Bolsonaro a rend helyreállításával fenyegetőzött beiktatásán, és ezt Trump nagyszerű beszédnek találta

Publikálás dátuma
2019.01.02. 07:56

Fotó: Alan Morici / DPA / dpa Picture-Alliance
Brazília új elnöke harcolni fog a szocializmus ellen, mint azt már sokadszor bejelentette. Az Egyesült Államok önökkel van - kapta rá a választ.
"Gratulálok Jair Bolsonaro elnöknek, aki nagyszerű beiktatási beszédet mondott. Az Egyesült Államok önökkel van" - írta Twitter-bejegyzésében az amerikai elnök. Bolsonaro szintén Twitter-bejegyzésben köszönte meg az amerikai elnöknek "a bátorító szavakat". "Együttes erővel, Isten segedelmével, felvirágzást és haladást teremtünk népeinknek" - hangoztatta.
Brazília új elnökét kedden iktatták be elnöki hivatalába a brazil fővárosban. Beiktatási beszédében a politikus a történelem sötétebb koraira hajazva, azt ígérte, hogy "helyreállítja a rendet" országában, illetve harcolni fog a bűnözés, a korrupció és a baloldali ideológia ellen.
A ceremónián részt vett Orbán Viktor miniszterelnök és Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő is, ezzel pedig egyértelmű, a brazil elnök már meg is találta helyét a világ szélsőséges-populista, "illiberális" vezetőinek körében.
Később az elnök beszédet mondott hívei előtt is, amiben a "politikai korrektséggel" való leszámolást ígérte - bármit is jelentsen ez a kifejezés. Bolsonaro megszabadulna továbbá a szocializmustól is.
Jair Bolsonaro a Szociálliberális Párt jelöltjeként nyerte meg az elnökválasztást, és a katonai diktatúra (1964-1985) bukása óta ő az első jobboldali elnök Brazíliában. A 63 éves nyugalmazott katonatiszt 1990-től 27 éven át a Kereszténydemokrata Párt (PCD) kongresszusi képviselője volt. Bolsonaro elnökségével kapcsolatban azonban sok a kérdőjel, mert nincs világos politikai programja.
Témák
bolsonaro

Beiktatták az Illiberális brazil elnököt (videó)

Publikálás dátuma
2019.01.01. 19:30

Fotó: NELSON ALMEIDA / AFP
Brazília új államfője Jair Bolsonaro a szélsőséges kijelentéseiről ismert. Sok jót nem várnak tőle.
Újév napján iktatták be Jair Bolsonarót, Brazília új elnökét. Már meg is találta új, illiberális barátait a világpolitikában, hiszen a ceremónián részt vett Orbán Viktor miniszterelnök és Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő is. Hasonló elveket vall, mint az amerikai elnök, egyebek mellett kilépne a Párizsi Klímamegállapodásból, nem véletlenül nevezik őt a brazil Trumpnak. Jair Bolsonarót októberben, az elnökválasztás második fordulójában, 55 százalékos eredménnyel választották meg hazája első emberének. Hívei az ország megmentőjét látják benne és annak garanciáját, hogy Brazíliában a rend és biztonság uralkodik majd. Többen mindmáig nosztalgiával emlékeznek vissza a katonai diktatúra éveire, amikor nem volt ennyi gyilkosság az országban. Ugyanakkor győzelmét nem csak populista ígéreteinek köszönheti. Annak is, hogy az elnökválasztáson legyőzött ellenfele, Fernando Haddad annak a Munkáspártnak volt a jelöltje, amely sokak szemében a korrupció szinonimájává vált. Kétségtelen tény az is, Bolsonarónak sikerült egyfajta kultuszt kialakítania maga körül, támogatói nemes egyszerűséggel „o mitónak”, azaz mítosznak nevezik. A tomboló korrupció és az utcai erőszak közepette az új elnök sokak számára a „tisztaság” jelképe. Ettől függetlenül nem riadt vissza attól az elnökválasztási kampányban, hogy az interneten álhírek sorával járassa le politikai ellenfeleit. A nemtelen fegyver, a „fake news”-ok bevetése azért nem feltétlenül egy tiszta politikus ismérve. Szakértők szerint Bolsonaro azért is használta fő médiumként az internetet, illetve – Trumphoz hasonlóan – a Twittert, mert kifejezetten gyenge szónok. Egyelőre nem lehet megjósolni, hogy elnökségének milyen következményei lesznek, s a világpolitikára lesz-e bármilyen hatással az, hogy Dél-Amerikában illiberális fordulat következett be. Ugyanakkor az már most látható, hogy jelentősen javul majd Brazília és az Egyesült Államok viszonya. Egyelőre rejtély, milyen gazdaságpolitikát folytat. A piacok bíztak benne, csapatában azonban nincs teljes egység arról, mennyire folytasson „üzletbarát” politikát. Minden bizonnyal gazdasági szempontból Bolsonaro számára „Brazília lesz az első”. Bolsonaro klímapolitikáját illetően is az amerikai elnököt másolja majd, ami meglehetősen aggasztó jövőképet jelent. Brazíliát ugyanis a „világ tüdejének” is nevezik, az új elnök azonban nem riad vissza az őserdők további pusztításától. 
Részint eufória tapasztalható a brazil társadalomban, hiszen sokan valóságos csodát várnak Bolsonarótól, megannyi honfitársa azonban nagyon is fél az elkövetkező évektől. Kivált a kisebbségek, az őslakosok, illetve a leszakadt rétegek. Politikai ellenfelei emlékeztetnek rasszista, illetve a nőket megalázó kijelentéseire. S azt is ijesztőnek tartják, hogy Bolsonaro rendre elismeréssel beszél az 1964-1985 közötti katonai diktatúra éveiről. Az új elnök néhány napja a Twitteren kifejtette, az erőszakos bűncselekmények ellen a fegyvertartás a leghatásosabb, s sokkal könnyebb lesz majd fegyverhez jutni. Rendelettel garantálja, hogy minden büntetlen előéletű brazil szert tehessen fegyverre. Bolsonaro elnökségével kapcsolatban azért sok a kérdőjel, mert nincs világos politikai programja. Jellemző módon ugyan 27 évig ült a parlamentben, de több ízben ült át más és más párt padsoraiba. Szorgos képviselőnek sem nevezhetnénk, bölcs törvényjavaslatok benyújtása helyett szélsőséges kijelentésekkel hívta fel magára a figyelmet. Elképesztő megnyilatkozásainak se szeri, se száma. Egy ízben például úgy fogalmazott, ha fia meleg lenne, nem szeretné őt. Legnagyobb támogatói az agrárium lobbistái, valamint a Brazíliában nagy befolyással rendelkező evangéliumi egyházak számítanak. Bolsonaro maga is elismeri, hogy nem ért a gazdasághoz, ennek irányítását az ultraliberális közgazdászra, Paulo Guedesre bízza, aki egyfajta szuperminiszteri tisztséget kapott kabinetjében, hiszen a pénzügyekért, a költségvetés tervezéséért, a fejlesztésért és a külkereskedelemért is ő felel. A külügyi tárcát Ernesto Araújo veszi át, aki fel kívánja mondani az ENSZ decemberben elfogadott menekültügyi megállapodását, s a klímaváltozást marxista összeesküvésnek tartja.

Hivatalosan is kilépett Izrael és az USA az UNESCO-ból

Publikálás dátuma
2019.01.01. 18:30
Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő
Fotó: GALI TIBBON / AFP
Eddig sem fizettek tagdíjat, most kilépnek, mert Izrael-ellenesnek és palesztinbarátnak tartják az ENSZ kulturális szervezetét.
 Keddtől hivatalosan sem tagja már az ENSZ oktatási, kulturális és tudományos ügyekkel foglalkozó szervezetének, azaz az UNESCO-nak az USA és Izrael. Ez a szervezet foglalkozik többek között a Világörökség cím adományázásával – írja a 444.hu, a Jerusalem Post értesülését idézve. A két ország már 2011-ben felfüggesztette a tagdíj fizetését a szervezetnek, miután az UNESCO teljes jogú tagként felvette Palesztinát, és egyes jeruzsálemi műemlékeket Palesztina állam részeként regisztrált -   2013-ban a befizetetlen tagdíjak miatt már a szavazati jogukat is elvesztették, mivel Izrael 8,5 millió dollár, az USA pedig 617 millió dollár befizetésével maradt el. 2017-ben a két ország jelezte, ha 2018 végéig nem vonja vissza az UNESCO a kifogásolt döntéseket, akkor kilépnek, ami most meg is történt. Az izraeli kormány – Amerika teljes támogatásával – például azt kifogásolta, hogy az ENSZ szervezete védett palesztin övezetként kategorizálta Hebron óvárosát, és a pátriárkák sírhelyét, amely felett jelenleg egy mecset áll.
Szerző