Tállai: a kormány "felismerte", hogy már a nyugdíjasok is dolgozni akarnak

Publikálás dátuma
2019.01.03. 15:04
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Adókedvezményekkel nagylelkűen lehetővé is teszik ezt. A miniszterhelyettes sokat beszélt a cégek szempontjairól, de nem firtatta, vajon mi motiválhat valakit arra, hogy élete végéig dolgozzon.
"Önként és szívesen vállalnak munkát" a nyugdíjasok, nyilatkozta Tállai András, a pénzügyminiszter helyettese a Magyar Időknek. A kormány ezt "felismerte"- folytatta Tállai -, ezért úgy határozott, hogy lehetővé is teszi. "Rendkívül kedvezményes körülményeket" alakítottak ki azoknak a nyugdíjasoknak, akik úgy döntenek, visszatérnek a munkaerőpiacra: január elsejétől fizetésükből csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót (szja) kell levonni, egészségbiztosítási, vagy nyugdíjjárulékot nem kell fizetniük.
"A munkaadóknak igencsak megéri nyugdíjas szakembereket alkalmazni"

- hangsúlyozta Tállai, mivel aki úgy dönt - vagy arra kényszerül -, hogy fiatal évei elmúltával akár élete végéig is tovább fog dolgozni, az jóval olcsóbb lett az őt alkalmazó vállalkozásnak. A cégeknek nem kell utána szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást fizetni, ezzel 21 százaléknyi közterhet takarítanak meg. 
"Égető szükség mutatkozik tapasztalt és képzett dolgozók iránt" - ismertette még Tállai a munkaadók egy másik szempontját is, melyet a rabszolgatörvény kapcsán is unalomig ismételtek már a fideszes politikusok. A nyugdíjasok pedig igazán tapasztaltak szerinte. Jelenleg nagyjából 70 ezer ember dolgozhat nyugdíj mellett a pénzügyminiszter helyettese szerint, de számuk nemsoká megduplázódhat.
Azt, hogy egy nyugdíjasnak miért lenne öröm visszatérni a munkaerőpiacra, vagy hogy miért tenné ezt "szívesen", a miniszterhelyettes nem fejtette ki. Mindössze arról beszélt, hogy pénzt kereshet, aki így tesz.
Szerző
Frissítve: 2019.03.13. 11:21

322,49 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.01.03. 09:21
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Vegyesen alakult csütörtökre virradóra a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizakereskedelemben.
Az euró jegyzése a szerda esti 322,25 forintról 322,49 forintra emelkedett csütörtök reggel nyolc órára. A dollárt alacsonyabban, 283,60 forinton jegyezték csütörtök reggel a szerda esti 284,30 forint után, a svájci frank jegyzése viszont 287,74 forintra emelkedett 287,08 forintról. 

Bérmegállapodás: a kisvállalkozások megszívják, a munkaadók örülhetnek

Publikálás dátuma
2019.01.03. 09:00
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A kormány állításával ellentétben szabálytalan és propaganda célzatú volt a vasárnap kötött béregyezség. Folytatódik a V4-ektől való leszakadás.
A minimálbér idei emeléséről szóló megállapodás furcsa körülmények között született és több érdekvédelmi szervezet vezetője, illetve munkaügyi szakértő szerint valójában szabálytalanul is. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) létrehozásáról és ügyrendjéről szóló megállapodás 5.D pontja ugyanis kimondja, hogy „a tárgyalások eredményeként – valamennyi tag egyetértése esetén – megállapodást köt”. Vagyis akkor érvényes és szabályos a megállapodás, ha azt a Fórum valamennyi tagja aláírja - hívta fel a figyelmet a Népszavának nyilatkozva Dávid Ferenc közgazdász. A 2018. december 30-i bérmegállapodásról pedig nemcsak a Fórum egyik tagjának, versenyszféra legjelentősebb hazai szakszervezeti konföderációjának a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) képviselőjének az aláírása, de az érdekvédelmi szervezet neve is hiányzott. Ezért a kormány valótlanul állítja, hogy az érdekeltek megállapodtak a kötelező bérek emelésében. Dávid Ferenc emlékeztetett arra is, hogy a munkaadói oldal álláspontja az volt a tárgyalások kezdetén, hogy ha a szociális hozzájárulási adó (szocho) csökkentése a béremelésekhez képest félévet csúszik, akkor csak 5-6 százalékos emelésre hajlandók. Végül a 8 százalékos minimálbér és a 8 százalékos garantált szakmai bérminimum emelésbe is beleegyeztek, miközben a kormány a most 19,5 százalékos szocho újabb 2 százalékos csökkentését csak júliustól vezeti be. Ez a döntés mintegy 130 milliárd forintot hagyhat a vállalkozásoknál a Pénzügyminisztérium szerint.  A munkaadók végül is a saját szempontjukból ügyesen egyezkedtek, hiszen a számukra legnagyobb gondot okozó kétszámjegyű minimálbéremelést sikerült elkerülniük – mondta a Népszavának Dávid Ferenc. A szakember úgy vélte, a béren kívüli juttatások kedvezményes adójának eltörlése, illetve a Munka törvénykönyvének módosítása, a 400 óra túlmunka lehetősége és a munkaidőkeret-elszámolás 3 évre kitolása eleve rendkívül rossz politikai konstrukciót teremtettek a bértárgyalásokhoz. A szakszervezeteknek ugyanis emiatt alaposan beszűkült a mozgásterük. A kormány propaganda okokból kommunikálja a bérmegállapodást, mert olyan képet szeretne sugallni, hogy Magyarországon társadalmi béke van. A szakszervezeti oldalon a három résztvevő közül kettőben partnerre is talált. A Liga és a Munkástanácsok - bár korábban szintén két számjegyű emelést tartottak szükségesnek - aláírta a dokumentumot. Külön érdekessége a megállapodásnak, hogy azon még még szinte meg sem száradt a tinta, már az utcán volt a kormány által is jóváhagyott minimálbért szentesítő, kinyomtatott Magyar Közlöny. A Vasutas Szakszervezet (VSZ) szerint a Munkástanácsok és Liga lepaktált a munkáltatókkal. Meleg János, a VSZ elnöke szégyenletes behódolásnak, a munkavállalók elárulásának tartja a két érdekvédelmi konföderáció lépését. A VSZ ragaszkodik a 13-15 százalékos kötelező béremeléshez. A kis- és közepes vállalkozásokat (kkv) még ez a két évre szóló évi 8-8 százalékos kötelező minimálbéremelés is nehéz helyzetbe hozza, különösen, hogy a szocho csökkentés akárcsak idén, jövőre is is csak júliustól lép érvénybe. A kiskereskedelemben jelentős számban vannak minimálbéres dolgozók, s a bérterhek növekedése is közrejátszott abban, hogy tavaly az első félévben már 2300-zal kevesebb élelmiszerbolt működött 2017-hez képest – említette lapunknak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. A kisvállalkozásoknál a bértolulás okozta feszültség továbbra is megmarad. A kötelező emelések a kkv-k egy részét arra késztetheti, hogy trükközzön a munkaszerződésekkel, mert már az elmúlt két évben kis híján 50 százalékos béremelések költségeit is csak nagy nehézségek árán tudták kigazdálkodni – figyelmeztetett Dávid Ferenc.      

A sor végén a V4-ek között

Ugyanaz történt mint 2015-ben. Kordás László akkor is az aláírás megtagadásával tiltakozott a túl alacsony ajánlat ellen és azóta is folyamatosan ezért küzdött, hogy a minimálbér érje el a létminimumot. Ez az elvárás idén teljesült, hiszen a Policy Agenda számításai szerint jelenleg 90 450 forint egy felnőtt minimális megélhetéséhez szükséges összeg, a január elsején érvényes minimálbér nettó összege pedig 99 085 forint lett. A MASZSZ elnöke örül, hogy ez a kitűzés teljesült, de azt hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek célja ma már a társadalmi minimumnak nevezett összeg elérése, ami egy gyermekeket nevelő család megélhetését a kor színvonalán nagyon szerényen, de képes biztosítani. Ez 2017-ben nettó 117 720 forint volt. Kordás László azt is hangsúlyozta, hogy míg az általuk követelt 13-15 százalékos emeléssel lassan, de behozhattuk volna legalább a V4 országok minimálbéreit, a mostani 8 százalékos emelésekkel tovább nő a lemaradásunk a térség országaihoz viszonyítva. A Vasas Szakszervezeti Szövetség Facebook oldalán közzétett adatok szerint ugyanis a legkevesebbet kereső csehek az idei 9,4 százalékos emelésük után 530 eurót visznek haza havonta, a szlovákok 8,3 százalékos emeléssel is 520 eurót, ahogy a lengyelek is, pedig most náluk alacsony, 7,1 százalékos bérnövekedést tudtak elérni az érdekvédők. Ehhez képest a magyar 8 százalékos többlet eredményeként idén is csak 482 eurónak felel meg az itteni minimálbér. A MASZSZ elnöke a Népszavának nyilatkozva kiemelte, hogy szerinte az idei tipikusan politikai béremelés, amit a parlamenti ciklus második felében, a következő választáshoz közeledve a kormány majd egy kétszámjegyű ajánlattal próbál meg helyrehozni. A kérdésre, hogy a korábban szintén általuk követelt 9 százalékos személyi jövedelemadó kérdése szóba került-e a bértárgyalásokon, Kordás igennel felelt, de elmondása szerint a kérést a pénzügyminiszter a minimálbéresek körében sem tartotta időszerűnek. A MASZSZ elnökét az országos sztrájkelőkészítő bizottság tegnapi ülésének szünetében értük el, ahol a munkavállalói követelések között kiemelt helyet kapott a bérek rendezésének kérdése. Gulyás Erika

Szerző