Több mint hétszáz bankfiók szűnt meg négy év alatt

Publikálás dátuma
2019.01.11. 08:33
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
2014 harmadik negyedévének végén még 3085 értékesítési egység működött Magyarországon.
Valamivel több, mint 2200 hitelintézeti fiók működött Magyarországon január elején, ami hozzávetőleg kétszázzal kevesebb a 2017 végén kimutatott 2420-nál – írja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái és a jegybanki fiókkereső alkalmazás adatai alapján a Világgazdaság. A legfrissebb – a harmadik negyedév végi adatokat tükröző – jegybanki statisztika szerint szeptemberben 2351 hitelintézeti fiók működött Magyarországon, 187-tel – 7,4 százalékkal – kevesebb az egy évvel korábbinál. Hosszabb időtávon vizsgálva a helyzetet még szembetűnőbb a csökkenő trend, ugyanis az MNB adatai szerint
2014 harmadik negyedévének végén még 3085 értékesítési egység működött országszerte, tehát négy év alatt több mint hétszáz fiók tűnt el a piacról.

Száztagúnál nagyobb hálózattal már csak négy szereplő – a Takarék csoport, az OTP Bank, a K&H és az Erste – rendelkezik, ám ezek adják a teljes fióki mennyiség hozzávetőleg 80 százalékát. A hitelintézeti fiókok területi eloszlása ugyanakkor viszonylag egyenletesnek mondható. A lap kiemeli, hogy a hitelintézeti fiókhálózat további zsugorodása nem túlságosan meglepő, hiszen egyre kisebb a pénzügyeiket kizárólag személyesen intéző ügyfelek aránya, és maguk a szolgáltatók is igyekeznek az elektronikus csatornák intenzív használata felé terelni lakossági és céges partnereiket. Ráadásul a bankfiókok üzemeltetése az egyik legjelentősebb tétel a kiadási oldalon a pénzügyi szolgáltatóknál, tehát a hálózat áramvonalasításával a költségek szintjén rövid idő alatt érezhető javulást lehet elérni.
Szerző

321,33 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.01.11. 07:37
Képünk illusztráció
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Erősödött a forint a főbb devizákkal szemben péntek reggelre a nemzetközi devizakereskedelemben csütörtök estéhez képest.
Az euró jegyzése a csütörtök esti 321,39 forintról 321,33 forintra gyengült. A frank árfolyama 284,16 forintról 283,62 forintra, a dolláré pedig 279,25 forintról 278,84 forintra süllyedt. Az euró alig mozdult a dollárral szemben, árfolyama péntek reggel 1,1522 dolláron állt a csütörtök esti 1,1510 dollár után.
Szerző
Témák
forint euró dollár

Tovább csúszik a paksi engedély

Publikálás dátuma
2019.01.11. 07:30

Fotó: Bodajki Ákos / Paksi Atomerőmű
Még mindig nem adta be legfontosabb engedélykérelmét az új paksi blokkokat tervező állami társaság. A késedelem oka és hossza ködös.
Nem említette ez évi menetrendjében a két tervezett paksi atomblokk legfontosabb, úgynevezett létesítési engedélyének elbírálását az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) tegnapi, évindító sajtótájékoztatóján Fichtinger Gyula főigazgató. Szavai szerint idén a beruházó, az állami Paks II Zrt. tájékoztatása alapján leginkább a majdani építkezést segítő, a nukleáris tevékenységet nem érintő épületek építési engedélyeivel foglalkozhatnak, miközben felügyelik, értékelik a cég tevékenységét. Emellett az Európai Unió, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és a hozzánk hasonló helyzetű finn hatóság illetékeseinek bevonásával vizsgálják a biztonsági követelményeket. Ez azért szembeszökő, mert az Orbán-kormány korábban még tavalyra ígérte a létesítési engedélykérelem benyújtását ahhoz, hogy a legutóbbi hivatalos menetrend alapján az alsó hangon háromezer milliárd forintba kerülő, orosz állami hitelből fizetett két blokkot 2026-ban és rá egy évre átadhassák. A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár, Aszódi Attila lapunknak több ízben is abbéli reményének adott hangot, hogy a kérelmet tavaly beadják, illetve ez év végére megszületik az engedély. A hatóságnak a feldolgozásra ugyanis egy éve van, ami egyszer 3 hónappal meghosszabbítható. (Ebbe nem számít bele az esetleges javítási idő.) Mindezek alapján tehát szinte bizton állítható, hogy 2021 előtt nem születik meg a magyar állami beruházás megkezdéséhez szükséges engedély.      A tervezésben részt vevők soraiban is egyre gyakrabban hangzik el reális átadási időpontként 2032, amikor viszont az első jelenlegi blokkot már le kell állítani - tudta meg korábban lapunk. Az ezzel kapcsolatos felvetésekre a főigazgató úgy fogalmazott: a hatóság készen áll a kérelem befogadására és elbírálására. Kérdésünkre a csúszást kétségtelennek nevezte, így a beadásig szakértőik mással foglalkoznak. Korábbi információink szerint a késlekedést elsősorban az okozza, hogy az orosz tervek összeegyeztethetetlenek a magyar és az uniós szabályokkal. A jelenlegi rend szerint a dokumentumokat elsőként a Paks II Zrt. vizsgálja, szűri és egyezteti esetleges módosítási javaslatait az oroszokkal. Ha a magyar társaság mindent rendben talál, még egy általuk felkért független szakértőnek is rá kell ütnie a pecsétjét. A több százezer oldalas anyagot csak ezután postázhatják az OAH címére. A hazai problémákat előrevetítette, hogy a szintén az orosz állami Roszatom kivitelezte, e tekintetben  nálunk kissé előrébb tartó finn blokképítés kapcsán az ottani hatóság rendre visszautasítja a nukleáris biztonságot is érintő orosz kérelmeket. Ott az ott a nyilvánosság előtt zajló vita miatt  húzódik egyre az átadás várható időpontja és a beruházás tervezett költsége is. Fichtinger Gyula tegnap erről úgy fogalmazott: némiképp eltér egymástól az orosz, a finn és a magyar szabályozás. Már csak azért is, mert a Roszatom alapvetően a Szentpétervár-közeli Leningrád 2 elnevezésű, nemrég átadott atomerőművet tekinti a Paks 2-es fejlesztésmintának. „Ez nem azt jelenti, hogy a magyar erőműterv nem felel meg a hazai előírásoknak: az a kérdés, hogy a megfelelés miként igazolható, ami egy komoly tervezői, mérnöki feladat” - fogalmazott a főigazgató. Fichtinger Gyula emlékeztetett arra, hogy – mint az már tavalyi tájékoztatójukon kiderült – az első, felvonulási épületre vonatkozó kérelmet nem fogadták el, amit a Paks II vissza is vont. Tavaly viszont ezeket újra beadták és az engedélyek meg is születtek. Jelenleg is zajlik egy hasonló kérelem elbírálása. A főigazgató szerint érezhető a beadott iratok minőségének javulása. Az pedig, hogy – a korábbi ígéretek ellenére - eme létesítmények kivitelezése máig nem indult el, már nem az ő hatáskörük. A jelenlegi paksi atomblokkok hűtését végző Duna rekordalacsony vízállása, illetve magas nyári hőmérséklete miatt idén többször is csökkenteni kellett az erőmű teljesítményét: ez a leendő blokkok hűtése kapcsán is kérdéseket vetett fel.  Fichtinger Gyula szerint mindez nem az OAH, hanem a környezetvédelmi hatóság asztalára tartozik, mivel nem érinti a nukleáris biztonságot. Ama szakértői felvetéseket, miszerint a nemrég kiadott, 20 éves üzemeltetésiengedély-hosszabbításon túl is működhetnének a jelenlegi blokkok, a hatóság nem vizsgálja. A főigazgató szerint ezt most törvény tiltja, de ilyen ötlet esetén az üzemeltetőnek meg kell vizsgálnia az üzleti és a műszaki lehetőségeket. Fichtinger Gyula nem osztja ama, környezetvédők által hangoztatott véleményt, hogy tavaly lazultak az elbírálókkal szembeni összeférhetetlenségi szabályok. Az év végi törvénymódosítás inkább behatárolta a hatóságtól távozók iparági elhelyezkedési lehetőségeit. (Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a bírálatban részt vevő és a kérelmező közötti, korábbi üzleti kapcsolat tilalmát törölték.) Annak kapcsán, hogy – a Greenpeace tavalyi közlése szerint - a sajtótájékoztatón is részt vevő főigazgató-helyettes, Hullán Szabolcs bedolgozott a Paks 2 engedélyezést megalapozó egyik tanulmányba, a főigazgató a korábbiakhoz hasonlóan a védelmébe vette, nem látván ebben kivetnivalót és összeférhetetlenséget. Mindemellett kérdésünkre megerősítette, hogy iparágukat szakemberhiány sújtja.

Orbán: a csúszás előállt

A csúszás kétségkívül előállt - ismerte el egy, a Paks 2-es beruházásra vonatkozó kérdés kapcsán tegnapi, rendhagyó sajtótájékoztatóján Orbán Viktor. Azon dolgozunk, hogy ez minél rövidebb legyen - tette hozzá. Az okok között csak a bonyolult uniós közbeszerzési folyamatot említette. Hozzáfűzte: a szerződés alapján az orosz fél kulcsrakész erőművet ad át, így "a technikai részletkérdések hozzájuk tartoznak". Ennek nyomán ugyanakkor ma a szerződéses feltételek módosítása nem tűnik szükségesnek - fogalmazott a miniszterelnök.

Szerző