Egy elegáns Duna-parti lakás és romániai földek maradtak ki Bánki Erik vagyonnyilatkozatából

Publikálás dátuma
2019.01.09. 13:31
Bánki Erik
Fotó: Molnár Ádám
A fideszes politikus azt mondja, az ingatlanokat nem ő, hanem a cégei birtokolják.
A fideszes Bánki Eriknek több éven keresztül volt egy 133 négyzetméteres lakása a Római-parton található Római Wellness Otthon lakóparkban, ami sosem szerepelt a vagyonnyilatkozataiban – írja a Direkt36 beszámolója alapján a 444.hu. A portál szerint Bánki nem írta be a nyilatkozataiba a romániai cégein keresztül szerzett több mint 100 hektárnyi földjét, és ezeknek a cégeknek a több száz milliós köztartozásait sem. Bánki azt mondta, azért nem tüntette fel az ingatlanokat a vagyonnyilatkozatában, mert nem személyesen ő, hanem cégei birtokolják ezeket. A Direkt36-nak úgy fogalmazott:
„a cégtulajdon és a magántulajdon két különböző dolog. Ha egy cég tulajdonában van egy ingatlan, akkor a cég tulajdonában van, és nem a magánszemély tulajdonában.”

Bánki Erik országgyűlési képviselő, a parlament gazdasági bizottságának elnöke 2012-től 2014-ig az Európai Parlament képviselője volt. Nemrég a politikus nyújtotta be a lakástakarék-pénztári megtakarítások állami támogatásának megszüntetéséről szóló, rendkívül gyorsan hatályba lépett törvényjavaslatot. Korábban Bánki javaslatára vált látványcsapatsporttá és került a taopénzek által támogatott rendszerbe a röplabda. A felesége pedig éppen a Magyar Röplabdaszövetség strand- és szabadidősröplabda-bizottságának elnöke.
Szerző

Akad, ahol már veszélyt jelent a légszennyezettség Magyarországon

Publikálás dátuma
2019.01.09. 12:57

Fotó: Kállai Márton
A levegő minősége Putnokon veszélyes, de Budapesten, Miskolcon, Sajószentpéteren, Szegeden és Vácon is kifogásolt.
 A Nemzeti Népegészségügyi Központ szerdán az MTI-vel azt közölte: Putnokon veszélyes a levegő minősége. Emellett Budapesten, Miskolcon, Sajószentpéteren, Szegeden és Vácon kifogásolt a levegő minősége. A közlemény kiemeli, hogy veszélyes levegőminőség esetén mindenkinél jelentkezhetnek légúti tünetek, úgy mint a köhögés, légúti irritáció vagy nehézlégzés. A Nemzeti Népegészségügyi Központ ilyenkor nem javasolja a szabadban való hosszas tartózkodást nemcsak a légszennyezettség, hanem a hideg időjárás miatt sem. Ezzel együtt mindenkitől azt kérik, "környezetünk és egészségünk megóvása érdekében" kerüljék a helytelen fűtési módok alkalmazását.
Frissítve: 2019.01.09. 12:58

Jogilag aggályos, etikailag elfogadhatatlan – tiltakoznak az akadémikusok az MTA helyzete miatt

Publikálás dátuma
2019.01.09. 12:56

Fotó: Népszava
Nyilatkozatban fejezte ki súlyos aggodalmát a Stádium 28 Kör az MTA kutatóintézeteinek jelenlegi szervezeti és finanszírozási helyzetével kapcsolatban.
A dokumentumban felidézték, hogy az MTA kutatóintézeteinek működési költségét átcsoportosították az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) keretébe, és az MTA vezetése és az ITM minisztere, Palkovics László közötti tárgyalások során mindeddig nem vált világossá, hogy milyen konkrét célok érdekében történt az átcsoportosítás. 2018. decemberében kiderült, hogy az ITM-hez átcsoportosított költségvetésből Palkovics döntése alapján az MTA kutatóintézetei csak a 2019-es év első negyedévére szükséges alapfinanszírozást kapják meg.  „Ráadásul az ITM ezt a támogatást is csak részlegesen, csakis a munkabéreket fedező részben biztosítja, a dologi költségeket az intézeteknek meglévő (?) tartalékaikból lenne szükséges fedezni. Így az intézetek működése bizonytalanná válik, gyakorlatilag ellehetetlenül. Szakértői vélemények szerint, még ha az MTA saját hatáskörben esetleg képes is lenne megoldani az innovációs miniszter által visszatartott támogatás átmeneti pótlását, ez jogilag aggályos és a felelősséget az MTA vezetésére, illetve az intézeti vezetőkre terheli” – olvasható a nyilatkozatban.  
Az MTA kutatói által alapított 65 tagú szervezet hangsúlyozta, hogy ezek a tényezők – elsősorban az intézeti szerkezet és a működés finanszírozásának bizonytalan helyzete – az MTA intézeteiben folyó kutatómunkára máris súlyosan negatív hatást gyakorolnak, a kutatók elbizonytalanodását és elvándorlását idézik elő. Ezért – mint írták – a Stádium 28 Kör tagjai az ITM vezetése által kialakított helyzetet
nemcsak jogilag aggályosnak, de tudománypolitikailag és etikailag is elfogadhatatlannak tartják, ezért tiltakozásukat fejezik ki.

A Stádium 28 Kör

A Stádium 28 Kör – saját megfogalmazásuk szerint – az MTA köztestületi tagjaiból alakult társadalmi fórum, amelyet azzal a szándékkal hozott létre az MTA tudósainak egy csoportja, hogy minél nagyobb nyilvánosságot kapjanak a hazai társadalmi viszonyokkal kapcsolatos tudományos igényű vizsgálatok eredményei és a torzulások lehetséges orvoslására születő javaslatok. Tevékenységük a problémák feltárására, majd a közvélemény számára történő bemutatására irányul, miután számos olyan jelenséget észlelnek, amely súlyosan korlátozhatja Magyarország közép- és hosszútávú fejlődését. Alapítói tagjai között van mások mellett Csányi Vilmos, Ferge Zsuzsa, Mellár Tamás és Radnóti Sándor. Olyan tudósok is tagjai a körnek, mint például Bazsa György, a Magyar Rektori Konferencia korábbi elnöke, Csaba László közgazdász, Gyáni Gábor történész, Marosi Ernő művészettörténész.

Szerző
Frissítve: 2019.01.09. 13:51