Rágcsálóirtóként sem kapott munkát, mert kitette a Facebookra az O1G-logót

Publikálás dátuma
2019.01.07. 20:45

Fotó: Molnár Ádám
Egy már biztosnak tűnő állást bukott a Pest megyei férfi, mert a cégvezetőnek hirtelen "leszóltak", hogy jobban teszi, ha nem alkalmazza. Létezik ellenzéki és kormánypárti patkányirtás is?
Nehéz jelzőket találni arra a történetre, amelyet a 444.hu írt meg, és amely egy olyan férfiról szó, aki azért nem kapott meg egy már szóban letárgyalt állást, mert a cégvezető figyelmét időközben felhívták arra, hogy a jelölt Facebook profilképén szerepel az O1G embléma.

A cikk szerint az egy Pest megyei településen élő A., akit az RTL Klub Híradója Szabó Andrásként azonosított, hétfőn kezdett volna új munkahelyén, egy rovar- és rágcsálóirtó cégnél, azonban hétvégén megcsörrent a telefonja. A cégvezető kereste, és mivel hamar megsejtette, honnan fúj a szél, telefonját felvételre állította, így a bárki meghallgathatja a mintegy két és fél perces, megdöbbentő beszélgetést: 
A főnök közli, hogy megnézték a Facebook-profilját, és mivel oda ki van téve egy "Orbán Egy Geci"-embléma, így szó sem lehet róla, hogy együtt dolgozzanak. A vonal túlsó végén a csalódott hang meg is kérdezi, hogy emiatt nem tudja őt alkalmazni, mire a cégvezető kerek-perec kijelenti, hogy igen. Később szabadkozni kezd, hogy neki mindenben tökéletesen megfelelt volna mint új kolléga, de kapott egy telefont, és így már nem veheti őt fel. Amikor A. a beszélgetés későbbi pontján megkérdezi, ki volt az, aki "megvétózta", a cégvezető nem árulja el, de a férfi a 444-nek nyilatkozva úgy vélte, egy "fontos ügyfélről" lehet szó.

A cégvezető egyébként korábban azt is mondta, "mi teljesen függetlenek vagyunk, dolgozunk mindkét oldalon, és meg is tartjuk a véleményünket magunknak. Ennyi.” Nehezen érthető, milyen jelentősége lehet a munkavállaló politikai álláspontjának egy rovar- és rágcsálóirtó cégnél, mindenesetre úgy fest, most már patkányirtással sem foglalkozhat akárki.

Az eset az RTL Klub Híradójának érdeklődését is felkeltette, mint a műsorban elhangzott, mivel az Egyenlő Bánásmód Hatóság szerint politikai nézetek miatt nem érhet senkit hátrányos megkülönböztetés, a hatóságnál kezdeményezett eljárás esetén akár 6 millió forintos bírságot is kiszabhatnak. A csatorna szerint Szabó András még nem döntötte el, vállalja-e a pereskedést.
Szerző
Frissítve: 2019.01.07. 20:49

Az újbudai Fidesz-iroda üvegére fújta valaki, mit gondol a kormánypártról

Publikálás dátuma
2019.01.07. 20:04

Fotó: Németh András Péter
Egyre gyakrabbak a hasonló "véleménynyilvánítások".
Festékszóróval rongálták meg az újbudai Fidesz irodáját, a 24.hu portálnak az egyik olvasó képeket is küldött a feliratokról. Az egyik ablakra a már jól ismert O1G logó került, ennek a rövidítésnek a jelentésével a többség talán már tisztában van. A bejárati ajtóra fújt üzenet már egy fokkal kevésbé talányos, ott ugyanis az olvasható: "fasiszta gecik".

Nem ez volt az első eset mostanság, amikor megrongáltak egy Fidesz-irodát, pár hete Szegeden például fehér festékkel dobták le a kormánypárti "kirakatot", a budapesti Váci úton pedig, ahogy arról mi is beszámoltunk, éppen a minap törték be az ablakot.
Szerző

TAO-trükk: a Kúria cáfolja az MLSZ-t

Publikálás dátuma
2019.01.07. 19:38
A taopénzek legnagyobb része a labdarúgásba került. A legtöbbet, 17,6 milliárdot az Orbán Viktor alapította felcsúti Puskás Akad
Fotó: NÉMETH ANDRÁS PÉTER
A szövetség köti az ebet a karóhoz, pedig a Kúria leszögezte: a TAO-adatok korlátozás nélkül megismerhetőek.
Négyszázezer forintot kér költségtérítésként a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) az általa kiadott úgynevezett TAO-igazolásokért a Transparency International Magyarországtól (TI), emellett a labdarúgó-szövetség titoktartási nyilatkozatot is alá akar íratni a szervezettel – írta meg az Átlátszó, s a cikk nyomán lapunk. A sportági szövetség annak ellenére köti feltételekhez a TAO-költések kiadását, hogy tavaly májusi döntésében a Kúria jogerősen kimondta: közvetett állami támogatásról, azaz közpénzről van szó, így az adatokat nyilvánosságra kell hozni. – Elvileg nem tudunk mit tenni, a törvény ugyanis nem szabályozza a közadatokkal kapcsolatban az utólagos költségfelszámolást – felelte megkeresésünkre Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója. – A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulhatunk, amiért sérül az alapvető jogunk, hogy megismerhessünk közadatokat, ilyen ügyünk amúgy több is akad, például a Magyar Államkincstárral kapcsolatban is megtettük. Ligeti Miklós hozzátette: az érintett szervezetek részéről egyre nagyobb fegyver a költségtérítés előírása az adatokért, a rendszer ugyanis alulszabályozott, így nyugodtan próbálkozhatnak, ezzel is elodázva a közadatok kiadását. – Miután nincs erre ennyi pénzünk, levélben kértük az MLSZ-től, engedje el a költségtérítést az adatokért – jegyezte meg a TI jogi igazgatója. – Emellett jeleztük, szerintünk a titkosítás ebben az ügyben értelmetlen, hiszen nem minősített adatokról van szó. A támogatási igazolásokon ugyanis a támogatási összeg, a támogatott sportszervezet, a támogató cég, valamint annak adó- és számlaszáma szerepel. Utóbbi kettő nyilvános, az e-cégjegyzékben is fellelhető adat, az első hármat pedig a Kúria döntése tette nyilvánossá. A szövetség az év végén válaszolt, s ragaszkodott mindkét feltételhez. Ezek alapján Ligeti Miklós 
cinikus kekeckedésnek nevezte az MLSZ lépését,

szerinte egyértelmű: a milliárdokból gazdálkodó szövetségnek bizonyosan nincs szüksége a tőlük kért 400 ezer forintra, s csak azért élnek a lehetőséggel, hogy elnyújtsák a hozzáférés lehetőségét az adatokhoz. Megkerestük az MLSZ-t, amely kérdéseinkre nem válaszolt, csak egy közleményt adott ki. Ebben az állították: indokolt a 400 ezres költségtérítés, a titkosításra pedig azért van szükség, mert különben személyes adatok is nyilvánosságra kerülhetnek. Ez utóbbiról egészen más álláspontja van a Kúriának. Lapunk érdeklődésére a Kúria úgy reagált: az ítéletet a másodfokú bíróság által megszabott tartalommal kell végrehajtani. A verdiktben pedig az olvasható: „a támogató kizárólag jogi személy lehet, így a személyes adatok védelméhez fűződő alapjog a jelen esetben nem vehető figyelembe”, és az Alaptörvény alapján 
„a kedvezményre jogosultak adatai olyan közérdekű adatok, amelyek korlátozás nélkül megismerhetőek”.

Szerző
Frissítve: 2019.01.08. 11:48