A kisebb panzióknál lehet gond a Szép-kártya megváltozott szabályai miatt

Az elfogadók számára a kormány jelentősen megdrágította a kedvezményes adózású Széchenyi pihenő- (Szép-) kártya elfogadását. A megszűnő Erzsébet-kártyát pedig más cégek étkezési utalványai helyettesíthetik.

Jelentősen megdrágítja a Szép-kártyák elfogadását a Magyar Közlönyben szilveszter előtt megjelent kormányrendelet - vette észre az Azenpenzem.hu. A szolgáltató a kibocsátónak tavaly még a levont összeg nettó másfél százalékát fizette meg. Mostantól azonban a plasztikpénz beváltása ügyletenként legalább 12 forintba, illetve legfeljebb a forgalom 3,6 százalékába kerül. Ennek felét ugyanakkor a hitelintézetnek fel kell ajánlania a Magyar Turisztikai Szövetség (MTSZ) Alapítvány számára. Ha a 2018. évi folyamatokkal számolunk - tavaly tíz hónap alatt 18 milliárd forint értékben fogadtak el szálláshelyek Szép-kártyát -, az éves forgalom után mintegy 300 millió forint jutalékot fizethettek a panziók és a szállodák, fele-fele arányban a bankoknak, illetve az MTSZ Alapítványnak. Ez 2019-ben összesen 730 millió forintra nőhet.

A magasabb jutalék kifizetése elsősorban a kisebb vendéglátóhelyeknek, panzióknak jelenthet gondot. Kérdés, ilyen mértékű áremelésre a vendégek miként reagálnak majd - vélekedett a Népszava érdeklődésére Puskelyné Király Ágnes. A Top Cafeteria Kft. ügyvezetője szerint azáltal, hogy az Erzsébet-kártya forgalmazása 2018. december 31-én megszűnt, és már csak ez év végéig lehet felhasználni, a munkáltatók feltehetően a megmaradó Szép-kártyát igénybe vevők számát igyekeznek növelni. Az elfogadók viszont kényszerűségből megpróbálják majd a költségeiket csökkenteni. Ez már csak azért is indokolt lehet, mert 2018-ban - bár az év végi adatok még nem ismeretesek - visszaesett a Szép-kártya felhasználóinak köre - közölte a szakember.

Az Erzsébet-kártya forgalmazásának megszüntetését viszont feltehetően meglepetéssel fogadták a forgalmazók, a foglalkoztatók és a munkavállalók egyaránt. Ezt mi sem bizonyítja inkább, mint hogy Gulyás Gergely kancelláriaminiszter egy tavaly novemberi kormányinfón ama kérdésünkre, hogy karácsonykor kaphatnak-e Erzsébet-utalványt az idősek, a választ némiképp megkerülve úgy fogalmazott: akár jövő húsvétkor is sor kerülhet az utalványok kiosztására, ha a gazdaság teljesítőképessége ennek a lehetőségét megteremti.

Az Erzsébet-kártya megszüntetésről szóló gyors döntést feltehetően siettette, hogy az International Center for Settlement of Investment Disputes (ICSID) nevű nemzetközi vitarendező szervezet október 9-én döntést hozott a magyar állam és a francia Cheque Déjeuner (újabb nevén Groupe UP) cafetériacég vitájában. Erre azt követően került sor, hogy 2011-2012-ben az Orbán-kormány az Edenred és a Sodexo mellett adóemeléssel eme, az étkezési utalványok forgalmazásában jelentős tapasztalatú céget is kiszorította a piacról. Így "ágyaztak meg" ugyanis a magyar nemzeti jelleggel meghirdetett Erzsébet-programnak, amely egyik elemének szánták az utalványt.

A 444.hu számításai szerint 40 milliárd forintnál is többre becsülhető az a kártérítési összeg, amit az étkezési jegyek piacának beszántása miatt a kormánynak meg kell fizetnie, de további elmarasztaló döntések is várhatóak.

Puskelyné Király Ágnes szerint egyébként az étkezési utalványok piacán az Erzsébet-kártya megszűnése nem keltett űrt. Annak ellenére, hogy a béren kívüli juttatások kedvezményes, 30,94 százalékos adózása - a Szép-kártya kivételével - gyakorlatilag megszűnt, a munkaadók nagy része átvállalja a nagyobb terheket, és más cafeteriautalványokkal igyekeznek megtartani dolgozóikat. (A mostani adóteher 51 százalékra nőtt.) A foglalkoztatók a béren kívüli juttatások béresítésre nem vállalkoznak, pedig a kormány ezt sugalmazta.