"Társadalmilag elfogadhatatlan árak" - Megszavazták a lengyel rezsicsökkentést

Publikálás dátuma
2018.12.29. 08:44
Szejm - illusztráció
Fotó: Mateusz Wlodarczyk / NurPhoto
Már csak az államfő jóváhagyására vár az áramárak 620 milliárd forintnyi ráfordítást igénylő csökkentése. Az előírások 2019 első napján lépnének érvénybe - mely évben két választást is tartanak Lengyelországban.
A lengyel parlament mindkét háza jóváhagyta pénteki rendkívüli ülésén a villamos energia drágulását megelőző törvénycsomagot, amely nyomán 2019-ben csökkennek az áramdíj egyes összetevői, köztük a jövedéki adó, egy állami alapból pedig kiegyenlítik a tarifadíj és a piaci ár közötti különbséget.
A kormány által múlt héten előterjesztett, még Andrzej Duda elnök jóváhagyására váró, de a tervek szerint január 1-től hatályos előírások mellett péntek délután a szejmben, szombatra virradó éjjel pedig a szenátusban is a képviselők túlnyomó többsége szavazott, párttagságtól függetlenül, annak ellenére, hogy a parlamenti vita során ellenzéki képviselők bírálták a kormány energiapolitikáját.
A törvénycsomag mintegy 9 milliárd zloty (620 milliárd forint) állami ráfordítást von maga után. Az áramfogyasztói díj összetevői közül
  • 75 százalékkal csökkentik a jövedéki adót, az ebből származó bevétel összesen 1,85 milliárd zlotyval lesz alacsonyabb.
  • 95 százalékkal csökken a rendszerhasználati díjak egyike, ezáltal a fogyasztói díjak további 2,24 milliárd zlotyval mérséklődnek.
  • Egymilliárd zlotyt környezetbarát energetikai beruházásokra szán a szejm.
A költségek jelentős részét - mintegy 5 milliárd zlotyt - a Lengyelország rendelkezésére álló, fel nem használt uniós szén-dioxid-kibocsátási engedélyek eladásából fedeznék. A törvény szerint 4 milliárd zlotys állami alapot hoznak létre, ebből a keretből a csökkentett tarifaárak és a piaci árak közötti különbséget fizetik ki az áramszolgáltatóknak.
Az intézkedések révén a lakossági és a nagyfogyasztói áramárakat az idei év első felében érvényes szinten akarják tartani. Az Eurostat adatai szerint a lengyelországi lakossági áramdíj az első fél évben 14,1 euró volt 100 kilowattóráért, miközben az uniós átlagár 20,5 eurót tett ki.
A megszavazott törvénytervezet indoklásában olvasható: az áramszolgáltatók által eredetileg magasabbra szabott jövő évi árak "társadalmilag elfogadhatatlanok voltak". A tervezet gyors elfogadásának valódi oka talán ennél prózaibb: Lengyelországban 2019-ben két - európai és lengyel parlamenti - választást is tartanak.

Szükségállapotot rendeltek el az Etna környékére

Publikálás dátuma
2018.12.29. 08:22
Marco Di Lauro (Getty Images) képe egy korábbi kitörés idején készült.
Az olasz kormány pénteken szükségállapotot hirdetett az Etna környékére, amely megszenvedte a karácsony este kezdődött földrengéssorozatot.
Már legkevesebb 400 ember hajléktalanná vált amiatt, hogy a vulkán kitörése heves földmozgásokkal jár. Az olasz kormány 10 millió euró gyorssegély ítélt meg az érintett területnek, a szükségállapot kihirdetése pedig lehetővé teszi, hogy a hatóságok mellőzzék a bürokratikus előírások betartását, és így gyorsabban segíthessenek a rászorulóknak - írta a hirado.hu. Az olasz polgári védelem jelenleg 406 ember ideiglenes szállásáról és étkeztetéséről gondoskodik az Etna környékén. A több mint 3300 méter magas hegy az egyik legaktívabb vulkán a világon.
Szerző

Feloldotta az orosz állampolgárságú férfiak beutazási tilalmát Ukrajna

Publikálás dátuma
2018.12.28. 20:39
A kép illusztráció
Fotó: AFP / SPUTNIK
Azonban továbbra is alapos vizsgálat után engedik be őket a határőrök.
A hadiállapot december 26-i feloldásával összhangban Ukrajna megszüntette a 16 és 60 éves kor közötti orosz állampolgárságú férfiak beutazásának tilalmát is – közölte pénteken Oleh Szlobogyan, az ukrán határőrszolgálat szóvivője. A tisztségviselő azonban az MTI összefoglalója szerint hozzátette, hogy az ukrán határőrök továbbra is alapos vizsgálat után engedik be őket az országba. Kifejtette, hogy az ukrán határőrség munkatársai kiemelt figyelmet fordítanak azokra, akik a migrációs kockázatot jelentő 70 ország valamelyikének állampolgáraiként érkeznek Ukrajnába, márpedig ennek az országlistának az első helyén Oroszország áll. Hozzátette, hogy az orosz állampolgároknak továbbra is igazolniuk kell látogatásuk célját, így szükséges lehet, hogy erről dokumentummal is rendelkezzenek. Biztosított afelől, hogy ha például kulturális vagy sporteseményre érkeznek orosz állampolgárok, és korábban nem sértették meg az Oroszország által megszállt Krímbe történő beutazással az ukrán jogszabályokat, akkor megkapják az engedélyt az Ukrajnába való belépésre.
„A jogszabályok e tekintetben ugyanazok maradtak, mint a hadiállapot bevezetése előtt voltak”

– magyarázta a szóvivő.

A hadiállapotot – a rendkívüli állapot egy formáját – azután vezette be az ukrán parlament Petro Porosenko elnök kezdeményezésére 30 napra az ország 10 megyéjében, hogy november 25-én a Kercsi-szoros közelében az orosz parti őrség tüzet nyitott három ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, a legénységüket pedig letartóztatta és tiltott határátlépés címén eljárást indított ellenük. Porosenko korábban már többször kijelentette, hogy nem fogják meghosszabbítani a hadiállapotot annak lejárta után, kivéve, ha Oroszország nagyszabású támadást indítana Ukrajna ellen. Ugyanakkor megállapította, hogy ami az ország fenyegetettségét illeti, „a helyzet jelentősen nem változott”.  Kijev szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, ezért az orosz fél indokolatlanul nyitott rájuk tüzet. Moszkva viszont azt állítja, hogy az ukrán járművek megsértették Oroszország területi vizeit, és a figyelmeztető lövéseket is semmibe véve a Kercsi-szoros felé haladtak, amelyen az áthajózást Moszkva engedélyhez köti.

Hatvan kilométer hosszú határkerítés

Közben Jurij Hrimcsak, a megszállt területek minisztériumának helyettes vezetője kommentálta a 112 Ukrajina hírtelevízióban azt a hírt, hogy Oroszország hatvan kilométer hosszú határkerítést húzott fel az Ukrajnától 2014-ben önkényesen elcsatolt Krímben a félszigetet Ukrajnától elválasztó, Herszon megyénél lévő adminisztrációs határ mentén. A miniszterhelyettes leszögezte, hogy ezzel a kerítéssel a Krím státusa semmilyen formában nem változott, Ukrajna számára ennek nincs jelentősége. Ukrajna és az ENSZ tagállamainak döntő többsége, beleértve a NATO és az EU tagállamait nem ismerik el legitimnek a Krím Oroszország általi annektálását. Hrimcsak szavai szerint az építmény „belső használatra” készült, amivel az orosz vezetés a Krímben élőket akarja meggyőzni arról, hogy a félsziget sorsa végleg eldőlt, mert lám, már határ is van közte és Ukrajna között. Hozzátette, hogy az ukrán külügyminisztérium minden bizonnyal jegyzékben fog tiltakozni, amire nyilván az orosz fél szokása szerint nem fog válaszolni. Ugyanakkor Kijevnek kötelessége nemzetközi jogi szempontból minden egyes alkalommal emlékeztetni, majd bizonyítani, hogy nem egy alkalommal próbálta békés úton, párbeszéddel rendezni a helyzetet, de a megszálló nem reagál a nyilatkozataira. Megjegyezte, hogy a kerítést „meglehetősen furcsa megoldásnak” tartja, hiszen a Krím egy félsziget, amely sokféle módon megközelíthető. A Krim.Realii ukrán hírportál jelentése szerint az orosz fél azzal magyarázta a kerítés szükségességét, hogy ezzel akarják megvédeni a félszigetet „diverziós” cselekményektől, valamint tiltott áruk, köztük dohánytermékek, alkohol és fegyverek becsempészésétől. A sajtóértesülések szerint az építményre 212,9 millió rubelt, azaz több mint 871 millió forintot különítettek el az orosz állami költségvetésből. 
Szerző