Göröngyös utat jár be a közúti fuvarozók munkáját és munkakörülményeit szabályozni hivatott európai uniós törvénycsomag. A javaslatokról csütörtökön szavazott az Európai Parlament közlekedési bizottsága. Elvetette a sofőrök pihenőidejére és kiküldetésére vonatkozó indítványokat, és csupán a kabotázzsal kapcsolatos kezdeményezésekre bólintott rá.
(A kabotázs olyan országon belüli szállítás, amelyet nem az adott állam gazdasági szereplői végeznek).
Emiatt egyelőre nem tudnak megkezdődni az egyeztetések az EP és a kormányok képviselőiből álló EU Tanács között a 2017. nyarán előterjesztett mobilitási csomagról.
A tervezett szabályozás drasztikus változásokat idézne elő a közúti fuvarozási piacon, amelyek jó részét jónéhány tagállam — köztük Magyarország és több más régióbeli ország — ellenzi.
Budapesti álláspont szerint rontaná a magyar fuvarozók esélyeit, ha alkalmaznák rájuk a kiküldött munkavállalókra vonatkozó irányelvet, amely szerint külföldi munkavégzés esetén néhány nap múltán már a helyi bérek illetnék meg a gépkocsivezetőket. Másokkal egyetemben a magyarok azt is kifogásolják, hogy ha megtiltanák a sofőröknek, hogy a gépjármű kabinjában töltsék a heti pihenőidejüket.
A szakbizottsági szavazáson elsősorban a keleti és nyugati országok érdekei ütköztek, a meghatározó frakciók ezért nem tudtak egységes álláspontot képviselni. Deli Andor, a közlekedési bizottság fideszes tagja sajtóközleményében üdvözölte, hogy elbuktak a “protekcionista” javaslatok, amelyek miatt “több százezer sofőr munkahelye és családjaik megélhetése kerülhetett volna veszélybe”.
A kabotázsról született álláspont rögzíti, hogy a fuvarozók három napig vállalhatnak szállítmányozást egy másik tagállam területén belül. Az elfogadott jogszabály előírja, hogy a vállalkozásnak a nyilvántartásba vétel helyén kell bizonyítania, hogy szállítmányozási tevékenységet végez. A passzus az úgynevezett postafiók cégek megszüntetését célozza.
