Kivárnak a cégek a túlórával

Publikálás dátuma
2019.01.10. 08:30

Fotó: Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft.
Bár akadnak próbálkozások az évi 400 óra túlmunka bevezetésére, a nagyobb vállalatok a kérdést övező felfokozott politikai hangulat miatt inkább kivárnak.
Néhány hete még igyekeztek a cégek kipuhatolni, mit szólnának dolgozóik, ha bevezetnék az évi 400 túlórát. Ám ezek a hangok mostanra elültek: egyértelmű megtorpanást érzékelünk a munkáltatók részéről – fogalmazott érdeklődésünkre Székely Tamás. A Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke visszatartó erőt tulajdonít az utcai tiltakozásoknak. A cégek most inkább kivárnak: nem szeretnének ugyanis a jelenlegi felfokozott politikai hangulatban célkeresztbe kerülni. (Így járt például a Henkel, amely 68 órás munkahetet vezetett be, majd a minap közleményben nehezményezte, hogy emiatt a sajtó kedvezőtlen színben tüntette fel.)  A szakszervezeti vezetőt annak kapcsán kérdeztük: érzékelik-e, hogy a munkáltatók a gyakorlatban is alkalmazni kívánják a Fidesz által múlt év végén sebtiben megszavazott, sorozatos demonstrációkat kiváltó túlóratörvény adta lehetőségeket. A rabszolgatörvényként elhíresült módosítás értelmében az eddigi évi 250 órányi túlórakeret 400-ra emelkedik – igaz, elrendeléséhez a dolgozó írásos hozzájárulása szükséges. A beleegyezést azonban nem is olyan nehéz elérni a dolgozóknál, ha azt például a juttatásokról szóló megállapodással együtt íratják alá. Az egyik munkavállalóval ez már megtörténhetett. A szakszervezethez is eljutott dokumentum egyik pontja a Szép-kártya-juttatásokról szólt, a másik az évi 400 órányi túlóra vállalásáról – idézett egy munkajogilag aggályos esetet Székely Tamás. Konkrét nevet nem említett, de jelezte: az érintett nem a szakszervezetük képviselte területen dolgozik. Az egyre súlyosabb munkaerőhiány mérséklésére kitalált túlóratörvény leginkább az ipart – azon belül is a járműgyártást – érintheti: itt már több mint 25 ezer a betöltetlen álláshely. A multicégek által bejelentett újabb, milliárdos beruházások további munkaerőt igényelnek. A túlórakeret 150 órás növelése viszont 12 munkavállaló esetében egy év alatt kiteszi plusz egy dolgozó munkáját. László Zoltán, a nehéz-, gép- és autóipari területek dolgozóit képviselő Vasas Szakszervezet alelnöke látja is egyes cégek túlóranövelési szándékainak apróbb jeleit. Négy cég esetében például felmondták a kérdést eddig szabályozó kollektív szerződést, egy helyen pedig megszakították a tárgyalásokat. Az új törvény kapcsán az a helyzet állt elő, hogy a kollektív szerződésben elrendelhető évi 300 túlóránál egyéni megállapodásokkal több, évi 400 túlóra rendelhető el. Az iparban ugyanakkor az év eleje uborkaszezonnak számít: ilyenkor elemzik a tavasszal várható megrendeléseket. Egy ilyen horderejű kérdés, mint a munkaidő szabályozása, hosszas előkészítést igényel a vállalatoknál. Így várhatóan több hónap is eltelik majd, mire megjelennek a cégek életében a komolyabb változások – magyarázza László Zoltán. Szerinte nem az a fő probléma, hogy néhány cég él-e majd a 400 órás túlóráztatással, hanem az, hogy a kormány egyáltalán adott erre lehetőséget, és közben azzal érvel: úgysem fogják majd alkalmazni. Ez olyan, mintha egy kisvárosban felállítanának egy guillotine-t, és azt mondanák, úgysem fogjuk használni. Akkor minek állítják fel? – tette fel a kérdést. László Zoltán megjegyezte: a munkavállalók egy része hajlamos az önkizsákmányolásra, mivel a túlórázásban pénzkereseti lehetőséget látnak. Az érdekvédő szerint azonban a dolgozók túlhajtása helyett a hatékonyabb munkaszervezésre és az alapbérek emelésére volna szükség. A végletekig kizsigerelt dolgozók ugyanis egyszer csak ráomlanak majd a szociális és egészségügyi rendszerre. Annak pedig az egész társadalom fizetheti majd meg az árát.

Kezdődnek a helyi bércsaták

A vállalatoknál csak most indulnak a helyi bértárgyalások, hiszen a minimálbér-emelésről szóló késői – december 30-i – megállapodás miatt most lehet elkezdeni számolni. A minimálbér és a garantált bérminimum 8-8 százalékos emeléséről szóló megállapodást a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) nem írta alá, mivel 13-15 százalékos emelést szeretett volna, a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége viszont igen. Utóbbi elnöke, Palkovics Imre később a kormánypárti Magyar Idők megkeresésére azzal védekezett: a kormány belengette, hogy megállapodás hiányában egyáltalán nem emelik a legkisebb béreket. Székely Tamás, a MASZSZ alelnöke ezzel kapcsolatban kijelentette: kizártnak tartja, hogy a kormány ne támogatta volna a bérnövelést, hiszen az neki is érdeke.

Szerző

321,45 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.01.10. 08:19
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben csütörtökre virradóra a nemzetközi devizakereskedelemben. Az euró árfolyama alig változott, a dollár gyengült, a svájci frank pedig erősödött.
Az eurót a szerda esti 321,43 forint után csütörtök reggel nyolc órakor szinte változatlan árfolyamon, 321,45 forinton jegyezték. A dollár jegyzése a szerda esti 278,84-ről 278,21 forintra csökkent, a svájci franké pedig 285,63 forintról 285,94-re emelkedett.
Szerző
Témák
euró forint dollár

Nemet mondott a 400 túlórára a Spar

Publikálás dátuma
2019.01.10. 07:10

Fotó: Shutterstock
A vállalat egyetért a KDFSZ meglátásaival, és nem akar változtatni az évek óta érvényben lévő szabályokon.
A Spar megegyezett a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetével (KDFSZ) arról, hogy a jelenleg alkalmazott, 300 órás túlórakereten felül a jövőben nem kívánnak élni további többletmunka lehetőségével – írja a Magyar Idők. Bubenkó Csaba, a KDFSZ elnöke a kormányközeli lapot arról tájékoztatta: ígéretet kapott a Spar Magyarország Kft. ügyvezetőjétől, hogy rövidesen írásba öntik a megállapodást. Megkeresésükre a Spar kommunikációs vezetője is megerősítette a megállapodást. Maczelka Márk elmondta: már korábban eldöntötték, hogy az évek óta érvényben lévő szabályokon a törvénymódosítás után sem kívánnak változtatni.
„Így a vállalat természetesen egyetért a KDFSZ meglátásaival: a Spar kollektív szerződésében foglalt 300 órán felüli túlmunka lehetősége még munkavállalói hozzájárulás esetén sem szolgálja az érdekeket”

– fogalmazott.

A lap korábban arról írt, hogy a Tesco Globál Áruházak Zrt. jogi képviselője hétfőn átvette azt az írásban tett javaslatot, amelyben a KDFSZ azt indítványozza: kössenek megállapodást az áruházi munkavállalók egészségvédelme érdekében. Ebben a munkaadó garantálja, hogy 2019-ben és 2020-ban áruházaiban és logisztikai központjaiban a túlórák szervezésekor nem alkalmazza a 400 órás munkaidőkeretet, hanem továbbra is az eddigi gyakorlatot követi, és a dolgozókkal a maximális, 250 óra rendkívüli munkaidőn túl önkéntes túlmunkára nem köt megállapodást. A javaslatot a cég vezetői jelenleg mérlegelik. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) pedig szerdán közölte: már négy céggel tárgyal arról, hogy ne vezessék be a rabszolgatörvény néven elhíresült törvénymódosítást. A KASZ közleménye azt tartalmazza: a törvény aláírását követően egyeztetéseket kezdett a munkáltatókkal a konfliktus elkerülése érdekében. Ennek köszönhetően
már négy munkáltatóval megállapodás közeli állapotban vannak.

Szerző