Szíriát visszafogadnák az arab államok

Publikálás dátuma
2019.01.09 20:27
Bassár el-Aszad szír elnök. A kép idén májusban, egy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott megbeszélésen készült. Fotó: Mik
Fotó: /
Libanon, Irak és Jordánia közös tervezetet nyújtott be az Arab Ligának Szíria újrafelvételéről.
"Le kell szögeznünk, hogy Aszad megnyerte a háborút. De a békét még nem" - fogalmazott még múlt évben egy rádióinterjúban találóan Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter. Az már azonban biztos, hogy Szíriából nem Észak-Koreához hasonló remeteállam válik, a kitaszított szír elnököt lassanként visszafogadja a nemzetközi közösség. Kezdve a szomszédsággal, az arab államokkal, melyek máris látványos gesztusokkal nyitottak Damaszkusz felé. Ennek legutóbbi lépéseként sajtóértesülések szerint szerdán Libanon, Irak és Jordánia közös tervezetet nyújtott be az Arab Ligának Szíria újrafelvételéről. A lépést Egyiptom is támogatja, kedden Számeh Sukri külügyminiszter már arról beszélt, bizonyos intézkedések - például a politikai rendezés - után elképzelhető Szíria visszafogadása. Az eredetileg 22 tagú, arab államokat tömörítő szervezet még 2011-ben zárta ki Szíriát a kormányellenes tüntetések brutális vérbe fojtása miatt. Közben a katari kötődésű Middle East Eye szakportál meg nem erősített forrásokra hivatkozva ugyancsak arról írt, hogy nemrégiben az izraeli hírszerzés, a Moszad igazgatója, Mosszi Cohen titokban találkozott Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emirátusok és Egyiptom tisztségviselőivel, hogy megvitassák a Közel-Kelet ügyeit. A megbeszélésen állítólag ugyancsak arról döntöttek, hogy ideje normalizálni a viszonyt Damaszkusszal. A lépéstől nem remélik, hogy Bassár el-Aszad megszakítja a kapcsolatokat Iránnal, de azt igen, hogy a perzsa állam befolyása csökken. Történtek már konkrét lépések is: az Egyesült Arab Emirátusok december végén már újra is nyitotta nagykövetségét a szír fővárosban, nem sokkal később pedig Bahrein is bejelentette, követi a példáját. Ennél is jelképesebb volt azonban, hogy múlt év végén 2011 óta először ismét egy arab állam vezetője, Omar el-Basír szudáni elnök Szíriába látogaott. A Nyugat ugyanakkor még nem igazán helyesli a közeledést, az Európai Unió is arra figyelmeztetett, hogy korai még visszafogadni Szíriát az Arab Ligába.
2019.01.09 20:27

Trump ügyvédje nem zárja ki, hogy a kampánycsapat tagjai összejátszottak az oroszokkal

Publikálás dátuma
2019.01.17 21:05

Fotó: / Chris Kleponis
Donald Trump amerikai elnök ügyvédje, Rudolph Giuliani egy televíziós interjúban csütörtökön kijelentette: az elnök ugyan nem játszott össze az oroszokkal, de kampánycsapatának tagjaival kapcsolatban ezt már nem zárja ki.
Giuliani, aki korábban többször is azt hangoztatta, hogy az elnök környezetéből soha senki nem játszott össze oroszokkal, a CNN hírtelevíziónak adott interjújában úgy fogalmazott: "soha nem mondtam azt, hogy nem volt összejátszás a kampánycsapat vagy egyes tagjai részéről. Fogalmam sincs erről."

Hangsúlyozta ugyanakkor: nincs bizonyíték arra, hogy Donald Trump összejátszott volna oroszokkal, hogy meghekkeljék a Demokrata Párt vezető szerve, a Demokrata Országos Bizottság elektronikus leveleit. Giuliani ezzel a bizottság e-mailjeinek a 2016-os elnökválasztási kampányban történt meghekkelésére utalt, amelynek nyomán az ellopott elektronikus leveleket a sajtóban hozták nyilvánosságra. "Az elnök nem játszott össze Oroszországgal" - szögezte le az ügyvéd.

Szavaira több demokrata párti törvényhozó reagált. Richard Durbin szenátor például az MSNBC televíziónak azt nyilatkozta: Giuliani ezzel mintha elismerte volna, hogy tudomása van a Trump kampánycsapata és oroszok közötti összejátszásról. "Ez beismerés az elnök ügyvédje részéről" - fogalmazott Durbin.

A The Wall Street Journal csütörtökön arról közölt értesüléseket, hogy Michael Cohen, Trump volt személyes ügyvédje - akit több mint háromévi börtönre ítéltek adó- és banki csalásért és a kampányfinanszírozási törvények megsértéséért - 2016-ban egy technológiai vállalatot felkért arra, hogy manipuláljon két közvélemény-kutatást Trump érdekében. Cohen a cikk megjelenése után Twitter - üzenetében elismerte ezt, hozzátéve, hogy Donald Trump utasítására cselekedett.
2019.01.17 21:05

Tovább tart a Brexit-dráma

Publikálás dátuma
2019.01.17 20:22

Fotó: AFP/ EMMANUEL DUNAND
Theresa May megkezdte a majdnem összpárti konzultációt a parlament számára elfogadhatónak látszó forgatókönyvekről.
Csütörtökön a westminsteri parlament alsóházának nyomasztóan zsúfolt ülésterméből a Downing Street 10.-be helyeződött át a Brexitet végleges formájába öntő keserves folyamat. 24 órával “történelmi” veresége után Theresa May számszerűen szerény, de annál fontosabb győzelmet aratott, amikor 325-306 arányban visszaverte a kormány ellen Jeremy Corbyn által benyújtott bizalmatlansági indítványt. A miniszterelnök öröme rövid életű is lehet. Lapértesülés szerint a Munkáspárt vezetője a következő hetekben-hónapokban többször is kezdeményez majd bizalmatlansági szavazást, amíg egyszer szerencsés lesz és kiharcolja az idő előtti parlamenti választást. Most az északír Demokratikus Unionista Párt tíz képviselőjének támogatása mentette meg a kormányt. Ha May akárcsak egy DUP honatya rokonszenvét nem élvezte volna, csütörtökön már egy új kormány létrehozásán gondolkozott volna a szigetország.    A szavazópolgárok a Brexit-megegyezés parlamenti elutasítását megelőző napokban továbbra is Theresa May-t akarták a Downing Street 10.-ben látni. A The Times által rendelt friss YouGov közvélemény-kutatás szerint a kormányfő támogatottsága 36, Jeremy Corbyné 20 százalékos, ám feltűnően magas a bizonytalanok 41 százalékos aránya. A kormány szerény hazai és nemzetközi megítélése ellenére a Konzervatív Párt 39 százalékos, a Munkáspárt 34, a Liberális Demokraták 11 százalékos népszerűségnek örvendenek. Különösen a Brexit-párti voksolók vonzódnak a torykhoz. 59 százalékuk szavazna most a Konzervatívokra és csak 19 százalékuk a Munkáspártra. Közben Andrea Leadsom, az alsóház kormánypárti többségének vezetője bejelentette, hogy a kormány jövő hétfőn benyújtja a Brexittel kapcsolatos “következő lépések” tervét. Az indítványról kedden egész napos vitát rendeznek, amit este újabb szavazás követ. Theresa May közvetlenül a bizalmatlansági indítvány megnyerése után konzultációra hívta meg a parlamenti pártok vezetőit és a Ház legbefolyásosabb tisztségviselőit. A kormányfő, sőt saját pártja “csalódottságát” kiváltva Jeremy Corbyn, mint ezt csütörtökön Theresa May-hez intézett levelében is kifejtette, csak abban az esetben hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni, ha May elhatárolódik a “no-deal” lehetőségétől. Ezt az álláspontot a Munkáspárt 2017-es választási programjában és 2018-as éves konferenciáján is rögzítette. Az ellenzék vezére szerint azt a 4,2 milliárd fontot, amit a kormány a megállapodás nélküli kilépés fájdalmainak enyhítésére félretett, a közszolgáltatások és a szociális támogatások javítására kellene fordítani.  Twitter üzenetében Mike Gapes Labour-képviselő felvetette, “úgy látszik, Corbyn a Hamásszal, a Hezbollah-al, Asszáddal és Iránnal minden előfeltétel nélkül kész dialógust folytatni, az Egyesült Királyság miniszterelnökével azonban nem, Vajon miért?”. A szigetország vitathatatlan válsága közepette képviselők különböző csoportjai, sőt a kormány tagjai legalább négy B-tervben gondolkoznak. Úgy tűnik, a mérleg nyelve a “puha” Brexit” felé tolódik el. A parlamenti aritmetika arra kényszerítheti Theresa May-t, hogy eddigi hajthatatlanságát feladva fogadjon el - legalább ideiglenesen - egyfajta vámuniót. Az egységes piaci és vámuniós tagságot jelentő norvég minta követői abban bíznak, hogy ezzel a megoldással a képviselők többsége egyet tudna érteni. Sir Vince Cable, a Liberális Demokraták vezetője és Dominic Grieve, a Konzervatívok volt legfőbb ügyésze a nép véleményének meghallgatása, azaz egy második népszavazás mellett kardoskodik. A Munkáspárt javaslata Corbyn levele szerint egy új, átfogó vámunió és egy erős egységes piaci szabályozás az EU és az Egyesült Királyság között, valamint a munkavállalói jogok és a környezet védelme. Amiben szinte mindenki egyetért, az az északír “backstop” rendezés veszélyének eltávolítása az egyezmény szövegéből. Hetven nappal az EU-tagság lefújása előtt egyre nagyobb annak a valószínűsége, hogy az Egyesült Királyság felkéri Brüsszelt, hosszabbítsa meg a március 29-i határidőt. Az unió több vezetője is jelezte már, erre lehetősége lát. Philip Hammond pénzügyminiszter a Brexit-deal katasztrofális fogadtatása után több száz üzletembert próbált megnyugtatni egy telefonkonferencián, és az egyik felvetett opció éppen az “extra time” volt.  
2019.01.17 20:22