Mozgalmas éve lesz idén Európának

Publikálás dátuma
2019.01.10. 11:30
Julija Timosenko, az ukrán elnökválasztás esélyese
Fotó: Jaap Arriens/NurPhoto / AFP
Új ukrán elnökkel kell-e rendezni a viszonyunkat, lesz-e magyar államfője Szlovákiának és megy-e tovább az orbáni úton Horvátország?
Ha 2019-ben nem is lesznek olyan nagy téttel bíró választások Európában, mint például a 2017-es németországi vagy franciaországi, azért idén is lesz néhány voksolás, amely komoly hatással lehet Magyarországra és az egész földrészre is. Számunkra talán a legfontosabb rögtön a észak-keleti szomszédunknál: Ukrajnában március 31-én tartanak majd elnökválasztást (októberben pedig parlamentit). A közvélemény-kutatásokat régóta viszonylag magabiztosan vezeti, jelenleg 20 százalékkal a legesélyesebb Julija Timosenko. Hogy a börtönt is megjárt volt miniszterelnök győzelme enyhülést hozhatna-e a pattanásig feszült magyar-ukrán kapcsolatokban, nehéz megjósolni. Közös pont lehet, hogy Timosenko pártja, a Batykivscsina (Haza) megfigyelőként ugyanannak az Európai Néppártnak a tagja, amelynek a Fidesz-KDNP is, és állítólag az ukrán politikusnak sem a szíve csücske Soros György. A meccs azért még korántsem lefutott. A felmérések alapján 12 százalékkal a második a színészből és komikusból lett jelölt, Vologyimir Zelenszkij. Külön érdekesség, hogy a színész a Nép szolgája című televíziós sorozattal vált ismertté, amelyben egy fiatal történelemtanárt alakított, aki a véletlen folytán Ukrajna elnöke lesz. Mivel a neve jól cseng, és még tiszta, könnyen lehet, hogy a forgatókönyv valósággá válik. Harmadik helyen, ugyancsak 12 százalékkal versenyben maradt még Petro Porosenko jelenlegi államfő is, ám míg 2014-ben fölényesen nyerni tudott, most zuhanó támogatottsága azt sugallja, a választók nem túl elégedettek eddigi munkájával. Szlovákiában is elnököt választanak majd márciusban, és miután az már biztos, hogy Andrej Kiska nem indul újra, új ember foglalja majd el a székét. Habár a tisztség a magyarországihoz hasonlóan itt is ceremoniális - Szlovákiában viszont öt évre közvetlenül választanak elnököt -, azért fontos következtetéseket lehet majd levonni az eredményekből. Egyrészt figyelni kell arra, hogy szerepel Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke, másrészt érdemes szemmel tartani Bugár Bélát, a Most-Híd szlovák-magyar vegyes párt jelöltjét. December végi felmérések szerint Menyhártra 2,2 százalék voksolna, míg Bugár 16,2 százalékkal akár a második körbe is bejutna. Fontos azonban, hogy a közvélemény-kutatásban csak azon jelöltek közül lehetett választani, akik már megerősítették indulásukat. Kérdés az is, mire megy a szélsőjobboldali, magyarellenes kijelentéseiről is ismert Marián Kotleba, akit jelenleg 7 százalék körülire mérnek. A verseny szoros, a befutó jelenleg az ellenzék által támogatott, ám a politikában új arcnak számító tudós, Robert Mistrík. Ha azonban Miroslav Lajcák jelenlegi külügyminiszter az indulás mellett döntene, ő válna favorittá. Horvátországban is államfőt választanak december végén, illetve ha szükség lesz második körre, jövő év januárjában. Ez a megmérettetés főként azért lesz pikáns, mert a jelenlegi elnök, Kolinda Grabar-Kitarovic és a miniszterelnök, Andrej Plenkovic egyaránt a jobboldali Horvát Demokrata Közösség (HDZ) sorait erősítik, ám egészen eltérően látják az ország jövőjét, ami olykor már nyílt csatározásokhoz vezetett. Míg az államfő ugyanis az Unió bírálatával, Oroszországhoz fűződő megengedőbb viszonyával, harcos nacionalizmusával úgymond az orbáni irányba terelné az országot, addig Plenkovic a migrációs válság kapcsán a mérsékeltek táborát erősíti, uniópárti, viszont keményen oroszellenes. Kérdés tehát, hogy vállalva a belső konfliktust a HDZ, újra Grabar-Kitarovicot küldi-e ringbe. Romániában Klaus Iohannis mandátuma is lejár. Azt már biztosan tudni, hogy az államfői mandátum miatt a Nemzeti Liberális Párt elnökségéről korábban lemondott politikus a liberálisok támogatásával újraindul. Egyébként keveset tudni az esélyekről, mivel a többi párt jelöltjei még nem ismertek. A voksolás dátuma még nincs kőbe vésve, de november végén, decemberben esedékes. Iohannis mindenesetre viszonylag népszerű az országban, még ha a hozzá fűzött nagy remények nem is valósultak meg maradéktalanul. A szomszédságon túl Európa több államában, például Finnországban, Portugáliában, Dániában, Belgiumban, Görögországban és Lengyelországban is parlamenti választásokat tartanak. Ezek közül magyar szempontból az egyik legérdekesebb a novemberre kiírt lengyel voksolás, Magyarországhoz hasonlóan ugyanis az elmúlt években Lengyelország lett az Európai Unió másik „fekete báránya”, a konzervatív kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) pedig a Fidesz szoros szövetségese. A Jaroslaw Kaczynski vezette alakulat a tavalyi önkormányzati voksoláson kissé megingott, ám az előrejelzések szerint egyelőre magabiztosan, 46 százalékkal vezet. Feljövőben van azonban a korábban Donald Tusk vezette jobboldali-liberális Polgári Platform (PO) is, és még az is elképzelhető, hogy novemberig valamilyen koalícióban kormányt válthatnak. Kontinensünk többi országában a fő kérdés, hogy mire mennek a jobb- és baloldali populisták. Orbán Viktor 2016 végén azt jósolta, hogy a következő esztendő a „lázadás éve” lesz, ám ha a populista alakulatok meg is erősödtek, valódi fordulatra sem két éve, sem tavaly nem igazán került sor, a lázadás elmaradt.
Szerző

Magyar utasokat is érint a német repülőtéri sztrájk

Publikálás dátuma
2019.01.10. 10:16

Fotó: AFP/Picture-Alliance
Eddig három Budapestről induló járatot kellett törölni a munkabeszüntetés és a havazás miatt.
Több száz járatot töröltek Németországban a düsseldorfi, a köln-bonni és a stuttgarti nemzetközi repülőtér csütörtöki menetrendjéből a biztonsági szolgálatok dolgozóinak egész napos sztrájkja miatt. Az InfoRádió reggeli műsorában a Budapest Airport vállalati kapcsolatok igazgatója elmondta: eddig három Budapestről induló járatot kellett törölni a Németországban meghirdetett sztrájk és a havazás miatt. Hardy Mihály közölte, hogy a Lufthansa Münchenbe közlekedő reggeli, valamint a Eurowings Düsseldorfba induló reggeli és esti járata nem száll fel, az utasokat más járatokra irányítják át. A szóvivő ugyanakkor azt is elmondta, hogy a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren az időjárás nem befolyásolja az indulásokat, a reggeli járatok időben felszálltak és nem várhatók késések.   A düsseldorfi repülőtéren az MTI összefoglalója szerint 350 járatot töröltek a tervezett 570 közül, Köln és Bonn közös repülőterén 131 járat marad ki a tervezett 199-ből, Stuttgartban 142 járatot töröltek a tervezett 270-ből az ARD országos köztelevízió reggeli összeállítása szerint. A köln-bonni repülőtér a légi teherszállítás egyik fontos csomópontja, ott már éjfél előtt káosz alakult ki a rakományt a repülőgépekhez szállító teherautókat ellenőrző bejáratoknál. A figyelmeztető sztrájkot a szolgáltató szektor szakszervezeti szövetsége (Verdi) hirdette meg, amely egységesen 20 eurós (6540 forint) bruttó órabért akar kiharcolni az utasokat, a teherszállító járatok rakományát és a légitársaságok személyzetét ellenőrző cégek dolgozóinak, országszerte 23 ezer munkavállalónak.
Az ágazat munkaadói érdekképviseletével (Bundesverband der Luftsicherheitsunternehmen - BDLS) folytatott bértárgyaláson eddig négy fordulót tartottak, rendre eredménytelenül. A repülőtéri biztonsági szolgálatok munkatársainak órabére régiónként eltérő Németországban. A BDLS szerint a Verdi követelését egyes térségekben 40 százalékos béremeléssel lehetne teljesíteni, és ekkora emelést nem tudnak kigazdálkodni a munkaadók. A bértárgyalás következő fordulóját január 23-án tartják, a Verdi addig további sztrájkokat szervezhet követelésének alátámasztására. A Verdi hétfőn figyelmeztető sztrájkot szervezett a két berlini nemzetközi repülőtéren (Schönefeld, Tegel), de a BDLS „nem reagált erre az erős jelzésre, és még mindig nem tett tárgyalásra méltó ajánlatot”, ezért most egész napos munkabeszüntetéssel kell nyomatékosítani a követeléseket – közölte korábban a szakszervezet. A sztrájk 5 órától 8 óra 45 percig tartott, a két repülőteret együttvéve nagyjából 80 járatot érint, ezek egy részét már vasárnap törölték. A biztonsági szolgálatok dolgozóinak munkabeszüntetése miatt egy budapesti járatot is töröltek.
Tiktakozók a düsseldorfi reptéren
Fotó: Marcel Kusch / AFP
Szerző
Frissítve: 2019.01.10. 13:39

Trump a továbbiakban nem válaszol a Mueller-bizottság kérdéseire

Publikálás dátuma
2019.01.10. 08:17
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: JIM WATSON / AFP
„Mi a magunk részéről befejeztük” – mondta az amerikai elnök személyes ügyvédje.
Donald Trump amerikai elnök a továbbiakban nem válaszol a Robert Mueller vezette különleges vizsgálóbizottság egyetlen kérdésére sem – közölte szerdán újságírókkal Rudolph Giuliani, az elnök személyes ügyvédje. A 2016-os amerikai elnökválasztáson a Trump-kampány munkatársai és oroszok közötti esetleges összejátszást vizsgáló bizottság kérdéseire Trump tavaly novemberben írásban adott válaszokat. Giuliani az MTI összefoglalója szerint kiemelte: Robert Mueller felvetette további kérdések eshetőségét is, ám az elnök a jogi tanácsadóira hallgatva jelezte, hogy további kérdésekre nem kíván válaszolni. Rudy Giuliani elmondta, hogy Donald Trump ügyvédjei és a Mueller-bizottság között tavaly november óta semmiféle kapcsolatfelvétel nem volt.
„Mi a magunk részéről befejeztük”

– szögezte le.

Hozzátette: sem az elnök, sem a tanácsadói nem voltak meggyőződve arról, hogy a bizottságnak lenne bármilyen kérdése is, amire „ne tudná a választ”. Most a bizottság térfelén pattog a labda – fogalmazott az ügyvéd.
„Megpróbálhatják büntetés terhe mellett beidézni (Trumpot), ha úgy akarják, de tisztában vannak azzal, hogy pokoli harcra is képesek vagyunk”

– mondta Giuliani.

A Mueller-bizottság szóvivője, Peter Carr nem kívánta kommentálni sem Giuliani nyilatkozatát, sem az üggyel kapcsolatban az amerikai sajtóban megjelent részleteket.
Rudy Giuliani Fotó: AARON P. BERNSTEIN / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / AFP
Mint megírtuk, Giuliani korábban a Twitteren és több tévécsatornának adott nyilatkozatában is azt hangoztatta: az elnök nem ül le Robert Mueller különleges ügyész munkatársaival, hogy azok különböző ügyekben kérdéseket tehessenek fel neki. Ő, Giuliani legalábbis a leghatározottabban eltanácsolná ettől Trumpot.
„Csak a holttestemen keresztül”

– mondta a Fox tévének.

Gúnyosan úgy fogalmazott: aligha van olyasmi, amire eddig nem kérdeztek rá az ügyészek – és amire még nem kaptak írásban választ - Trump múltját illetően, „leszámítva talán néhány kifizetetlen parkolási bírságot 1986-87-ből”. Robert Mueller korábbi FBI-igazgató arra kapott megbízást még tavaly az igazságügyi tárcától, hogy különleges ügyészként eljárva derítse ki, mi igaz abból, hogy a 2016-os amerikai elnökválasztási kampány idején Donald Trump republikánus elnökjelölt kampánystábja összejátszott olyan orosz kormányzati hátterű személyekkel, akik megpróbálták befolyásolni az elnökválasztás kimenetelét. Mueller emellett eljárhat minden olyan bűnügyben, ami ennek a vizsgálódásnak a során mintegy mellékszálként kerül napvilágra. Mueller hivatala nem akar letenni arról, hogy személyesen hallgassa meg Trumpot. Ha azonban a Fehér Ház továbbra is elutasítja ezt, akkor a különleges ügyész elvben beidézheti az elnököt, ez viszont alighanem a Legfelső Bíróságig is eljutó jogi csatározáshoz vezetne. Arra nézve még nincs legfelső bírósági állásfoglalás, hogy a hivatalban levő elnököt be lehet-e idézni tanúként bűnügyi nyomozás során, arra viszont már igen, hogy az elnök kötelezhető a hivatalosan igényelt bizonyítékok – így felvételek, jegyzőkönyvek, feljegyzések – átadására, valamint arra is, hogy „válaszoljon kérdésekre”. Igaz, ez utóbbi nem azonos a tanúként való beidézéssel, és elvben teljesíthető lehet a Trump esetében már megtörtént írásbeli válaszadással. 
Szerző