Mit hoz a cafetéria nélküli világ 2019-ben?

Publikálás dátuma
2019.01.01 16:37
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Idén is számos újdonsággal kell megbarátkoznunk, de nagy, átfogó reformmal ne számoljunk.
Az év utolsó előtti napján a szociális partnerek megegyeztek a 2019. évi minimálbér és a garantált bérminimum összegében. Ezek ebben az évben havi bruttó 149 ezer, illetve a legalább középiskolát végzettséget igénylő munkakörökben 195 ezer forint lesz.
Életbe lépett a Munka törvénykönyve heves szakszervezeti tiltakozást kiváltó módosítása, amely a munkaidőkeret elszámolását egyről három évre emelte, emellett az elrendelhető túlóra évi 250 óra helyett 400-ra nőhet, amennyiben a dolgozó beleegyezik.
Januártól jelentősen átalakul a béren kívüli juttatások rendszere, a kormány arra hivatkozott, hogy az eddig kapott juttatások összege a bérek részét képezik majd, azonban erre kevés az esély. Bár lesznek cégek, amelyek felvállalják a magasabb terheket, ezt viszont feltehetően az idei béremelések terhére teszik majd. Ugyan a fizetésekkel azonos mértékű adó vonatkozik az önkéntes pénztári tagsághoz adható munkáltatói hozzájárulásokra is, de még így is a legkedvezőbb juttatások között maradhatnak. Az alkalmazottak ugyanis adójóváírást vehetnek igénybe. A vállalati teher 21 százalékra csökken és bár a pénztári tagsággal rendelkező alkalmazott 33,5 százalékos adóterhe mérsékli a juttatást, az érintett alkalmazottak az adójóváírásnak köszönhetően összességében 10 százalékkal jobban járnak. Erzsébet-utalványt 2019-ben már nem lehet juttatni, viszont a meglévők 2019. december 31-ig felhasználhatóak. Adómentes marad az óvodai és a bölcsődei ellátás térítési díja és kisebb módosításokkal a sport és kulturális rendezvények belépője, illetve kedvezményesen adózik klasszikus béren kívüli juttatásként a SZÉP-kártya (szállodai és éttermi célokra). A nyugdíjak idén 2,7 százalékkal emelkednek. Az átlagnyugdíj egyébként 2018-ban 130 500 forint volt, így itt az emelés mértéke 3 524 forintos lesz, vagyis ilyen címen 134 ezer forintot fizet ki a Magyar Államkincstár. A 2008 óta (!) változatlan 28 500 forintos minimálnyugdíj ugyanakkor továbbra is ennyi marad. Egyébként tavaly mindössze 69-en részesültek ekkora összegben, ám a mértéke mégis fontos, mert számos egyéb juttatás ehhez az összeghez kötődik.  Voltak olyan találgatások, hogy 2019-ben megszűnik a nők lehetősége, hogy legalább 40 éves munkaviszony után kedvezményesen nyugdíjba mehessenek, ugyanis idén az öregségi nyugdíj korhatára már 64 esztendőre emelkedett, így normál esetben egyre hosszabb lesz a járadék megszerzéséhez szükséges idő. Mivel nem lett szigorúbb a 40 éves szolgálati viszony utáni nyugdíjba vonulás, így egyre több felsőfokú végzettségű veheti 2019-től igénybe a kedvezményes nyugdíj-korhatárt - erre a Nyugdíjguru.hu hívta fel a figyelmet.    A 40 éves szolgálati viszony után nyugdíjba menő nőknél létezik egy éves keretösszeg (a mindenkori minimálbér 18-szorosa), amelyért a járadékuk mellett munkát vállalhatnak, ám januártól ez a korlát megszűnik, amennyiben a Munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkaviszonyban dolgoznak tovább.
Ebben az évben azok mehetnek öregségi nyugdíjba, akik 1954-ben vagy ezt megelőzően születtek. Csak annak a feltételnek kell megfelelniük, hogy a résznyugdíjukhoz legalább 15, a teljes nyugdíjhoz pedig 20 év szolgálati idejük meglegyen. Jelentős változás, hogy a saját jogú nyugdíjasnak nem kell a jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot (4 százalék) és nyugdíjjárulékot (10 százalék) fizetnie, csak személyi jövedelemadót (15 százalék). Ugyanakkor megszűnik a nyugdíj melletti munkavégzés utáni eddigi évenkénti nyugdíjemelés. Sokan azt várták, hogy az egyre égetőbb munkaerőhiány miatt megszűnik az a korlátozás, hogy a közszférában közalkalmazotti vagy közszolgálati jogviszonyban dolgozni kívánó nyugdíjasokat – ehhez előzetes kormányzati jóváhagyás szükséges –, foglalkoztatásuk időtartamára nem illeti meg a nyugdíjuk. Azonban itt nem történt változás. Vagyis azokat, akiket az elmúlt év végén elküldtek a minisztériumi (intézményi) karcsúsítás címén nyugdíjba, ha igény van rá, akkor csak ilyen korlátok között foglalkoztathatják tovább. 

Drágulást hozó, illetve csökkentő tételek

Január 1-től általánosan 20 százalékkal emelkedik a népegészségügyi termékadó (neta) az egészségi kockázatot jelentő ételek és italok esetében, emellett az adóköteles italok körébe tartoznak újévtől a gyümölcspárlat, a pálinka és a gyógynövényes italok is - közölte a Pénzügyminisztérium. A dohánytermékek jövedékiadó-emelkedése miatt az év elejétől és júliustól is jelentősen, időpontonként 30-40 forinttal nőhet egy-egy doboz szívnivaló ára.
Az agrártárca az ESL (hosszabban eltartható) és az UHT (ultrapasztőrözött) tejek árcsökkenésére hívja fel a figyelmet, miután ezek forgalmi adója 18 százalékról 5 százalékra mérséklődött. Az áruházláncok az áfa-csökkentést teljes mértékben átadják a vásárlóknak.

2019.01.01 16:37

Minden dolgozó sztrájkba lépett az Audinál

Publikálás dátuma
2019.01.18 12:18

Fotó: Facebook/ Audi Hungária Független Szakszervezet
Két órás figyelmeztető sztrájkot tartott délelőtt az Audi győri gyárában a helyi szakszervezet. A dolgozók 100 százaléka beállt a kezdeményezés mögé.
Rendkívül sikeresnek értékelte az Audi győri gyárában péntek délelőtt tartott két órás figyelmeztető sztrájkot lapunknak nyilatkozva Németh Sándor, az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) elnöke. A visszajelzések alapján a dolgozók 100 százaléka részt vett a munkabeszüntetésben: vagyis azok is, akik nem tagjai a szakszervezetnek. Ez a délelőtti műszakos kollégákat jelenti, ugyanis csak az tud sztrájkolni, aki éppen be van osztva munkára, márpedig az autóiparban több műszakban dolgoznak a munkavállalók – magyarázta. (Az Audi győri gyárában mintegy 13 ezren dolgoznak, az AHFSZ-nek 8700 tagja van). A vállalatnál hónapok óta tartanak a bértárgyalások, de eddig nem vezettek eredményre. A szakszervezet azt szeretné elérni, hogy az idén 18 százalékkal, de minimum 75 ezer forinttal emeljék meg minden dolgozó alapbérét. Azt is követelik, hogy az alkalmazottak bruttó 620 ezres cafeteria keretét növeljék 787 ezer forintra, ez ellensúlyozná ugyanis a cafeteria januártól megemelt adóterhei miatti jövedelemkiesést. További céljuk a dolgozókat motiváló jubileumi bónusz bevezetése, a mozgóbér 4 százalékának alapbérbe történő beépítése. Ezen felül azt is szeretnék elérni, hogy a dolgozók kapjanak havonta legalább egy teljes szabad hétvégét, és maguk dönthessék el, mikor veszik ki az életkor, illetve a gyermekek után járó pótszabadságokat (ezekről a Munka törvénykönyve alapján most a munkáltató dönthet). Az Audi részéről túlzónak tartják ezeket a követeléseket – a munkáltató eredetileg két évre szóló, 10+10 százalékos béremelést javasolt, és ezen a tárgyalások során lényegileg nem is változtatott -, ezért nem jött még létre megállapodás. A hétfőn az AHFSZ így elutasította a cég legutolsó béremelési ajánlatát, és megalakította a sztrájkbizottságot. Szerdán újabb ajánlat érkezett a munkáltatótól, de ezt a szakszervezet még visszalépésként is értékelte, és szintén elutasította. Németh Sándor a további lépéseket firtató kérdésünkre azt mondta: nem zárkóznak el a tárgyalások elől. Vasárnap ismét tárgyalóasztalhoz ülnek a munkáltatóval, és hétfőre is van már egyeztetési időpontjuk. Kedden reggel viszont lejár az egyeztetési kötelezettség 7 napos határideje, így ha addig sem születik megállapodás, a sztrájkbizottság dönt majd a további lépésekről. A figyelmeztető sztrájk sikeressége alapján a szakszervezeti vezető azt reméli: a munkáltató bérajánlata pozitív irányba mozdul majd el. Az AHFSZ szerint egyébként teljes mértékben megalapozott és szakmailag alátámasztott a bérkövetelésük. Honlapjukon arról írnak: a Volkswagen csoport - amelyhez az Audi Hungaria Zrt., az Audi AG győri székhelyű leányvállalata is tartozik - legfontosabb nyugat-és kelet-európai egységeinél a 2017-ben regisztrált üzleti és bérekkel kapcsolatos mutatók alapján a magyar dolgozók jelentős bérhátrányban vannak. A szlovákiai gyáregységben dolgozók 28, a csehországiak 25, a lengyelországiak 39 százalékkal keresnek többet, mint az Audi Hungaria Zrt. munkavállalói. A belga Audinál fizetett átlagbér pedig 3,6-szorosa a győrinek. Mindeközben az Audi Hungaria Zrt. bérhatékonysági mutatója (az egységnyi bérköltségre jutó hozzáadott érték) kimagasló a többiekhez képest. Ha az Audi Hungaria Zrt. adatait vesszük 100 százaléknak, akkor ehhez képest a cseh 64, a szlovák 40, a lengyel 35, a belga mindössze 21 százalékos. Az Audi csoport átlaga pedig 53 százalék - írják. A szakszervezet azt is jelezte: felmérésük szerint a dolgozók a jelenlegi nettó jövedelmük 40 százalékos növekedésével éreznék megbecsülve magukat. Nem a németországi fizetések „egy az egyben eléréséért” harcolnak tehát (a különbség a német dolgozók javára 4-5-szörös), hanem a jelentős lemaradás csökkentéséért.  
2019.01.18 12:18

Félmilliárdot fizettek Munkácsy festményéért Matolcsyék

Publikálás dátuma
2019.01.18 11:02
Munkácsy Mihály Poros út című festménye
Fotó: /
A szerződést tavaly december 21-én írták alá.
A Magyar Nemzeti Bank 500 millió forintot adott Munkácsy Mihály Poros út I. című festményéért – vette észre az EU-s közbeszerzési értesítőben a 24.hu. Az eladó egy svájci magánszemély, Antoine Pierre Guth, a szerződést tavaly december 21-én írták alá. Korábban Jan Van der Heyden Városlátkép című alkotásáért 128 millió forintot fizetett a jegybank.
2019.01.18 11:02
Frissítve: 2019.01.18 11:02