Szíriát visszafogadnák az arab államok

Publikálás dátuma
2019.01.09. 20:27
Bassár el-Aszad szír elnök. A kép idén májusban, egy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott megbeszélésen készült. Fotó: Mik
Libanon, Irak és Jordánia közös tervezetet nyújtott be az Arab Ligának Szíria újrafelvételéről.
"Le kell szögeznünk, hogy Aszad megnyerte a háborút. De a békét még nem" - fogalmazott még múlt évben egy rádióinterjúban találóan Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter. Az már azonban biztos, hogy Szíriából nem Észak-Koreához hasonló remeteállam válik, a kitaszított szír elnököt lassanként visszafogadja a nemzetközi közösség. Kezdve a szomszédsággal, az arab államokkal, melyek máris látványos gesztusokkal nyitottak Damaszkusz felé. Ennek legutóbbi lépéseként sajtóértesülések szerint szerdán Libanon, Irak és Jordánia közös tervezetet nyújtott be az Arab Ligának Szíria újrafelvételéről. A lépést Egyiptom is támogatja, kedden Számeh Sukri külügyminiszter már arról beszélt, bizonyos intézkedések - például a politikai rendezés - után elképzelhető Szíria visszafogadása. Az eredetileg 22 tagú, arab államokat tömörítő szervezet még 2011-ben zárta ki Szíriát a kormányellenes tüntetések brutális vérbe fojtása miatt. Közben a katari kötődésű Middle East Eye szakportál meg nem erősített forrásokra hivatkozva ugyancsak arról írt, hogy nemrégiben az izraeli hírszerzés, a Moszad igazgatója, Mosszi Cohen titokban találkozott Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emirátusok és Egyiptom tisztségviselőivel, hogy megvitassák a Közel-Kelet ügyeit. A megbeszélésen állítólag ugyancsak arról döntöttek, hogy ideje normalizálni a viszonyt Damaszkusszal. A lépéstől nem remélik, hogy Bassár el-Aszad megszakítja a kapcsolatokat Iránnal, de azt igen, hogy a perzsa állam befolyása csökken. Történtek már konkrét lépések is: az Egyesült Arab Emirátusok december végén már újra is nyitotta nagykövetségét a szír fővárosban, nem sokkal később pedig Bahrein is bejelentette, követi a példáját. Ennél is jelképesebb volt azonban, hogy múlt év végén 2011 óta először ismét egy arab állam vezetője, Omar el-Basír szudáni elnök Szíriába látogaott. A Nyugat ugyanakkor még nem igazán helyesli a közeledést, az Európai Unió is arra figyelmeztetett, hogy korai még visszafogadni Szíriát az Arab Ligába.
Szerző

Tovább őrölnek Trump malmai

Publikálás dátuma
2019.01.09. 20:15

Fotó: Alex Edelman / AFP
Az amerikai elnök lassan, de biztosan megszabadul azoktól a kormányzati emberektől, akik nem bírják a bizalmát: most az igazságügyi miniszter helyettese van soron.
A médiában – a washingtoni kormányzaton belüli személyi mozgásokra jól rálátó, de hivatalos nyilatkozattételre fel nem jogosított forrásra hivatkozva – elterjedt az a hír, hogy hamarosan távozik az a Rod Rosenstein, aki az igazságügyi tárca második embereként még 2017-ben különleges ügyészi feladattal bízta meg Robert Mueller volt FBI-igazgatót, a Donald Trumpon jogi fogást találni igyekvő demokraták egyik legfőbb reménységét. Muellernek azt kell kivizsgálnia, hogy volt-e összejátszás a 2016-os elnökválasztás előtt Trump akkori republikánus elnökjelölt kampánycsapata és a választás kimenetelét befolyásolni próbáló orosz vezetés között.  Az elnök kezdettől fogva tagadja, hogy lett volna ilyen összejátszás, és boszorkányüldözésnek mondja a Mueller-vizsgálatot. Ilyen körülmények között majdhogynem csodának számít – bár van rá politikai magyarázat –, hogy a Muellert nem csupán megbízó, hanem a különleges ügyész tevékenysége fölött azóta is folyamatosan szoros ellenőrzést is gyakorló Rosenstein eddig a helyén maradhatott.  A politikai magyarázat erre az az egyszerű tény, hogy az Egyesült Államokban hagyományosan nagyon ügyelnek arra: a közhivatalok élén a politika forgószelében rendre jönnek, majd eltűnnek ugyan a csúcsvezetők, de a szakapparátus tisztviselőit inkább a helyükön hagyják, hogy biztosított legyen a hivatal olajozott, folyamatos működése. E szemlélet jegyében az igazságügyi tárca azon vezető tisztségviselőjének az elmozdítása, aki az elnök emberei - végső soron az elnök - után nyomoztat, könnyen tűnhet fel olyan színben, hogy a Fehér Ház lakójának valóban lehet takargatni valója. E megfontolásból nem távolíttatta el Trump mindeddig magát Muellert – ha ezt megtette volna, akkor az tanácsadóinak a sajtóban keringő véleménye szerint politikai harakirivel ért volna fel, és Trump egyelőre hallgat ezekre a tanácsadóira, ami nem gyakori jelenség.  Magát Jeff Sessions igazságügyi minisztert, vagyis a tárca élén álló politikai kinevezettet azonban – más okból - már korábban leváltotta az elnök, és Sessions helyére hamarosan az a William Barr érkezik, aki a kilencvenes években egyszer már betöltötte ugyanezt a posztot, és Trump most nagyon bízik benne. Barr több ízben negatívan nyilatkozott a Mueller-vizsgálatról, és Washingtonban úgy hírlik, amint átveszi a minisztériumot, közvetlenül saját hatáskörébe fogja vonni a különleges ügyész tevékenysége fölötti felügyeletet. Ebben az összefüggésben teljesen logikusnak látszik az a kiszivárogtatás, miszerint nem sokkal azután, hogy Barr jön, Rosenstein menni fog.  Mueller vizsgálata során egyébiránt mindeddig nem sikerült „füstölgő pisztollyal a kezében” tetten érni az elnököt, de az tényszerűen ismert, hogy Trump legszűkebb környezetének a tagjai a kampány alatt találkoztak olyan oroszokkal, akik azt állították, hogy kompromittáló értesülések vannak a birtokuban Hillary Clinton demokrata párti elnökjelöltre nézve. Emellett pedig Mueller minden olyan köztörvényes ügyet vizsgálhat, ami mintegy mellékesen jut a tudomására, és ennek alapján Trump környezetének számos egykori tagja ellen indult bűnvádi eljárás különböző cselekmények miatt. Nem egyértelmű még, hogy ezen megvádoltak közül a vádalku felajánlása megoldhatja-e valakinek a nyelvét, és előkerül-e érdemi, súlyos információ. Ha erre hamarosan nem látszik sok esély, akkor a Mueller-vizsgálat jövőjét illetően alighanem rossz előjel, hogy Barr fogja saját kezébe venni a különleges ügyész tevékenységének a felügyeletét.  Trump ellentábora politikai értelemben megerősödött a két elnökválasztás között félidőben, tavaly novemberben tartott választásokon: a demokraták többségbe kerültek a képviselőházban, és e többség birtokában elvben megindíthatják az elnök elmozdítását célzó eljárást – bár azt végigvinni már nem tudják, mert a szenátusban viszont megszilárdult a republikánus többség.  E fenyegető helyzetben Trump – mintegy megelőzésképpen - a konfrontációt választotta a demokratákkal: nem hajlandó elfogadni az olyan költségvetési tervezetet, amelyben a törvényhozás nem biztosítja az általa követelt pénzt a mexikói határ mentén végig felhuzandó határvédő létesítményre. Ennek következtében több mint három hete részlegesen leállt az amerikai szövetségi kormányzat működése. Több százezer alkalmazottat ingyen dolgoztatnak, másokat kényszerszabadságra küldtek, és egyelőre ők sem kapnak fizetést. Trump európai idő szerint szerda hajnalban nagy garral beharangozott tévébeszédet mondott, de abban a szöveg elemzői nem találtak sokkal több újdonságot, mint azt, hogy az elnök immár nem ragaszkodik fal felépítéséhez, hanem beérné acélkerítéssel is, ami valamivel olcsóbb lenne, mint az eredetileg kért 5,7 milliárd dollár. Trump egyelőre nem váltotta be azt a fenyegetését, hogy rendkívüli állapotot hirdet – bár a határ menti helyzetet válságosnak mondja, és az illegális bevándorlás megakadályozását minden eddiginél inkább saját politikájának a középpontjába állítja. 
Témák
USA Donald Trump

Havazás bénítja meg fél Európát

Publikálás dátuma
2019.01.09. 19:53
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Még Athénban is havazik, a Balkánon reptereket kellett lezárni, Bajorországban pedig a vöröskereszt oszt ételt a külvilágtól elszigetelődött falvakban.
Szakad a hó Európa-szerte. Szokatlan módon még Görögországban is esett, ahol emellett -23 Celsius-fokos rekord-alacsony hőmérsékletet mértek kedden. Emiatt fennakadások voltak a busz- és vonatközlekedést is. Ausztriában továbbra is számos helyen van érvényben riasztás lavina miatt. És Nagy-Britanniában pedig még ugyan nem esett; de jövő hétre ott is kíméletlen télies időjárást várnak

Négy méteres hótakaró Németországban

Egyre súlyosabb fennakadásokat okoz a havazás Németország déli részén, sok helyen csaknem teljesen leállt a közlekedés szerdán. Az ötödik napja tartó havazás eddig főként Bajorország déli részén, az Alpokban okozott gondokat, szerdán viszont már Türingiában és Szászországban is. Késések és járatkimaradások nehezítik a közlekedést például a drezdai repülőtéren, és a térségben számos közúti baleset történt.
Továbbra is Bajorországban a legsúlyosabb a helyzet. Münchenben a helyi közösségi közlekedési vállalat figyelmeztette az utasokat, hogy a buszok a legtöbb vonalon nem tudják betartani a menetrendet, a bajor főváros nemzetközi repülőterén pedig 60 járatot töröltek. A tartományban több alsóbbrendű utat lezártak, az autópályák pedig mindenütt nehezen járhatóak. A nehézségeket jelzi, hogy egyedül az A9-es jelzésű autópályán, a Nürnberg felől Münchenbe tartó oldalon 36 kilométer hosszúságú dugó keletkezett, ami másfél órával meghosszabbította a menetidőt.
A közlekedés nehézsége miatt szerdán 13 bajor járásban és városban volt tanítási szünet az iskolákban. A Miesbach nevű járásban továbbra is katasztrófaállapotot van érvényben, a járási közigazgatási hivatal azt kéri a lakosoktól, hogy csak a legszükségesebb esetben induljanak útnak autóval. A berchtesgadeni járásban fekvő Marktschellenbergnél négy méter magas hóréteggel borított be lavina egy utat, személyi sérülés nem történt. Egy 880 lakosú kistelepülést, Jachenaut csaknem teljesen elzárt a hó a külvilágtól, a községben a Vörös Kereszt munkatársai osztanak élelmet - jelentette a Bayerischer Rundfunk (BR) bajor tartományi közszolgálati médiatársaság. A szövetségi meteorológiai szolgálat (DWD) előrejelzése szerint péntekig további 90 centiméterrel vastagodhat a hótakaró. Számos település önkormányzata ezért figyelmeztette a lakosságot, hogy el kell takarítani a havat az épületekről, mert beszakadhat a tetőszerkezet az egyre nagyobb súly alatt.

Végeláthatatlan havazás a Balkánon

Az intenzív havazás miatt szerdán lezárták Montenegró fővárosának, Podgoricának repülőterét. Néhány járatot töröltek, másokat a tivati repülőtérre irányítottak át. A montenegrói közszolgálati televízió (RTCG) honlapjának beszámolója szerint a havazás éjszaka kezdődött, és a kifutópályákat a folyamatos takarítás ellenére sem tudják használni.
A balkáni térség más országaiban is fennakadást okoz a hóesés: Bosznia-Hercegovinában és Szerbia déli részén több települést is elvágott a külvilágtól, illetve Szerbiában néhány helyen megsérültek a villanyvezetékek, így néhány kisebb dél-szerbiai településen nincsen áram.
Macedónia hegyes részein a havazás miatt betiltották a teherforgalmat. A balkáni ország meteorológiai szolgálatainak előrejelzései szerint a következő néhány napban a hótakaró további vastagodására lehet számítani, míg felmelegedés csak a jövő héttől várható.