Az újonnan létrehozandó Nyugat-Balkáni Zöld Központ Nonprofit Kft.-n keresztül évi több százmilliós költségvetési forrással támogat szerbiai, bosznia-hercegovinai, macedón, észak-montenegrói, albán és koszovói környezetvédelmi beruházásokat a magyar állam – következtethető ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) minapi közleményéből. A kormány december végi határozata szerint 2019 és 2021 között évente 600-600 millió forintot biztosítunk e célra, az országnak ingyenesen járó úgynevezett szén-dioxid-kvóták értékesítési bevételéből. (A kabinet eme, árfolyamtól függően évi néhány tízmilliárdos forrásból fedezi például a hazai magánlakások felújítási, vagy épp az elektromos autók vásárlási támogatását is.) A 3 milliós törzstőkével létrehozandó állami cég ezen évi 86 milliót kap működtetésre is. A határozat mindezt egy nagyobb léptékű, Nyugat-Balkáni Zöld Alap elnevezésű terv első fázisának nevezi. A második szintet Nyugat-Balkáni Multidonor Zöld Alapnak hívják majd. Ehhez már a többi visegrádi ország is kapcsolódik.
Az uniós csatlakozás előtt álló balkáni államok légszennyezés-csökkentő beruházásainak támogatásra a magyar állam a párizsi klímamegállapodás négy évvel ezelőtti aláírása kapcsán tett ígéretet. A V4-ek – Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország – már 2015-ben létrehozta az úgynevezett Nyugat-Balkán Alapot. A mostani támogatási terv első lépését ugyanakkor elsőként Magyarország tette meg. A közlemény szerint a „kiterjedtebb és ambiciózusabb” második fázis 2021-ben indulhat.
Az ITM szerint elsősorban vízgazdálkodási, erdészeti és a fenntartható energiahasználatot segítő fejlesztéseket támogatnának. Megjegyzendő: az elkülönített összeg a hazai, energiahatékonysági támogatásokra rendelkezésre álló forrás érzékelhető hányadát teszi ki; az nagyjából megfelel egy-egy hazai lakossági program teljes keretének. Információink szerint ugyanakkor tényleges beruházásokhoz vajmi kevés. Így azt elsősorban előkészítésre, illetve a nálunk felhalmozódott ismeretek átadására pályáztathatják.
A közlemény szerint a támogatási rendszer kidolgozásában a dél-koreai központú Globális Zöld Növekedési Intézet (GGGI) is részt vesz, amit Ban Ki Mun korábbi ENSZ-főtitkár vezet. Idézett szavai szerint az alap minden 100 ezer dolláros támogatása a beruházások érdekében 10 millió dollárt mozgathat meg.
