Csalfa görög remények az újabb választás árnyékában

Viharos év várható Görögországban. Október 20-ig parlamenti választást rendeznek, amely teljesen átrendezheti a jelenlegi politikai erőviszonyokat.

Valószínűtlen ugyanis, hogy a jelenlegi Sziriza-ANEL-koalíció marad hatalmon, annál is inkább, mert ez utóbbi nacionalista párt a közvélemény-kutatások szerint nem is kerül majd be a törvényhozásba. A másik probléma, hogy az ellenzék vezető ereje, az Új Demokrácia (ND) mintegy tíz százalékkal vezet Alekszisz Ciprasz miniszterelnök Szirizája előtt.

Bizonyos szempontból történelmi lesz 2019 Görögország számára, hiszen az ország tavaly került ki a hitelmegállapodás hatálya alól, vagyis elvileg szabad piaci szereplővé vált. A kockázatok azonban nem szűntek meg. A kormánynak az idén hétmilliárd eurót kell költenie hiteltörlesztésre, egyebek mellett a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által kölcsönzött pénz egy részét egyenlítik ki. A pénzügyminisztérium a Bloomberg értesülései szerint azt tervezi, hogy – mihelyst a gazdasági környezet esélyt ad erre - közepes lejáratú államkötvényeket bocsát ki, ezzel tesztelve a piacot, mennyire tartja vonzónak.

A görög helyzet azonban rendkívül törékeny. Bármikor lesújthat Damoklész kardja egy bírósági ítélet formájában. 2013-ban csökkentették a nyugdíjakat, s a legfelsőbb bíróság az idén arról dönt, alkotmányellenes volt-e ez a lépés. Ha igen, a kormánynak 15 milliárd eurót kellene visszafizetnie, ami a bruttó nemzeti termék nyolc százaléka. Sőt, szakértők szerint egy ilyen bírósági döntés további 4 milliárd euróval terhelné meg az államkasszát. S akkor még nem beszéltünk a bankrendszer súlyos nehézségeiről, illetve a továbbra is alacsony, mindössze 1 százalékos GDP emelkedésről.

Mivel azonban választási év van, ígéretekből sincs hiány. Ciprasz kormányfő kilátásba helyezte, hogy 25 ezer embert vesznek fel a közszférába, Kiriakosz Micotakisz, az Új Demokrácia vezetője viszont azt közölte, ha ő kerülne hatalomra, jelentős adókönnyítéseket vezetne be.