Erdőt telepít a magyar állam a Balkánon

Publikálás dátuma
2019.01.05. 09:00
Erdőtelepítés a Balkánon
Fotó: MN-image
A párizsi klímamegállapodás alapján adunk pénzt hat országnak környezetvédelmi projektekre.
Az újonnan létrehozandó Nyugat-Balkáni Zöld Központ Nonprofit Kft.-n keresztül évi több százmilliós költségvetési forrással támogat szerbiai, bosznia-hercegovinai, macedón, észak-montenegrói, albán és koszovói környezetvédelmi beruházásokat a magyar állam – következtethető ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) minapi közleményéből. A kormány december végi határozata szerint 2019 és 2021 között évente 600-600 millió forintot biztosítunk e célra, az országnak ingyenesen járó úgynevezett szén-dioxid-kvóták értékesítési bevételéből. (A kabinet eme, árfolyamtól függően évi néhány tízmilliárdos forrásból fedezi például a hazai magánlakások felújítási, vagy épp az elektromos autók vásárlási támogatását is.) A 3 milliós törzstőkével létrehozandó állami cég ezen évi 86 milliót kap működtetésre is. A határozat mindezt egy nagyobb léptékű, Nyugat-Balkáni Zöld Alap elnevezésű terv első fázisának nevezi. A második szintet Nyugat-Balkáni Multidonor Zöld Alapnak hívják majd. Ehhez már a többi visegrádi ország is kapcsolódik. Az uniós csatlakozás előtt álló balkáni államok légszennyezés-csökkentő beruházásainak támogatásra a magyar állam a párizsi klímamegállapodás négy évvel ezelőtti aláírása kapcsán tett ígéretet. A V4-ek – Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország – már 2015-ben létrehozta az úgynevezett Nyugat-Balkán Alapot. A mostani támogatási terv első lépését ugyanakkor elsőként Magyarország tette meg. A közlemény szerint a „kiterjedtebb és ambiciózusabb” második fázis 2021-ben indulhat. Az ITM szerint elsősorban vízgazdálkodási, erdészeti és a fenntartható energiahasználatot segítő fejlesztéseket támogatnának. Megjegyzendő: az elkülönített összeg a hazai, energiahatékonysági támogatásokra rendelkezésre álló forrás érzékelhető hányadát teszi ki; az nagyjából megfelel egy-egy hazai lakossági program teljes keretének. Információink szerint ugyanakkor tényleges beruházásokhoz vajmi kevés. Így azt elsősorban előkészítésre, illetve a nálunk felhalmozódott ismeretek átadására pályáztathatják. A közlemény szerint a támogatási rendszer kidolgozásában a dél-koreai központú Globális Zöld Növekedési Intézet (GGGI) is részt vesz, amit Ban Ki Mun korábbi ENSZ-főtitkár vezet. Idézett szavai szerint az alap minden 100 ezer dolláros támogatása a beruházások érdekében 10 millió dollárt mozgathat meg.   

Javuló pozíció

Decemberben egy helyet javított Budapest a lakosság vásárlóerő szerinti európai áramárlistáján – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal honlapján közzétett kimutatásból. Eszerint a 29 tagú mezőnyben a magyar főváros helyezése ismét a 11. legkedvezőbb. Ősszel már álltunk hasonló pozíción. Ám Tallinn novemberben beelőzött. A helyezést most is épp az észt fővárostól szereztük vissza. A többi – ennél jellemzően kedvezőbb – pozíciónk változatlan. Így az áramár a 4. legolcsóbb. A 26 tagú gázárlistán a tényleges ár szerint az első, a vásárlóerőhöz képest pedig a harmadik helyen állunk. Mint arról korábban beszámoltunk, az EU statisztikai hivatalának részletesebb rezsiadatsorai átlagában Magyarország az alsó középmezőnybe tartozik. 

Szerző

A kisebb panzióknál lehet gond a Szép-kártya megváltozott szabályai miatt

Publikálás dátuma
2019.01.04. 20:01

Az elfogadók számára a kormány jelentősen megdrágította a kedvezményes adózású Széchenyi pihenő- (Szép-) kártya elfogadását. A megszűnő Erzsébet-kártyát pedig más cégek étkezési utalványai helyettesíthetik.
Jelentősen megdrágítja a Szép-kártyák elfogadását a Magyar Közlönyben szilveszter előtt megjelent kormányrendelet - vette észre az Azenpenzem.hu. A szolgáltató a kibocsátónak tavaly még a levont összeg nettó másfél százalékát fizette meg. Mostantól azonban a plasztikpénz beváltása ügyletenként legalább 12 forintba, illetve legfeljebb a forgalom 3,6 százalékába kerül. Ennek felét ugyanakkor a hitelintézetnek fel kell ajánlania a Magyar Turisztikai Szövetség (MTSZ) Alapítvány számára. Ha a 2018. évi folyamatokkal számolunk - tavaly tíz hónap alatt 18 milliárd forint értékben fogadtak el szálláshelyek Szép-kártyát -, az éves forgalom után mintegy 300 millió forint jutalékot fizethettek a panziók és a szállodák, fele-fele arányban a bankoknak, illetve az MTSZ Alapítványnak. Ez 2019-ben összesen 730 millió forintra nőhet. A magasabb jutalék kifizetése elsősorban a kisebb vendéglátóhelyeknek, panzióknak jelenthet gondot. Kérdés, ilyen mértékű áremelésre a vendégek miként reagálnak majd - vélekedett a Népszava érdeklődésére Puskelyné Király Ágnes. A Top Cafeteria Kft. ügyvezetője szerint azáltal, hogy az Erzsébet-kártya forgalmazása 2018. december 31-én megszűnt, és már csak ez év végéig lehet felhasználni, a munkáltatók feltehetően a megmaradó Szép-kártyát igénybe vevők számát igyekeznek növelni. Az elfogadók viszont kényszerűségből megpróbálják majd a költségeiket csökkenteni. Ez már csak azért is indokolt lehet, mert 2018-ban - bár az év végi adatok még nem ismeretesek - visszaesett a Szép-kártya felhasználóinak köre - közölte a szakember. Az Erzsébet-kártya forgalmazásának megszüntetését viszont feltehetően meglepetéssel fogadták a forgalmazók, a foglalkoztatók és a munkavállalók egyaránt. Ezt mi sem bizonyítja inkább, mint hogy Gulyás Gergely kancelláriaminiszter egy tavaly novemberi kormányinfón ama kérdésünkre, hogy karácsonykor kaphatnak-e Erzsébet-utalványt az idősek, a választ némiképp megkerülve úgy fogalmazott: akár jövő húsvétkor is sor kerülhet az utalványok kiosztására, ha a gazdaság teljesítőképessége ennek a lehetőségét megteremti. Az Erzsébet-kártya megszüntetésről szóló gyors döntést feltehetően siettette, hogy az International Center for Settlement of Investment Disputes (ICSID) nevű nemzetközi vitarendező szervezet október 9-én döntést hozott a magyar állam és a francia Cheque Déjeuner (újabb nevén Groupe UP) cafetériacég vitájában. Erre azt követően került sor, hogy 2011-2012-ben az Orbán-kormány az Edenred és a Sodexo mellett adóemeléssel eme, az étkezési utalványok forgalmazásában jelentős tapasztalatú céget is kiszorította a piacról. Így "ágyaztak meg" ugyanis a magyar nemzeti jelleggel meghirdetett Erzsébet-programnak, amely egyik elemének szánták az utalványt. A 444.hu számításai szerint 40 milliárd forintnál is többre becsülhető az a kártérítési összeg, amit az étkezési jegyek piacának beszántása miatt a kormánynak meg kell fizetnie, de további elmarasztaló döntések is várhatóak.     Puskelyné Király Ágnes szerint egyébként az étkezési utalványok piacán az Erzsébet-kártya megszűnése nem keltett űrt. Annak ellenére, hogy a béren kívüli juttatások kedvezményes, 30,94 százalékos adózása - a Szép-kártya kivételével - gyakorlatilag megszűnt, a munkaadók nagy része átvállalja a nagyobb terheket, és más cafeteriautalványokkal igyekeznek megtartani dolgozóikat. (A mostani adóteher 51 százalékra nőtt.) A foglalkoztatók a béren kívüli juttatások béresítésre nem vállalkoznak, pedig a kormány ezt sugalmazta.  

Több milliárd

Másfél-két milliárd forintra becsüli a Magyar Turisztikai Szövetség (MTSZ) Alapítvány elnöke azt a forrást, amely az idén a szervezethez kerülhet a Szép-kártya felhasználására vonatkozó szabályozás decemberi módosítása révén – becsülte a szervezet vezetője, Princzinger Péter a Világgazdaság megkeresésére. Az összegből az ágazat versenyképességét növelő programokat valósítanak meg. A Szép-kártyát kibocsátó bankokkal a következő hetekben tárgyalnak a részletekről. Az ünnepek alatt az OTP Szép-kártyát használók csaknem 2,5 milliárd forintot költöttek - közölte az OTP Pénztárszolgáltató. Az érintett mintegy 210 ezer munkavállaló a legtöbbet a vendéglátás-alszámláról fizetett, de pihenésre és kikapcsolódásra is jelentős összeget fordítottak. 

Frissítve: 2019.01.04. 20:02

320,85 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.01.04. 19:28
Képünk illusztráció
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Erősödött a forint a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben péntek este a reggeli szintekhez képest.
Az euró jegyzése 320,85 forintra csökkent este hét óra körül a reggel hét óra körül jegyzett 321,03 forintról. Az euró pénteken 320,82 forint és 321,64 forint között mozgott. A svájci frank árfolyama 285,51 forintról 285,31 forintra, a dolláré pedig 281,86 forintról 281,34 forintra csökkent. Az euró a reggeli 1,1389 dollár után este 1,1402 dolláron állt.
Szerző
Témák
forint euró dollár