Mozgalmas éve lesz idén Európának

Publikálás dátuma
2019.01.10 11:30
Julija Timosenko, az ukrán elnökválasztás esélyese
Fotó: AFP/ Jaap Arriens/NurPhoto
Új ukrán elnökkel kell-e rendezni a viszonyunkat, lesz-e magyar államfője Szlovákiának és megy-e tovább az orbáni úton Horvátország?
Ha 2019-ben nem is lesznek olyan nagy téttel bíró választások Európában, mint például a 2017-es németországi vagy franciaországi, azért idén is lesz néhány voksolás, amely komoly hatással lehet Magyarországra és az egész földrészre is. Számunkra talán a legfontosabb rögtön a észak-keleti szomszédunknál: Ukrajnában március 31-én tartanak majd elnökválasztást (októberben pedig parlamentit). A közvélemény-kutatásokat régóta viszonylag magabiztosan vezeti, jelenleg 20 százalékkal a legesélyesebb Julija Timosenko. Hogy a börtönt is megjárt volt miniszterelnök győzelme enyhülést hozhatna-e a pattanásig feszült magyar-ukrán kapcsolatokban, nehéz megjósolni. Közös pont lehet, hogy Timosenko pártja, a Batykivscsina (Haza) megfigyelőként ugyanannak az Európai Néppártnak a tagja, amelynek a Fidesz-KDNP is, és állítólag az ukrán politikusnak sem a szíve csücske Soros György. A meccs azért még korántsem lefutott. A felmérések alapján 12 százalékkal a második a színészből és komikusból lett jelölt, Vologyimir Zelenszkij. Külön érdekesség, hogy a színész a Nép szolgája című televíziós sorozattal vált ismertté, amelyben egy fiatal történelemtanárt alakított, aki a véletlen folytán Ukrajna elnöke lesz. Mivel a neve jól cseng, és még tiszta, könnyen lehet, hogy a forgatókönyv valósággá válik. Harmadik helyen, ugyancsak 12 százalékkal versenyben maradt még Petro Porosenko jelenlegi államfő is, ám míg 2014-ben fölényesen nyerni tudott, most zuhanó támogatottsága azt sugallja, a választók nem túl elégedettek eddigi munkájával. Szlovákiában is elnököt választanak majd márciusban, és miután az már biztos, hogy Andrej Kiska nem indul újra, új ember foglalja majd el a székét. Habár a tisztség a magyarországihoz hasonlóan itt is ceremoniális - Szlovákiában viszont öt évre közvetlenül választanak elnököt -, azért fontos következtetéseket lehet majd levonni az eredményekből. Egyrészt figyelni kell arra, hogy szerepel Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke, másrészt érdemes szemmel tartani Bugár Bélát, a Most-Híd szlovák-magyar vegyes párt jelöltjét. December végi felmérések szerint Menyhártra 2,2 százalék voksolna, míg Bugár 16,2 százalékkal akár a második körbe is bejutna. Fontos azonban, hogy a közvélemény-kutatásban csak azon jelöltek közül lehetett választani, akik már megerősítették indulásukat. Kérdés az is, mire megy a szélsőjobboldali, magyarellenes kijelentéseiről is ismert Marián Kotleba, akit jelenleg 7 százalék körülire mérnek. A verseny szoros, a befutó jelenleg az ellenzék által támogatott, ám a politikában új arcnak számító tudós, Robert Mistrík. Ha azonban Miroslav Lajcák jelenlegi külügyminiszter az indulás mellett döntene, ő válna favorittá. Horvátországban is államfőt választanak december végén, illetve ha szükség lesz második körre, jövő év januárjában. Ez a megmérettetés főként azért lesz pikáns, mert a jelenlegi elnök, Kolinda Grabar-Kitarovic és a miniszterelnök, Andrej Plenkovic egyaránt a jobboldali Horvát Demokrata Közösség (HDZ) sorait erősítik, ám egészen eltérően látják az ország jövőjét, ami olykor már nyílt csatározásokhoz vezetett. Míg az államfő ugyanis az Unió bírálatával, Oroszországhoz fűződő megengedőbb viszonyával, harcos nacionalizmusával úgymond az orbáni irányba terelné az országot, addig Plenkovic a migrációs válság kapcsán a mérsékeltek táborát erősíti, uniópárti, viszont keményen oroszellenes. Kérdés tehát, hogy vállalva a belső konfliktust a HDZ, újra Grabar-Kitarovicot küldi-e ringbe. Romániában Klaus Iohannis mandátuma is lejár. Azt már biztosan tudni, hogy az államfői mandátum miatt a Nemzeti Liberális Párt elnökségéről korábban lemondott politikus a liberálisok támogatásával újraindul. Egyébként keveset tudni az esélyekről, mivel a többi párt jelöltjei még nem ismertek. A voksolás dátuma még nincs kőbe vésve, de november végén, decemberben esedékes. Iohannis mindenesetre viszonylag népszerű az országban, még ha a hozzá fűzött nagy remények nem is valósultak meg maradéktalanul. A szomszédságon túl Európa több államában, például Finnországban, Portugáliában, Dániában, Belgiumban, Görögországban és Lengyelországban is parlamenti választásokat tartanak. Ezek közül magyar szempontból az egyik legérdekesebb a novemberre kiírt lengyel voksolás, Magyarországhoz hasonlóan ugyanis az elmúlt években Lengyelország lett az Európai Unió másik „fekete báránya”, a konzervatív kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) pedig a Fidesz szoros szövetségese. A Jaroslaw Kaczynski vezette alakulat a tavalyi önkormányzati voksoláson kissé megingott, ám az előrejelzések szerint egyelőre magabiztosan, 46 százalékkal vezet. Feljövőben van azonban a korábban Donald Tusk vezette jobboldali-liberális Polgári Platform (PO) is, és még az is elképzelhető, hogy novemberig valamilyen koalícióban kormányt válthatnak. Kontinensünk többi országában a fő kérdés, hogy mire mennek a jobb- és baloldali populisták. Orbán Viktor 2016 végén azt jósolta, hogy a következő esztendő a „lázadás éve” lesz, ám ha a populista alakulatok meg is erősödtek, valódi fordulatra sem két éve, sem tavaly nem igazán került sor, a lázadás elmaradt.
2019.01.10 11:30
Frissítve: 2019.01.10 11:30

Trump ügyvédje nem zárja ki, hogy a kampánycsapat tagjai összejátszottak az oroszokkal

Publikálás dátuma
2019.01.17 21:05

Fotó: / Chris Kleponis
Donald Trump amerikai elnök ügyvédje, Rudolph Giuliani egy televíziós interjúban csütörtökön kijelentette: az elnök ugyan nem játszott össze az oroszokkal, de kampánycsapatának tagjaival kapcsolatban ezt már nem zárja ki.
Giuliani, aki korábban többször is azt hangoztatta, hogy az elnök környezetéből soha senki nem játszott össze oroszokkal, a CNN hírtelevíziónak adott interjújában úgy fogalmazott: "soha nem mondtam azt, hogy nem volt összejátszás a kampánycsapat vagy egyes tagjai részéről. Fogalmam sincs erről."

Hangsúlyozta ugyanakkor: nincs bizonyíték arra, hogy Donald Trump összejátszott volna oroszokkal, hogy meghekkeljék a Demokrata Párt vezető szerve, a Demokrata Országos Bizottság elektronikus leveleit. Giuliani ezzel a bizottság e-mailjeinek a 2016-os elnökválasztási kampányban történt meghekkelésére utalt, amelynek nyomán az ellopott elektronikus leveleket a sajtóban hozták nyilvánosságra. "Az elnök nem játszott össze Oroszországgal" - szögezte le az ügyvéd.

Szavaira több demokrata párti törvényhozó reagált. Richard Durbin szenátor például az MSNBC televíziónak azt nyilatkozta: Giuliani ezzel mintha elismerte volna, hogy tudomása van a Trump kampánycsapata és oroszok közötti összejátszásról. "Ez beismerés az elnök ügyvédje részéről" - fogalmazott Durbin.

A The Wall Street Journal csütörtökön arról közölt értesüléseket, hogy Michael Cohen, Trump volt személyes ügyvédje - akit több mint háromévi börtönre ítéltek adó- és banki csalásért és a kampányfinanszírozási törvények megsértéséért - 2016-ban egy technológiai vállalatot felkért arra, hogy manipuláljon két közvélemény-kutatást Trump érdekében. Cohen a cikk megjelenése után Twitter - üzenetében elismerte ezt, hozzátéve, hogy Donald Trump utasítására cselekedett.
2019.01.17 21:05

Tovább tart a Brexit-dráma

Publikálás dátuma
2019.01.17 20:22

Fotó: AFP/ EMMANUEL DUNAND
Theresa May megkezdte a majdnem összpárti konzultációt a parlament számára elfogadhatónak látszó forgatókönyvekről.
Csütörtökön a westminsteri parlament alsóházának nyomasztóan zsúfolt ülésterméből a Downing Street 10.-be helyeződött át a Brexitet végleges formájába öntő keserves folyamat. 24 órával “történelmi” veresége után Theresa May számszerűen szerény, de annál fontosabb győzelmet aratott, amikor 325-306 arányban visszaverte a kormány ellen Jeremy Corbyn által benyújtott bizalmatlansági indítványt. A miniszterelnök öröme rövid életű is lehet. Lapértesülés szerint a Munkáspárt vezetője a következő hetekben-hónapokban többször is kezdeményez majd bizalmatlansági szavazást, amíg egyszer szerencsés lesz és kiharcolja az idő előtti parlamenti választást. Most az északír Demokratikus Unionista Párt tíz képviselőjének támogatása mentette meg a kormányt. Ha May akárcsak egy DUP honatya rokonszenvét nem élvezte volna, csütörtökön már egy új kormány létrehozásán gondolkozott volna a szigetország.    A szavazópolgárok a Brexit-megegyezés parlamenti elutasítását megelőző napokban továbbra is Theresa May-t akarták a Downing Street 10.-ben látni. A The Times által rendelt friss YouGov közvélemény-kutatás szerint a kormányfő támogatottsága 36, Jeremy Corbyné 20 százalékos, ám feltűnően magas a bizonytalanok 41 százalékos aránya. A kormány szerény hazai és nemzetközi megítélése ellenére a Konzervatív Párt 39 százalékos, a Munkáspárt 34, a Liberális Demokraták 11 százalékos népszerűségnek örvendenek. Különösen a Brexit-párti voksolók vonzódnak a torykhoz. 59 százalékuk szavazna most a Konzervatívokra és csak 19 százalékuk a Munkáspártra. Közben Andrea Leadsom, az alsóház kormánypárti többségének vezetője bejelentette, hogy a kormány jövő hétfőn benyújtja a Brexittel kapcsolatos “következő lépések” tervét. Az indítványról kedden egész napos vitát rendeznek, amit este újabb szavazás követ. Theresa May közvetlenül a bizalmatlansági indítvány megnyerése után konzultációra hívta meg a parlamenti pártok vezetőit és a Ház legbefolyásosabb tisztségviselőit. A kormányfő, sőt saját pártja “csalódottságát” kiváltva Jeremy Corbyn, mint ezt csütörtökön Theresa May-hez intézett levelében is kifejtette, csak abban az esetben hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni, ha May elhatárolódik a “no-deal” lehetőségétől. Ezt az álláspontot a Munkáspárt 2017-es választási programjában és 2018-as éves konferenciáján is rögzítette. Az ellenzék vezére szerint azt a 4,2 milliárd fontot, amit a kormány a megállapodás nélküli kilépés fájdalmainak enyhítésére félretett, a közszolgáltatások és a szociális támogatások javítására kellene fordítani.  Twitter üzenetében Mike Gapes Labour-képviselő felvetette, “úgy látszik, Corbyn a Hamásszal, a Hezbollah-al, Asszáddal és Iránnal minden előfeltétel nélkül kész dialógust folytatni, az Egyesült Királyság miniszterelnökével azonban nem, Vajon miért?”. A szigetország vitathatatlan válsága közepette képviselők különböző csoportjai, sőt a kormány tagjai legalább négy B-tervben gondolkoznak. Úgy tűnik, a mérleg nyelve a “puha” Brexit” felé tolódik el. A parlamenti aritmetika arra kényszerítheti Theresa May-t, hogy eddigi hajthatatlanságát feladva fogadjon el - legalább ideiglenesen - egyfajta vámuniót. Az egységes piaci és vámuniós tagságot jelentő norvég minta követői abban bíznak, hogy ezzel a megoldással a képviselők többsége egyet tudna érteni. Sir Vince Cable, a Liberális Demokraták vezetője és Dominic Grieve, a Konzervatívok volt legfőbb ügyésze a nép véleményének meghallgatása, azaz egy második népszavazás mellett kardoskodik. A Munkáspárt javaslata Corbyn levele szerint egy új, átfogó vámunió és egy erős egységes piaci szabályozás az EU és az Egyesült Királyság között, valamint a munkavállalói jogok és a környezet védelme. Amiben szinte mindenki egyetért, az az északír “backstop” rendezés veszélyének eltávolítása az egyezmény szövegéből. Hetven nappal az EU-tagság lefújása előtt egyre nagyobb annak a valószínűsége, hogy az Egyesült Királyság felkéri Brüsszelt, hosszabbítsa meg a március 29-i határidőt. Az unió több vezetője is jelezte már, erre lehetősége lát. Philip Hammond pénzügyminiszter a Brexit-deal katasztrofális fogadtatása után több száz üzletembert próbált megnyugtatni egy telefonkonferencián, és az egyik felvetett opció éppen az “extra time” volt.  
2019.01.17 20:22