Már családi kapcsolata miatt is forog a neve. Az étterem, amelyet dédnagyapja tett világhírűvé, a héten is a hírek élén szerepelt. Ezúttal történetesen azért, mert mostantól az ő főztjüket eszi a kormányfő is. Hivatalosan: elnyerték a jogot, hogy mostantól üzemeltessék a Miniszterelnökség új konyháját. És láss csodát: amit a Városligetben nagy pénzért adnak, azért a Várban sokkal kevesebbet kérnek. Természetesen nem ugyanazt kínálják, de az árszint különbsége mégis figyelemre méltó.
Minderről persze hősünk éppúgy nem tehet, mint arról, hogy néhány hónapja a sportújságok hasábjain szerepelt. Mint büszke apa. Legkisebb fia ugyanis bemutatkozhatott csapatában, az Újpestben az NB I-ben. Tehetséges kapus ugyanis és kiérdemelte, hogy előre lépjen. Ám Gábor saját jogon is gyakran felhívja magára a figyelmet, ehhez sem Károly dédnagyapa étterme, sem Bence fiú védeni tudása nem szükséges. Még a Posta Biztosító reklámja sem, amelynek pedig már hosszú ideje arca és hangja.
Gundel Takács Gábor ezúttal - és nem is először – nagy fába vágta a fejszéjét. Most azzal kísérletezik, hogy feledtesse Vágó Istvánt. Vagy ha jobban tetszik, bebizonyítsa, hogy ő is képes ugyanolyan jól vezetni a Legyen Ön is milliomos! című népszerű vetélkedőt, mint nagy elődje. Ehhez a TV2 teremt számára terepet, ami nyilvánvalóan felveti a kérdést: vajon azonosul-e a csatorna nyíltan kormánypárti kötődésével. Amire ő azt mondja, hogy nem akar politikát látni ott, ahol nem feltétlenül szükséges, ez egy vetélkedő, nem több és nem kevesebb és annak vezetésére kérték fel. „Vannak műfajok, amiket távol kell tartani a politikától” – vallja.
Higgyük el, hogy ezt komolyan gondolja, még akkor is, ha mindjárt az első adások egyikében az egyik kérdés miatt kormánypárti propagandával vádolták meg. A tartós tej áfájának csökkenését kellett ugyanis a versenyzőnek kitalálnia. Tudni kell, hogy a kérdéseket nem a műsorvezető fogalmazza meg, ő csak felteszi őket. És azt is érdemes felidézni, hogy a királyi tévével azután szakított, amikor a Maradj talpon! című vetélkedőben politikai alapon nem engedtek valakit játszani. Az illető a Jobbik ifjúsági tagozatának alelnöke volt – mellesleg a neve és az arca nem volt ismert -, s a Facebookon meg is írta a történteket. Gundel Takács úgy vélte, ha ezek után is marad, akkor – mint a műsor arca – legitimmé teszi a döntést, amivel nem akart azonosulni. Inkább távozott.
Nem először egyébként. Hiszen a Magyar Televízióban kezdett. Megjárta a szamárlétrát, külsős ügyelőből lett riporter, a sportosztályra került. Ám egy idő után úgy érezte, nagyobb kihívásoknak is eleget tudna tenni. Ám akkori vezetője, Vitray Tamás azzal szerelte le: úgy látja, hogy képességeinek megfelelő feladatokat kap. Mint utóbb mesélte, ez a mondat fájó volt és elhatározásra késztette. Továbblépett és neki lett igaza. Az Eurosportnál komolyabb közvetítéseket bíztak rá, közben műsort vezetett a Rádió Bridge-en és a Danubius rádióban is. Aztán volt a Sport TV és a TV2 munkatársa is. Egyre többet és egyre jobban közvetített, foci Eb-ről és világbajnokságról, valamint olimpiáról is. Az Áll az alku című vetélkedő első szériájában pedig kiderült, hogy ezt a műfajt is élvezetesen képes csinálni. Ami szintén nem csoda, hiszen egykor az MTV-ben már vezette a Játék határok nélkül című műsort is. Néhány kanyar után aztán visszatért „anyaintézményéhez”, ahonnan két éve távozott ismét.
Rengeteg műsort készített tehát az utóbbi több mint húsz évben és nem csupán magának, valamint egykori főnökének, hanem mindenkinek megmutatta, valóban érdemes rábízni nagyobb feladatokat is. Profi módon képes közel kerülni az emberekhez. Néhány szóval, sosem „intimpistáskodva” mutatja be a vetélkedők játékosait. Finoman és lényegre törően kérdez, sikeresen oldja a versenyzők kameralázát. Közben nem szakított a sporttal sem. Egy időben ő közvetítette a magyar labdarúgó válogatott mérkőzéseit, és kiderült, jól megtanulta azt a szakmát, amelyet olyan nagy elődök (is) műveltek, mint Vitray. Napjainkban a Spíler TV-ben a Bajnokok Ligája mérkőzések stúdióbeli műsorvezetője. Ez ugyan nem nagy kihívás számára, de elegánsan és tartalmasan oldja meg.
Egy interjúban plasztikusan foglalta össze, hogy mit tart legfontosabbnak a szakmájában: „Az fáj, hogy a szocializmusban ugyanúgy odaküldte a párt a maga emberét a kupac tetejére, alatta viszont szakemberek dolgoztak, jó műsorok születtek, és fontos volt a szakmaiság”. De ez még nem minden: ”Értem én, hogy a hatalom kontrollálni akarja a híreket, de az miért nem fontos, hogy a tartalom szakmai legyen?” Nos, ez a két mondat teszi hitelessé Gundel Takács Gábort a mai TV2-ben is. Ezért nem akadunk fenn azon sem, ha az UHT tej áfája szerepel a kérdésekben.
Nem kis teljesítmény, hogy hősünk ezzel a névvel elérte, önmagáért és nem a családi kapcsolatok miatt figyelünk rá. S mindig jó őt látni, mert egy profivá érett műsorvezetőről van szó. Bár tudjuk, egy-egy program sikere sok emberen múlik a televízióban, Gundel Takács Gábornak – Gundinak - kiemelt szerepe van abban, hogy a nézők odakapcsolnak, ha az ő adásait láthatják. Ennél nagyobb dicséret pedig aligha létezik napjainkban.
