Mit hoz a cafetéria nélküli világ 2019-ben?

Publikálás dátuma
2019.01.01 16:37
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Idén is számos újdonsággal kell megbarátkoznunk, de nagy, átfogó reformmal ne számoljunk.
Az év utolsó előtti napján a szociális partnerek megegyeztek a 2019. évi minimálbér és a garantált bérminimum összegében. Ezek ebben az évben havi bruttó 149 ezer, illetve a legalább középiskolát végzettséget igénylő munkakörökben 195 ezer forint lesz.
Életbe lépett a Munka törvénykönyve heves szakszervezeti tiltakozást kiváltó módosítása, amely a munkaidőkeret elszámolását egyről három évre emelte, emellett az elrendelhető túlóra évi 250 óra helyett 400-ra nőhet, amennyiben a dolgozó beleegyezik.
Januártól jelentősen átalakul a béren kívüli juttatások rendszere, a kormány arra hivatkozott, hogy az eddig kapott juttatások összege a bérek részét képezik majd, azonban erre kevés az esély. Bár lesznek cégek, amelyek felvállalják a magasabb terheket, ezt viszont feltehetően az idei béremelések terhére teszik majd. Ugyan a fizetésekkel azonos mértékű adó vonatkozik az önkéntes pénztári tagsághoz adható munkáltatói hozzájárulásokra is, de még így is a legkedvezőbb juttatások között maradhatnak. Az alkalmazottak ugyanis adójóváírást vehetnek igénybe. A vállalati teher 21 százalékra csökken és bár a pénztári tagsággal rendelkező alkalmazott 33,5 százalékos adóterhe mérsékli a juttatást, az érintett alkalmazottak az adójóváírásnak köszönhetően összességében 10 százalékkal jobban járnak. Erzsébet-utalványt 2019-ben már nem lehet juttatni, viszont a meglévők 2019. december 31-ig felhasználhatóak. Adómentes marad az óvodai és a bölcsődei ellátás térítési díja és kisebb módosításokkal a sport és kulturális rendezvények belépője, illetve kedvezményesen adózik klasszikus béren kívüli juttatásként a SZÉP-kártya (szállodai és éttermi célokra). A nyugdíjak idén 2,7 százalékkal emelkednek. Az átlagnyugdíj egyébként 2018-ban 130 500 forint volt, így itt az emelés mértéke 3 524 forintos lesz, vagyis ilyen címen 134 ezer forintot fizet ki a Magyar Államkincstár. A 2008 óta (!) változatlan 28 500 forintos minimálnyugdíj ugyanakkor továbbra is ennyi marad. Egyébként tavaly mindössze 69-en részesültek ekkora összegben, ám a mértéke mégis fontos, mert számos egyéb juttatás ehhez az összeghez kötődik.  Voltak olyan találgatások, hogy 2019-ben megszűnik a nők lehetősége, hogy legalább 40 éves munkaviszony után kedvezményesen nyugdíjba mehessenek, ugyanis idén az öregségi nyugdíj korhatára már 64 esztendőre emelkedett, így normál esetben egyre hosszabb lesz a járadék megszerzéséhez szükséges idő. Mivel nem lett szigorúbb a 40 éves szolgálati viszony utáni nyugdíjba vonulás, így egyre több felsőfokú végzettségű veheti 2019-től igénybe a kedvezményes nyugdíj-korhatárt - erre a Nyugdíjguru.hu hívta fel a figyelmet.    A 40 éves szolgálati viszony után nyugdíjba menő nőknél létezik egy éves keretösszeg (a mindenkori minimálbér 18-szorosa), amelyért a járadékuk mellett munkát vállalhatnak, ám januártól ez a korlát megszűnik, amennyiben a Munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkaviszonyban dolgoznak tovább.
Ebben az évben azok mehetnek öregségi nyugdíjba, akik 1954-ben vagy ezt megelőzően születtek. Csak annak a feltételnek kell megfelelniük, hogy a résznyugdíjukhoz legalább 15, a teljes nyugdíjhoz pedig 20 év szolgálati idejük meglegyen. Jelentős változás, hogy a saját jogú nyugdíjasnak nem kell a jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot (4 százalék) és nyugdíjjárulékot (10 százalék) fizetnie, csak személyi jövedelemadót (15 százalék). Ugyanakkor megszűnik a nyugdíj melletti munkavégzés utáni eddigi évenkénti nyugdíjemelés. Sokan azt várták, hogy az egyre égetőbb munkaerőhiány miatt megszűnik az a korlátozás, hogy a közszférában közalkalmazotti vagy közszolgálati jogviszonyban dolgozni kívánó nyugdíjasokat – ehhez előzetes kormányzati jóváhagyás szükséges –, foglalkoztatásuk időtartamára nem illeti meg a nyugdíjuk. Azonban itt nem történt változás. Vagyis azokat, akiket az elmúlt év végén elküldtek a minisztériumi (intézményi) karcsúsítás címén nyugdíjba, ha igény van rá, akkor csak ilyen korlátok között foglalkoztathatják tovább. 

Drágulást hozó, illetve csökkentő tételek

Január 1-től általánosan 20 százalékkal emelkedik a népegészségügyi termékadó (neta) az egészségi kockázatot jelentő ételek és italok esetében, emellett az adóköteles italok körébe tartoznak újévtől a gyümölcspárlat, a pálinka és a gyógynövényes italok is - közölte a Pénzügyminisztérium. A dohánytermékek jövedékiadó-emelkedése miatt az év elejétől és júliustól is jelentősen, időpontonként 30-40 forinttal nőhet egy-egy doboz szívnivaló ára.
Az agrártárca az ESL (hosszabban eltartható) és az UHT (ultrapasztőrözött) tejek árcsökkenésére hívja fel a figyelmet, miután ezek forgalmi adója 18 százalékról 5 százalékra mérséklődött. Az áruházláncok az áfa-csökkentést teljes mértékben átadják a vásárlóknak.

A kormány kiállított egy 300 milliárd forintos biankó csekket

Publikálás dátuma
2019.03.26 20:27
Természetesen a Balaton az egyik kiemelt turisztikai fejlesztési térség
Fotó: Shutterstock
A 2016-ban létrehozott Magyar Turisztikai Ügynökség, amelynek Orbán Ráhel is előszeretettel ad tanácsokat, jóformán szabadon dönthet az öt kiemelt fejlesztési térségre szánt állami forrásokról.
A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) gyakorlatilag szabad kezet kapott a kormánytól arra, hogy mihez kezd az öt kiemelt fejlesztési térséggel, illetve az ezekre a térségekre odaítélt állami támogatásokkal – olvasta ki egy friss kormányhatározatból a hvg.hu. Ez azt jelenti, hogy az MTÜ jóformán arra költi az eddig odaítélt 300 milliárd forintot, ami a jövőben még jelentősen nőhet is, amire csak akarja.

A szóban forgó határozatban az szerepel, hogy a 2017-2030 között a kormány döntéseivel biztosított forrásokat az MTÜ
„szakmai álláspontja szerinti sorrendben és időrendben” költheti el, bármelyik térség „szakmailag indokolt” további fejlesztéseire, és egyes projekteket akár el is hagyhat.
Sőt a kormány felhatalmazza az MTÜ-t, hogy a források „egyéb egyes turisztikai fejlesztések megvalósítása céljából kerüljenek felhasználásra” – vagyis az öt kiemelt térségre kapott pénzt tulajdonképpen arra költik, amire - és itt jön a kulcsszó - „szakmailag indokoltnak” tartják.

Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnöknek kezelői megállapodás keretében kell felhatalmaznia az MTÜ-t arra, hogy a pénzeket „egyedi támogatói döntéssel” osztogathassa.

Az öt kiemelt turisztikai fejlesztési térség az alábbi:
  • Balaton
  • Sopron-Fertő-tó
  • Tokaj, Felső-Tisza és Nyírség
  • Debrecen, Hajdúszoboszló, Hortobágy és Tisza-tó
  • Dunakanyar
Ezekre a kormány öt határozatban eddig összesen 630 milliárd forintot irányzott elő, amiből 295 milliárd a hazai forrás, ehhez kapott szabad kezet az MTÜ, az uniós források elköltéséhez nem. Viszont a határozat a „2017–2030. években biztosított forrásokról” beszél, szóval az MTÜ azzal a (hazai) pénzzel is szabadon rendelkezhet majd, amit a kormány csak a jövőben ad oda az öt kiemelt régióra.

A hvg.hu felidézi, a Magyar Turisztikai Ügynökséget 2016-ban hozta létre a kormány a Magyar Turizmus Zrt. átszervezésével. Tanácsadója például a miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel, aki állítólag szabadidejében, fizetés nélkül küld javaslatokat. A portál - a teljesség igénye nélkül - számba vette azt is, hogy
fideszes parlamenti képviselők panziója és Széles Gábor milliárdos üzletember kastélyszállója is kapott vissza nem térítendő támogatást a Magyar Turisztikai Ügynökségtől.
Sőt Mészáros Lőrinc ötcsillagos szállodája és Tállai András testvérének panziója is részesült ilyenben.
Frissítve: 2019.03.26 20:29

Nagyot ütött az MNB a forinton

Publikálás dátuma
2019.03.26 19:56

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Matolcsy György jegybank elnök azzal kezdte újabb hat éves ciklusát, hogy bebizonyította: a lakosság pénzbeli megtakarításai nem érdeklik, a hitelkamatok gyenge emelkedését pedig nem bánja. 
A hallgatóság nemtetszését jelző morgással indult Matolcsy György jegybank elnök keddi sajtótájékoztatója, amelyet - hat év óta először - a Monetáris Tanács kamatdöntését követően tartott. A tájékoztatóra szintén meghívott banki elemzők számára nem az okozott csalódást, hogy a 2016. májusa óta 0,9 százalékos alapkamatot változatlanul hagyták: erre számítottak. Az azonban meglepte az elemzőket is, hogy a jegybank elnöke azt a csekély - kizárólag a bankszférát érintő - intézkedést, amit mégis végrehajtanak, esetinek nevezte. Az MNB nem vesz tudomást a romló világgazdasági hangulatról, a szinte mindenütt visszaeső növekedési kilátásokról - mondta lapunknak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A jegybank kizárólag a számára mérvadónak tekintett, 5-8 negyedévre előretekintő inflációs kilátásokat tartja szem előtt, vagyis azt, hogy az adószűrt maginfláció tartósan túllépi-e a 3 százalékos határt. (Az adószűrt maginfláció számítása során csak azokat a termékeket és szolgáltatásokat veszik figyelembe, amelyeknek árát megtisztítják a külpiacok gyakran változó gazdasági hatásaitól, és a rájuk rakodó adóterhektől.) Ez a mutató az elmúlt két hónapban ugyan meghaladta a 3 százalékot, ám Matolcsy György abban reménykedik, hogy ősszel fordul a kocka. Ezt a jegybanki magatartást rendkívül kedvezőtlenül fogadták a bankközi devizakereskedők. A kora délutáni sajtótájékoztató előtti 316 forintos euróárfolyam Matolcsy György érvelése után hirtelen átlépte a 319 forintot, és ezt követően az este folyamán alig lehetett jelentős változást észlelni. A Monetáris Tanács egyetlen, a lakosság széles körét érintő intézkedésről döntött, amely kis mértékben ugyan, de emeli majd a változó kamatozású hitelek törlesztőrészleteit. Hét esztendő után kamatot emeltek ugyanis az egynapos betéteknél (itt a bankok mindössze 24 órára  helyezik el az átmenetileg szabad pénzeszközeiket). A 0,1 százalékpontos kamatemelést követően még mindig negatív tartományban, -0,05 százalékon maradt ez az érték. A 3 hónapos Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb (BUBOR) értéke ehhez van kötve, és erre teszik még rá a kereskedelmi bankok a maguk kamatprémiumát. Így arra lehet számítani, hogy szerdától emelkedik a BUBOR. Ez pedig a változó kamatozású hitelesek számára azt jelenti, hogy a kamatfordulókor hozzávetőleg ezer forinttal megnő majd a havi törlesztőrészletük - mondta Virovácz Péter, aki szerint ez a lakosság fizetőképességét nem fogja érdemben befolyásolni. Az MNB ugyan arra törekszik, hogy a hosszabb futamidejű hitelek minél nagyobb számban fix kamatozásúak legyenek. Az újabb szerződések mintegy 95 százaléka eleget is tesz ennek a kívánalomnak - mondta a sajtótájékoztatón Windisch László, az MNB alelnöke. A régebbi hitelek azonban nem ilyenek, a háztartások hitelállományának mintegy 60 százaléka változó kamatozású: számukat 130 ezerre becsülik. Az MNB felhívásának eleget téve a kereskedelmi bankok valamennyi ilyen ügyfelüknek legkésőbb az év végéig levelet küldenek majd, amelyben ajánlatot tesznek a szerződéseik feltételeinek módosítására, a változó kamatozásról a fixre váltásra. Virovácz Péter szerint ez azért furcsa, mert a változó kamatozású hitelek jelenleg még mindig kedvezőbbek, mint a fixek, ezért csak azzal lehet meggyőzni a hiteleseket a váltás célszerűségéről, hogy esetleg emel az MNB az alapkamaton (ami jobban megemelné a törlesztőrészleteket.) A jegybank azonban évek óta nem hajlandó erre.  A mostani jegybanki kinyilatkozások alapján az alapkamat egyre inkább elveszti a jelentőségét, az MNB egyéb módon igyekszik hatni a kamatok alakulására - véli Virovácz Péter. Az alacsony kamatkörnyezetben alig látható betéti kamatok miatt a lakosság ugyanakkor egyre nagyobb mértékben vásárol ingatlanokat befektetési céllal, hiszen annak van most a legkedvezőbb hozama, ez pedig jelentősen felveri az ingatlanárakat. Az ING szakértője ezzel kapcsolatban azt mondta: az MNB célja, hogy a lakosság fogyasztásának növekedési üteme csökkenjen, mert ez növeli az importot. A beruházásokat és a hitelpiacot ugyanakkor növelni szeretné.

Jönnnek a vállalati kötvények

Magyarországon a vállalati kötvénypiac jelentéktelen, a megtakarításoknak mindössze 1,5 százalékát éri el, szemben a cseh 4-5 vagy a nyugati országok 10-15 százalékával. Ezért a Monetáris Tanács úgy döntött,  elindít egy hosszabb lejáratú vállalati kötvényprogramot, 300 milliárd forintos keretösszeggel, július 1-jétől. A részletes feltételeket április végéig határozzák meg.