Nincs döntés a sofőrök pihenőidejéről

Publikálás dátuma
2019.01.10. 18:03
Illusztráció
Fotó: Nicolas Armer / AFP
Göröngyös utat jár be a közúti fuvarozók munkáját és munkakörülményeit szabályozni hivatott európai uniós törvénycsomag. A javaslatokról csütörtökön szavazott az Európai Parlament közlekedési bizottsága. Elvetette a sofőrök pihenőidejére és kiküldetésére vonatkozó indítványokat, és csupán a kabotázzsal kapcsolatos kezdeményezésekre bólintott rá. (A kabotázs olyan országon belüli szállítás, amelyet nem az adott állam gazdasági szereplői végeznek). Emiatt egyelőre nem tudnak megkezdődni az egyeztetések az EP és a kormányok képviselőiből álló EU Tanács között a 2017. nyarán előterjesztett mobilitási csomagról. A tervezett szabályozás drasztikus változásokat idézne elő a közúti fuvarozási piacon, amelyek jó részét jónéhány tagállam — köztük Magyarország és több más régióbeli ország — ellenzi. Budapesti álláspont szerint rontaná a magyar fuvarozók esélyeit, ha alkalmaznák rájuk a kiküldött munkavállalókra vonatkozó irányelvet, amely szerint külföldi munkavégzés esetén néhány nap múltán már a helyi bérek illetnék meg a gépkocsivezetőket. Másokkal egyetemben a magyarok azt is kifogásolják, hogy ha megtiltanák a sofőröknek, hogy a gépjármű kabinjában töltsék a heti pihenőidejüket. A szakbizottsági szavazáson elsősorban a keleti és nyugati országok érdekei ütköztek, a meghatározó frakciók ezért nem tudtak egységes álláspontot képviselni. Deli Andor, a közlekedési bizottság fideszes tagja sajtóközleményében üdvözölte, hogy elbuktak a “protekcionista” javaslatok, amelyek miatt “több százezer sofőr munkahelye és családjaik megélhetése kerülhetett volna veszélybe”. A kabotázsról született álláspont rögzíti, hogy a fuvarozók három napig vállalhatnak szállítmányozást egy másik tagállam területén belül. Az elfogadott jogszabály előírja, hogy a vállalkozásnak a nyilvántartásba vétel helyén kell bizonyítania, hogy szállítmányozási tevékenységet végez. A passzus az úgynevezett postafiók cégek megszüntetését célozza.

Apadnak a készletek a hazai gáztározókban

Publikálás dátuma
2019.01.10. 13:30

Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
A szakértők szerint azonban a hideg idő ellenére sincs ok az aggodalomra.
Míg a tavalyi tél kifejezetten enyhének számított, és rossz emlékeink legfeljebb azért lehetnek, mert február végén, március elején volt egy szokatlanul jelentős lehűlés, addig a mostani egyelőre a zordabbak közé tartozik. Volt olyan nap, amikor történelmi hideg volt, ez pedig természetesen azt eredményezi, hogy többet kell fűteni. A téli időszakban a legfontosabb energiaforrás a földgáz, így semmi meglepő nincs abban, hogy a készletek elkezdtek apadni - fejtegeti az mfor.hu. December közepén a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal azt jelezte, hogy a fűtési szezon első két hónapjában 1 milliárd köbméter gáz fogyott, de így is volt még 3,7 milliárd köbméter a tározókban. A szervezet azt is jelezte, hogy új európai uniós kockázatértékelési előírások alapján Magyarország földgázellátásának biztonsági helyzete megnyugtató.

Az adatok alapján január 9-én 31,152 TWh-nak megfelelő mennyiség áll rendelkezésre, ami a teljes kapacitás 46 százaléka. Hogy hideg van, és jelentős kapacitásokat égetünk el, azt jelzi, hogy a szezon elején még közel 50 TWh-nyi gáz volt a tárolókban.
Szerző

Kivárnak a cégek a túlórával

Publikálás dátuma
2019.01.10. 08:30

Fotó: Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft.
Bár akadnak próbálkozások az évi 400 óra túlmunka bevezetésére, a nagyobb vállalatok a kérdést övező felfokozott politikai hangulat miatt inkább kivárnak.
Néhány hete még igyekeztek a cégek kipuhatolni, mit szólnának dolgozóik, ha bevezetnék az évi 400 túlórát. Ám ezek a hangok mostanra elültek: egyértelmű megtorpanást érzékelünk a munkáltatók részéről – fogalmazott érdeklődésünkre Székely Tamás. A Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke visszatartó erőt tulajdonít az utcai tiltakozásoknak. A cégek most inkább kivárnak: nem szeretnének ugyanis a jelenlegi felfokozott politikai hangulatban célkeresztbe kerülni. (Így járt például a Henkel, amely 68 órás munkahetet vezetett be, majd a minap közleményben nehezményezte, hogy emiatt a sajtó kedvezőtlen színben tüntette fel.)  A szakszervezeti vezetőt annak kapcsán kérdeztük: érzékelik-e, hogy a munkáltatók a gyakorlatban is alkalmazni kívánják a Fidesz által múlt év végén sebtiben megszavazott, sorozatos demonstrációkat kiváltó túlóratörvény adta lehetőségeket. A rabszolgatörvényként elhíresült módosítás értelmében az eddigi évi 250 órányi túlórakeret 400-ra emelkedik – igaz, elrendeléséhez a dolgozó írásos hozzájárulása szükséges. A beleegyezést azonban nem is olyan nehéz elérni a dolgozóknál, ha azt például a juttatásokról szóló megállapodással együtt íratják alá. Az egyik munkavállalóval ez már megtörténhetett. A szakszervezethez is eljutott dokumentum egyik pontja a Szép-kártya-juttatásokról szólt, a másik az évi 400 órányi túlóra vállalásáról – idézett egy munkajogilag aggályos esetet Székely Tamás. Konkrét nevet nem említett, de jelezte: az érintett nem a szakszervezetük képviselte területen dolgozik. Az egyre súlyosabb munkaerőhiány mérséklésére kitalált túlóratörvény leginkább az ipart – azon belül is a járműgyártást – érintheti: itt már több mint 25 ezer a betöltetlen álláshely. A multicégek által bejelentett újabb, milliárdos beruházások további munkaerőt igényelnek. A túlórakeret 150 órás növelése viszont 12 munkavállaló esetében egy év alatt kiteszi plusz egy dolgozó munkáját. László Zoltán, a nehéz-, gép- és autóipari területek dolgozóit képviselő Vasas Szakszervezet alelnöke látja is egyes cégek túlóranövelési szándékainak apróbb jeleit. Négy cég esetében például felmondták a kérdést eddig szabályozó kollektív szerződést, egy helyen pedig megszakították a tárgyalásokat. Az új törvény kapcsán az a helyzet állt elő, hogy a kollektív szerződésben elrendelhető évi 300 túlóránál egyéni megállapodásokkal több, évi 400 túlóra rendelhető el. Az iparban ugyanakkor az év eleje uborkaszezonnak számít: ilyenkor elemzik a tavasszal várható megrendeléseket. Egy ilyen horderejű kérdés, mint a munkaidő szabályozása, hosszas előkészítést igényel a vállalatoknál. Így várhatóan több hónap is eltelik majd, mire megjelennek a cégek életében a komolyabb változások – magyarázza László Zoltán. Szerinte nem az a fő probléma, hogy néhány cég él-e majd a 400 órás túlóráztatással, hanem az, hogy a kormány egyáltalán adott erre lehetőséget, és közben azzal érvel: úgysem fogják majd alkalmazni. Ez olyan, mintha egy kisvárosban felállítanának egy guillotine-t, és azt mondanák, úgysem fogjuk használni. Akkor minek állítják fel? – tette fel a kérdést. László Zoltán megjegyezte: a munkavállalók egy része hajlamos az önkizsákmányolásra, mivel a túlórázásban pénzkereseti lehetőséget látnak. Az érdekvédő szerint azonban a dolgozók túlhajtása helyett a hatékonyabb munkaszervezésre és az alapbérek emelésére volna szükség. A végletekig kizsigerelt dolgozók ugyanis egyszer csak ráomlanak majd a szociális és egészségügyi rendszerre. Annak pedig az egész társadalom fizetheti majd meg az árát.

Kezdődnek a helyi bércsaták

A vállalatoknál csak most indulnak a helyi bértárgyalások, hiszen a minimálbér-emelésről szóló késői – december 30-i – megállapodás miatt most lehet elkezdeni számolni. A minimálbér és a garantált bérminimum 8-8 százalékos emeléséről szóló megállapodást a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) nem írta alá, mivel 13-15 százalékos emelést szeretett volna, a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége viszont igen. Utóbbi elnöke, Palkovics Imre később a kormánypárti Magyar Idők megkeresésére azzal védekezett: a kormány belengette, hogy megállapodás hiányában egyáltalán nem emelik a legkisebb béreket. Székely Tamás, a MASZSZ alelnöke ezzel kapcsolatban kijelentette: kizártnak tartja, hogy a kormány ne támogatta volna a bérnövelést, hiszen az neki is érdeke.

Szerző