A radiátorhoz bilincselték és ráhúztak egy fejvédőt

Publikálás dátuma
2019.01.08. 07:10
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
Megalázó bánásmód, legális hangulatjavító szerek jelenléte és elhanyagolt környezet - többek között ilyen és egyéb lehangoló megállapításokat tartalmaz az az ombudsmani jelentés, amely a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet I. objektumában uralkodó állapotokat írja le.
Meghökkentő állapotokról számolt be egyik legutóbbi, börtönben tett látogatásáról az alapvető jogok biztosa. Székely László nemrégiben kiadott jelentésében a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet I. objektumában (V. Nagy Ignác utca) szerzett tapasztalatokat összegzi. A vizsgálatot az úgynevezett nemzeti megelőző mechanizmus (OPCAT) keretében tartották.
Mint kiderült, az intézetben hatalmas a túlzsúfoltság: az engedélyezett 153 férőhelyen 258 fogvatartottat helyeztek el. A falak egyes helyiségekben vizesedtek, penészedtek, a víz- és elektromos hálózat folyamatos karbantartásra szorult. Az a zárka, ahol a női fogvatartottak tartózkodtak, rendkívül elhanyagolt volt.   
A zuhanyzókban sok helyen hegyes csapcsonkok álltak ki a falból. Az egyik zuhanyzóban éles tárgyakkal karcolt graffitik voltak, ami arra enged következtetni, hogy a fogvatartottak éles tárgyakat vihettek be magukkal.

Több fogvatartott arról számolt be: előfordult, hogy kezüknél fogva a radiátorhoz bilincselték őket. A vizsgálódás során ezt videofelvétel is bizonyította. Az egyik felvételen látható volt, ahogy egy fogvatartottat
mintegy fél órán át a radiátorhoz bilincseltek és a fejére húztak egy fejvédőt. Az intézetparancsnok szerint erre önkárosítás és „esetleges támadás” megelőzése miatt volt szükség.

Az eset kivizsgálása érdekében az ombudsman a legfőbb ügyészhez fordult. A rabok és a börtönőrök pedig beszéltek arról is, jelen vannak az intézetben az úgynevezett „legal highs-ok” (legális hangulatjavító szerek), amelyek feszültséget, agressziót, kiszámíthatatlan magatartást okoznak. A fogvatartottakkal készült több interjú egyébként feszült hangulatban zajlott, mert az őrszemélyzet egyik tagja mindig igyekezett jelen lenni és hallótávolságon belül maradni, így az ombudsmani látogatás során nem érvényesülhetett maradéktalanul a bizalmasság elve. A börtön személyi állományának száma is kifogásolható, a létszámhiány és az ebből fakadó leterheltség jelentős volt. Egyes fogvatartottak elmondása szerint a személyi állomány tagjai lekicsinylő, megalázó hangnemben beszéltek velük, jelzéseikre későn reagáltak. A visszásságok felszámolása érdekében az ombudsman egy 24 pontból álló intézkedés-csomagot dolgozott ki. Ebben az emberi erőforrások miniszterét, a legfőbb ügyészt, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokát, a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnokát kérte fel a helyzet rendezésére.
Szerző
Témák
börtönök

Házhoz viszik a sztrájkköveteléseket

Publikálás dátuma
2019.01.08. 06:30

Fotó: Vajda József / Népszava
Biztos abban a szakszervezeti szövetség alelnöke, hogy a kormány nem foglalkozik majd kéréseikkel.
Kedden reggel tartja ülését a sztrájkelőkészítő bizottság és ezt követően, még a nap folyamán átadjuk a sztrájkkövetelés négy pontját a Miniszterelnökségnek – mondta lapunknak Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) alelnöke. Azt ugyanakkor egyelőre nem tudta megmondani, hogy a kancellárián ki veszi át a követeléseiket, lesz-e egyáltalán, aki fogadja őket.
Mindezek után egy héten belül ki kell derülnie, kivel tárgyalhatnak az érdekvédők. A sztrájktörvény szerint "amennyiben a sztrájkkövetelésben érintett munkáltató nem határozható meg, a Kormány öt napon belül kijelöli az egyeztető eljárásban résztvevő képviselőjét.” Erre kap tehát keddtől számítva öt napos határidőt a kormány, és ha jövő hétig nem állítják fel a tárgyalótestületet, akkor a hétvégi ígéreteknek megfelelően jöhet a figyelmeztető sztrájk, és ha ez sem elég, „jöjjön, aminek jönnie kell”. Az már most biztos: január 19-ére mindenkit országos demonstrációra hívtak, sok helyen már be is adták a területfoglalási engedélyeket az útlezárásokhoz, 16 városban biztosan lesz megmozdulás. Székely Tamás érdeklődésünkre úgy fogalmazott: biztos abban, hogy a kabinet lesöpri a követeléseiket. – Eddig sem történt semmi, akkor most miért történne? A kormány szerint mindenki Soros-bérenc, aki a munkavállalók érdekében szólal meg – fogalmazott a szakszervezeti vezető. Arra a felvetésünkre, hogy a kabinet esetleg időhúzásra játszik majd, felállítja a tárgyalódelegációt, de nem történik semmi, Székely azt mondta: már így is lehet jogszerűen sztrájkot hirdetni. Arra a kérdésünkre, hogy jelenleg hányan támogatják a sztrájkot és hányan vehetnek részt benne, Székely pontos számot nem tudott mondani. (Azt már korábban megírtuk, hogy a magyarországi szervezett dolgozók több mint felét képviselő három konföderáció, továbbá tizenkét szakszervezet hozott létre országos sztrájkelőkészítő bizottságot.) Az biztos, hogy decemberben támogatottsági felmérés kezdődött, amely hosszú és időigényes feladat, hiszen minden munkavállalónak nyilatkoznia kell arról, hogy részt kíván-e venni a sztrájkban. Székelyt szembesítettük azzal is, hogy sokan úgy vélik, a szakszervezetek lassúak és csendesek. – Finoman szeretnék fogalmazni, hogy senkit se sértsek meg. Amikor a tízezres tömegből bekiabálják, hogy sztrájkoljanak a szakszervezetek, az megmosolyogtató. A munkavállalók helyben tudnak sztrájkolni, ezért kell nekem a munkahelyeken küzdeni a dolgozókért – hangsúlyozta az alelnök.
Szerző

Tóth Bertalan: "Felvetem, de nem erőltetem a közös listát"

Publikálás dátuma
2019.01.08. 06:00

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Nem szeretné, ha az EP-kampányt az ellenzéki huzakodásnak láttatná a kormánymédia, így nem erőlteti az egységes indulást Tóth Bertalan, az MSZP elnöke. Pedig az egy-egy elleni küzdelemben hisz.
Visszatérnek az Országgyűlésbe az új ülésszak kezdetekor? Semmi nem folytatódhat úgy, ahogy eddig. Vége annak az időnek, amikor úriemberek módjára kérdezgettük a minisztereket, és udvarias parlamenti formák segítségével próbáltuk érvényre juttatni igazunkat. Decemberben az MSZP egy másik útra lépett, és a rabszolgatörvény kapcsán szervezett országgyűlési akciók sikere igazolta a politikai stílusváltást. Kint maradnak vagy visszamennek? Hiba lenne, ha lemondanánk a parlament adta nyilvánosságról: az obstrukció sikere azt is bizonyította, hogy az embereket és a médiát egyaránt érdekli, mi történik a Tisztelt Házban. Az összes ellenzéki párt és független képviselő egyetért abban, hogy az Országgyűlés teljes bojkottja nem segíti céljaink elérését – viszont a jövőben nem vagyunk hajlandók a látszatdemokrácia parlamenti szabályai szerint dolgozni. Meddig hajlandóak elmenni? Maradjunk annyiban: az erőszakot nem akarjuk beengedni a parlamentbe. De az obstrukció minden eszközét bevetjük – persze ez csak akkor jelent elég erős nyomást, ha az ellenzék egységesen lép fel.

Az ellenzék egységét részben az utca kényszerítette ki. Akkor is kitart, ha nem lesznek demonstráló tömegek a közterületeken?
A választói nyomás nyilván meghatározza ennek az egységnek a keretét. De az, hogy az ellenzéki szavazók együttműködő pártokat szeretnének látni, már december előtt is egyértelmű volt. Azok a formációk, amelyek nem, vagy csak ímmel-ámmal működtek együtt a többiekkel, elvesztették támogatóik jó részét. Most az együttműködési elvárás megerősödött, már nem elég szavak szintjén együtt mozdulni, az emberek tetteket akarnak. Az, hogy 2019-ben két választás lesz, lehetőséget teremt a tevőleges együttműködésre – ami lehetőséget ad arra, hogy a demokratikus ellenzék üzenetértékű eredményt érjen el az EP-választáson, az önkormányzati választáson pedig komoly fordulatot. De a kettő csak együtt működik: ha egy rossz EP-szereplés megöli a rendszer leválthatóságába vetett hitet, akkor oda az önkormányzati választás – és bizony az országgyűlési is. Az nem opció, hogy négy ellenzéki párt felszívja magát...
...bocsánat, egy dolgot hadd tegyek világossá. Készséggel elhiszem, hogy mindegyik ellenzéki párt megugorja az EP-be kerülés 5 százalékos küszöbét. De ha nem, akkor a rájuk adott szavazatok nem egyszerűen elvesznek, hanem a Fideszt erősítik. A rendszer ugyanis úgy működik, hogy a ki nem osztott mandátumokat elosztják, és végül a nagy tömbnél – Magyarország esetében a Fidesznél – landolnak, így a kormánypártnak aránytalanul sok képviselője lehetne.

Amikor együtt mozdulásról beszél, akkor koordinált akciókra, közös listára vagy mire gondol?

Az együttműködés alfájának én azt tekintem, amiben az MSZP kezdeményezésére ma megegyeztek az ellenzéki pártok, azaz közösen mozgósítanak az EP-választásra, együtt rázzák fel azt a több mint 2,5 millió szavazót, aki az ellenzéki pártokra voksolt tavasszal. Az omegája pedig a közös lista lehetne. És noha ezt tartom a legjobb megoldásnak, nem fogom erőltetni.

Mi készteti arra, hogy visszafogottságot tanúsítson?

Kapva-kapna az alkalmon a kormánymédia, hogy azt híresztelje, az ellenzéki pártok már megint belesüllyedtek a pozícióharc mocsarába, és ehhez hasonló hazugságokkal próbálja kitakarni a szakszervezetek követeléseit, az ellenzék petícióját, a rabszolgatörvényt, a bíróságok bedarálását. Az MSZP veszítene vagy nyerne EP-képviselői helyeket a közös listával?
Pont ezt üzenték a választók, a tüntetők, hogy a jövőben ne az legyen a szempont, melyik párt mit nyer és veszít, ne egymástól próbáljuk elvenni a szavazatokat. Nem is vagyok hajlandó így számolni – mert ez a gondolkodásmód elve ellehetetleníti az egységes fellépést. A közös listát pedig mindenképp felvetem a többi ellenzéki pártnak, de mondom: nem fogom erőltetni.

Kiderül, hogy az ellenzék hogyan működik együtt. De mit tud mondani azoknak, akik az utcán protestálnak és nem akarnak három és fél évet várni a változásra?

Azt, hogy nem kell három és fél évet várniuk. Ha a nagyvárosokban ellenzéki polgármesterek vannak, ha Budapesten bukik Tarlós István, akkor októberben egy másik Magyarországra ébredünk.

A kabinet megkurtította az önkormányzatok hatáskörét, és kivéreztette őket anyagilag. Erről a bázisról jó szereplés esetén is nehéz lenne kormányt váltani.
Menjen végig egy falu vagy egy vidéki város főutcáján, és kérdezze meg az embereket, ki a legfontosabb személy a településen. Nem a kormányhivatal vezetőjét, nem az országgyűlési képviselőt és nem is a fideszes kiskirályt mondják majd, hanem a polgármestert. Mert ő az első ember. És ha sikerül bevenni az önkormányzatokat, akkor lesz a Fidesz-ellenes erőknek médiatere, mozgósítási lehetősége. Ha az önkormányzatokat elveszti, megreped a NER. Ráadásul az ellenzéki településeket, ahogy ezt Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere, vagy Mellár Tamás, Pécs országgyűlési képviselője is javasolta, lehet hálózatban működtetni – és együtt, alulról szervezni a kormányváltást. Pécsett független jelölt indul, mögötte az összes ellenzéki párt. Ez lesz a modell a nagyvárosokban? Az MSZP választmánya felhatalmazta az összes helyi szervezetet, hogy mindenhol találják meg és segítsék azt az embert, aki a fideszes jelölt kihívója lehet. A pécsi szocialisták egy függetlenben látták az esélyt – és számos nagyvárosban körvonalazódik a jelölt személye.

A budapesti MSZP például előválasztással szemeli ki a legalkalmasabbat. Aki előre regisztrálni szeretne a megmérettetésre, az most teheti meg. Reményei szerint hány budapesti voksol?

Nem szeretem a számháborúkat, nincs semmi értelmük. Jelen állás szerint a megmérettetés kétfordulós lesz: előbb a balpártok jelöltjei meccselnek, majd aki megnyeri, az Puzsér Róberttel mérkőzik. Pozitív üzenet az, hogy csak a legnépszerűbb balos politikus méltó arra, hogy egy elitellenes közíróval párbajozzon? A helyzet ennél sokkal egyszerűbb. Puzsér Róbertet támogatja az LMP. Ha az LMP csak így hajlandó részt venni az előválasztáson, akkor ezt az MSZP elfogadja. Ugyanis mi mindent megteszünk azért, hogy egyetlen kihívó álljon Tarlós Istvánnal szemben, aki megnyeri a főpolgármester-választást.