Az egész országban beüthet a szemétkáosz: minden hulladékos cég lerongyolódott

Publikálás dátuma
2019.01.03. 08:30

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Az önkormányzati szemétszállítók egyre dagadó tartozásállománya palástolja az ágazat Orbán-kabinet kódolta bevételhiányát. Hosszú távon megint az adófizetők állhatják a „rezsicsökkentés” árát.
Habár a hulladékszállítás hazai problémáira leginkább az Észak-Kelet Pest és Nógrád megyei Zöld Híd BIGG Nkft. novemberi kálváriája figyelmeztetett, a - zömmel név nélkül nyilatkozó - szakértők egyetértenek abban, hogy szinte az egész ágazat a tönk szélén áll. Igaz, a kormánypropaganda ezt tagadja, hisz ma úgymond sehol sincs utcán a szemét. Kétségtelen: a problémák nagyságrendjének felméréséhez kissé be kell kukkantani a szőnyeg alá. A Zöld Híd területén például ma már a katasztrófavédelem irányítja a begyűjtést és állja a cechet, a Fidesz pedig némi politikai habverés után saját emberét ültette a cég tulajdonosának élére. A hulladékdíjak beszedését és visszaosztását elvben három éve végző, állami NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. honlapján jelenleg 28 hulladékszállító közszolgáltatót sorol fel. Ezek legutolsó elérhető, 2017-es mérlege zömmel rendkívül sanyarú anyagi helyzetről tanúskodik. Igaz, a gondokat még ezeken belül is sikerült elbújtatni. A társaságok eredménye – néhány kivételtől eltekintve – ugyanis vállalható, azaz nulla körüli. (Már csak azért is, hisz cégformájuk szerint nonprofit működésűek.) Ám a saját tőke – vagyis az az összeg, amit nem terhel visszafizetési kötelezettség - jellemzően csupán a hitelállomány töredéke. A pénzügyi elemzők már azt egészségtelennek tekintik, ha a hitelállomány magasabb a saját tőkénél. A 28 közszolgáltatóból ez a tavalyelőtti állapot alapján 24-re volt elmondható. Összesített hitelállományuk közel ötvenmilliárd forint. Eszerint a leginkább sanyarú helyzetű a Veszprém, Ajka, Balatonfüred, Balatonalmádi, Tapolca és Pápa társaságai tulajdonában lévő ÉBH Észak-Balatoni Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. Itt a saját tőke mínusz félmilliárd, míg a kötelezettségek több mint kétmilliárdra rúgnak. A tartozásból közel egymilliárd az OTP faktorral szemben állt fenn, de tartottak nyilván tulajdonosi kölcsönt is. Jelentésükben többször is utalnak arra, hogy az NHKV-tól az általuk igényeltnél kevesebb forrást kaptak. Az anyag a törvényes állapot helyreállítása végett maga is a korábbiakon túli tulajdonosi tőkerendezést sürget. Erre a kimutatást csak korlátozó véleménnyel ellátó könyvvizsgáló is figyelmeztet, a vállalkozás folytatási képességével kapcsolatos jelentős kétségeit hangoztatva. A veszprémi ÉBH gondjaira legutóbb a királyszentistváni lerakóból áradó orrfacsaró bűzről szóló tudósítások utaltak. Kevés büszkeségre ad okot a Miskolc, Bodrogkeresztúr és Kazincbarcika jegyezte BMH Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Hulladékgazdálkodási Közszolgáltató kimutatása is. Itt a mínusz 11 milliós saját tőke mellett közel háromszázmilliós a tartozásállomány. A kötelezettség rövid lejáratú, zömmel a tulajdonosokkal szembeni kifizetetlen számla. A könyvvizsgáló szintén tőkerendezési kötelezettségre figyelmeztet. A nagyobbak közül a legsanyarúbb a békéscsabai központú, több mint 3 milliárdos forgalmú Dareh Bázis Nzrt. Itt a kétmilliárdos kötelezettségállományhoz ötmilliós saját tőke társul. A szűkszavú beszámoló tanúsága szerint a legnagyobb tartozás itt is az OTP faktorral szemben állt fenn. Nem áll sokkal jobban a Debreceni Hulladék Közszolgálató Nkft. sem, amelynek több mint kétmilliárdos tartozásához 24 milliós saját tőke párosul. A kötelezettség szinte kizárólag „szállítói”, vagyis kifizetetlen számla. Hasonlóképp a sereghajtók közé tartozik a második legnagyobb, közel hatmilliárdos árbevételű, polgárdi központú Vertikál Közszolgáltató Nzrt. is, közel százmilliós saját tőke mellett 2,6 milliárd körüli kötelezettséggel. Ennek jó része rövid távú és a K&H Bank szemben állt fenn, bár a jelzálog 2022-ben jár le. A hulladékszállítás botrányos leállításáról elhíresült Zöld Híd BIGG tőkearánya szintén cudar képet mutat, bár eme összevetés szerint közel tucatnyi cégnél mégis kedvezőbb. A legnagyobb települési hulladékszállítók egy része ugyanakkor a jelek szerint jobban el van eresztve. Így, bár hivatalosan szintén inkább egészségtelennek számít, a többiekhez képest viszonylag mégis szépen fest az öt-ötmilliárdos árbevételű, nyíregyházi központú Észak-Alföldi Környezetgazdálkodási Nkft. és a vaskúti FBH-NP Közszolgáltató Nkft. tőkearánya is. Kifejezetten egészségesnek mondható ugyanakkor a kaposvári és szegedi hulladékgazdálkodási, illetve a Kecskeméti Városgazdasági Nkft. tőke- illetve tartozásaránya. A legjobban pedig a legnagyobb, a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) áll. A közel negyvenmilliárdos bevétel mellett a hitelállomány itt csak a harmincmilliárdnyi saját tőke harmadára rúg. 

Nem megoldás a központosítás

A kiadásoknál tartósan alacsonyabb bevételek lassan, de biztosan adósságcsapdába hajszolják az önkormányzati hulladékszállítókat; ez a további központosítás irányába hat, ami hosszú távon nem megoldás – véli Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége elnöke, Tab fideszes polgármestere. Miért ilyen magas a hulladékcégek zömének hitelállománya? Remélem, ez csak egy átmeneti állapot. A hulladékdíjakat három éve beszedő, állami NHKV eddig nem vagy csak kiszámíthatatlan időpontokban és mértékben tértette meg a hulladékszállító közszolgáltatók alapvető költségeit. Az így kialakuló hiány áthidalására az önkormányzati társaságok hitelfelvételre kényszerülnek. Hisz magát a tevékenységet fenn kell tartani, a szemét nem maradhat az utcán, ennek pedig folyamatosan költségei merülnek fel. A kölcsönök zömét maga a helyhatóság vagy érdekeltsége biztosítja, esetleg a bank felé kezességet vállal, illetve a cég vagyonára kerül jelzálogfedezet. Mindazonáltal erőteljesen remélem, hogy az NHKV egyre inkább képessé válik a díjak beszedésére, a források biztosítása során pedig a hulladékcégek tényleges költségeit veszi alapul. Hallhattuk, hogy az elmúlt hetek során a kormány a költségvetésből is több tízmilliárddal kiegészítette a cég bevételeit.    Az önkormányzatok miért nem tőkével szállnak be? Azért, mert ez az összeg nem fejlesztésekre, hanem az átmeneti pénzszűke áthidalására szolgál. Mi történne akkor, ha az NHKV továbbra sem állná a közszolgáltatók teljes költségét? Ez lassan, de biztosan az ellehetetlenülés felé sodorná az ágazatot. Hisz ha a hitelek visszafizetését csak részben fedezik a befolyó források, az újabb áthidaló megoldásokat igényel, ami előbb-utóbb anyagilag fenntarthatatlan helyzetet teremt. Újabb nagy önkormányzati adósságkonszolidáció nem várható, erre nem érdemes játszani. Ebben az esetben két választás áll a cégek előtt: a felszámolás vagy a szolgáltatási színvonal csökkentése. Végtére is mindkét eshetőség a további központosítás irányába mutat, amit ellenzek. Szerintem hosszú távon nem működőképes, ha egy állami kisgömböc dönti el, az egyes térségekben miként ürítsék a kukákat. Mi állunk közel a választókhoz, a lakossághoz, mi ismerjük jobban az igényeket és a helyi viszonyokat. Milyen megoldási lehetőségeket lát? Kétségkívül lépni kell, ami az elkövetkező hónapok kérdése. A rezsicsökkentés eredményeit bizonyára fenn kell tartani. Ám mivel a hét évvel ezelőtti tarifabefagyasztás a települések közötti nagyarányú díjkülönbségek miatt egyre igazságtalanabb helyzeteket teremt, szerintem felvethető a tarifák és a szolgáltatási színvonal egységesítése. Jelenleg a rendszer nem ösztönzi a társaságokat a szelektív hulladék begyűjtésére sem. Az NHKV megszüntetése tudtommal fel se merült. Így hosszú távon számítok a központosított pénzelosztás fennmaradására. Igaz, a társaság kvázi-hatósági jogköre szerintem megszüntetendő. Ezen túl viszont most nincs mit tenni, mint erőteljesen reménykedni abban, hogy az NHKV a lehető legrövidebb időn belül megtéríti a hulladékszállítók alapvető költségeit.

A főváros kiemelt helyzetben van

Az NHKV rendkívül zavaros pénzügyi helyzetről tanúskodó tavalyi mérlegbeszámolójában az FKF-fel szemben fennálló tartozás kiemelt jelentőségére külön is felhívják a figyelmet. Habár tehát hírek szerint az NHKV országszerte rendkívül szűken méri a hulladékcégek forrásait, a fővárosi helyzet ebből a szempontból különös jelentőséggel bír. Tarlós István főpolgármester a témára külön is kitért, Orbán Viktor ígéretét véve arra, hogy mostantól az NHKV tényleg ki fogja fizetni az FKF jogosan igényelt számláit. Más településeken éppenséggel újabb önkormányzati kölcsönöket, illetve tartozáselengedést szavaztak meg. Értesülésünk szerint a jövőben szabályozókkal az eddigieknél pontosabb kifizetésekre szoríthatják az NHKV-t.

Interjú bubi Fenntarthatatlan helyzet Schmidt Jenő szerint hosszú távon nem működőképes, ha egy állami kisgömböc dönti el, az egyes térségekben miként ürítsék a kukákat

Sorállás a pénztárnál Tarlós István talmi ígéretet kapott, hogy mostantól az NHKV tényleg ki fogja fizetni az FKF jogosan igényelt számláit

50 milliárd forint összesített hitelállománnyal bír 24 alultőkésített hulladékszállító

Szerző

322,25 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.01.02. 19:25
Képünk illusztráció
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Gyengült a forint a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben szerda este a reggeli szintekhez képest.
Az euró jegyzése 322,25 forintra emelkedett este hét óra után a reggel nyolc óra körül jegyzett 321,09 forintról. Az euró szerdán 320,98 forint és 322,48 forint között mozgott. A svájci frank árfolyama 285,08 forintról 287,08 forintra, a dolláré pedig 279,63 forintról 284,30 forintra emelkedett. Az euró a reggeli 1,1487 dollár után este 1,1336 dolláron állt. 
Szerző
Témák
forint euró dollár

A korábban inaktívak térnek vissza a munkaerőpiacra

Publikálás dátuma
2019.01.02. 17:37
RÉSZREHAJLÓK Az ellenzéki pártok a kormánynál jobban kedveznének a dolgozóknak - FOTÓ: SHUTTERSTOCK/ OREST LYZHECHKA
Elfogyóban az álláskeresők száma, az önkormányzatok ragaszkodnak a közfoglalkoztatottjaikhoz.
Ismét csak alig ötezer munkavállaló hiányzik ahhoz, hogy újra négy és félmillióra növekedjen a hazai foglalkoztatottak száma. Erről adott számot a Központi Statisztikai Hivatal szerdán. A munkaügyi statisztikai adatokból az is kiderült, hogy 3,6 százalékra süllyedt a munkanélküliségi ráta Magyarországon a tavaly szeptember-novemberi időszakban, amely ugyan az Európai Unióban Hollandiával és Máltával holtversenyben a harmadik legkedvezőbb arányt jelenti, ám a számok jótékonyan elfednek néhány nem elhanyagolható körülményt. A múlt év végi munkaerő-piaci becslések már arról szóltak, hogy elérhette a 600 ezer főt azoknak a magyaroknak a száma, akik tartósan külföldön kerestek maguk számára állást, beleértve azokat is, akik naponta járnak át Ausztriába, és kisebb részben Szlovákiába dolgozni. Őket éppúgy tartalmazzák a hazai munkaügyi statisztikák, mint a közfoglalkoztatottakét, akikről 2018 decemberében azt jelentették, hogy 142 ezren vannak. Ha ezt a két munkavállalói csoportot is figyelembe vesszük, akkor
akkor mintegy 3 százalékponttal rosszabb lenne a hazai munkavállalók összesített száma.

Bár kétségtelen tény, hogy a közfoglalkoztatottak közül - ha nem is nagy számban - folyamatosan megjelennek a versenyszféra munkavállalói között, azonban az az érdekes helyzet állt elő, hogy az önkormányzatok egyre jobban ragaszkodnak a közmunkásaikhoz, hiszen számos olyan tennivaló van, amelyet nem tudnak mással elvégeztetni. Lényegében strukturális munkanélküliség jellemzi a magyar munkaerőpiacot - mondta a Népszava érdeklődésére Varga Zsombor. Az Erste Bank junior elemzője szerint ez azt jelenti, a szabad munkahelyek elvárásai és a szabad munkaerő képzettsége, minősége jelentősen eltér egymástól. Emiatt a jelenlegi 3,6 százalékos arány körüli 0,2-0,3 százalékos hullámzásra lehet számítani 2019 folyamán is. Ezt a tényt igazolja az is, hogy a 2017 szeptember-novemberi helyzethez képest egy év alatt ugyan 93 ezer fővel többen dolgoznak, ám a munkanélküliek száma csupán 9 ezer fővel csökkent. Ami azt jelzi, hogy elsősorban a korábbi inaktívak térnek vissza a munkaerőpiacra - mondta a szakember. A feszített munkapiac miatt a bérek emelkedésének folytatódására lehet számítani 2019-ben is - mondta Varga Zsombor. Emiatt a lakossági fogyasztás még egy ideig fontos támasza marad a magyar gazdasági növekedésnek. Az Erste Bank elemzőinek becslése szerint ezért is nőhetett - előzetes adatok szerint - 2018-ban 4,6 százalékkal a magyar GDP, ami idén viszont 3,6 százalékra lassulhat. Az viszont elgondolkodtató - mondta Varga Zsombor, hogy a 15-24 évesek munkanélkülisége lényegében nem változott, munkanélküliségi rátájuk 10,2 százalék volt. A munkanélküliek több mint ötöde ebből a korcsoportból került ki. (A 25-54 évesek, azaz az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája átlag alatti, 3,2 százalékos volt, míg az 55-74 éveseké mindössze 2,5 százalékos.) Vagyis a pályakezdők továbbra is nehezen ismerik ki magukat a munkaerőpiacon, ezért hosszabb idő telik el addig, amíg elhelyezkednek. Számuk eléri a 35 ezret. A munkanélküliség átlagos időtartama továbbra is tetemes 14,6 hónap volt a tavaly szeptember-novemberi időszakban. Azaz a munkanélküliek 38 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított, ami magas arány.
Szerző