos növekedésének köszönhetően kicsi a valószínűsége. A kártérítési perünk egy részét megnyertük 2016-ban, tehát nem jutottunk vissza arra a végtelen lepusztult állapotra, mint a Brit Média befektetése előtti időszakban. A frekvenciáért folytatott megnyert perekben a bíróságok megállapították, hogy a Médiatanács sorozatosan törvényt sértett. Ebből kárunk keletkezett, aminek a megtérítéséért indítottunk jogi eljárást 2014 őszén. A két kisebb tételt megnyertük – a jogellenesen beszedett frekvencia díjak szedéséért és a személyiségi jogainkat ért sérelemért -, az elmaradt bevételeinkre vonatkozó eljárás most is folyamatban van. 2019 végére jogerős ítélet lehet. Közben pedig – ahogy említettem - nő a támogatók adakozási kedve. A legutóbbi, őszi gyűjtésnél az összeg például meghaladta a 70 millió forintot. A folyamatos, havi rendszerességű adományok is kitesznek évi 50 – 60 millió forintot. Ezúton is köszönet érte és bízunk abban, hogy a támogatói kedv a következő években sem fog visszaesni. Az így bejövő pénz mire elég? Arra, hogy a tavaszi - márciusi - gyűjtési időszakig fedezni tudjuk a kiadásokat. Az ősz egyébként mindig jobb, mert ilyenkor folyik be az ún. 1 százalékos támogatás a személyi jövedelemadóból. Ez 30 milliós nagyságrendű. Így a kettő együtt elvisz minket márciusig. A mostani összeg arra is adott fedezetet, hogy egy régóta szükséges új adásvezérlő szoftvert és egy új adáspultot vegyünk. Ezekből a hallgató sokat nem észlelhet, de nekünk biztonságot ad és könnyíti a szerkesztőség munkáját. E két újítás mintegy 10-12 millió forintba kerül és már évek óta aktuális lett volna. Eközben megújul a Klubrádió honlapja is. Nyolc éve próbálkozunk azzal, hogy új honlapot csináljunk. Most egy professzionális cég készíti el és várhatóan februárban láthatja a nagyközönség is. Azért sem egyszerű ez a munka, mert a kollégák a napi feladataik mellett töltik fel az oldalakat és tanulják meg a használatát. 2021-ig pedig biztosan tud műsort sugározni a Klubrádió. Valóban, 2014-ben megkaptuk a sugárzási jogot hét plusz öt évre. A hét év 2021-ben telik le, a plusz öt év pedig alanyi jogon járt a médiaszolgáltatónak, ha nem sérti meg súlyosan a működésére vonatkozó szabályokat. Mivel mi kínosan ügyelünk a szabályok betartására, ezért az esetünkben nem lehet ok arra, hogy ne kapjuk meg.  Akkor most mondhatjuk, hogy jól megy a Klubrádiónak? Akkor megy jól  egy vállalat, ha kiszámíthatóan látható, mennyi a költsége és a bevétele, és ha az utóbbi a több. A Klubrádió kereskedelmi bevétele egészen alacsony a hallgatottságához képest. 2014 óta már szinte semmilyen összefüggés nincs egy rádió hallgatottsága és a reklámbevétele között. Nem egyszer fordult elő, hogy például egy kulturális intézmény, amelyik tudja, a célközönségét a mi hallgatóink között találná meg, végül miniszteriális tilalom miatt nem szerződött velünk. Ebben a helyzetben nem lenne szükség a hasonlóan gondolkodó orgánumok összefogására?  De igen. Én ebben mindig kezdeményező voltam, ám valahol mindig elhalt a dolog. Gyakran még a látszólag közel állók bilaterális megállapodásai sem működnek. Nem tudom ennek a pontos okát, lehet, hogy a független, demokratikus szemléletű médiumok számára még az egymással való szorosabb együttműködés is sértené a szabadság érzetét. Azért az érzékenyen érinthette a Klubrádiót, hogy tulajdonképpen már csak Budapesten hallgatható. Az egész világon hallgatható a Klubrádió az internetnek köszönhetően. De tény, hogy nem vagyunk egy országos offline rádió, viszont az is tény, hogy a vidéki frekvenciáink elvesztése után sem csökkent, hanem nőtt a hallgatóink száma. A napi hallgatószám 180-200 ezer ember, amiből arra lehet következtetni, hogy mintegy fél millió ember legalább heti rendszerességgel hallgat Klubrádiót. Nem kis szám! Ez meglátszik a gyűjtésen is. Igen, ezúttal például mintegy hatezer ember adakozott, ami ugyancsak növekedést mutat. Ráadásul vannak, akik havi rendszerességgel utalják át a támogatásukat a Szabad Sávért Alapítványnak. A Hadd szóljon Egyesület a Klubrádióért tagjai pedig tagdíjat fizetnek. Ezekből is összejön havonta mintegy 2-4 milliós folyamatos bevétel. Így ez összesen 150-200 milliót jelent évente. Fantasztikus, úgy gondolom. A magyar civilizmus csúcsteljesítményei közé tartozik. 

Névjegy

Névjegy Arató András, a Klubrádió tulajdonosa, aki eddig vezérigazgatóként is vezette a rádiót, mostantól csak az igazgatóság elnöke. 1953 május 30.-án született. Elvégezte a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karát, majd több mint tíz évvel később az akkori Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen is diplomát szerzett. Mint a Dunaholding Zrt. elnöke 2001-ben vette meg a Klubrádiót, amely annak az évnek a decemberében szólalt meg először mint vélemény- és hírrádió. Arató ismert fotográfus is, tagja a Magyar Fotóművészek Szövetségének. Első kiállítása 2006-ban volt. Fotóival összesen nyolc könyve jelent meg, az első 2001-ben (Fejezetek), a legutóbbi 2014-ben (Gábriel éve). 

2018.12.28 07:45
Frissítve: 2018.12.28 07:45

Benkő Tibor: hisztériakeltés zajlott a Honvéd kórház kapcsán

Publikálás dátuma
2019.01.23 08:10

Fotó: /
A honvédelmi miniszter a közvélemény szándékos megtévesztéséről beszélt a kórházi dolgozók bezupálását emlegetve. Az érintettek korábban öt napot kaptak arra, hogy eldöntsék: vállalják a honvédelmi alkalmazotti státuszt vagy otthagyják a kórházat.
Minden valóságalapot nélkülöző, a közvéleményt szándékosan megtévesztő, felesleges pánikkeltésnek nevezte Benkő Tibor honvédelmi miniszter a honvédelmi alkalmazotti jogállás bevezetésével kapcsolatos vádakat az MTI-nek adott nyilatkozatában. A tárcavezető elmondta, hogy a honvédségnél dolgozó mintegy 7200 közalkalmazott több mint 99 százaléka elfogadta az új jogállást, az azzal járó többletjuttatásokat és egyben kötelezettségeket. Benkő Tibor szerint felesleges volt az elmúlt napokban a Honvédkórházzal kapcsolatos hisztériakeltés is, hiszen semmilyen valós alapja nem volt. Közölte: a Honvédkórház mintegy 3000 érintett dolgozója közül 54 közalkalmazott döntött úgy, hogy nem vállalja a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt. Az új státuszt többségében  szerinte azok nem fogadták el, akik korábban már elhatározták, hogy távozni akarnak az intézménytől.

Bárhova kirendelhetőek lesznek

A miniszter hangsúlyozta, a Honvédkórház minden osztályán továbbra is zökkenőmentes a betegek ellátása, a honvédelmi tárca vezetése számára pedig fontos valamennyi dolgozójának - legyen katona vagy polgári foglalkoztatott - megbecsülése, a stabil, megbízható munkahely és a versenyképes fizetés megteremtése.  Kérdés, hogy a megbecsülésről szól az, hogy a munkáltató a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetre hivatkozva a munkáltató előzetes értesítés nélkül is elrendelheti, hogy mint honvédelmi alkalmazott bárhol, bármikor „teljesítsen ügyeletet”. Inkább a kontroll igényére, mint a megbecsülésre utal az is, hogy az újonnan átsorolt korábbi dolgozóknál – a katonákhoz hasonlóan – bizonyos esetekben korlátozzák a véleménynyilvánítási és gyülekezési szabadságot. És például a három napnál hosszabb külföldi nyaralásra is csak előzetes engedéllyel van lehetőség. Cserébe az új jogviszony a honvédelmi egészségügyben dolgozóknak idén havi bruttó 39 200 forintos bérkiegészítést garantál. Ám közben elbukják az egészségügyi pótlékaikat. Így lesz, aki jobban jár, lesz, aki rosszabbul. 
A kórházi dolgozók ráadásul öt napot kaptak arra, hogy eldöntsék, mennek  vagy az új feltételeket elfogadva maradnak az intézménynél. Az átsorolást nem vállalta a Honvédkórház koraszülött intenzív osztályának vezetője, aki több kollégájával együtt távozott az intézménytől; a koraszülött részleg távozásától függetlenül működőképes maradt 
2019.01.23 08:10

Fogy a magyar Londonban – nem haza költöznek

Publikálás dátuma
2019.01.23 07:30

Fotó: NURPHOTO/ ALBERTO PEZZALI
Érezhetően kevesebb magyar vállal munkát Nagy-Britanniában a Brexit-népszavazás óta, ráadásul - az egyre bizonytalanabb kimenetelű - kilépésről szóló egyezség a már kint dolgozók számát is faragja. A továbbállók többsége élhető és jövedelmező országot keres, Magyarországra legfeljebb a csok miatt jönnek, de jellemzően úgy tervezik, hogy csak az építkezés idejére maradnak.
Ezt tapasztalja Szabó László, a Londoni Magyarok Közössége (LMK) ügyvezető igazgatója is, aki egy rövidebb időszakot leszámítva 2001 óta él Londonban. Cége információval segíti a munkavállalókat ügyes-bajos dolgaikban, és kapcsolattartási fórumokat, eseményeket szervez. - Érezhetően fogyunk, egyre többen csomagolnak és keresnek más országot. Kevésbé érzik biztonságban magukat az itteni magyar munkavállalók. Mi próbálunk mindenkit marasztalni, főleg azokat, akiknek biztos megélhetésük van, mert nem feltétlenül bölcs döntés a költözés addig, amíg nem tudunk biztosat. Mert minden elképzelhető, akár egy kevésbé megrázó Brexit is benne van a pakliban - mondta.
Szabó László és munkatársai a közösségi oldalaikon, de akár emailban vagy Skype-on is tájékoztatják a magyarokat a brit kilépési folyamat fejleményeiről. A londoni EU-s munkavállalók elsősorban attól tartanak, hogy Theresa May kilépéspárti kötéltánca kormányválsághoz és előrehozott választáshoz vezethet, de a megállapodás nélküli hard-Brexit is gazdasági visszaeséssel fenyeget.
A magyarok számára az elmúlt években egyre kevésbé volt jó üzlet az angliai munkavállalás. A két és fél évvel ezelőtti, szűk többséget hozó népszavazás óta a gazdaság és a pénzpiac várakozásai is romlottak, gyengült a font-árfolyam, a szociális transzferek minősége pedig nagyot zuhant. Szabó Lászlóék két gyermekük után 50 ezer forintnyi „családi pótlékot” kapnak, és miután ő nem minimálbért keres, lakhatási és más támogatás sem jár nekik. Az angolok kétharmada ugyanakkor még mindig úgy gondolja, hogy az EU-munkavállalók többet vesznek ki a közösből, mint amennyit beletesznek. A valóság ennek az ellentéte: egy tavalyi statisztika szerint a 2016-17-es pénzügyi évben 4,7 milliárd fonttal többet adóztak, mint amennyit szociális ellátásként kaptak. - Korábban sokkal bőkezűbb volt az állam, de sokat szigorítottak, fizetéshez és tartózkodási időhöz kötötték az ellátásokat, így nem könnyű igénybe venni őket. Aki emiatt keres célországot, már biztosan nem érdemes Angliát választania. A megélhetés, a szállás és a munkahelyre bejutás költsége Londonban továbbra is magas, alig változó fizetési színvonal mellett - fogalmazott.
Az LMK szerint a most költözést fontolgatók közül a legtöbben nem Magyarországra tartanak, hanem a nyelvtudásuktól függően Franciaországot vagy Németországot választják, angoltudással pedig még távolabbra mennek. Több ismerősük például Máltát választotta emiatt. - Olyanok is akadnak persze, aki egy időre haza mennek, mert szeretnék kihasználni a szociálpolitikai támogatásokat. Két-három párral is beszéltem, de mindegyikük azt valószínűsítette, hogy a csok igénybevétele után ismét külföldre mennek dolgozni.
Németország mellett Ausztria is egyre népszerűbb célpont az angliai magyarok számára, mert nyugati szomszédunk ugyan csökkentette a szociális ellátás mértékét, de a hazautazás olcsóbb, a munkavállalók akár hétvégére is hazamehetnek, miközben Angliából évente legfeljebb kétszer látogattak Magyarországra.

Közös fórum a követséggel

A végleges döntés magyar munkavállalókat is érintő hatásairól fórumot szerveznek majd márciusban, erről állapodott meg az londoni közösség ügyvezetője a minap Szalay-Bobrovniczky Kristóf nagykövettel. Akkor a húsz perces beszélgetésük végén már teljesen más volt a helyzet, mint a kezdetén: ilyen gyorsan változnak most a dolgok Angliában. A Londoni Magyarok Közössége egyébként a 2005-ös terrortámadás idején is segített a diplomatáknak és a családoknak: a szervezet a kint élő magyarok elérésben segítette a konzulátust.

2019.01.23 07:30
Frissítve: 2019.01.23 07:30