Kivárnak a cégek a túlórával

Publikálás dátuma
2019.01.10 08:30

Fotó: Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft./
Bár akadnak próbálkozások az évi 400 óra túlmunka bevezetésére, a nagyobb vállalatok a kérdést övező felfokozott politikai hangulat miatt inkább kivárnak.
Néhány hete még igyekeztek a cégek kipuhatolni, mit szólnának dolgozóik, ha bevezetnék az évi 400 túlórát. Ám ezek a hangok mostanra elültek: egyértelmű megtorpanást érzékelünk a munkáltatók részéről – fogalmazott érdeklődésünkre Székely Tamás. A Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke visszatartó erőt tulajdonít az utcai tiltakozásoknak. A cégek most inkább kivárnak: nem szeretnének ugyanis a jelenlegi felfokozott politikai hangulatban célkeresztbe kerülni. (Így járt például a Henkel, amely 68 órás munkahetet vezetett be, majd a minap közleményben nehezményezte, hogy emiatt a sajtó kedvezőtlen színben tüntette fel.)  A szakszervezeti vezetőt annak kapcsán kérdeztük: érzékelik-e, hogy a munkáltatók a gyakorlatban is alkalmazni kívánják a Fidesz által múlt év végén sebtiben megszavazott, sorozatos demonstrációkat kiváltó túlóratörvény adta lehetőségeket. A rabszolgatörvényként elhíresült módosítás értelmében az eddigi évi 250 órányi túlórakeret 400-ra emelkedik – igaz, elrendeléséhez a dolgozó írásos hozzájárulása szükséges. A beleegyezést azonban nem is olyan nehéz elérni a dolgozóknál, ha azt például a juttatásokról szóló megállapodással együtt íratják alá. Az egyik munkavállalóval ez már megtörténhetett. A szakszervezethez is eljutott dokumentum egyik pontja a Szép-kártya-juttatásokról szólt, a másik az évi 400 órányi túlóra vállalásáról – idézett egy munkajogilag aggályos esetet Székely Tamás. Konkrét nevet nem említett, de jelezte: az érintett nem a szakszervezetük képviselte területen dolgozik. Az egyre súlyosabb munkaerőhiány mérséklésére kitalált túlóratörvény leginkább az ipart – azon belül is a járműgyártást – érintheti: itt már több mint 25 ezer a betöltetlen álláshely. A multicégek által bejelentett újabb, milliárdos beruházások további munkaerőt igényelnek. A túlórakeret 150 órás növelése viszont 12 munkavállaló esetében egy év alatt kiteszi plusz egy dolgozó munkáját. László Zoltán, a nehéz-, gép- és autóipari területek dolgozóit képviselő Vasas Szakszervezet alelnöke látja is egyes cégek túlóranövelési szándékainak apróbb jeleit. Négy cég esetében például felmondták a kérdést eddig szabályozó kollektív szerződést, egy helyen pedig megszakították a tárgyalásokat. Az új törvény kapcsán az a helyzet állt elő, hogy a kollektív szerződésben elrendelhető évi 300 túlóránál egyéni megállapodásokkal több, évi 400 túlóra rendelhető el. Az iparban ugyanakkor az év eleje uborkaszezonnak számít: ilyenkor elemzik a tavasszal várható megrendeléseket. Egy ilyen horderejű kérdés, mint a munkaidő szabályozása, hosszas előkészítést igényel a vállalatoknál. Így várhatóan több hónap is eltelik majd, mire megjelennek a cégek életében a komolyabb változások – magyarázza László Zoltán. Szerinte nem az a fő probléma, hogy néhány cég él-e majd a 400 órás túlóráztatással, hanem az, hogy a kormány egyáltalán adott erre lehetőséget, és közben azzal érvel: úgysem fogják majd alkalmazni. Ez olyan, mintha egy kisvárosban felállítanának egy guillotine-t, és azt mondanák, úgysem fogjuk használni. Akkor minek állítják fel? – tette fel a kérdést. László Zoltán megjegyezte: a munkavállalók egy része hajlamos az önkizsákmányolásra, mivel a túlórázásban pénzkereseti lehetőséget látnak. Az érdekvédő szerint azonban a dolgozók túlhajtása helyett a hatékonyabb munkaszervezésre és az alapbérek emelésére volna szükség. A végletekig kizsigerelt dolgozók ugyanis egyszer csak ráomlanak majd a szociális és egészségügyi rendszerre. Annak pedig az egész társadalom fizetheti majd meg az árát.

Kezdődnek a helyi bércsaták

A vállalatoknál csak most indulnak a helyi bértárgyalások, hiszen a minimálbér-emelésről szóló késői – december 30-i – megállapodás miatt most lehet elkezdeni számolni. A minimálbér és a garantált bérminimum 8-8 százalékos emeléséről szóló megállapodást a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) nem írta alá, mivel 13-15 százalékos emelést szeretett volna, a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége viszont igen. Utóbbi elnöke, Palkovics Imre később a kormánypárti Magyar Idők megkeresésére azzal védekezett: a kormány belengette, hogy megállapodás hiányában egyáltalán nem emelik a legkisebb béreket. Székely Tamás, a MASZSZ alelnöke ezzel kapcsolatban kijelentette: kizártnak tartja, hogy a kormány ne támogatta volna a bérnövelést, hiszen az neki is érdeke.

2019.01.10 08:30
Frissítve: 2019.01.10 08:30

Kisbefektetőket vár a pesti tőzsde

Publikálás dátuma
2019.01.17 17:38
Illusztráció - a képen az látható, amint a font dollárhoz mért árfolyama meglódul leelé Theresa May egy december 10-i bejelentés
Fotó: AFP/ Daniel SORABJI
Folyamatosan nő a lakossági tőzsdei tranzakciók száma hazánkban, mégis csupán a lakosság 2 százalékának van tőzsdei részvénye.
Állampapírokba, tőzsdei részvényekbe vagy valamilyen megtakarítási formába csatornázná be a minden eddiginél nagyobb, 6000 milliárd forintot is meghaladó, zömében a lakosság kezében levő készpénzállományt Nagy Márton, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) tulajdonosának, az MNB-nek az alelnöke.  A "Tőzsdei legek" csütörtöki díjátadóján elhangzott az is, hogy folyamatosan nő a lakossági tőzsdei tranzakciók száma. Végh Richárd, a BÉT elnök-vezérigazgatója lapunknak elmondta, hogy a lakosság 15 éve folyamatosan vásárol részvényeket, ám a lakossági jövedelmek felfutásával felerősödött ez a tendencia. Ugyanakkor a tőzsdeelnök szavaival élve: még van hová fejlődnünk, mert jelenleg csak a lakosság  2 százalékának van tőzsdei részvénye, míg a skandináv országokban ez az arány 10 százalékos, viszont Lengyelországban is kétszerese a magyarországinak. Végh Richárd azt javasolta, aki a tőzsdei részvényekbe történő befektetéseken gondolkodik, az először olyan befektetési alapokat vásároljon, amelyekben vannak ilyen értékpapírok is, majd fokozatosan és csak akkor  vegyen közvetlenül részvényeket, ha hosszú távú befektetésekben gondolkodik. A tapasztalatok szerint 5-10 éves idősávban a tőzsdei befektetések verik a bankbetéteket - mondta Végh Richárd. 

Tőzsdére megy az MKB

Az MKB Bank csütörtökön tartott rendkívüli közgyűlésén úgy határoztak a tulajdonosok, hogy kérik a társaság részvényeinek tőzsdei bevezetését. (Erre egy korábbi uniós döntés kötelezte a pénzintézetet.) Személyi döntések is történtek: Balogh Ádám vezérigazgatói tiszte mellé megkapta a bankelnökit is. Ugyanakkor Szemerey Tamás lemondott felügyelőbizottsági tagságáról. Matolcsy György MNB elnök unokatestvére tavaly karácsony előtt adta el 30 százaléknyi részesedését Szijj Lászlónak, akit az MKB meghatározó tulajdonosának tekintett Mészáros Lőrinc közeli üzlettársának tekintenek. Szemerey Tamás csaknem 100 százalékos közvetett tulajdonában lévő NHB Bank egyébként bajban van. A jegybank csütörtöki közölte meghosszabbították azt a december 18-án elrendelt korlátozást, amelynek oka a pénzintézet kedvezőtlen likviditási helyzete, így további 30 napig továbbra is legfeljebb 7 millió forint vehető föl a számlákról.  

Témák
tőzsde
2019.01.17 17:38

Hétmilliárdos energiahatékonysági forrást oszt ki az agrártárca

Publikálás dátuma
2019.01.17 14:54

Fotó: Shutterstock/
Környezetbarát, energiatakarékos projektekkel lehet pályázni a keretre, egyéni tervekre is félmilliárdos támogatást adhatnak.
A Vidékfejlesztési Program energiahatékonysági pályázatának első körében összesen 7 milliárd forinttal támogat 128 kérelmet az Agrárminisztérium. A tárca csütörtöki közleménye szerint a támogatások innovatív és környezetbarát, energiahatékonyság javító beruházásokra fordíthatók - írja az MTI.  A pályázat továbbra is nyitott, egyéni projektek legfeljebb 500 millió forintot, közös projektek legfeljebb 1 milliárd forint kaphatnak. A kiírás mezőgazdasági üzemek számára 30 milliárd forintos, élelmiszeripari kisvállalkozások számára pedig 5 milliárd forintos kerettel jelent meg tavaly.
2019.01.17 14:54