Az egész országban beüthet a szemétkáosz: minden hulladékos cég lerongyolódott

Publikálás dátuma
2019.01.03 08:30

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Az önkormányzati szemétszállítók egyre dagadó tartozásállománya palástolja az ágazat Orbán-kabinet kódolta bevételhiányát. Hosszú távon megint az adófizetők állhatják a „rezsicsökkentés” árát.
Habár a hulladékszállítás hazai problémáira leginkább az Észak-Kelet Pest és Nógrád megyei Zöld Híd BIGG Nkft. novemberi kálváriája figyelmeztetett, a - zömmel név nélkül nyilatkozó - szakértők egyetértenek abban, hogy szinte az egész ágazat a tönk szélén áll. Igaz, a kormánypropaganda ezt tagadja, hisz ma úgymond sehol sincs utcán a szemét. Kétségtelen: a problémák nagyságrendjének felméréséhez kissé be kell kukkantani a szőnyeg alá. A Zöld Híd területén például ma már a katasztrófavédelem irányítja a begyűjtést és állja a cechet, a Fidesz pedig némi politikai habverés után saját emberét ültette a cég tulajdonosának élére. A hulladékdíjak beszedését és visszaosztását elvben három éve végző, állami NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. honlapján jelenleg 28 hulladékszállító közszolgáltatót sorol fel. Ezek legutolsó elérhető, 2017-es mérlege zömmel rendkívül sanyarú anyagi helyzetről tanúskodik. Igaz, a gondokat még ezeken belül is sikerült elbújtatni. A társaságok eredménye – néhány kivételtől eltekintve – ugyanis vállalható, azaz nulla körüli. (Már csak azért is, hisz cégformájuk szerint nonprofit működésűek.) Ám a saját tőke – vagyis az az összeg, amit nem terhel visszafizetési kötelezettség - jellemzően csupán a hitelállomány töredéke. A pénzügyi elemzők már azt egészségtelennek tekintik, ha a hitelállomány magasabb a saját tőkénél. A 28 közszolgáltatóból ez a tavalyelőtti állapot alapján 24-re volt elmondható. Összesített hitelállományuk közel ötvenmilliárd forint. Eszerint a leginkább sanyarú helyzetű a Veszprém, Ajka, Balatonfüred, Balatonalmádi, Tapolca és Pápa társaságai tulajdonában lévő ÉBH Észak-Balatoni Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. Itt a saját tőke mínusz félmilliárd, míg a kötelezettségek több mint kétmilliárdra rúgnak. A tartozásból közel egymilliárd az OTP faktorral szemben állt fenn, de tartottak nyilván tulajdonosi kölcsönt is. Jelentésükben többször is utalnak arra, hogy az NHKV-tól az általuk igényeltnél kevesebb forrást kaptak. Az anyag a törvényes állapot helyreállítása végett maga is a korábbiakon túli tulajdonosi tőkerendezést sürget. Erre a kimutatást csak korlátozó véleménnyel ellátó könyvvizsgáló is figyelmeztet, a vállalkozás folytatási képességével kapcsolatos jelentős kétségeit hangoztatva. A veszprémi ÉBH gondjaira legutóbb a királyszentistváni lerakóból áradó orrfacsaró bűzről szóló tudósítások utaltak. Kevés büszkeségre ad okot a Miskolc, Bodrogkeresztúr és Kazincbarcika jegyezte BMH Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Hulladékgazdálkodási Közszolgáltató kimutatása is. Itt a mínusz 11 milliós saját tőke mellett közel háromszázmilliós a tartozásállomány. A kötelezettség rövid lejáratú, zömmel a tulajdonosokkal szembeni kifizetetlen számla. A könyvvizsgáló szintén tőkerendezési kötelezettségre figyelmeztet. A nagyobbak közül a legsanyarúbb a békéscsabai központú, több mint 3 milliárdos forgalmú Dareh Bázis Nzrt. Itt a kétmilliárdos kötelezettségállományhoz ötmilliós saját tőke társul. A szűkszavú beszámoló tanúsága szerint a legnagyobb tartozás itt is az OTP faktorral szemben állt fenn. Nem áll sokkal jobban a Debreceni Hulladék Közszolgálató Nkft. sem, amelynek több mint kétmilliárdos tartozásához 24 milliós saját tőke párosul. A kötelezettség szinte kizárólag „szállítói”, vagyis kifizetetlen számla. Hasonlóképp a sereghajtók közé tartozik a második legnagyobb, közel hatmilliárdos árbevételű, polgárdi központú Vertikál Közszolgáltató Nzrt. is, közel százmilliós saját tőke mellett 2,6 milliárd körüli kötelezettséggel. Ennek jó része rövid távú és a K&H Bank szemben állt fenn, bár a jelzálog 2022-ben jár le. A hulladékszállítás botrányos leállításáról elhíresült Zöld Híd BIGG tőkearánya szintén cudar képet mutat, bár eme összevetés szerint közel tucatnyi cégnél mégis kedvezőbb. A legnagyobb települési hulladékszállítók egy része ugyanakkor a jelek szerint jobban el van eresztve. Így, bár hivatalosan szintén inkább egészségtelennek számít, a többiekhez képest viszonylag mégis szépen fest az öt-ötmilliárdos árbevételű, nyíregyházi központú Észak-Alföldi Környezetgazdálkodási Nkft. és a vaskúti FBH-NP Közszolgáltató Nkft. tőkearánya is. Kifejezetten egészségesnek mondható ugyanakkor a kaposvári és szegedi hulladékgazdálkodási, illetve a Kecskeméti Városgazdasági Nkft. tőke- illetve tartozásaránya. A legjobban pedig a legnagyobb, a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) áll. A közel negyvenmilliárdos bevétel mellett a hitelállomány itt csak a harmincmilliárdnyi saját tőke harmadára rúg. 

Nem megoldás a központosítás

A kiadásoknál tartósan alacsonyabb bevételek lassan, de biztosan adósságcsapdába hajszolják az önkormányzati hulladékszállítókat; ez a további központosítás irányába hat, ami hosszú távon nem megoldás – véli Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége elnöke, Tab fideszes polgármestere. Miért ilyen magas a hulladékcégek zömének hitelállománya? Remélem, ez csak egy átmeneti állapot. A hulladékdíjakat három éve beszedő, állami NHKV eddig nem vagy csak kiszámíthatatlan időpontokban és mértékben tértette meg a hulladékszállító közszolgáltatók alapvető költségeit. Az így kialakuló hiány áthidalására az önkormányzati társaságok hitelfelvételre kényszerülnek. Hisz magát a tevékenységet fenn kell tartani, a szemét nem maradhat az utcán, ennek pedig folyamatosan költségei merülnek fel. A kölcsönök zömét maga a helyhatóság vagy érdekeltsége biztosítja, esetleg a bank felé kezességet vállal, illetve a cég vagyonára kerül jelzálogfedezet. Mindazonáltal erőteljesen remélem, hogy az NHKV egyre inkább képessé válik a díjak beszedésére, a források biztosítása során pedig a hulladékcégek tényleges költségeit veszi alapul. Hallhattuk, hogy az elmúlt hetek során a kormány a költségvetésből is több tízmilliárddal kiegészítette a cég bevételeit.    Az önkormányzatok miért nem tőkével szállnak be? Azért, mert ez az összeg nem fejlesztésekre, hanem az átmeneti pénzszűke áthidalására szolgál. Mi történne akkor, ha az NHKV továbbra sem állná a közszolgáltatók teljes költségét? Ez lassan, de biztosan az ellehetetlenülés felé sodorná az ágazatot. Hisz ha a hitelek visszafizetését csak részben fedezik a befolyó források, az újabb áthidaló megoldásokat igényel, ami előbb-utóbb anyagilag fenntarthatatlan helyzetet teremt. Újabb nagy önkormányzati adósságkonszolidáció nem várható, erre nem érdemes játszani. Ebben az esetben két választás áll a cégek előtt: a felszámolás vagy a szolgáltatási színvonal csökkentése. Végtére is mindkét eshetőség a további központosítás irányába mutat, amit ellenzek. Szerintem hosszú távon nem működőképes, ha egy állami kisgömböc dönti el, az egyes térségekben miként ürítsék a kukákat. Mi állunk közel a választókhoz, a lakossághoz, mi ismerjük jobban az igényeket és a helyi viszonyokat. Milyen megoldási lehetőségeket lát? Kétségkívül lépni kell, ami az elkövetkező hónapok kérdése. A rezsicsökkentés eredményeit bizonyára fenn kell tartani. Ám mivel a hét évvel ezelőtti tarifabefagyasztás a települések közötti nagyarányú díjkülönbségek miatt egyre igazságtalanabb helyzeteket teremt, szerintem felvethető a tarifák és a szolgáltatási színvonal egységesítése. Jelenleg a rendszer nem ösztönzi a társaságokat a szelektív hulladék begyűjtésére sem. Az NHKV megszüntetése tudtommal fel se merült. Így hosszú távon számítok a központosított pénzelosztás fennmaradására. Igaz, a társaság kvázi-hatósági jogköre szerintem megszüntetendő. Ezen túl viszont most nincs mit tenni, mint erőteljesen reménykedni abban, hogy az NHKV a lehető legrövidebb időn belül megtéríti a hulladékszállítók alapvető költségeit.

A főváros kiemelt helyzetben van

Az NHKV rendkívül zavaros pénzügyi helyzetről tanúskodó tavalyi mérlegbeszámolójában az FKF-fel szemben fennálló tartozás kiemelt jelentőségére külön is felhívják a figyelmet. Habár tehát hírek szerint az NHKV országszerte rendkívül szűken méri a hulladékcégek forrásait, a fővárosi helyzet ebből a szempontból különös jelentőséggel bír. Tarlós István főpolgármester a témára külön is kitért, Orbán Viktor ígéretét véve arra, hogy mostantól az NHKV tényleg ki fogja fizetni az FKF jogosan igényelt számláit. Más településeken éppenséggel újabb önkormányzati kölcsönöket, illetve tartozáselengedést szavaztak meg. Értesülésünk szerint a jövőben szabályozókkal az eddigieknél pontosabb kifizetésekre szoríthatják az NHKV-t.

Interjú bubi Fenntarthatatlan helyzet Schmidt Jenő szerint hosszú távon nem működőképes, ha egy állami kisgömböc dönti el, az egyes térségekben miként ürítsék a kukákat
Sorállás a pénztárnál Tarlós István talmi ígéretet kapott, hogy mostantól az NHKV tényleg ki fogja fizetni az FKF jogosan igényelt számláit
50 milliárd forint összesített hitelállománnyal bír 24 alultőkésített hulladékszállító
Frissítve: 2019.01.03 08:30

Magyarország adóparadicsom-szerűen működik egy friss EP-jelentés szerint

Publikálás dátuma
2019.03.26 17:01
Illusztráció.
Fotó: Népszava
Az elsöprő többséggel elfogadott jelentés javaslatot tesz többek közt egy európai pénzügyi rendőrség és egy európai pénzmosás elleni szervezet felállítására is. Hat másik uniós tagállamot is elmarasztaltak.
Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén jelentést fogadott el, amely szerint hét uniós ország, Magyarország mellett Belgium, Ciprus, Írország, Luxemburg, Málta és Hollandia adóparadicsom-szerűen működik, és lehetővé teszi az agresszív adótervezést - írja az MTI az uniós parlament keddi közlése nyomán. Az EP pénzügyi bűncselekményekkel, adókijátszással és adókikerüléssel foglalkozó különbizottságának jelentését 505 szavazattal, 63 ellenszavazat és 87 tartózkodás mellett fogadta el az EP plenárisa.

A jelentésben tett javaslatok a pénzügyi bűncselekményekkel, adókikerüléssel és adókijátszással foglalkozó uniós rendszer átalakításától kezdve új testületek létrehozásáig terjednek. Az elfogadott ajánlások részletes tervet tartalmaznak az igazságosabb és hatékonyabb adózás elérése érdekében.
A javaslatok között szerepel, hogy az Európai Bizottságnak azonnal hozzá kellene kezdenie egy európai pénzügyi rendőrség és pénzügyi információs egység létrehozásához, és fel kellene állítani egy európai pénzmosás elleni szervezetet.
.A jelentéstevők szerint fel kellene számolni az aranyvízum- és aranyútlevél-rendszereket. Bírálták, hogy Dánia, Finnország, Írország és Svédország elutasítja a digitális szolgáltatások megadóztatását. Sajnálatukat fejezték ki, hogy több európai bank részese volt az orosz, úgynevezett Trojka pénzmosoda-csalásnak.

Rosszallásukat fejezték ki, hogy agresszív adótervezése révén Hollandia 11,2 milliárd euró adóbevételtől fosztja meg a többi uniós tagállamot. Véleményük szerint sokkal jobban kellene védeni a csalásokat felfedő közérdekű bejelentőket és az újságírókat, valamint fel kellene állítani egy uniós alapot az oknyomozó újságírás támogatására. A különbizottságot 2018. március 1-jén hozták létre az előző öt év, egyebek mellett a Luxleaks, Panama-iratok, Football Leaks folyamatos botrányai nyomán.

Szigorított a jegybank: emelték az egynapos betétek kamatát

Publikálás dátuma
2019.03.26 14:34

Fotó: Népszava
A monetáris tanács döntésének bejelentése után gyengült a forint.
A piaci várakozásoknak megfelelően nem változtatott az alapkamat 0,9 százalékos szintjén, de a kamatfolyosó szűkítésével megkezdte a monetáris szigorítást a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi kamatdöntő ülésén. A testület 10 bázisponttal szűkítette a kamatfolyosót, az egynapos betét kamatát a korábbi mínusz 0,15 százalékról mínusz 0,05 százalékra emelte. Piaci elemzők arra számítottak, hogy a változatlan, 0,90 százalékos alapkamat mellett óvatos, elsősorban likviditásszűkítő lépésekkel indíthatja el az MNB a monetáris politika normalizálását.

Gyengült a forint

A monetáris tanács bejelentése után gyengült a forint: percekkel a bejelentés előtt az euró 315,85 forintot, a frank 281,33 forintot, a dollár pedig 279,68 forintot ért, ám öt perccel a döntés elhangzása után az euró 316,45 forintra, a frank 281,94 forintra, a dollár pedig 280,34 forintra drágult. Kedden kora reggel az euró 316,10 forinton, a frank 281,59 forinton, míg a dollár 279,56 forinton forgott.