Csalfa görög remények az újabb választás árnyékában

Publikálás dátuma
2019.01.04 11:30
Alekszisz Ciprasz aggódhat, mert valószínűleg nem sokáig lesz már miniszterelnök
Fotó: AFP/ ANGELOS TZORTZINIS
Viharos év várható Görögországban. Október 20-ig parlamenti választást rendeznek, amely teljesen átrendezheti a jelenlegi politikai erőviszonyokat. Valószínűtlen ugyanis, hogy a jelenlegi Sziriza-ANEL-koalíció marad hatalmon, annál is inkább, mert ez utóbbi nacionalista párt a közvélemény-kutatások szerint nem is kerül majd be a törvényhozásba. A másik probléma, hogy az ellenzék vezető ereje, az Új Demokrácia (ND) mintegy tíz százalékkal vezet Alekszisz Ciprasz miniszterelnök Szirizája előtt. Bizonyos szempontból történelmi lesz 2019 Görögország számára, hiszen az ország tavaly került ki a hitelmegállapodás hatálya alól, vagyis elvileg szabad piaci szereplővé vált. A kockázatok azonban nem szűntek meg. A kormánynak az idén hétmilliárd eurót kell költenie hiteltörlesztésre, egyebek mellett a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által kölcsönzött pénz egy részét egyenlítik ki. A pénzügyminisztérium a Bloomberg értesülései szerint azt tervezi, hogy – mihelyst a gazdasági környezet esélyt ad erre - közepes lejáratú államkötvényeket bocsát ki, ezzel tesztelve a piacot, mennyire tartja vonzónak. A görög helyzet azonban rendkívül törékeny. Bármikor lesújthat Damoklész kardja egy bírósági ítélet formájában. 2013-ban csökkentették a nyugdíjakat, s a legfelsőbb bíróság az idén arról dönt, alkotmányellenes volt-e ez a lépés. Ha igen, a kormánynak 15 milliárd eurót kellene visszafizetnie, ami a bruttó nemzeti termék nyolc százaléka. Sőt, szakértők szerint egy ilyen bírósági döntés további 4 milliárd euróval terhelné meg az államkasszát. S akkor még nem beszéltünk a bankrendszer súlyos nehézségeiről, illetve a továbbra is alacsony, mindössze 1 százalékos GDP emelkedésről. Mivel azonban választási év van, ígéretekből sincs hiány. Ciprasz kormányfő kilátásba helyezte, hogy 25 ezer embert vesznek fel a közszférába, Kiriakosz Micotakisz, az Új Demokrácia vezetője viszont azt közölte, ha ő kerülne hatalomra, jelentős adókönnyítéseket vezetne be.
Frissítve: 2019.01.04 11:30

Félelmetes tengeralattjárót bocsátott vízre Oroszország

Publikálás dátuma
2019.04.23 21:07
Tengerészek állnak a Belgorod avatóünnepségén, Szeverodvinszkben, 2019. április 23-án
Fotó: Igor Ageyenko
A Belgorod hat atomtöltetű drónt szállíthat, és gyorsabban halad, mint a ma ismert legsebesebb torpedók.
Vízre bocsátották a Poszejdon (Poszeidón) típusú nukleáris hadászati drónok hordozására kialakított atommeghajtású tengeralattjárók első kísérleti darabját kedden az észak-oroszországi Arhangelszkhez közeli Szeverodvinszkben. Szevmas hadiipari vállalat által a 09852-es projekt keretében részben összerakott Belgorod tengeralattjáró vízre bocsátását Vlagyimir Putyin orosz elnök élő videokapcsolásban figyelte. Andrej Volozsinszkij ellentengernagy, az orosz haditengerészet vezérkari főnöke "a konstruktőri gondolat ünnepének" nevezte a jármű megjelenését -írja az MTI.
A tengeralattjáró építése ezt követően vízen folytatódik majd. A TASZSZ hírügynökség szerint a hajó reaktor- és kikötési tesztjét még erre az évre, menet- és állami próbáját pedig a jövő évre tervezik, és a tervek szerint 2020 végén adják majd át a flottának.      A TASZSZ úgy tudja, hogy az új tengeralattjáró hat, nukleáris töltettel ellátott drón  hordozására lesz alkalmas. A hírügynökség által összeállított háttér-tájékoztató szerint a Belgorod osztályú tengeralattjárót eredendően a 949A Antej projekt keretében kezdték meg kidolgozni 1992-ben, majd a munkálatokat a Szevmas 2012-ben, 09852-es projekt néven újraindította. (Az Antej a Kuszkkal azonos típusú manőverező robotrepülőgépeket hordozó tengeralattjáró.)  A Belgorod műszaki paraméterei tikosak, az orosz védelmi minisztérium ugyanakkor tavaly novemberben közölte, hogy összeállt a tengeralattjáró legénysége. 
Vlagyimir Putyin tavaly március 1-jén az orosz törvényhozás két házának együttes ülésén jelentette be az utóbb Poszejdon névre elkeresztelt víz alatti hadászati nukleáris drón kifejlesztését, amelyről először február 20-án mutatott be egy mintegy félperces videót az orosz védelmi tárca.   Putyin azt állította, hogy a célpontok széles skálája ellen kifejlesztett atomfegyverek hordozására is alkalmas, korlátlan hatótávolságú drónt lehetetlen elfogni. Az elnök szerint a Poszejdon munkamélysége egy kilométer lesz és nagyobb sebességgel képes lesz haladni, mint a jelenleg hadrendbe állított leggyorsabb felszíni és víz alatti hajók, valamint torpedók.

A tűz után most a víztől féltik a Notre-Dame-ot

Publikálás dátuma
2019.04.23 20:18

Fotó: AFP/ LIONEL BONAVENTURE
Viharos-esős időre számítanak kedd estétől Párizsban, a szél és a csapadék, de az oltáskor használt víz is komoly károkat okozhat a tető nélkül maradt katedrálisban.
Megkezdték a párizsi Notre-Dame-székesegyház egy héttel ezelőtt leégett tetejének helyén keletkezett nyílás befedését kedden, még a hét második felében várható esős időszak előtt - közölte  André Finot, a katedrális kommunikációs vezetője. Az MTI idézi a francia meteorológiai szolgálat jelentését, mely szerint kedd estétől viharokra lehet számítani Párizsban, de nagyobb és folyamatos esőzés csütörtöktől várható. A múlt heti tűzvészben leégett tetőszerkezet helyén ezért ipari alpinisták átmenetileg ponyvával borítják be a katedrálist, megelőzendő a boltozat további károsodását – a ponyvázás délután megkezdődött, először az oltár, majd a főhajó felett. A szakemberek attól is tartanak, hogy az oltáskor az épületre locsolt víz is károkat okozhat, meggyengítheti az épület szerkezetét, elsősorban azzal, hogy beszivárog a kövek közé, ahol penészedést okozhat. A ponyvázás azonban csak átmeneti megoldás, amelyet egy hatalmas "esernyő" vált majd fel az épület és az ott dolgozó munkások megóvására arra az időszakra, amíg teljesen helyreállítják a katedrális. Ehhez hasonló megoldást alkalmaztak Párizsban a Panthéon felújításakor. A stabilabb ernyő felállítása szakemberek szerint legkorábban három hét múlva kezdődhet meg, mert először a leomlott huszártorony felújítására emelt állványzat maradványait kell lebontani. 
Christophe Villemain, a katedrális építésze elrendelte a teljesen épen maradt XIII. századi rózsaablak bevonását is egy biztonsági hálóval azért, hogy a tetőzeti munkálatokról lehulló kövek miatt ne sérüljön a remekmű.  Az újjáépítés módozatairól Franciaországban belpolitikai vita alakult ki az után, hogy Emmanuel Macron államfő múlt kedden ígéretet tett arra, hogy a székesegyházat öt éven belül újjáépítik, majd szerdán Edouard Philippe miniszterelnök bejelentette, hogy nemzetközi építészeti pályázatot hirdetnek a leomlott huszártornya újjáépítésére, és pályázat segítségével döntik el, hogy "az eredeti másolatát építik meg vagy korunk technikáinak és kihívásainak megfelelő új toronyra van szükség".  Építészek szerint a munkálatok leghosszabb és legösszetettebb időszaka az előkészítés lesz, a székesegyházat ugyanis először meg kell tisztítani a tűz okozta károktól, illetve a tűzoltáshoz használt víztől, majd a kiszáradást követően fel kell mérni pontosan a károkat, stabilizálni kell a megsérült részeket, fel kell mérni, hogy milyen sorrendben milyen felújításokra van szükség, azután ki kell írni a beszerzési pályázatokat, majd a nyertes vállalkozóknak kell előkészíteniük a konkrét felújítási munkálatokat. Csak ezután születhet döntés arról, hogy milyen módon épüljön újjá a huszártorony. 

Rövidzárlat okozhatta a pusztító tüzet

katasztrófa okait vizsgáló szakértők úgy vélik, hogy baleset történt, és azokat a tényezőket tanulmányozzák, amelyek együttesen hozzájárultak a tűzvészhez. 
Valószínűsítik, hogy a huszártorony állványzata liftjének kábeleiben keletkezett rövidzárlat állhat a pusztítás hátterében,
de a pontos okot egyelőre még nem jelölték meg a nyomozók, akik az állványzat maradványain minden nyomot megvizsgálnak. A több mint 850 éves gótikus székesegyházban, amelyet A párizsi Notre-Dame című regényében a híres XIX. századi regényíró, Victor Hugo is megörökített, április 15-én a kora esti órákban csaptak fel a lángok, leégett a tetőszerkezet, leomlott a kúp alakú huszártorony. A Párizs szívében, az Ile de la Citén található épület a legjelentősebb európai turistalátványosság, évente 13 millióan keresik fel. 
Frissítve: 2019.04.23 20:52