Kivárnak a cégek a túlórával

Publikálás dátuma
2019.01.10 08:30

Fotó: Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft.
Bár akadnak próbálkozások az évi 400 óra túlmunka bevezetésére, a nagyobb vállalatok a kérdést övező felfokozott politikai hangulat miatt inkább kivárnak.
Néhány hete még igyekeztek a cégek kipuhatolni, mit szólnának dolgozóik, ha bevezetnék az évi 400 túlórát. Ám ezek a hangok mostanra elültek: egyértelmű megtorpanást érzékelünk a munkáltatók részéről – fogalmazott érdeklődésünkre Székely Tamás. A Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke visszatartó erőt tulajdonít az utcai tiltakozásoknak. A cégek most inkább kivárnak: nem szeretnének ugyanis a jelenlegi felfokozott politikai hangulatban célkeresztbe kerülni. (Így járt például a Henkel, amely 68 órás munkahetet vezetett be, majd a minap közleményben nehezményezte, hogy emiatt a sajtó kedvezőtlen színben tüntette fel.)  A szakszervezeti vezetőt annak kapcsán kérdeztük: érzékelik-e, hogy a munkáltatók a gyakorlatban is alkalmazni kívánják a Fidesz által múlt év végén sebtiben megszavazott, sorozatos demonstrációkat kiváltó túlóratörvény adta lehetőségeket. A rabszolgatörvényként elhíresült módosítás értelmében az eddigi évi 250 órányi túlórakeret 400-ra emelkedik – igaz, elrendeléséhez a dolgozó írásos hozzájárulása szükséges. A beleegyezést azonban nem is olyan nehéz elérni a dolgozóknál, ha azt például a juttatásokról szóló megállapodással együtt íratják alá. Az egyik munkavállalóval ez már megtörténhetett. A szakszervezethez is eljutott dokumentum egyik pontja a Szép-kártya-juttatásokról szólt, a másik az évi 400 órányi túlóra vállalásáról – idézett egy munkajogilag aggályos esetet Székely Tamás. Konkrét nevet nem említett, de jelezte: az érintett nem a szakszervezetük képviselte területen dolgozik. Az egyre súlyosabb munkaerőhiány mérséklésére kitalált túlóratörvény leginkább az ipart – azon belül is a járműgyártást – érintheti: itt már több mint 25 ezer a betöltetlen álláshely. A multicégek által bejelentett újabb, milliárdos beruházások további munkaerőt igényelnek. A túlórakeret 150 órás növelése viszont 12 munkavállaló esetében egy év alatt kiteszi plusz egy dolgozó munkáját. László Zoltán, a nehéz-, gép- és autóipari területek dolgozóit képviselő Vasas Szakszervezet alelnöke látja is egyes cégek túlóranövelési szándékainak apróbb jeleit. Négy cég esetében például felmondták a kérdést eddig szabályozó kollektív szerződést, egy helyen pedig megszakították a tárgyalásokat. Az új törvény kapcsán az a helyzet állt elő, hogy a kollektív szerződésben elrendelhető évi 300 túlóránál egyéni megállapodásokkal több, évi 400 túlóra rendelhető el. Az iparban ugyanakkor az év eleje uborkaszezonnak számít: ilyenkor elemzik a tavasszal várható megrendeléseket. Egy ilyen horderejű kérdés, mint a munkaidő szabályozása, hosszas előkészítést igényel a vállalatoknál. Így várhatóan több hónap is eltelik majd, mire megjelennek a cégek életében a komolyabb változások – magyarázza László Zoltán. Szerinte nem az a fő probléma, hogy néhány cég él-e majd a 400 órás túlóráztatással, hanem az, hogy a kormány egyáltalán adott erre lehetőséget, és közben azzal érvel: úgysem fogják majd alkalmazni. Ez olyan, mintha egy kisvárosban felállítanának egy guillotine-t, és azt mondanák, úgysem fogjuk használni. Akkor minek állítják fel? – tette fel a kérdést. László Zoltán megjegyezte: a munkavállalók egy része hajlamos az önkizsákmányolásra, mivel a túlórázásban pénzkereseti lehetőséget látnak. Az érdekvédő szerint azonban a dolgozók túlhajtása helyett a hatékonyabb munkaszervezésre és az alapbérek emelésére volna szükség. A végletekig kizsigerelt dolgozók ugyanis egyszer csak ráomlanak majd a szociális és egészségügyi rendszerre. Annak pedig az egész társadalom fizetheti majd meg az árát.

Kezdődnek a helyi bércsaták

A vállalatoknál csak most indulnak a helyi bértárgyalások, hiszen a minimálbér-emelésről szóló késői – december 30-i – megállapodás miatt most lehet elkezdeni számolni. A minimálbér és a garantált bérminimum 8-8 százalékos emeléséről szóló megállapodást a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) nem írta alá, mivel 13-15 százalékos emelést szeretett volna, a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége viszont igen. Utóbbi elnöke, Palkovics Imre később a kormánypárti Magyar Idők megkeresésére azzal védekezett: a kormány belengette, hogy megállapodás hiányában egyáltalán nem emelik a legkisebb béreket. Székely Tamás, a MASZSZ alelnöke ezzel kapcsolatban kijelentette: kizártnak tartja, hogy a kormány ne támogatta volna a bérnövelést, hiszen az neki is érdeke.

Frissítve: 2019.01.10 08:30

Hankook-sztrájk: itt vannak a megállapodás részletei

Publikálás dátuma
2019.03.22 19:56
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Vajda József
Tíz nap után véget ért a sztrájk a Hankooknál, a szakszervezet a pótlékok és a bónuszok jelentős emelését érte el.
Bár a szakszervezet eredeti követelését, a 18 százalékos alapbéremelést tíz naposra nyúlt sztrájkjukkal nem sikerült elérniük a Hankook dunaújvárosi dolgozóinak, a cég speciális bérezési rendszerén sikerült úgy módosítani, hogy abból minden dolgozó közel egyenlően részesüljön, és a diszkriminatív gyakorlatok eltűnjenek a cég bónuszrendszeréből. Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnöke mindezt győzelemként értékelte pénteki sajtótájékoztatóján. Szavai szerint a Hankooknál egy rendkívül bonyolult bérezési rendszer működik, ennek alapbéren kívüli elemeinek növelését sikerült most elérni, ami összességben legalább 18,5 százalékos keresetnövekedést eredményez az idén a dolgozók számára. A műszakpótlék 6 százalékkal, a besorolási bér egyes szintjei 5 százalékkal emelkednek, még az idén kifizetik az év végi bónuszt, 5 évente pedig 70 ezer forintos hűségjutalom jár. A cég által – a szakszervezet kétórás figyelmeztetősztrájkjára adott reakcióként – egyoldalúan meghatározott, átlagosan 13,6 százalékos emeléshez képest ez további 8,5 százalékot jelent. Így, még akik a legkevesebb emelést is kapták – voltak, akik csupán 10, míg mások 22 százalékot kaptak –, azoknak is legalább 18,5 százalékot jelent – magyarázta a szakszervezeti vezető. A Hankooknál múlt hét kedden kezdődött a határozatlan idejű sztrájk, ám a vezetőség 8 napig egyáltalán nem is volt hajlandó tárgyalni a szakszervezettel. Ezzel megsértették a sztrájktörvényt, emiatt a VDSZ a munkaügyi bírósághoz fordult. Székely Tamás tájékoztatása szerint döntés mindeddig nem született, a keresetet pedig vissza is fogják vonni, hiszen „okafogyottá vált”. A Hankook ugyanakkor nem csupán a tárgyalástól zárkózott el, hanem különböző módszerekkel igyekezett presszionálni is a sztrájkolókat. Másfélszeres óradíjat fizetett például azoknak, akik nem vettek részt a munkabeszüntetésben – a dolgozók mintegy 70 százaléka sztrájkolt -, a sztrájkot választókat pedig ki akarta zárni a bónuszokból. Ettől azonban a csütörtök este megkötött megállapodásban végül elálltak – mondta a szakszervezeti vezető. Egyes multinacionális cégeknél mintha két törvény létezne: kívül a magyar Munka törvénykönyve, a gyár kerítésein belül pedig a saját törvényeik – kommentálta a Hankooknál lezajlott eseményeket érdeklődésünkre Balogh Béla, a Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke. Emlékeztetett: az esztergomi Suzukinál nemrég megalakult tagszervezetük több száz tagja is arra vár, hogy végre szóba álljon velük a munkáltató. Ebben a helyzetben rendkívül fontos, hogy a szakszervezetek ne maradjanak egyedül, ezért is van nagy jelentősége annak a nemzetközi szakszervezeti összefogásnak, amely 20 éve jött létre. A Bécsi Memorandum Csoport épp ezt a jubileumot ünnepelve tartott Budapesten kétnapos konferenciát, amelyen összegezték az eddigi tapasztalatokat. Balogh Béla szerint, bár a multik által Magyarországon biztosított fizetések még messze vannak a nyugat-európai anyacégek béreitől, a 20 évvel ezelőtti helyzethez képest kissé összébbhúzódott a bérolló. Ez részben annak is köszönhető, hogy amikor a Vasas egy-egy tagszervezete bértárgyalásokat folytat egy cégnél, felveszik a kapcsolatot az adott cég anyaországában működő szakszervezetével és információkat kérnek, amelyek nagy segítségükre vannak az egyeztetések során. A vállalatok minden országban igyekeznek a legtöbb profitot kisajtolni, nem ügyelnek a dolgozók szociális helyzetére, a klímakövetkezményekre. Még mindig úgy gondolkoznak, mint 100 éve – fogalmazott lapunknak Johann Horn, a német IG Metall bajor tartományi elnöke. Szerinte a multik ki akarják játszani egymás ellen a különböző országok munkavállalóit, ez ellen pedig csak közösen lehet fellépni. Hogy hogyan, arra nincsen egységes recept, csak eszköz, mégpedig az összefogás: ez az egyetlen, ami rákényszeríti a munkaadókat, hogy tisztességes munkafeltételeket teremtsenek. 

Feladatot ad az autóipar

A Bécsi Memorandum Csoportot hat fémipari szakszervezet alapította 1999-ben: az osztrák PRO-GE, a bajorországi IG Metall, a cseh OS KOVO, a szlovák OZ KOVO, a szlovén SKEI és a magyar Vasas Szakszervezeti Szövetség. A szakszervezetek egyik fontos célkitűzése volt a kelet-európai országok béreinek és munkakörülményeinek közelítése a nyugat-európai országokéhoz. Az együttműködésben egyre hangsúlyosabb téma az autóipar, hiszen ezek az országok kulcsszerepet játszanak az európai gépjárműgyártásban: a 2,5 millió európai autóipari munkavállalóból 1,5 millió itt él.

Frissítve: 2019.03.22 20:04

316,28 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.03.22 19:39
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Gyengült a forint a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben péntek este a reggeli szintekhez képest.
Az euró jegyzése 316,28 forintra emelkedett este negyed nyolc előtt a reggel fél nyolckor jegyzett 314,57 forintról. Az euró pénteken 314,20 forint és 316,95 forint között mozgott. A svájci frank árfolyama 278,47 forintról 281,60 forintra, a dolláré pedig 276,44 forintról 280,25 forintra emelkedett. Az euró a reggeli 1,1380 dollár után este 1,1286 dolláron állt.
Szerző