Az egész országban beüthet a szemétkáosz: minden hulladékos cég lerongyolódott

Publikálás dátuma
2019.01.03 08:30

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Az önkormányzati szemétszállítók egyre dagadó tartozásállománya palástolja az ágazat Orbán-kabinet kódolta bevételhiányát. Hosszú távon megint az adófizetők állhatják a „rezsicsökkentés” árát.
Habár a hulladékszállítás hazai problémáira leginkább az Észak-Kelet Pest és Nógrád megyei Zöld Híd BIGG Nkft. novemberi kálváriája figyelmeztetett, a - zömmel név nélkül nyilatkozó - szakértők egyetértenek abban, hogy szinte az egész ágazat a tönk szélén áll. Igaz, a kormánypropaganda ezt tagadja, hisz ma úgymond sehol sincs utcán a szemét. Kétségtelen: a problémák nagyságrendjének felméréséhez kissé be kell kukkantani a szőnyeg alá. A Zöld Híd területén például ma már a katasztrófavédelem irányítja a begyűjtést és állja a cechet, a Fidesz pedig némi politikai habverés után saját emberét ültette a cég tulajdonosának élére. A hulladékdíjak beszedését és visszaosztását elvben három éve végző, állami NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. honlapján jelenleg 28 hulladékszállító közszolgáltatót sorol fel. Ezek legutolsó elérhető, 2017-es mérlege zömmel rendkívül sanyarú anyagi helyzetről tanúskodik. Igaz, a gondokat még ezeken belül is sikerült elbújtatni. A társaságok eredménye – néhány kivételtől eltekintve – ugyanis vállalható, azaz nulla körüli. (Már csak azért is, hisz cégformájuk szerint nonprofit működésűek.) Ám a saját tőke – vagyis az az összeg, amit nem terhel visszafizetési kötelezettség - jellemzően csupán a hitelállomány töredéke. A pénzügyi elemzők már azt egészségtelennek tekintik, ha a hitelállomány magasabb a saját tőkénél. A 28 közszolgáltatóból ez a tavalyelőtti állapot alapján 24-re volt elmondható. Összesített hitelállományuk közel ötvenmilliárd forint. Eszerint a leginkább sanyarú helyzetű a Veszprém, Ajka, Balatonfüred, Balatonalmádi, Tapolca és Pápa társaságai tulajdonában lévő ÉBH Észak-Balatoni Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. Itt a saját tőke mínusz félmilliárd, míg a kötelezettségek több mint kétmilliárdra rúgnak. A tartozásból közel egymilliárd az OTP faktorral szemben állt fenn, de tartottak nyilván tulajdonosi kölcsönt is. Jelentésükben többször is utalnak arra, hogy az NHKV-tól az általuk igényeltnél kevesebb forrást kaptak. Az anyag a törvényes állapot helyreállítása végett maga is a korábbiakon túli tulajdonosi tőkerendezést sürget. Erre a kimutatást csak korlátozó véleménnyel ellátó könyvvizsgáló is figyelmeztet, a vállalkozás folytatási képességével kapcsolatos jelentős kétségeit hangoztatva. A veszprémi ÉBH gondjaira legutóbb a királyszentistváni lerakóból áradó orrfacsaró bűzről szóló tudósítások utaltak. Kevés büszkeségre ad okot a Miskolc, Bodrogkeresztúr és Kazincbarcika jegyezte BMH Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Hulladékgazdálkodási Közszolgáltató kimutatása is. Itt a mínusz 11 milliós saját tőke mellett közel háromszázmilliós a tartozásállomány. A kötelezettség rövid lejáratú, zömmel a tulajdonosokkal szembeni kifizetetlen számla. A könyvvizsgáló szintén tőkerendezési kötelezettségre figyelmeztet. A nagyobbak közül a legsanyarúbb a békéscsabai központú, több mint 3 milliárdos forgalmú Dareh Bázis Nzrt. Itt a kétmilliárdos kötelezettségállományhoz ötmilliós saját tőke társul. A szűkszavú beszámoló tanúsága szerint a legnagyobb tartozás itt is az OTP faktorral szemben állt fenn. Nem áll sokkal jobban a Debreceni Hulladék Közszolgálató Nkft. sem, amelynek több mint kétmilliárdos tartozásához 24 milliós saját tőke párosul. A kötelezettség szinte kizárólag „szállítói”, vagyis kifizetetlen számla. Hasonlóképp a sereghajtók közé tartozik a második legnagyobb, közel hatmilliárdos árbevételű, polgárdi központú Vertikál Közszolgáltató Nzrt. is, közel százmilliós saját tőke mellett 2,6 milliárd körüli kötelezettséggel. Ennek jó része rövid távú és a K&H Bank szemben állt fenn, bár a jelzálog 2022-ben jár le. A hulladékszállítás botrányos leállításáról elhíresült Zöld Híd BIGG tőkearánya szintén cudar képet mutat, bár eme összevetés szerint közel tucatnyi cégnél mégis kedvezőbb. A legnagyobb települési hulladékszállítók egy része ugyanakkor a jelek szerint jobban el van eresztve. Így, bár hivatalosan szintén inkább egészségtelennek számít, a többiekhez képest viszonylag mégis szépen fest az öt-ötmilliárdos árbevételű, nyíregyházi központú Észak-Alföldi Környezetgazdálkodási Nkft. és a vaskúti FBH-NP Közszolgáltató Nkft. tőkearánya is. Kifejezetten egészségesnek mondható ugyanakkor a kaposvári és szegedi hulladékgazdálkodási, illetve a Kecskeméti Városgazdasági Nkft. tőke- illetve tartozásaránya. A legjobban pedig a legnagyobb, a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) áll. A közel negyvenmilliárdos bevétel mellett a hitelállomány itt csak a harmincmilliárdnyi saját tőke harmadára rúg. 

Nem megoldás a központosítás

A kiadásoknál tartósan alacsonyabb bevételek lassan, de biztosan adósságcsapdába hajszolják az önkormányzati hulladékszállítókat; ez a további központosítás irányába hat, ami hosszú távon nem megoldás – véli Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége elnöke, Tab fideszes polgármestere. Miért ilyen magas a hulladékcégek zömének hitelállománya? Remélem, ez csak egy átmeneti állapot. A hulladékdíjakat három éve beszedő, állami NHKV eddig nem vagy csak kiszámíthatatlan időpontokban és mértékben tértette meg a hulladékszállító közszolgáltatók alapvető költségeit. Az így kialakuló hiány áthidalására az önkormányzati társaságok hitelfelvételre kényszerülnek. Hisz magát a tevékenységet fenn kell tartani, a szemét nem maradhat az utcán, ennek pedig folyamatosan költségei merülnek fel. A kölcsönök zömét maga a helyhatóság vagy érdekeltsége biztosítja, esetleg a bank felé kezességet vállal, illetve a cég vagyonára kerül jelzálogfedezet. Mindazonáltal erőteljesen remélem, hogy az NHKV egyre inkább képessé válik a díjak beszedésére, a források biztosítása során pedig a hulladékcégek tényleges költségeit veszi alapul. Hallhattuk, hogy az elmúlt hetek során a kormány a költségvetésből is több tízmilliárddal kiegészítette a cég bevételeit.    Az önkormányzatok miért nem tőkével szállnak be? Azért, mert ez az összeg nem fejlesztésekre, hanem az átmeneti pénzszűke áthidalására szolgál. Mi történne akkor, ha az NHKV továbbra sem állná a közszolgáltatók teljes költségét? Ez lassan, de biztosan az ellehetetlenülés felé sodorná az ágazatot. Hisz ha a hitelek visszafizetését csak részben fedezik a befolyó források, az újabb áthidaló megoldásokat igényel, ami előbb-utóbb anyagilag fenntarthatatlan helyzetet teremt. Újabb nagy önkormányzati adósságkonszolidáció nem várható, erre nem érdemes játszani. Ebben az esetben két választás áll a cégek előtt: a felszámolás vagy a szolgáltatási színvonal csökkentése. Végtére is mindkét eshetőség a további központosítás irányába mutat, amit ellenzek. Szerintem hosszú távon nem működőképes, ha egy állami kisgömböc dönti el, az egyes térségekben miként ürítsék a kukákat. Mi állunk közel a választókhoz, a lakossághoz, mi ismerjük jobban az igényeket és a helyi viszonyokat. Milyen megoldási lehetőségeket lát? Kétségkívül lépni kell, ami az elkövetkező hónapok kérdése. A rezsicsökkentés eredményeit bizonyára fenn kell tartani. Ám mivel a hét évvel ezelőtti tarifabefagyasztás a települések közötti nagyarányú díjkülönbségek miatt egyre igazságtalanabb helyzeteket teremt, szerintem felvethető a tarifák és a szolgáltatási színvonal egységesítése. Jelenleg a rendszer nem ösztönzi a társaságokat a szelektív hulladék begyűjtésére sem. Az NHKV megszüntetése tudtommal fel se merült. Így hosszú távon számítok a központosított pénzelosztás fennmaradására. Igaz, a társaság kvázi-hatósági jogköre szerintem megszüntetendő. Ezen túl viszont most nincs mit tenni, mint erőteljesen reménykedni abban, hogy az NHKV a lehető legrövidebb időn belül megtéríti a hulladékszállítók alapvető költségeit.

A főváros kiemelt helyzetben van

Az NHKV rendkívül zavaros pénzügyi helyzetről tanúskodó tavalyi mérlegbeszámolójában az FKF-fel szemben fennálló tartozás kiemelt jelentőségére külön is felhívják a figyelmet. Habár tehát hírek szerint az NHKV országszerte rendkívül szűken méri a hulladékcégek forrásait, a fővárosi helyzet ebből a szempontból különös jelentőséggel bír. Tarlós István főpolgármester a témára külön is kitért, Orbán Viktor ígéretét véve arra, hogy mostantól az NHKV tényleg ki fogja fizetni az FKF jogosan igényelt számláit. Más településeken éppenséggel újabb önkormányzati kölcsönöket, illetve tartozáselengedést szavaztak meg. Értesülésünk szerint a jövőben szabályozókkal az eddigieknél pontosabb kifizetésekre szoríthatják az NHKV-t.

Interjú bubi Fenntarthatatlan helyzet Schmidt Jenő szerint hosszú távon nem működőképes, ha egy állami kisgömböc dönti el, az egyes térségekben miként ürítsék a kukákat
Sorállás a pénztárnál Tarlós István talmi ígéretet kapott, hogy mostantól az NHKV tényleg ki fogja fizetni az FKF jogosan igényelt számláit
50 milliárd forint összesített hitelállománnyal bír 24 alultőkésített hulladékszállító
2019.01.03 08:30
Frissítve: 2019.01.03 08:30

Emelkedett a gázolaj ára

Publikálás dátuma
2019.01.23 07:17

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Az üzemanyag fokozatosan drágult az elmúlt hetekben, a benzin ára ezúttal nem követte.
A Mol bruttó 2 forinttal emelte a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát, a 95-ös benzin ára nem változott.Az emeléssel a gázolaj literenként 384 forintra drágult.A gázolaj ára legutóbb múlt pénteken emelkedett, 3 forinttal 382 forintra. A benzin ára múlt szerdán változott utoljára, 4 forinttal 345 forintra emelkedett.  Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között. A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint - írja az MTI.
2019.01.23 07:17

„Az Alföldről hoznak népeket, 180 ezret ígértek, 120 ezret kapnak helyette"

Publikálás dátuma
2019.01.23 06:00
KÉPÜNK ILLUSZTRÁCIÓ
Fotó: MTI/ VAJDA JÁNOS
Százmilliókat költenek a cégek kilépett munkavállalóik pótlására, pedig kifizetődőbb volna betartaniuk az ígéreteiket.
„Az Alföldről hoznak népeket, 180 ezret ígértek, 120 ezret kapnak helyette. Tavaly kezdtek húszan, abból kettő van itt”. „Ne verjenek át minket a hirdetésben, ha már feltüntetik az összeget, legyenek őszinték”. A fenti két idézet fizikai munkakörökben dolgozó munkavállalóktól származik, és jól megvilágítja, miért ölt Magyarországon egyre nagyobb méreteket a fluktuáció, és azzal együtt a munkaerőhiány is. A dolgozók sűrű munkahelyváltásának elsődleges oka ugyanis nem az alacsony fizetés, hanem a sok be nem tartott ígéret – mutat rá a HR-Evolution tanácsadó cég reprezentatív fluktuációkutatása. A kettő persze nem teljesen független egymástól, hiszen a második legfontosabb ok a váltásra a másik munkahelyen kínált magasabb bér. Ha azonban az ígéret hamisnak bizonyul – márpedig a cégek gyakran különböző pótlékokkal számolva „elérhető” bért hirdetnek, amit azonban a gyakorlatban alig lehet megkeresni -, a dolgozó ismét tovább áll. Ezzel pedig beindul egy ördögi kör, ami tovább növeli a munkaerőhiányt, de a vállalatok kiadásait is. A kutatásban részt vevő cégeknél a munkavállalók átlagos éves cserélődési aránya 38 százalékos volt: ez 1000 betanított munkás esetén 600 millió forint költséget jelent. A HR-Evolution számításai szerint ennyit költenek a vállalatok az elbocsátás adminisztrációjára, az ottmaradók túlóradíjára, a leendő munkavállalók kiválasztási folyamatára, betanítására, beléptetésére. Márpedig a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben a dolgozók egyre könnyebben váltanak munkahelyet. A kutatás során megkérdezett 6300 munkavállaló negyede legalább egyszer felmondott már munkahelyén az elmúlt két évben, kétharmaduk eddigi pályafutása során már 2-5 munkahelyen is dolgozott. Felmondási okként a dolgozók 42 százaléka a be nem tartott ígéreteket jelölte meg. Számos dolgozó panaszkodott a vizsgálat készítőinek például arról, hogy a felsővezetők által beígért fizetésemelés vagy elmaradt vagy megalázó mértékű volt. Akár felmondáshoz is vezethet, ha az álláshirdetésben feltüntetett „elérhető bér” köszönő viszonyban sincs a hónap végén kapott összeggel  – figyelmeztetnek a tanulmány készítői. Hozzáteszik: a cégek tetemes összegeket költenek márkaépítésre, hogy így csábítsák magukhoz a dolgozókat, a munkavállalók megtartásában azonban kulcsfontosságú, hogy a felvételi folyamat során ígérteket be is tartsák. A fizetések szerepe sem elhanyagolható persze: a munkahelyváltók 39 százaléka a másutt kínált magasabb bér miatt döntött így. Az embertelen bánásmód 35 százalékukat késztette távozásra. A fiatalabbaknak fontosabb a jobb fizetés, az idősebbeknek a megfelelő bánásmód. A HR-Evolution szakértői úgy vélik: tévúton jár az a cég, amelyik csak a fizetést tekinti a megtartás eszközének, a legfontosabb megtartó erő a jó csapat. A hosszú távú maradás indokaként a munkavállalók kétharmada a jó csapatot és légkört hozta fel, a jó fizetést pedig csak harmaduk. Elengedhetetlen tehát a közvetlen vezetők képzése, hiszen a jó csapat és hangulat kialakításában nekik van fontos szerepük – mutat rá a tanulmány. A munkavállalók lakhelye ugyanakkor szintén befolyásolja a dolgozók motivációját. A fővárosban például nagyobb valószínűséggel mondanak fel a be nem tartott ígéretek miatt, vidéken a fizetés és az előrelépési lehetőség a fő indok. Budapesten magasabb azok aránya, akik felmondtak az elmúlt két évben, vidéken nehezebben mozdulnak az emberek. Az ország nyugati régiójában ugyanakkor kisebb valószínűséggel mondanak fel a dolgozók, és tovább is maradnak munkahelyükön, mint a keleti megyékben.    Az ország kettéosztottságát illetően hasonló megállapításokra jutott a GKI Gazdaságkutató Zrt. is, amely tavaly júliusban egy 1000 fős reprezentatív mintán vizsgálta, váltottak-e munkahelyet 2017-ben a dolgozók. A válaszolók mindössze 5,5 százaléka válaszolt igennel a kérdésre, az arány a fejletlenebb régiókban volt magasabb, 9 százalék. Közép-Magyarországon, a Nyugat-Dunántúlon és a Közép-Dunántúl viszont csupán a dolgozók 3 százaléka hagyta ott munkahelyét. A GKI kutatói szerint ennek az az oka, hogy a munkaerőhiánnyal küzdő, fejlettebb területeken  a munkáltatók keresetemeléssel igyekeznek megtartani a munkaerőt, így a fluktuáció viszonylag alacsony. A közmunkával „elfedett”, jelentős munkanélküliséggel sújtott régiókban viszont az alacsony keresetek miatt a dolgozók már egy kisebb összegű béremelésért is hajlandóak váltani.    

Másképp számolják az átlagfizetést

Tavaly novemberben 355 100 forint volt a bruttó átlagkereset, a január novemberi időszakra számítva pedig 327 200 forint – közölte a KSH. Ez utóbbi nettó 217 600 forintot és 11,5 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A bérnövekedés nagyjából a piaci várakozással összhangban alakult, és egy lassuló trendet mutat – értékelte az adatokat Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. Az idei bérek alakulását ugyanakkor nehéz szerinte megjósolni, hiszen például a cafetéria átalakítása miatt a bérek dinamikusabban nőhetnek, mint tavaly (ha az adóemelés miatt bérként kapják meg a dolgozók a juttatást), a tényleges jövedelem viszont ennél mérsékeltebb ütemben bővülhet. A KSH ráadásul új módszertannal méri az idén a béreket – hívta fel a figyelmet. A KSH a keresetek alakulását ezentúl az adóbevallások és az államkincstár adatai alapján vizsgálja. Eddig a munkaügyi adatgyűjtésből származó bértömeget és dolgozói létszámot átlagolták, ez az adatbázis azonban csak az 5 fősnél nagyobb cégek dolgozóiról ad információkat. Mintegy 1,5 millió, mikrovállalkozásoknál dolgozó munkavállaló adatait nem vizsgálták, holott ezeken a helyeken zömmel a legkisebb béreket fizetik csak. Szakértők számításai szerint az ő bérüket is belekalkulálva az átlagkereset úgy 30 százalékkal alacsonyabb lenne. A KSH közleménye szerint az új módszertannal kapott adatokat márciustól közlik majd, 2017. januárig visszamenőleg. 

2019.01.23 06:00
Frissítve: 2019.01.23 06:00